linképítés címkével jelölt bejegyzések

A Page Rank és a NolBlogok reaktiválása

Írta: | |
Vélemény?

Mint talán a Google kereső jelentőségét kevésbé ismerők is tudják, a piacvezető cég keresőprogramjának egyik legfontosabb algoritmusa a honlapok internetes értékét felmérő és mutató Google PageRank volt, amely több mint egy évtizeden át 0-tól 10-ig terjedő skálán rangsorolta a honlapokat. Jó értékmérő volt, a webmesterek árgus szemmel figyelték – a számok változásokból következtethettek arra, hogy irányban alakítják-e a rájuk bízott website sorsát. Hogy pontosan mit és hogyan mért ez a program és konkrétan mit mutattak a számok, itt nem részletezem – erről találhatók szakmai leírások.

Aztán úgy 2012 táján a Gugli arra a következtetésre jutott, hogy nem igazán kívánja ezt az algoritmust használni a továbbiakban, más, korszerűbb módszerekkel minősíti a weboldalakat – és az eredményt nem is teszi nyilvánossá – a honlaptulajdonosok, webmesterek, SEO-szakemberek elégedjenek meg azzal, amire a keresőtalálati eredményekből és a Webmestereszközök adataiból következtethetnek. Úgy tűnt, a nyilvános PR-mutatókat többé nem is frissítik (erre szakembereik is utaltak), aztán 2013 decemberében közel egyéves szünet után egy véletlen folytán mégis frissítették a nyilvános PR-értékeket – de azóta se. (Korábban évi 3-5 frissítés volt várható.)

A helyzet kissé kellemetlen: ha teljesen megszűnt volna a PR, tiszta lenne a helyzet, de hogy a számok továbbra is nyilvánosak, ugyanakkor egy 2013-as véletlen frissítés eredményét mutatják, az enyhén szólva is ciki. Igazodni eszerint már nem érdemes, ugyanakkor a PageRank értékek még mindig léteznek (és például a public relations cikkeket beküldők számára még mindig értékmérőként szolgálnak)

Bloggerként én cirka tíz éve nagyon odafigyelek arra, hogy blogjaim optimalizáltak és külső linkekkel támogatottak legyenek. Így legtöbbjük a korábbi évek során szerzett is PR-értéket – amekkorát egy-egy személyes szájt szerezni képes volt (1-től 4-ig terjed a reális tartomány, 5-ös vagy magasabb mutatót inkább csak céges és intézményi honlapok, hírportálok szereznek). Amelyik bloggal nem sikerült ilyen értékmutatót szereznem, vagy sikerült, de valamiért elvesztette korábbi PR-számát, azt hanyagolni kezdtem.

Így jártam a Nolblog keretében működő webhelyeimmel, amelyek közül az elsőt még 2004-ben indítottam. Az ingyenes szolgáltatás is elég korlátozott optimalizálási lehetőségeket nyújt a kezdetektől fogva, ráadásul időnként újrakonstruálták a rendszert (csupa új URL), így bár blogjaim szereztek PR-értéket, egy átalakítás után el is vesztették őket. Akkortól kezdve csak el-elvétve írtam beléjük: inkább a magasabbra értékelt blogok fenntartása látszott célszerűnek (itt természetesen keresőmarketing-számpontok is közrejátszottak)

Mivel azonban Google őméltósága kivonta a forgalomból korábbi értékelő rendszerét, az e szerint való igazodás értelmetlenné vált. Szerencsére más rendszerek is mérik az oldalak erejét, jelentőségét – ám ezek mind más számokat mutatnak és szempontrendszerük a kívülálló számára nem feltétlenül jelent megbízható igazodást. Viszont! A linképítő cikk folytatódik →

Google 10: Ungvár és Ukrajna

Írta: | | , , ,
Vélemény?

Keresőmarketing és honlap optimalizálás

kérpátalja net - linkelhelyezésMég nincsen egy éve annak, hogy bejegyeztettem a www.kárpátalja.net ékezetes domain-nevet. Hogy pontosan mit is kezdek majd vele, azt csak részben tudtam. Volt egy nagyon konkrét és egy bizonytalan elképzelésem. A csak nagyjából körvonalazott abban állt, hogy valamiféle gyűjtőhelyet építek majd alá. Számos Kárpátalja és Ungvár témájú weboldalam volt addig is, gondoltam, jó lesz ez egyfajta főbejáratnak hozzájuk. Ennél sokkal határozottabb volt a szándékom, hogy olyan webhelyet építsek, amely a számomra fontos kulcsszavakkal a Google első oldalára felverekedheti magát. Illetve persze nem ő magát fogja oda felverekedni, hanem az én optimalizációs munkám repíti majd magasba. El is kezdtem összehordani a szájtra a másutt fent lévő anyagaim ajánlóit – aztán rájöttem, nem lesz ez így jó. Keresőapánk az eredeti tartalmat sokkal jobban értékeli, mint a más oldalakról ajánlóként bemásolt bekezdéseket. Új oldal, új tartalom – fogalmazódott meg. És elég komoly munkával szépen lassan elkészült előbb a főoldal, aztán pár aloldal is. Komoly figyelmet fordítottam a keresőszempontokra, azaz igyekeztem azt a 20-25 főbb Google-kritériumot betartani, amelyek alapján a keresőrobotok egy weblapot egyfelől keresőbarátnak tekintenek, másfelől a megfelelő információcellákban talált tartalom alapján eldöntik, az adott témát illetően relevánsnak tekinthető-e a honlap tartalma. A második munkafázisban aztán a külső linkelést is elkezdtem, de persze úgy, ahogy ezt az utóbbi időben végezni szoktam: igen pontosan elgondolt koncepció alapján, amelynek végcélja persze az, hogy weboldalam a kulcsszavas találati listáknak valamely élpozícióját elfoglalja, de maga a munka nem közvetlenül erre irányul, hanem arra, hogy tartalmi alapú, egymással információs kontextusban álló weboldalak rendszere jöjjön létre, amely a koncentráltan kulcsszavas linképítés megkerülésével is élre juttatja a támogatott honlapot.

Linkelhelyezés – kulcsszavas és kulcsszó nélküli linkek

magyar-ungvarNos, ez megtörtént. Hogy pontosan hogyan és miként, az legyen az én legféltettebb szakmai titkon, de egy részeredményt megmutatok. A jó kulcsszavas helyezést úgy érem el, hogy az oldalamat alkalmassá teszem arra: egyes keresőkérdésekre már a találati listán válasz adjon. A hány magyar él Ungváron? (vagy más szórendű kérdésre) a honlapom már a Google-listán választ ad, akár meg se kell nyitni. Ez az oldal olvasottsága szempontjából nem túl kedvező, a Google azonban kifejezetten értékeli az adekvát választ így megadó oldalakat, és „hálából” a szóba jöhető kulcsszóra nézve is előre sorolja a találatok között. Vannak más eljárásaim is arra nézve, hogy a nagy számú közvetlen kulcsszavas linképítést el lehessen kerülni – ezt ugyanis a Google újabban nem nézi jó szemmel, és ha túlságosan céltudatos és kulcsszó-orientált az optimalizálás, annak büntetés, hátrasorolás lesz a vége. A linképítő cikk folytatódik →

Hogyan legyek első a Google-ban?

Írta: | | ,
Vélemény?

Ez blogom indító cikke. A friss bejegyzések a jobb sávról nyithatók meg >>

google első oldal, első 10

Keresőbarát honlappal és bölcs linképítéssel kerülhetsz a Google első oldalára

Hogy kerüljek a Google első oldalára?

Csak lassan a testtel… :) Az első helyre vagy első oldalra kerülés nem megy sem könnyen, sem gyorsan. Bizony meg kell dolgoznod érte alaposan – és hosszú időn át! Ez még akkor is így van, ha nincsen különösebben erős konkurencia arra a kulcsszóra, mellyel első szeretnél lenni. Ám ha ráadásul sok erős honlap sorakozik a lista élén, azokat megelőzni egyáltalán nem könnyű feladat. Komoly munka vár rád!

Kezdjük azzal: milyen a honlapod? Vajon keresőbarát?

Azt kérdezed, mi az, hogy keresőbarát? Hát igen, alighanem azzal kell kezdened, hogy megtanulod, milyen az a weboldal, amelyet a Google „szeret”. Pontosabban fogalmazva: milyen értékelési elvárásokat támaszt a Nagy Kereső minden honlappal szemben. Ha ezek nem teljesülnek, nincs sok esélyed arra, hogy az élre törj a találati ranglistán.

1. A honlap formai és tartalmi optimalizálása

Amit a honlapoddal tenni kell, azok nagyrészt jól konkretizálható szakmai fogások és főleg az oldalad formai jegyeire vonatkoznak. Elég sok van belőlük még akkor is, ha csak a legfontosabbakra koncentrálsz. Tudnod kell:

  • honlapod akkor számíthat sikerre, ha eleget tesz 7-8 nagyon fontos Google-elvárásnak, plusz még legalább ugyanennyinek abból a 20-25-ből, amelyek szintén jelentős szerepet játszanak a találatok rangsorolásában

Azt kérdezed, hogy konkrétan melyek ezek az elvárások? Néhányat felsorolok az alább ajánlott oldalaimon, de tudnod kell, hogy ezeknek a fogásoknak az alkalmazását én sok évi tanulással és tapasztalatszerzéssel sajátítottam el, ne lepődj meg, ha egy részét nem érted, más részét meg nem tudod elvégezni… Illetve ha el is végzed, nem hoz azonnal eredményt. Az optimalizálás komplex tevékenység, nagyon sok mindenre kell egyszerre figyelni és a részfeladatok teljesítését össze kell hangolni.

Mondjuk, hogy formai szempontból sikerült keresőbarát weboldalt készítened: Megfelelő hosszúságú az oldal neve, leírása, jól adtad meg a kulcsszavakat, értelmezhető szavakból állnak a belső oldalak URL-címei, logikus a könyvtárak felépítése és azokban a fájlok elhelyezkedése, jó a menü felépítése, nincsenek sem elérhetetlen, sem ismétlődő, sem tartalom saját nélküli  oldalak a rendszerben, minden belső oldal kapott megfelelő saját nevet, leírást, készítettél oldaltérképet és eligazítottad a keresőrobotokat, mit szkenneljenek és mit ne, elláttad a képeket helyettesítő szöveggel, okosan használtad a belső és kifelé mutató linkeket, nem használtál olyanak elemeket, amelyek nehezítik az oldal lehívását, értelmezését, a szövegek leolvasását, mindehhez ráadásul mobilbarát sablont használtál – elégedett is lehetnél.

Mindez nagyon fontos, de sajnos nem elegendő, mert a formánál is fontosabb a tartalom. Hiába teszel eleget a Google formai elvárásainak, hiába tartasz be minden szakmai tanácsot:

  • ha nincs a weblapodon elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű (azaz értékes) szöveg,  akkor hiába a formai megfelelés, sajnos nem fogsz az élre kerülni
  • a teendő tehát olyan honlap kialakítása, amelyik  tartalmas, értékes és mások által is fontosnak tartott ismereteket közöl, információkban gazdag és megfogalmazása egyedi (nem másolt!)
  • mindezen felül még az is szükséges, hogy a honlaptartalom releváns legyen a saját témájában (hogy ezen mi értendő, több helyen is igyekeztem elmagyarázni: Tartalmi relevancia és releváns kontextus; illetve: Mi a tartalmi relevancia? – releváns honlaptartalom)

Ha mind a formai, mind a tartalmi elvárásoknak eleget tettél, akkor sem dőlhetsz hátra. Amit elvégeztél, az még mindig csak a munka kisebbik fele!

A honlap tartalmi és formai optimalizálásánál is nehezebb és több kitartást követelő feladat a külső webtámogatás, a linkprofil felépítése, azaz a linképítés.

2.  A linkprofil felépítése

Ugyanis: Hiába készítesz valamely témában releváns honlapot, hiába teszed keresőbaráttá: a Google elismerését csak akkor szerzi meg az oldalad, ha hiteles terelőtáblák irányítják rá a figyelmét.

Ezek a terelőtáblák a nagy internetes sztrádán pedig nem egyebek, mint a más helyekről történő hivatkozások, azaz a bejövő linkek (külső linkek, visszamutató linkek, backlinks). Az pedig külön fejezet a keresőoptimalizálás vaskos kézikönyvében, hogy milyennek kell lennie a jó linkhálózatnak, hogyan kell a kulcsszavas hivatkozások rendszerét kiépíteni ahhoz, hogy az a bizonyos Google első hely reálissá váljon. Röviden megragadva a lényeget: amit erről mindenképpen  tudnod kell:

  • honlapod azon a réven előzheti meg konkurenseidet, hogy több és jobb minőségű külső webhely hivatkozik a te oldalara, mint másokéra
  • a teendő: több száz vagy inkább több ezer releváns külső linkkel terelni a Google figyelmét a honlapodra
  • mindezt úgy, hogy a linkszaporítás ne legyen sem erőszakos, sem egyoldalú, sem manipuilatív módon kulcsszavas

Vigyázat: nem véletlenül beszélek minőségi és releváns linkekről! Ne az ilyen-olyan linkkatalógusokból, fórumokból, hirdetési szájtokról és értéktelen gagyi oldalakról kapjál linkeket! Az ilyenek többet ártanak, mint használnak. (Nem cselekszel okosan, ha elkezded szájtodat mindenhová regisztrálni, ahová csak lehet!)

  • a linképítéshez jó minőségű, magasra értékelt és lehetőleg a saját honlapoddal tartalmi összefüggésbe hozható weboldalakat, blogokat, szakmai szájtokat vegyél igénybe

Nem állnak ilyenek a rendelkezésedre? Építsed meg őket!

Túl nagy a feladat? Meglehet, de talán érdemes elindulni az úton, amely a kreatív linképítés elsajátításához és alkalmazásához vezet. Ehhez bizony egy kisebb webuniverzumot kell felépítened. Ha rendelkezni fogsz ilyennel, akkor jól fejleszthető bázisod is lesz a linképítő munkához.

A hogyan és miért? összefüggéseiről készítettem ehhez a nagy munkához egy kis segítséget:

A linképítő cikk folytatódik →

A weboptimalizálás komlexicitása

Írta: | | ,
Vélemény?

Amilyen ütemben válik a Google keresőalgoritmusa egyre hasonlatosabbá a mesterséges intelligenciához (hovatovább valóban megérteni látszik kérdéseinket), ugyanolyan ütemben, sőt, inkább előre lépve kell a keresőoptimalizálást végző szakembereknek a munkamódszereiket fejleszteniük. Egyértelmű, hogy ma már értelmetlen külön tárgyalni a honlap tartalmára vonatkozó optimalizálást és külön a külső linképítő munkát, illetve külön a mindkettőtől eltérő eljárásokat (pl. a közösségi oldalakkal való összekapcsolódás).

Mindezeket komplex egységben kell látnunk. Eközben persze tisztában lehetünk az egyes részágazatok sajátosságaival, ismernünk kell külön a tartalomoptimalizálás minden trükkjét és pontosan tudnunk kell, mitől is lesz egy oldal keresőbarát, információtartalma mitől lesz releváns, és külön tisztában kell lennünk a linkhálózat építésével szembeni összes tilalommal és elvárással, mégis: a folyamat egészét át kell látnunk és azon egységében kell értelmeznünk, miközben talán leghelyesebb weboptimalizálásnak nevezni az eljárások összességét, hiszen egymással igen jól összehangolt munkamenetekben optimalizáljuk a célba vett webhely tartalmát és a vele kapcsolatba kerülő webkörnyezetet. Minél jobban sikerül ezeket egymásnak megfeleltetni kedvenc keresőnk lefektetett és titkolt preferenciái szerint – annál nagyobb esélyünk van kedvező helyezést tartósan elérni, azaz keresőoptimalizálással az első Google oldalra felkerülni.

Ez gyakran megnehezíti az ügyfelekkel történő egyeztetést. Érkezik a megkeresés: itt van ez a webáruház, fel kellene nyomni az első 10-be. Mennyi pénz, mennyi idő? – Ha ilyen egyszerű lenne! A linképítő cikk folytatódik →

Mit tanít az Arvisura? SEO-linképítés

Írta: | | ,
Vélemény?

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 3.

2024-ben a fogalomra rákérdezve a Bing Copilot ezt a választ adta:

Az arvisura-linképítés kifejezés nem egy széles körben ismert vagy meghatározott fogalom. Az “Arvisura” egy magyar őstörténettel kapcsolatos mítosz, amelyet sokan nem tekintenek hiteles forrásnak. A “linképítés” viszont egy SEO (keresőoptimalizálás) technika, amely weboldalak közötti linkek létrehozásával javítja egy weboldal láthatóságát a keresőmotorokban12.

A kifejezés összetételéből adódóan az arvisura-linképítés valószínűleg egy olyan linképítési stratégiára utal, amely az Arvisura témájával kapcsolatos tartalmakat használja fel a weboldalak SEO erejének növelésére. Ez lehet egy kreatív vagy alternatív megközelítés a hagyományos linképítési módszerekhez képest, amely egy adott témakör vagy tartalom köré épül fel.

Ehhez képest 2011-ben:

<< Előzmény: 1.1.3.  Kállay O. Béla munkái: 1.1.3.1. A doktori értekezés, 1.1.3.2. – A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0) – 1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)

1.1.3.4. Az Arvisura név eredete

A SEO új elméletét kidolgozó kutató különös névadása sokáig értetlenséget keltett a keresőoptimalizálással és linképtéssel foglalkozó szakemberek  körében, mígnem a szerzőnek (lásd az előző részt) a keleti gyógyászattal foglalkozó könyvéből (Arvisura – Gógykelet), pontosan annak mellékletéből mindenki megtudhatta, hogy az ősi indiai védikus tanítás egyes alaptételei – jelesül az ayurvéda és az arvisura – szolgáltak alapul a Yollaka-sejtéssel szembesülő Kállay O. Béla első hipotéziseinek a felépítéséhez

Jelesül: ezek az ősi keleti tanok abból indulnak ki, hogy bármi alkalmas az emberi gyógyulás elősegítésére, gyógyíthat a kis kavics vagy a nagy vihar, egyaránt gyógyíthat a kellemetlen emlék és a felemelő képzet, egy matematikai képlet vagy a napfelkelte – minden attól függ, hogy mi magunk – az egészségét visszaállítani vagy megerősíteni vágyó ember – képesek vagyunk-e a gyógyprincipiumot ráruházni az adott tárgyra, fogalomra, jelenségre, képzetre  (voltaképpen ennek a ráruházási aktusnak a neve az Arvisura).

Létezik a fogalomnak ennél kiterjedtebb értelmezése is a védikus filozófiában, amely a gyógyító jellegtől függetlenül bármilyen ősprincípiumnak az átlényegítését feltételezi a kozmikus világrend legfőbb alapjának.

Ezt a felfogást némileg félreértve beszélnek egyes valódi vagy inkább önjelölt történészek (így például a hun-magyar őstörténettel foglalkozók) arról, hogy az ősprincípium  a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra.

De térjünk vissza a korszerű keresőoptimalizálás és kreatív linképítés elméleti alapját képező tudományos műhöz.

1.1.3.4. Metatézisek 2.0: az Arvisura-elmélet

Kállay O. metatézisei tehát olyat fogalmi átvitelek, amelyek révén arvisura-szerűen gyakorlatilag bármilyen internetes szövegtartalomra ráruházhatók a SEO-funkciók. (A kutató az említett könyvmellékletben más párhuzamot is von: a gyógyítás voltaképp a kondíciójavítás (a test, lélek és szellemi állapotának a javítása), és a SEO sem egyéb, mint egy webegység internetes keresési kondícióinak a javítása. )

Az Arvisura SEO-jelentése tehát lényegében valahogy így foglalható össze:

Az interneten közzétett és így a hálózatba iktatott (szöveg)tartalmak számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyekkel más (pl. nyomtatott) tartalmak nem. Ezek közé tartozik az a speciális tulajdonságuk, hogy hordozóivá tehetők bizonyos keresési alkalmasságoknak (SEO-funkcióknak).

Ezek révén az alkalmasságok révén ruházódnak rá az eredeti (elsődleges) tartalmakra a külső (másodlagos) jellegzetességek úgy, hogy maguk is lényegi jegyekké válnak (innen a szó: rálányegülés). Ez tehát egyfelől az internetnek mint kommunikációs-interakciós hálózatnak köszönhető, másfelől akaratlagos aktust feltételez, olyan tevékenységet, amelyben az adott tulajdonságok „felismerődnek és kiaknázódnak” releváns szövegösszefüggés létesítése révén.

Az aktus egymást feltételező négy momentumból áll:

1.  az elsődleges tartalmak alkalmasságának a felismerése és megragadása;
2. az elsődleges tartalmakon kívül álló, azaz külső, másodlagos jellegzetességek elkülönítése;
3. az elsődleges tartalmak keresési alkalmasságának és a külső (másodlagos) jellegzetességeknek az összekapcsolása szövegösszefüggés létesítésével úgy, hogy:
4. a külső, másodlagos jellegzetességek maguk is az elsődleges tartalom lényegi jellegzetességévé váljanak (ez a voltaképpeni rálényegítés).

Mindez erős leegyszerűsítés, a Metatézisek 2.0 néven ismert értekezésben több tucatnyi oldalon át kerül részletes kifejtésre minden egyes pont, és a tézisek gyakran olyan információ- és rendszerelméleti fejtegetésekkel vannak alátámasztva, amelyek laikusok számára tökéletesen követhetetlenek.

Itt szót sem ejtünk például az rálényegítő aktusok irányultságáról vagy számos lehetséges szempont szerinti tipizálásáról, netán a derivált (a szerző szavával: kifolyólagos) rálényegítésről. Teljességgel figyelmen kívül hagytuk az összefüggésrendszerek jellegét meghatározó gráfelméletből következő téziseket és szót sem ejtünk arról, hogy a nagy számban egymást követő rálényegítések a szerző szerint spontán módon kialakuló fraktál-rendszert képeznek.

Ami az egész nagyszerű, de igen szövevényes elméletből gyakorlati hasznosításra alkalmas (és amit az alkalmazók egyszerűen Arvisura-eljárás néven ismernek), azzal a Transzmutációk című másik alapmű foglalkozik. Mielőtt erre kitérnénk, egy újabb terminus technikus-szal azonban meg kell ismerkednünk. Ez pedig az elemi interakció fogalma.

Erre a következő posztban kerítünk sort.

Következik: Az elemi interakció (a keresés alapfoka)

Összefoglalás

Mit tanít az Arvisura? Kreatív linképítés – 3

A komplex weboldal-keresőoptimalizálás és a tartalmi alapú kreatív linképítés Arvisura-elmélete a másodlagos SEO-funkcióknak valamely elsődleges tartalomra való rálényegítését jelenti. Szószedet: keresőoptimalizálás, linképítés, seo, arvisura, tartalom marketing, szövegösszefüggés, jellegzetesség, rálényegítés, elemi interakció, metatézis, linkmarketing, transzmutáció, honlap keresőoptimalizálás és Arvisura: SEO-funkciók rálényegítése a honlaptartalomra. Szöveg marketing, releváns tartalom, kontextus, text

Ajánlom még:

 

A Yollaka-sejtés

Írta: | |
2 hozzászólás

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1.

linképítés - yollaka-sejtésA korszerű keresőoptimalizálás a tartalmi alapú kreatív linképítésre épül. A tartalmi alapú linképítés 2006-ban kidolgozott és 2013-ban (azaz, Google-időben mérve: nemrégiben) nyilvánosságra hozott rendszere elméleti metatézisekből és gyakorlati transzmutációkból áll, a rendszer egésze nem teljesen tisztázott okokból a Piréz Arvisura Tanítás néven vált ismertté. Elméleti alapjainak kidolgozása tehát 2006-ban történt, de mindaddig nem nyert elismerést sem a tudományos világban, sem a szűkebb szakmai körökben, míg a Google Penguin Algorithm frissítések 2012-es és főleg 2013-es életbe léptetése nem bizonyította be a gyakorlatban, hogy az elmélet érvényes és kiválóan alkalmazható.  Az elméletet kidolgozó kutató csaknem úgy járt, mint Gábor Dénes, aki már 1947-ben kidolgozta a holográfia elvét, de ennek érvényességét csak a lézer-fény felfedezése után lehetett bizonyítani, így 34 év késéssel, 1971-ben kapott fiatalkori munkájáért Nobel-díjat. Nos, Kállay O. Béla Metetézisei is hiába voltak szinte tökéletesen kidolgozva 2006-ban, csak a 2012-es és 2013-as Google-algoritmus-frissítések bizonyították be az elmélet helytálló voltát, és a Tanítás csak ezután kapott nagyobb publicitást.

Sorozatomban az elméleti alapok és a gyakorlati alkalmazások körvonalainak ismertetésére vállalkozom, mint azt előző posztomban – A Google-Pingvin szárnya alatt – megígértem, így vázolva a tartalmi alapú keresőoptimalizálás mibenlétét.

A tartalmi alapú kreatív linképítés

1. Metatézisek – elméleti alapok

1.1. Keletkezéstörténet

1.1.1. A Yollaka-sejtés

Az Arvisura elméleti alapjait lényegében Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) vetette meg azzal 2001-ben, hogy a webtartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok akkor már kidolgozott skálafüggetlen jellege és a tartalmi kontextusok gócosodása közötti összefüggésre. Megfigyelését gondolatkísérlettel társította, így keletkezett a Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis, amely kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva így hangzik:

A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat gócpontjaiban elhelyezkedő webtartalmak közötti  interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti kontextus-megfelelések számával és mélységével.

Még egyszerűbb és kevésbé árnyalt megfogalmazásban: minél több és minél mélyebb tartalmi összefüggés van az interneten összekötött két webhely között, annál valószínűbb, hogy ezek között interakció keletkezik, s ez az interakció annál gyakoribb és egy időegység alatt annál sűrűbb lesz, minél nagyobb és mélyebb a tartalmi összefüggés a két webhely között.

Yollaka nem tisztázta pontosan sem azt, hogy pontosan mit ért interakción, sem azt, hogy konkrétan mit fejez ki a konktextus-megfelelések mélysége.  Ezek tisztázása már a magyar Dr. Kállay O. Bélára várt, aki a Yollaka-sejtés alapján 2006-ban kidolgozta a keresőoptimalizálás metatéziseit.

1.1.2. A Kállay-kettős színre lép

A finn kutató sejtése valószínűleg elfelejtődött volna más irányt vevő kutatásai mellett, ha egy finnugrisztikai konferencián meg nem ismerkedik a magyar Kállay Labord irodalomtörténésszel. Yollaka itt előadást tartott „A lív nyelv mint információelméleti szoftver” címmel, majd az egyik estén közös asztalnál borozgattak, amikor Labord megemlítette, hogy az a bolond Béla nevű bátyja jó nevű pszichiáter létére most szintén az információelméletbe ásta be magát, egyetemet végzett és perceken belül doktorálni is fog… Yollaka kifejtette, dehogy bolond az a Béla: az információelmélet mint tudomány újabb lendületet kapott az internet elterjedésével és most már annyi információ áll a kutatók rendelkezésre, hogy talán még az ő sejtését is igazolni lehetne. Miféle sejtés?, kapta fel a fejét a fiatalabbik Kállay. De hiába mondta el Alberd egyszer, kétszer, háromszor – a magyar bölcsész képtelen volt a definíciót megjegyezni. Kérte: írná ezt meg neki emailben – a bátyját talán érdekelné.

Érdekelte. Kállay Béla éppen azelőtt nyújtotta be doktori értekezését, amelyet „Tartalomkeresés az interneten avagy a szemantikus web távlatai” címmel írt, éppen nem akadt sürgős munkája, volt hát ideje töprengeni a Yollaka-sejtésen, illetve azon, hogy esetleges bebizonyításán túl ez a sejtés mit jelenthet szaktémáját, a tartalomkeresést illetően.

Egy hónappal később pedig már el is kezdte a Metatézisek kidolgozását.

(Folyt. köv.) 

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1. rész. Korszerű keresőoptimalizálás: szövegösszefüggéseken alapuló tartalommarketing + organikus linkprofil építés. A Yollaka-sejtés és a releváns tartalom, Metatézisek, SEO-link

Ajánljuk még: