A Google-Pingvin szárnya alatt

google-pingvin

google pingvin – tartalom-marketing

A Google Pingvin személyes védelme alá vette a kreatív keresőoptimalizálás módszereit. Miközben a 2013 május 22-én indított második nagy algoritmus-frissítés (elterjedt nevén Google Penguin 2.0 Algorithm Update) többszöri lefuttatása gyakorlatilag fenekestül felforgatta a hosszú ideje nagyjából beállt helyezési listákat, s miközben kiderült, hogy amit a Pingvin 1.0 2012-es áprilisi élesítése nem ért el, azt most az újraröptetett madár véghezvitte, aközben nyilvánvalóvá vált, hogy a kreatív linképítési eljárásokkal és az általunk kidolgozott arvisura seo-módszerrel optimalizált weboldalak nem elszenvedői, hanem sokkal inkább kedvezményezettjei lettek a nagy átrendeződésnek, igazolva ezzel a weboptimalizáció speciális metódusainak maximális létjogosultságát a Gogle-helyezések javításában. (Ennek köszönhető, hogy egyik favorit-oldalunk a linképítés és google keresőoptimalizálás kulcskifejezéssel a találati lista élmezőnyébe került.)

Miről is van szó?

Leginkább arról, hogy a Google üzleti érdekeit egyre inkább sértette a keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization = SEO) mind szélesebb körű elterjedése. A Goole fizetett szolgáltatása (AdWord) helyett igen sokan választották a költséghatékonyabb SEO-t, s egyre több cég és szakember szakosodott arra, hogy elfogadható sikerdíj vagy havi munkadíj mellett a legkülönbözőbb üzleti honlapokat a találati listák élére juttassa akkor is, ha maga az oldal gyengébb volt a konkurens szájtoknál. A piacot hovatovább nem az tudta megszerezni, aki igényesen felépített és számos elvárásnak megfelelő honlapon kínálta szolgáltatást, áruját, információját – hanem az, aki ügyesebben optimalizált optimalizáltatott. A minőségi SEO-munkához ugyan eddig is kellett jókora szaktudás, meg kellett megfelelően kiterjedt webes háttér – de ezek teljes vagy részéleges hiányában is lehetett látványos eredményeket elérni. A keresőoptimalizálásban számos olyan rutineljárás alakult ki, amelynek mechanikus végrehajtására akár egy ráérő titkárnő is képes volt, ha megkapta a szükséges instanciákat.

Igen, leginkább a link-katalógusokba való esztelen regisztrálás módszeréről beszélek. Cégek sokasága tett üzleti ajánlatot arra nézve, hogy 1-2-3 hónap alatt több száz (esetenként akár ezres nagyságrendű) külső linket szereznek az oldal számára, s ezek szárnyán majd a támogatott honlap egy fontos keresőszóra nézve egyenesen a Google top 10-be röppen akár 150. helyről. ÉS VALÓBAN! Csak annyi kellett hozzá, hogy valaki heteken át napi 8 órában mást se tegyen, csak a legkülönfélébb linkgyűjtő helyekre ajánlja be a céloldal linkjét. Még az se jelentett gondot, ha bizonyos százalékban a megkeresett oldalak visszautasították a link elhelyezését, mert a nagy számok törvénye alapján a felkerült linkek száma mégis bámulatos gyorsasággal növekedni volt képes – a céloldal pedig vágtatott előre a listán.

Voltak más módszerek is: saját linkfarmok építésétől a spamblogok indításán át a szorgos spam-kommentelésig. Sokáig lehetett trükközni körbelinkelésekkel, link-piramisok építésével, csali-kulcsszavakkal, generált tartalmakkal…

Az ilyen és ehhez hasonló eljárásokat a Google eleve tilalmasnak tekintette és büntette – de a szűrés nem volt eléggé hatékony. Aztán jött a Panda és Pingvin… Az utóbbi indításakor 2012 áprilisában szabályos pánikhangulat tört ki: évek óta listavezető oldalak tűntek el a találati listák éléről. Névleg a tiltólistára került linképítési eljárások alkalmazása miatt. Ezek között szerepelt a katalógusokban való túlzott szereplés, a nem-természetes gyorsaságú link-szaporodás, az egyoldalú optimalizálás, a túl sok azonos anchor-text, a spam-hátterű linképítés…

Kiderült azonban, hogy az új algoritmus közel sem hibátlan, mert áldozatául esett számtalan fontos tartalmú igényes webhely, s helyette feljöttek az információszegény, rossz minőségű oldalak – csak azért, mert előbbieket nem a legtisztább módszerekkel optimalizálták, utóbbiak viszont e tekintetben makulátlanok voltak. Igen ám, de ha a valóban fontos infók nincsenek ott a listák élén, akkor a felhasználó bosszankodik… Ilyen változás tehát nem szolgálhatta a Google érdekeit. Ha a Pingvin vérengzése a nagy kereső a presztízsének a csökkenését vagy pláne a piaci részesedés apadását eredményezi, az nagyobb kárt okos, semmint ha az Adwords fizetett szolgáltatása helyett a honlaptulajdonosok továbbra is az optimalizálást választják.

Lépni kellett tehát. Az algoritmus kisebb finomításainak elvégzése és lefuttatása után jött az újabb nagy dobás, a Penguin 2.0 néven ismertté vált frissítés.

És újra a feje tetejére állt minden.

Számos szakcikk, vélekedés, elemzés, beszámoló jelent meg arról, mit is büntet a Pingvin Kettő. Szerintem ezek többsége találgatás, tippelés, jó esetben valószínűsítés. Úgy vélem, az eddig is nyilvánvalóan tiltólistás eljárásokon túl a konkrétumokat igen nehéz megragadni, számos eljárásról nem lehet biztosan állítani sem azt, hogy kerülendő, sem azt, hogy bátran alkalmazható. Ezúttal, úgy érzem, nem a részletekben lakik az ördög, hanem a lényeget kell megragadni. Ez pedig a következő.

A Google Pingvin 2.0 érvénybe lépése óta egyértelműen azok a webhelyek kerültek helyzeti előnybe, amelyek nem csupán saját tartalmi vonatkozásukban relevánsak egy-egy adott témát illetően, hanem

  1. a weboldal releváns tartalma egyedi szövegezésben jelenik meg
  2. a honlapot tartalmi alapú linképítéssel támogatják

No de mi az a tartalmi alapú linképítés?

Lényegében az a kreatív (ha tetszik: irodalmi) linképítés, amelynek a módszereit én évek hosszú során kidolgoztam és hosszabb ideje sikeresen alkalmazom.

Ennek jellegzetességeiről fognak szólni következő bejegyzéseim.


A Google Pingvin 2.0 és a kreatív linképítés

A Google Penguin Algorithm Update 2012-ben lényegében érvénytelenítette a keresőoptimalizálás (seo) korábban jól bevált módszereit, ám eredményei magára a Google-ra nézve is veszélyt rejtettek. Ennek kiküszöbölésére dolgozták ki a Pingvin 2.0 néven ismertté vált algoritmust, amely a tartalmi alapú szempontokat helyezte előtérbe az weboldalak megítélése és a link építés terén.

Az Arvisura honlap-SEO és a tartalom-marketing közös eljárásai az infrafűtés weboldalt első helyre pozicionálta a Google keresőben. Pingvin, Penguin algorithm update, 2012, 2013.

2022: Tartalmi alapú keresőoptimalizálás, prémium linképítés, oldal frissítés, releváns tartalom – A Pingvin 2 a korábbi verzió Google-ra nézve is veszélyt rejtő hibáit küszöböli ki és a szemantikus és havidíjas keresőoptimalizálást, valamint a természetes linképítést támogatja.

E-linkmegosztás: weblap – tartalom-marketing – infrafűtés

Honlap SEO. Aktuális linképítés: használt laptop

Memóriabővítéssel használt laptop gyorsítás: hogyan?

Lassú a notebookod? Talán csak túlmelegedett. Tisztítsd meg a ventilátort és a légjáratokat. Vagy elavult az oprendszer? Frissítsed! Túl sok alkalmazás fut? Zárj be néhányt.

De legvalószínűbb, hogy kevés a memória – mit tegyél? Viheted gépedet szervizbe. Percek alatt beszerelnek több vagy nagyobb modult. De van kis jártasságod a házi buherálásban, otthon is elvégezheted a fejlesztés. Erről itt olvashatsz szemléltető leírást: A linképítő cikk folytatódik

A kreatív linképítés stratégiája

Egyéni eljárások a weboptimalizálásban

Linképítő program 1019: ClO2

Az alábbi szöveget 2013-ban írtam, néhány kitétele azóta elavult (pl. megszűnt a PageRank), és egypár eljárásmódról azóta másként gondolkozom. Bár a lényeg nem változott, a leírás kisebb átdolgozásra szorul – ezt hamarosan elvégzem.

SEO-s múltam kezdetei

2006 óta foglalkozom a honlapok optimalizálásával, illetve a keresőoptimalizálás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Munkám során  kezdettől fogva kerültem a szokványos megoldásokat. Meglehet, ennek az induláskor tájékozatlanságom volt az oka: akkoriban még nem ismertem azokat a rutin-eljárásokat, amelyeket a legtöbb szakember alkalmazott, így saját ötletekkel álltam elő. Ezek eredményeseknek bizonyultak: az első magyar SEO-versenyen a sok profi között amatőrként  5. helyezett lettem – de enyém lett a 9. és 10. hely is! Ettől kezdve már vállaltam kisebb nagyobb-megbízásokat, de elsősorban saját honlapjaimat optimalizáltam.

Közben alaposan beleolvastam magam a szakirodalomba és egyre több gyakorlati tapasztalatra is szert tettem. Ekkor, főleg a linképítés munkafázisában,  már tudatosan kerültem sok olyan módszert, amelyek alkalmazása a szakmában szinte kötelezőnek számított. Persze a feltétlenül szükséges munkálatokat én is elvégeztem, de nem mechanikusan alkalmaztam a bevett módszereket, hanem igyekeztem saját ötleteimet és alkotói ambícióimat is belevinni. Úgy tapasztaltam, hogy ezzel olykor jobb eredményeket tudok elérni, mint a nagyobb szakmai tudással, de kevesebb fantáziával rendelkező rutinos szakemberek.

Az évek során megszerzett ismereteim alapján erre a két fő következtetésre jutottam:

A keresőoptimalizálás két fő fázisa ebben tér el:

  1. A honlapok felépítése, tartalmi és strukturális jegyeinek keresőbarát kialakítása terén érdemes a kialakult szakmai szempontokhoz ragaszkodni; DE:
  2. a külső webtámogatás, a tulajdonképpeni linképítés terén azonban a kreatív hozzáállás és az egyéni megoldások alkalmazása a célravezetőbb.

Hogy miként kell az 1. pontban említett keresőbarát weboldalt felépíteni, arra poszt-sorozatomban igyekszem választ adni, itt a 2. pont alatt szereplő kérdéssel foglalkozom:

A kreatív linképítés stratégiája

2011-ben, első komoly megbízásomat teljesítve, elkezdtem kidolgozni annak a saját SEO-stratégiának az alapjait, amely külön-külön már alkalmazott egyéni eljárásaimat egységes egészbe foglalta. Ügyfelem adószakértői honlapját akkor 9 hónapon át optimalizáltam, eközben minden módozatot kipróbálhattam – a siker nem is maradt el, Transzferár nyilvántartás kulcsszóval a támogatott honlap a Google találati lista első helyére került (mikor megbízom beszüntette tevékenységét, weboldalának helyét saját támogatói oldalam vette át.)

2012-es megbízásaim során a lényegében már kidolgozott stratégiát továbbfejlesztettem, egyben megfelelően nagy és hatékony webhátteret is létrehoztam, saját oldalaim olyan kiterjedt rendszerét, amelyre támaszkodva a stratégiám „hadműveletei” nagy biztonsággal végrehajthatók.

A teljes eljárásrendszert részletekbe menően bemutatni itt nem lehet célom. Egyfelől saját stratégiám egésze voltaképp ƒszakmai titoknak minősül, másfelől: ahány munka, annyi módosulat, hiszen metódusom lényege éppen a mechanikus megoldások kerülése, ezért minden SEO-megbízáshoz más-más módon állok hozzá,  másképp variálom a lehetőségeket, új ötleteket viszek be…

Van azonban stratégiámnak néhány olyan általános elméleti tétele és konkrét gyakorlati pontja, amelyek eljárásaim alapját képezik, ezeket alább felvázolom és némelyiket példával is megvilágítom.

ALAPELVEK

  • a mások által alkalmazott bizonyos rutin-eljárások tudatos kerülése (ipari linképítés, tömeges regisztrálás katalógusokban, körbe-linkelés, egyoldalú linkelés, spam-oldalak, kamu-oldalak, spam-blogok, spam-kommentek alkalmazása, duplikát oldalakkal és hasonló URL-címekkel való trükközés, egyforma linkszövegek és anchor textek alkalmazása, másolt tartalmak betűzése, linkfarmok építése…
  • a szükséges eljárások mechanikus végrehajtása helyett ezek kreatív alkalmazása
  • saját megoldások kidolgozása és alkalmazása
  • hosszú távúban való gondolkodás: körültekintő, sokoldalú optimalizálás; gyors és látványos sikerek elérése helyett tartós eredményekre való törekvés
  • saját oldalak használata a linképítéshez, idegen webhelyek, katalógusok tudatos kerülése
  • a webtámogatás komplex rendszerben történő megvalósítása: nagyobb munkáim során soha nem sok különálló oldal sok különálló linkjével operálok, hanem a munkába bevont oldalakat rendszerbe állítom.

 

Kezdjük is a végén. Linképítő munkám során szinte kizárólag kiterjedt és változatos saját honlaprendszeremre támaszkodom. Ezt persze előbb fel kellett építeni.

1. Szerteágazó és változatos web-bázis létrehozása

Stratégiám bázisát az a nagynak mondható webrendszer képezi, amelyet még 2000-ben kezdtem kiépíteni (akkor még egészen más célból), s amely mára összességében tízezres nagyságrendben tartalmaz statikus oldalakat és blogbejegyzéseket. 2006-ig a rendszerbe leginkább irodalmi, kulturális, közéleti és személyes jellegű kisebb-nagyobb portálok és blogok tartoztak, az utóbbi években azonban megszaporodtak a marketing jellegű oldalak és kifejezetten SEO-célokat szolgáló egységek.

A rendszer fontosabb komponensei:

  • 60 önálló blog
    • ebből 2-ben 1000-nél több bejegyzés található
    • további kb. 30-ban a bejegyzések száma 100 fölötti
    • 6 blognak a PageRank értéke 5-ös
    • 14 blognak az PageRank értéke 4-es
    • 23 blog PagerRank értéke 3-as
    • a blogoknak kb. a fele: általános / közéleti / kulturális / személyes
    • másik fele szűkebb értelemben véve: szakmai / tematikus
    • SEO-blogok száma: 7
  • 14 nagyobb, portálként vagy webmagazinként működő rendszer
    • ebben 3 írói weboldal, az egyik 1000-nél több művel
    • 3 SEO-rendszer
    • 8 archív, lezárt portál, közte irodalmi periodikák, intézményi honlap, webmagazinok, virtuális szalon…
  • kb. 110-120 önálló (esetenként pár lapos rendszert alkotó) tematikus weboldal és linkgyűjtemény
    • ebből 6 oldal PageRank értéke 5-ös
    • kb. 30 értéke 4-es
    • kb. 50 értéke 3-as vagy 2-es

Ez a rendszer jelentős web-potenciált képvisel, így alkalmas arra, hogy nagy hatékonyságú támogatói linkrendszer épüljön rá és egyes oldalai, egységei, alrendszerei a legváltozatosabb funkciókban legyenek felhasználhatók.

Weboldalaim rendszere idestova másfél évtized weblapkészítői, blogszerzői munkája során jött létre. SEO-célokra 2006-tól kezdtem használni, 2011-től kezdődően pedig kifejezetten és erőteljesen abba az irányba fejlesztem, hogy a keresőoptimalizálás terén végzett munkámban megbízható bázisként alkalmazhassam. Ennek köszönhetően számos olyan bázis-oldalam van, amelyet nem csupán linkküldésre tudok használni (erről alább részletesen).

2.1. Eszközoldalak (segédoldalak) építése

Ha konkrét megbízást kapok valamely weboldalnak bizonyos keresőkérdésekkel való optimalizálására, a helyzet felmérése után a munka első fázisát általában a segédoldalak létrehozása képezi. (Ezt gyakran még azelőtt elkezdem, mint ahogy ügyfelemmel a tényleges megállapodás létrejött volna.)

Erre leginkább azért van szükség, mert a rendelkezésemre álló nagy és kiterjedt webrendszer ellenére is valószínűleg olyan oldal optimalizálását bízzák rám, amelynek témája és amelynek kulcsszavai nem szerepelnek az arzenálomban. Viszont tudvalevő, hogy a sikeres SEO elképzelhetetlen releváns külső linkek nélkül. Releváns link pedig csak releváns oldalról indulhat – ezért ha ilyen oldal nem áll rendelkezésünkre, akkor létre kell hozni. (Relevánsnak ez esetben olyan oldal számít, amely témáját illetően az optimalizálandó oldal kulcsszavaira nézve releváns tartalommal rendelkezik.)

Hogy a dolog érthetőbb legyen: ha ügyfelem oldala a kémény-technológiával foglalkozik, de nekem – mint ez sejthető – nincsen egyetlen ipari vagy központi kéménnyel, gyűjtőkéménnyel vagy kéménybéleléssel foglalkozó honlapom sem, akkor nem tudok releváns linkeket küldeni, mivel a kémények témájában nincsen releváns oldalam. Viszont semmi sem akadályoz meg, hogy ilyeneket létrehozzak.

Ez természetesen igen komoly pluszmunkát jelent. Az ember beleássa magát a kémények építésének, típusainak, karbantartásának a témájába, elolvassa az iparág új híreit, tanulmányozza a technológiát – aztán  ír néhány összefoglaló szöveget, netán alkot vagy kölcsönöz valamilyen irodalmi művet a témát érintően, felvázol pár cikk-ötletet… Ha a munka nem túl nagy volumenű, valószínűleg elegendő létrehoznia 5-6 statikus eszközoldalt.

Példa: …egy kis ízelítő az autó-projektből (2013-ban ezzel a témával foglalkoztam) – frissítés 2019 – ehelyett a tiszta víz projekt oldalai következzenek itt:

Ivóvíz fertőtlenítésIvóvíz fertőtlenítés

a másodlagos visszacsatolás hivatkozásai korábban ide mutattak:

  • Autóbérlés Budapest – Autókölcsönzés
  • Autóbérlés – Autókölcsönzés Bp
  • Autó bérlés Budapest, mentés külföldről

Ha a munka nagyobb volumenű és feltehetőleg hosszú ideig tart majd az optimalizálás, érdemes 1-2 blogot is szentelni a témának. A Transzferár nyilvántartás c. oldal optimalizálása kedvéért én például kettőt is indítottam:

(Bár a megbízásom háromnegyed éve megszűnt, én továbbra is gondozom mindkét blogot, hogy webpotenciáljuk megmaradjon és linkjeik értékesek maradjanak. Szükség esetén más irányt/témát is adhatok nekik – erről később).

Külön eszközoldal-típusba tartozik a nyílvántaró oldal – erről külön is lesz szó.

 2.2. Az eszközoldalak optimalizálása

Hiába készítettem remek segédoldalakat, hiába lett a tartalmuk az céloldal kulcsszavaira nézve releváns, semmire sem megyek velük, ha ezt a relevanciát nem hozom a Google tudomására. Miként tudom ezt megtenni? Hát csakis optimalizálással.

Azaz: hogy az eszközoldalak eredményesen vehessenek részt a céloldal optimalizálásában, magukat az eszközoldalakat is optimalizálni kell. A céloldalnak és saját oldalainknak ugyanazokra a kulcsszavakra történő keresőoptimalizálása általában azzal jár, hogy a Google-találatok között „osztagban” jelennek meg saját egységeink. Hogy ez milyen veszélyekkel járhat, arról itt írok részletesebben: Osztagtámadás – egyéni stratégia és kreatív honlapoptimalizálás.

3.1. Bázisoldalak kialakítása

Bázisoldalnak azt a már a munka kezdetén meglévő, nagy linkerejű webhelyet nevezem, amelyet a konkrét munkába az alább leírt módon bevonhatok. Itt régebbi, komoly múlttal rendelkező statikus oldalakról, kisebb rendszerekről vagy blogokról van szó, amelyek eredetileg más célból készültek, de alkalmasak a profilmódosításra, profil-kiterjesztésre, így arra, hogy az adott kulcsszavakra történő optimalizálásban részt vegyenek. (A munka előrehaladtával, miután megerősödtek, az eszközoldalak is bázisoldalakká válhatnak.)

A beüzemelés: a bázisoldalként használandó nagy linkerejű web-egységünket az adott célnak megfelelően átalakítjuk. Ennek főbb pontjai:

  • Megváltoztatjuk, kiegészítjük az oldal címét (de oly módon, hogy ez korábban megszerzett Google-pozícióit ne károsan ne befolyásolja.) Ha például a Transzferár szabályozás c. 4-es PageRank értékű erős oldalunkat, amely közvetlen SEO-célokat éppen nem szolgál, arra akarjuk használni, hogy az új projektben az ügyfél oldalának a télikertépítés kulcsszóra való optimalizálását szolgálja, akkor címét így egészítjük ki: Transzferár szabályozás – Télikertépítés
  • A névváltoztatásnak és a kitűzött célnak megfelelően, mikörben ügyelünk arra, hogy a régi tartalmak ne sérüljenek számottevően:
    • átalakítjuk az oldal lerását (átírjuk a description meta-tag tartalmát – ez az, ami a találatok listáján az oldal címe alatt szerepeltet a Google)
    • átrendezzük az oldal kulcsszavait (keywords meta-tag)
    • átalakítjuk az oldal tartalmát, azaz leginkább az ipari kémények témáját érintő szövegeket helyezünk el rajta
    • gondoskodunk arról, hogy az oldalon a kulcsszó a SEO-szempontoknak megfelelő mennyiségben és módon szerepeljen.

Mivel régi és nagy erejű oldalról van szó, a most rá ruházott új funkciót könnyen „magára veszi”, így korábban szerzett „Google-presztizsét” az új projektben sikeresen kamatoztathatjuk. Érdemes ügyelni arra, hogy az átalakított honlap régi erényei se csorbuljanak a szükségesnél jobban.

 3.2. Bázisoldalak optimalizálása

Miután a kiválasztott erős oldalainkat célérinyáson átalakítottuk, elkezdjük az oldalnak az új kulcsszóval történő külső linktámogatását. Fontos ezt úgy irányítani, hogy a bázisoldal korábbi web-pozíciói se gyengüljenek addig, amíg újakat nem szerez. Illetve, ha ehhez elegendő külső erőforrásunk van, igyekezzünk a régit is megtartarva építeni az újat.

Megfelelő ráfordítással a bázisoldalak az adott kulcsszó tekintetében maguk is releváns honlapokká válnak, így releváns linkeket tudnak küldeni.

4. A nyilvántartó oldal(ak)

Több szempontból is hasznos, ha létrehozunk egy olyan weboldalt (lehet akár az egyik SEO-blogunk külön oldala is), amelyen elhelyezzük a munkában részvevő valamennyi webhelyünk linkjét. Az ilyen eszközoldal

  1. segít abban, hogy könnyebben átlássuk a felépülő és egyre terebélyesebbé váló rendszert,
  2. kulcsszavas linkjei révén mintegy össze is kapcsolja a különálló egységeket
  3. a megbízás végeztével (ha a pozíciótartásról nem születik megállapodás) segít az oldalak későbbi újralátogatásában

Természetesen nem árt magát a nyilvántartó-oldalt is keresőszavas optimalizálás alá vonni.

5. A „mezei” linkküldő oldalak kiválasztása

Ha eléggé nagy rendszerrel rendelkezünk, akkor el kell döntenünk, mely honlapjainkat vonjuk be a SEO-projektbe azzal, hogy simán csak linket helyezünk el rajtuk. Ezen belül: melyek fogják támogatni az ügyfél oldalát, melyek a saját eszközoldalainkat, melyek a bázisoldalainkat, illetve melyeket gondoljuk elég erősnek ahhoz, hogy több helyre irányuló hivatkozást is elhelyezzünk rajtuk. Az oldalak kiválasztása közben érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Az linkküldő webhelyek legyenek változatosak, lehetőleg legyenek köztük:

  • ritkán indexált, régebbi (archív) statikus oldalak
  • újabb vagy most is aktív, gyakrabban indexált statikus oldalak
  • ritkán frissülő blogok
  • gyakran frissülő blogok
  • gyengébb PageRank értékű oldalak (N/A – 0 – 1 – 2)
  • magasabb PageRank értékű oldalak (3-4-5)

Ugyanilyen fontos, hogy a támogató oldalak minél több különböző rendszerből kerüljenek ki, azaz ne ugyanahhoz a szolgáltatóhoz és ne ugyanazon domainok alá tartozzanak.

Egy átlagosnak ígérkező SEO-munkához én kezdetben

  • 40-45 különálló statikus oldalt,
  • 2-3 portálszerű webrendszert (egyenként min. 10 aloldallal) és
  • 8-10 blogot választok ki a „mezei” linkküldésre (fontos: ebből legalább 3-4 gyakran indexált).

Az eszközoldalakkal és bázisoldalakkal együtt ez cirka 100 webhely, amely persze a blogok posztjai révén megtöbbszöröződik. Ha egy olyan blog főoldalára teszem ki a linket, amely 1000 bejegyzést tartalmaz, az gyakorlatilag 1000 linket jelent.

6. Az oldalak SEO-rendszerbe állítása

Egyéni keresőoptimalizáló stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal és az azokon elhelyezett linkekkel operálok, hanem támogató webrendszert építek. A különálló oldalak rendszerbe állítása elsősorban kulcsszavas, szöveges linkek révén történik, de eközben ügyelek arra is, hogy a rendszer alapját képező oldalak tematikus szempontból is összefüggjenek, és – amennyire lehetséges – ezekhez nem csupán linkjeik révén kapcsolódjanak a periférikus oldalak, hanem legyenek más (közvetett) kapcsolódásaik is.

A rendszer megfelelő szerkezeti felépítettsége kulcskérdés. A struktúra kidolgozása mindig a legtöbb figyelmet és körültekintést igényló munka.

A felépülő webrendszer:

  • egyfelől olyan egymáshoz kapcsolódó webhelyek összessége,
  • másfelől olyan strukturált linkhálózat,
  • amely az állandóság és a változás, a stabilitás és a dinamizmus jegyeit egyszerre mutatja,
  • amelyben a külön egységek egymást erősítve magát a rendszert is erősítik,
  • s amely ezen a réven a céloldalra egyre erőteljesebb hatást gyakorol

A rendszer legfőbb jellemzői:

  • vannak központi oldalai (bázisoldalak, eszközoldalak) és perifériái („mezei” oldalak)
  • vannak stacionárius és vannak ideiglenes elemei (a rendszeren állandóan dolgozni kell)
  • vannak statikus és vannak dinamikus elemei
  • egyszerre zárt és nyitott, azaz a belső és külső linkek arányosan oszlanak meg rajtuk

Ennél is fontosabb, hogy

  • a seo-rendszer felépítése egyszerre keltse a rend és a káosz benyomását
  • legyenek benne hierarchikus szintek (alá-fölé-rendeltségek)
  • legyenek párhuzamos szintek (mellérendelés)
  • de legyenek szép számmal a rendszer kompozícióját megbontó, véletlenszerű összefüggések, variábilis elemek, besorolhatatlan pozíciók, vagy akár kifejezett „hibák” is.

Ne legyen a rendszerben:

  • körbezárt ciklus (körbelinkelés: valamely egységen belül minden oldal linkel minden oldalt, vagy az oldalak szigorú egymásutánban linkelik körbe egymást)
  • túl sok kölcsönös linkelés (minden oldal linkeli azt az oldal, amely „őt” linkelte)
  • túl sok vagy túl nagy szimmetrikusan épülő struktúra

Ezen kívül természetesen amellett, hogy a kimenő és bejövő linkek segítségével hogyan építjük fel a rendszert, ugyanilyen figyelmet kell fordítanunk a linkek szövegére és az anchor textre (buborékszövegre).

Az alapelvek ebben:

  • egyfelől a kulcsszó-orientált következetesség és célszerűség
  • másfelől a következetességtől és célszerűségtől való tudatos eltérés

Mint tudjuk, a Google bünteti a túlzottan egyoldalú linkelést, a túl sok egyforma link- és anchor szöveget, ezért alapvető követelmény a változatosság és sokféleség. Kifejezetten kulcsszerep jut az ötletességnek, fantáziának, kreativitásnak olyan egyedi szövegek létrehozásában, amelyek megfelelő módon és mértékben variálják a legfontosabb kulcsszavakat.

Hogy végül mely honlapokról mely honlapokra milyen linkek és hogyan mutatnak, miként alakulnak ki a gócpontok és a „szárnyak”, hol milyenek az illeszkedések, hol mutat a rendszer lezártságot és hol lehet tovább bővíteni – ez mindig az adott munka során dől el.

A lényeg, hogy a SEO-rendszerbe állított oldalakról a céloldalra mutató linkek összességükben sokkal-sokkal hatékonyabbak annál, semmint ha a küldő oldalak különálló, magános weblapok lennének.  

7.0. A SEO-rendszer felpörgetése és mozgásban tartása

Amíg építjük a rendszert (esetenként akár 1-2 havi munkával), azalatt a Google is „dolgozik” és jó esetben egyfelől indexálja újonnan készült weboldalainkat, másfelől régebbi weblapjainkon érzékeli az új linkeket, amelyek közül egy-egy magára a céloldalra, néhány pedig a rendszer többi webhelyére mutat. Jó ha ez így történik:

Haladjunk fokozatosan: ne egyszerre aktiváljuk az összes új oldalt és ne egyszerre frissítsük az új linkekkel a régieket!

A Google bünteti az erőszakos SEO-megoldásokat, a természetellenes linkgyarapodást.

Ugyanakkor elhúzni sem érdemes a munkát, mert egyrészt az ügyfél szívesen veszi, ha egy-másfél hónapon belül már vannak eredmények, másfelől a Google-mozgásoknak van bizonyos dinamikája, így ha egy oldal elindul felfelé a találati listákon, akkor érdemes „megcsípni a trendet” és a folyamatosan küldött linkekkel elérni, hogy ez a dinamizmus kifussa a maximumát.

Sokéves tapasztalatom azt mondatja, hogy 1 hónap alatt kb. 40-50 linket célszerű ráküldeni a céloldalra. Ha kevesebbel operálunk, alig látunk eredményt, ha túl gyorsan haladunk, számíthatunk az időnkénti hátrébb-sorolódásra. A fent leírt struktúra fokozatos építése kb. két hónapig tarthat, a cirka 100 db. kifelé mutató link tehát épp megfelel ennek a fokozatosságnak. Az egyéni stratégia hatalmas hozadéka az, hogy munkánk során nem csupán a céloldalt támogató linkeket helyeztük el honlapjainkon, hanem a létrehozott és kiválasztott weblapok egymásra mutató linkjei révén olyan rendszert építettünk, amely összességében sokkal nagyobb web-potenciált jelent, mint a részét képező oldalak külön-külön.

A rendszer tehát elvben már hetek óta működik akkor, amikor azt mondjuk, hogy „készen van”, de a Google még csak részleteiben ismeri: ekkor a sok új és statikus oldalt nyilván még havi rendszerességgel sem indexálja. Ilyenkor érdemes egy erőteljes kezdeti lökést adni:

7.1. A rendszer-blogok aktiválása

A megfelelő pontok alatt jeleztem, hogy a rendszer központi szegmenséhez blogok is tartozhat (eszköz- és bázisoldalak), a periférikus, azaz „mezei” oldalak között pedig egy átlagos nehézségű SEO-projektben kötelezően lennie kell 8-10 blognak (5. pont vége), s ezek között szerepelnie kell néhány gyakran indexáltnak is.

Gyakran indexált blog: olyan blog, amely működésével kiérdemelte a Google fokozott figyelmét, így egy-egy új poszt publikálásakor a rendszer szinte azonnal (néhány percen belül) indexálja. Ennek az állapotnak az eléréséhez általában több évi rendszeres posztolásra van szükség.

Nos, a rendszerünket azzal hozhatjuk mozgásba, azaz úgy érhetjük el felpörgését, ha rövid időn belül a rendszerhez tartozó minden egyes blogban közzéteszünk legalább 1-2 friss posztot.  Ütemezzük a munkát úgy, hogy kb. 2 hét alatt a rendszer összes blogja sorra kerüljön.

A korábban kidolgozott rendszer részét képező blogok, miután friss publikációikkal sorra kiváltják a Google-indexációkat,  a rendszer más oldalaira mutató linkjeik révén észlelések sokaságára késztetik a nagy keresőrendszert. Mivel az észlelt oldalak és az ezeken észlelt linkek a maguk részéről egy okosan strukturált rendszer részei, így lényegében a rendszer egésze aktiválódik, felpörög (a folyamat kicsit az önindukcióhoz hasonlít) – és a céloldalra mutató linkek hatékonysága ezzel megnő.

7.2. Mozgásban tartás, fejlesztés

A rendszer felpörgetése után a blogaktivitást fenntartani meglehetősen nehéz feladat, ráadásul idő múltával ennek már nincs is akkora impulzus-ereje, mint akkor, amikor a webrendszer belső összefüggései még felderítetlenek voltak a Google számára. Amikor a rendszer már egységes egészként működik, a periférikus blogok mozgósítő ereje veszít jelentőségéből. Ha jól építettük fel a rendszert, akkor bizonyos mértékben önjáróvá, önfenntartóvá válik. Dolgunk egyfelől az, hogy ne hagyjuk leülni, másfelől az – ha a SEO-munka szempontjából erre szükség van -, hogy tovább erősítsük. Ehhez – egy mérsékelt ütemű blog-aktivitás mellett – a következő lehetőségekkel érdemes élni.

  • A rendszer központi oldalainak, vagyis bázis- és eszközoldalainak a külső erősítése, illetve karbantartása, tartalmi gazdagítása
  • Új perifériák bekapcsolása: magános oldalak, kisebb rendszerek, blogok integrálása a rendszerbe (eközben ügyelnünk kell arra, hogy ez a fejlesztés a korábban felépített struktúrába szervesen és természetes módon integrálódjon)
  • Szükség esetén: új eszközoldalak készítése és rendszerbe állítása.

8. Rendszer-akciók

Egy megfelelően kiterjedtté fejlesztett rendszer megengedi, hogy szükség esetén bizonyos célok érdekében belső átalakítással, átrendezéssel „akciókat” hajtsunk végre. Erre leginkább akkor van szükség, ha úgy tapasztaljuk, az eddig kifejtett hatás nem elegendő, ha azt látjuk, hogy a rendszer ebben a formájában kimerítette lehetőségeit.

Több száz, esetenként több ezer külön-külön mozdítható weblappal, poszttal „csodákat” lehet tenni, rövid idejű, koncentrált átirányításokkal, nagyobb mennyiségű link összehangolt mozgatásával  könnyen aktivizálhatunk a rendszerbe bevonandó új és új egységeket vagy akár a céloldalra is koncentráltabb hatást gyakorolhatunk (vigyázat: ilyesmit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha egyfelől a rendszer már bizonyította önfenntartó képességét, másfelől ügyfelünk oldala a támogatottságnak köszönhetően stabilizálódott pozíciójában).

A rendszeren belül végrehajtott akció-lehetőségek lebonyolításának módozata legféltettebb szakmai titkaim közé tartoznak, egy lehetséges és kipróbált verziót azonban részletesen leírtam itt:

  • A SEO-offenzíva – Google kereső tartalom marketing

SEOprogramok néhány témája és eszközoldala:

Kreatív linképítő stratégia

Szemantikus hálózat és rendszer kiépítése. A backlinket küldő weboldalak külön tartalmi optimalizálása. Pr-cikk írás és megjelentetés

Optimalizálás lépésről lépésre

A szakmai vélemények és közel 10 esztendős saját tapasztalatom alapján a keresőoptimalizálás legfontosabb lépéseit a következőkben tudom összefoglalni (én legalábbis így csinálom…)

I. HONLAPOPTIMALIZÁLÁS

Első lépés: tartalomfejlesztés

  • a honlap fejlesztése abból a célból, hogy informatív, egyedi és a legfontosabb keresőszavakra nézve releváns tartalmú legyen (az optimalizálásra szoruló honlapok nagy többsége információszegény és nem közöl lényeges tudnivalókat arról a témáról, amelynek kulcsszavaival a tulajdonosa Google-pozíciót szeretne elérni)
  • tapasztalatom szerint a honlapot akkor könnyebb sikerre vinni (akkor tekinthetjük relevánsnak), ha
    • a témára vonatkozó szövegtartalma legalább 6000-8000 karakternyi (ez esetben könnyebb a lentebb sorolt szempontok közül minél többet érvényesíteni)
    • a szöveg egyedi fogalmazású, információkban gazdag és hasznos ismereteket közöl
    • tartalmaz definíciót, rövid és/vagy hosszabb leírást a tárgyát képező dologról
    • az általános ismeretek mellett tartalmaz speciális, másutt nem található információkat
    • címekkel, alcímekkel tagolt, előfordul benne felsorolás, táblázat, képek, belső és külső linkek
    • aloldalak tartoznak alá, amelyek a témát érintő kérdéseket tovább részletezik, új információkat közölnek

Második lépés: keresőbaráttá tétel 

  • szükséges, hogy a megfelelően gazdag és fontos tartalom a keresőszempontoknak megfelelő formában jelenjen meg;
  • a jól ismert formai szempontok száma 50 körüli, a gyakorlatban ebből általában 20-25 érvényesítésére van lehetőség
  • a formai elvárások között van 6-8 roppant fontos, ezek érvényesítése nélkül a honlap nem tekinthető keresőbarátnak
  • ajánlatos a kevésbé fontos, de összességében mégis lényeges szempontok közül további 10-12 betartása
  • a keresőszempontok főleg az alábbi típusokba tartoznak:
    • a forráskódban megadott elemek (meta-tagek)
    • látható jegyek (címek, kiemelések, táblázatok, linkek, képszövegek…)
    • tartalmi arányok, szógyakoriságok (kulcsszósűrűség, folyószöveg/cím arány, szöveg/link arány…)
    • a szerkezeti elemek megfelelősége (keresőbarát url-ek, könyvtárak és fájlok elrendezése…)
    • a kiegészítő elemek (pl. site mappa, robots.txt, mérókódok…)

II. LINKÉPÍTÉS

Linképítő módszerem sokban eltér a kollégák többsége által alkalmazott gyakorlattól; nem használok például külső erőforrásokat (pl. linkkatalógusok, linkcsere idegen honlapokkal), hanem kizárólag saját webbázisomra támaszkodom. Az alábbi leírást tehát leginkább csak azok tudják hasznosítani, akik maguk is kiterjedt honlaphálózattal rendelkeznek.

Harmadik lépés: a bázisoldalak, rendszerblogok és perifériák kiválasztása (létrehozása)

  • kiválasztjuk azokat a statikus weboldalainkat, amelyeket alkalmasnak tartunk arra, hogy a linképítő munka bázispontjaiként szolgáljanak; célszerű minél magasabb PageRank számmal rendelkező általános vagy a céloldalhoz közelítő témájú webhelyeket kiválasztani; ha kevés ilyen oldalunk van, meg kell építeni őket (én a projekt nagyságától függően 20-50 bázisoldallal dolgozom) {fontos frissítés – 2015: a Google 2013 óta nem frissíti a nyilvános PageRank értékeket, ez az értékrendszer tehát elavult, így helyette több audit oldal értékelését egybevetve lehet megállapítani egy-egy webhely internetes értékét; ezek az Ahrefs, a MOZ és a Majestic}
  • kiválasztjuk a rendszerblogot vagy blogokat: ezek lesznek a felépítendő linkhálózat motorjai, frissítéseik révén mobilizálódik a rendszer; a kiválasztás szempontja ugyanazok, mint a statikus weblapoknál; ha nincs a munkára alkalmasnak tartott blogunk: létre kell hozni egyet vagy többet
  • kiválasztjuk azokat az oldalainkat (legyenek köztük állandó szájtok és blogok is), amelyek kisebb mértékben és háttér-szerepben vesznek majd részt a projektben; témájuk teljesen változatos lehet

Negyedik lépés: a kiválasztott webhelyekre (projektoldalakra) rálényegítjük a céloldal jellegzetességeit (igen speciális, nagy tapasztalatot igénylő tevékenység)

  • honlapelemzéssel meghatározzuk a céloldal 2-3 lényegi és tucatnyi mellékes jellegzetességét (ezek között legyenek egyrészt a leggyakrabban előforduló kulcsszavak, illetve másrészt speciális, ritka kifejezések, szakszavak, idegen szavak, személy- és helynevek, továbbá harmadrészt ezek jellemző kombinációi
  • ezeket a jellegzetességeket sorra a kiválasztott bázisoldalak, blogok és perifériák lényegi elemeivé tesszük; ez természetesen sokkal többet jelent annál, semhogy a szavakat kitesszük az adott oldalakra, hanem szerepeltetjük címekben, meta-tagekben, kép- és linkszövegekben stb.

Ötödik lépés: a statikus linkelés – ez a legnagyobb körültekintést és szakértelmet igénylő munka – ha óvatlanul végezzük, a Google manipulációnak ítéli; e munka során:

  • statikus oldalainkon állandó szöveges linkek formájában hivatkozunk a találatok közt előrejuttatni kívánt webhelyre; eközben ügyelünk:
    • a linkszövegek sokféleségére, a nyelvi változatokra, a szórendre….
    • a kulcsszavas, a long tail és a kulcsszó nélküli linkek arányára
    • a főoldali és aloldali linkek arányra
    • az url-változatokra (www-vel vagy anélkül; könyvtárra vagy index-fájlra…)
    • a linkek buborékszövegének változatosságára
    • fontos: a munka időbeli elosztására – a linkeket fokozatosan kel kitenni, a túl gyors linkgyarapodás gyanút kelt, a túl lassú hatása pedig csak nagyon sokára jelentkezik
  • ha elég sok oldalt vontunk be a munkába, megengedettek a kereszthivatkozások, de ezek száma ne legyen túl magas

Hatodik lépés: dinamikus linkelés: beindulnak rendszerblogok

  • posztolás és linkelés elkezdése az egy vagy több kiválasztott vagy újonnan létrehozott blogban
    • helyezzünk ki néhány (nem sok!) linket a blog főoldalára (oldalsáv, lábléc…), ezek mutassanak bázisoldalaink közül néhányra
    • minden posztban helyezzünk el 1-2 linket (ne többet) – ezek mutathatnak további bázisoldalakra, perifériákra és olykor-olykor a céloldalra (a támogatott, Google-listán előre juttatni kívánt honlapra) is
    • ha az optimalizálandó honlapnak vannak aloldalai, a blogposztokból inkább ezeket linkeljük
    • ha több bloggal dolgozunk, a posztokban olykor kereszthivatkozásokat is elhelyezhetünk
  • a bejegyzéseink legyen tartalmilag értékesel (ne kamuszöveget publikáljunk), abban a linkek szereltetése legyen indokolt
  • a posztolás gyakorisága változó; hetinél sűrűbben célszerűtlen, havinál ritkábban kevéssé hatásos

III. MÁSODFOKÚ OPTIMALIZÁLÁS

Hetedik lépés: a projektben részvevő oldalaink optimalizálása

  • Hosszabb időn keresztül folytatott nagyobb volumenű optimalizációs munka esetén feltétlenül szükséges, hogy a linképítésben részt vevő bázisoldalakat, blogokat és perifériákat magukat is optimalizáljuk
  • a korábban is meglévő, már PageRank értéket szerzett oldalaink nyilván korábban is optimalizálás alatt álltak, most ezt a folyamatot úgy terjesztjük ki, hogy belevesszük a projekt témáját, kulcsszavait is
  • az újonnan létrehozott vagy korábban nem optimalizált blogok és perifériák optimalizálását már a projekt indításakor elkezdhetjük, így mire linkküldő hellyé válnak, már bizonyos erőt képviselhetnek
  • a másodfokú optimalizálás fő célja az, hogy a saját oldalainkra rálényegített jellegzetességek projektoldalaink releváns résztévé váljanak s ezek a webhelyek maguk is pozíciót szerezzenek a Google találati listáin a céloldaléval azonos kulcsszavakkal – ezáltal linkjeik is erősebbek legyenek

– talán ennyi lenne az általam összefoglalható lényeg.

Jelen blogomban, mint a fentiek ezt talán igazolták, a weboldalak keresőoptimalizálásával és Google helyezés elérésével kapcsolatos sok éves tapasztalataimat osztom meg az ide látogató érdeklődő olvasóval, akik így talán értékes választ kaphatnak kérdéseikre, megismerkedhetnek a weboptimalizálás legfontosabb fogalmaival és praktikus tanácsokat is kaphatnak arra nézvést, milyen főbb lépések alapján lehet keresőbarát honlapot készíteni, illetve milyen külső webtámogatás szükséges ahhoz, hogy az optimalizált honlap jó pozíciókat szerezzen a találati ranglistákon

Ha további tanácsra lenne szüksége vagy linképítő megbízást adna, akkor lépjen velem kapcsolatba.

Írhat levelet:

seo-bdk

vagy >> küldhet üzenetet

A blogbejegyzések általában  konkrét kérdésekkel foglalkoznak, a nagyobb összefoglalókat külön oldalakon helyeztem el, éspedig:

 


keresőoptimalizálás – lépésről lépésre

Google kereső optimalizálás lépésről lépésre. Hogyan, miként kell, lehet weboldalt, honlapot optimalizálni, előre juttatni, mozdítani a Google-listán, a Google találati ranglistáin, a Google keresőben? Ingyen SEO tanácsadás. Google keresőoptimalizálás lépésről lépésre. Hogy kell weboldalt optimalizálni, linket építeni? Honlapoptimalizálás, keresőbarát honlap készítése , web optimalizálás, honlapok előkészítése keresőoptimalizáláshoz . Kulcsszavak:  keresőoptimizálás, optimalizáció, linképítés lépésről lépésre, honlapok, weboldalak, optimizálás, net-seo, ingyen, ingyenes tanácsadás, tanácsok, keresőbarát weboldal építése a keresőoptimalizálás első munkafázisa, lépésről lépésre haladva,  googleoptimalizálás, seogoogle, weboptimalizálás, linképítés, hogyan, kell, építeni, optimalizálni

A bejövő linkek hatékonysága a keresőoptimalizálásban – bevezető

A linkprofil építés szempontjai

back-linkek hatékonysága

Linkprofil építés – keresőoptimalizálás

Aki valaha is foglalkozott a weblapok keresési pozíciót javító honlapoptimalizálás praktikáival vagy aki bele-beleolvasott abba, miként is érhető el, hogy valamely honlap kedvezően szerepeljen a keresőprogramok találati listájában, az tisztában van azzal, hogy egyfelől nagyon fontos az adott honlap milyensége, másfelől viszont a sikert leginkább külső webtámogatással lehet elérni, azaz más honlapokon elhelyezett (szöveges) hivatkozások révén. Különösen igaz ez új, még be nem járatott, senki vagy kevesek által ismert weboldalak esetében. Ha fizetett reklámokat nem veszünk igénybe, akkor egyszerűen nincs más mód a honlapunk ismertté, keresetté tételére, mint hogy elérjük: a Google kereső szállítsa nekünk az olvasót, megrendelőt, vevőt, partnert, ügyfelet, megbízót. Ahhoz pedig, hogy a Google rendszere ezt a szívességet megtegye nekünk, meg kell a kifinomult szempontok szerint működő nagy keresőprogramot győznünk arról: honlapunk fontos információkat, releváns tartalmat hordoz, érdemes tehát rá terelni azokat, akik a nálunk szereplő fogalmakra, kifejezésekre rákeresnek az interneten.

Google-helyezés javítás

A Google „meggyőzése” voltaképpen maga a keresőoptimalizálás, amelynek során egyfelől magát a honlapot tesszük „kívánatossá”, másfelől „terelőtáblákat” helyezünk-helyeztetünk el nagy cybersztrádán elhelyezett webtartalmakban – annyit és olyanokat, hogy a szörfölők könnyen ránk találhassanak. A Google maga a legnagyobb szörfölő, robotja bejárják a web egészét, így alaposan megvizsgálja a mi honlapunkat is, és szépen, aprólékosan sorra veszi a „környékünkön” az összes kihelyezett terelőtáblát, értékeli őket, összeveti másokéival és egy igen bonyolult és pontosan csak a rendszer legbelsőbb emberei által ismert algoritmus alapján minden egyes keresőkérdésre rangsorolt találati listát kínál. Ezt kapjuk mi is eredményoldalként (SERP), amikor valamire ráguglizunk.

Ezen a listán jól szerepelni és ezzel valószínűvé tenni, hogy a keresők oldalunkra rákattintanak – a SEO legfőbb célja. Eléréséhez pedig a releváns saját tartalomnál szinte hogy fontosabb az említett terelőtáblák – azaz a honlapunkra mutató linkek – rendszerének megfelelő felépítése. Ha linkrendszer hatékony, a siker valószínű, ha kevésbé az, akkor az eredmény is kétséges. Éppen ezért a linkprofil építés a keresőoptimalizálás legfontosabb, egyben legkényesebb résztevékenysége.

Az organikus találatok közt első hely a keresőben

De vajon mitől hatékony a linkek rendszere? Természetesen maguktól a linkektől – illetve az őket befogadó weboldalaktól. És hogy milyenek a linkek?

Kidolgoztam a linkhatékonyság értékelésének egy saját módszerét, ezt fogom ismertetni következő cikkemben. Előzetesen annyit, hogy a legfőbb számba vehető tényezőket a következőképpen állapítottam meg

  • a linkek száma (mennyiség)
  • az egyes linkek minősége; ezen belül
    • a linkek relavanciája
    • a linkek ereje
  • a linkek stabilitása (idő-faktor)
  • a linket küldő oldal dinamikája
  • a linkre eső parciális érték

Hogy pontosan mi értendő az egyes faktorok alatt és mitől függ nagyságuk, továbbá hogy ezek alapján miként lehet megbecsülni egy link hatékonyságát vagy az oldalra mutató linkek összességének az effektivitását, arról legközelebb esik szó.

Folytatás itt: A bejövő linkek hatékonysága