
Lényegében tehát a keresőoptimalizálás kifejezés a maga összefoglaló jellegével és azzal a jelentéstömörítéssel, hogy honlapoknak a keresők igényeihez igazodó és jó jó keresőtalálati eredményt hozó optimalizálását jelenti nem csupán a legismertebb, hanem a leginkább frekventált szava a szakmának, és ezért presztízskérdéssé vált, hogy a legjobb szakemberek a saját honlapjukat ezzel a kérdéssel a Google élmezőnyébe juttassák. Ez a mezőny éppen ezért olyan nagy és olyan erős, hogy nekem sokáig még az első 100 találatba sem sikerült bekerülnöm. Favorit-oldalaim sorra elbuktak, az 5-7. táblánál (első 60-70 találat) nem jutottal előrébb, ha egyszer-egyszer az 5-ig fel is jöttek, egykettőre el is vesztették ezt a pozíciót. Mígnem egy különösebben nem is támogatott blogposzt megjelent az első 60-ban, majd 50-ben – és nem is tágított onnan. Akkor erre érdemes erre rágyúrni, gondoltam. Végeztem hát egy laza linképítést a háttérben. De sokáig nem történt semmi, aztán a poszt a keresőoptimalizálással feljött előbb a 4. majd a 3. táblára. Hinnye!
Közben javítottam is rajta, feltettem rá több szöveget és a támogatást is szervezetebbé, rendszer-szerűvé tettem. Ez többek között azzal járt, hogy az egyoldalú optimalizálás elkerülése céljából oldalamat a Google keresőoptimalizálás és SEO keresőoptimalizálás kombinációkra nézve is megdolgoztam.
Ennek köszönhetően a Google-keresőoptimalizálás című poszt a legfontosabb kulcskérdéssel feljött a 2. táblára (első 20), de aztán visszacsúszott a harmadikra. Ott viszont tartósan berendezkedett. Bár tuható, hogy a 3. tízesnek már alig van kereskedelmi értéke, itt azonban a szakmai siker látszik fontosabbnak, és a magyar nyelvterület első 30 keresőoptimalizátora közé tartozni azért nem utolsó dolog.