Tartalommarketing – Mobilmarketing

mobil-tartalom-marketing

Tartalommarketing – Szövegmarketing – Marketingszöveg?

A linképítés göröngyös útját járva a szorgos honlap-optimalizátor, SEO- és Google-szaki el-elérkezik olyan pontokra, amikor szemantikai kérdésekbe ütközik. Fogalmakat kell értelmeznie, mert nem talál eléggé pontos definíciókat a hozzáférhető leírásokban.

Egyre gyakrabban szembetalálkozik a tartalommarketing fogalmával, de nem leli annak pontos meghatározását. Merthogy nincs neki. De adhat-e felmentést ez akkor, ha egy honlap tartalmi optimalizálásában fontosnak tartjuk, hogy a főbb kulcsszavak definiáljuk, arra is számítva, hogy hozzánk hasonlóan mások is szeretnék megtudni a kifejezés pontos jelentését. Addig-addig olvasgatja hát a leírásokat, míg megkísérelheti szintézisbe hozni a megközelítéseket és némi kétellyel az ő lelkében választ ad arra, hogy szerinte MI A TARTALOMMARKETING. (A probléma lényege: tartalommal végzünk-e marketingtevékenységet, avagy a marketingfolyamat irányul-e a tartalomra. Vagyis SEO.szemmel: honnan olvasandó a kulcsszó?)

Valamivel könnyebb a helyzete a mobilmarketing esetén. Afelől ugyanis nem igazán lehet kétség, hogy ez esetben a mobiltelefonokra célzott marketingről van szó, azaz minden olyasmiről, amiben a célközönség tagjait mobilkészüléke segítségével érik el, szólítják meg. (Tipikus példa az SMS-kampány, amelynek során tömeges számú szövegüzenetet juttatnak el címlista alapján valamely kiválasztott ügyfélkör tagjaihoz).

Ugyanakkor itt is felmerül a dilemma: a mobiltelefonok eladását, jobb értékesítését célzó marketingtevékenység nem mobilmatrketing-e?  De, valószínűleg az.  És vajon az okostelefonos alkalmazásokat (applikációkat) forgalmazó cég promóciós kampánya micsoda, ha nem mobilmarketing? Alighanem az is az. Itt sem árt tehát a fő meghatározás mellé odatenni a további jelentéseket is, hiszen ezek a magyar szóösszetételek gyakran több értelmezési lehetőséget nyitnak meg, mint angol megfelelőik (content marketing, mobile marketing), amelyeknél talán egyértelműbb, hogy első esetben a jelző révén végzett , a második esetben a jelzőre irányuló marketingről van szó, vagyis: tartalommarkleting = tartalom előállításával és közlésével végzett marketinges munka, mobilmarketing = mobiltelefonokra célzott marketing. Hogy a kulcsszó elemei milyen viszonyban vannak egymással, az a tartalomoptimalizálás szempontjából egyáltalán nem közömbös).

A témákról bővebben új tematikus blogomban:

Mobilmarketing – Tartalommarketing – Online tartalom – Linkmarketing A linképítő cikk folytatódik

Tartalmi relevancia – releváns honlaptartalom

tartalmi relevancia - releváns honlap

Irrelevancia: a lényeg és a környező tartalom nem illik össze

Újra és újra megbizonyosodhatunk arról, a Google a minőségi tartalmat többre értékeli a linképítésnél. Persze: a linkek fontosak, mi több: a hatékony támogatói linkprofil felépítése megkerülhetetlen része a honlap keresőoptimalizálás eredményességének, ám egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy kiváló honlaptartalmat mégis könnyebb létrehozni, mint egy gigantikus linkhálózatot felépíteni. Valószínűleg ez kevéssé érvényes azokban az esetekben, amikor roppant erős verseny mutatkozik egy-egy olyan kurrens értékesítési témában, ahol igen nehéz a tartalmi fejlesztés részéről megfogni a SEO-t. Regényeket mégsem lehet írni a fürdőruha-eladásról, vagy ha mégis (nyaralás, utazás, fürdőhelyek, történetek….), az már oly mértékben eltávolodik a voltaképpeni témától, hogy a honlap tartalmi relevanciája felhígul: a voltaképpeni lényeg egyre kevésbé illik össze a felszaporított szövegekkel.

Ilyen esetekben a rövid és célratörő szövegeken, hatásos képeken, akciós árajánlatokon kívül nem igazán fér bele a website content kialakításába olyan fejlesztés, amely lehetővé tenni az összes SEO-elvárás teljesítését. Az ilyen honlapokat mégis a linképítő munka révén vihető előre.

Ám ha a megfelelő terjedelmű releváns tartalom prezentálása a weblap üzleti jellege miatt nem lehetséges, akkor többszörösen kell arra ügyelni, hogy a linkek viszont az illető témában magas relevanciájú oldalakról érkezzenek. Ez két módon biztosítható: 1) elegendő olyan idegen oldalt találunk, amely témánkba vág, s ezekre sikerül kirakatnunk a támogatott honlap linkjeit; 2) mi magunk építünk releváns tartalmú weblapokat, s ezekről hivatkozunk a céloldalra.

Mindenki ismeri az első megoldásnak a veszélyeit. Ahová linkeket kirakathatunk, azok leginkább katalógusok. A témában illetékes néhány linkkatalógus persze jól fest a linkprofilban – de ha csak ezekből áll, az bizony büntetési tételnek számít a Google szemében. Ha viszont mi magunk építjük fel a webhátteret, akkor az újonnan létrehozott weblapok eleinte igen gyengék lesznek és nem fognak elegendő linkerőt biztosítani. Amíg felturbózzuk őket, hosszú hónapok telhetnek el.

Ezeknek a nehézségeknek a tudatában én egy ideje nem foglalkozom olyan honlapok optimalizálásával, amelyekre valamilyen okból nem lehet elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű tartalmat elhelyezni. Ezek jellemzően a webáruházak és más eladási-értékesítési oldalak.

Mi a tartalmi relevancia?

Ha a honlap témája és felépítése olyan, hogy alkalmas releváns tartalom kialakítására, akkor az optimalizációs munkának éppen ezzel kell kezdődnie. Arról persze nincs egzakt tudásunk, hogy a Google-algoritmusok mit értenek relevancián, de a keresőcég vezető embereinek hivatalos közléseiből azért sok minden kiszűrhető és empirikus módszerekkel is elkülöníthetők olyan faktorok, amelyekkel biztosítható a keresőszempontú megfeleltetés.

Legelőbb azt kell tisztázni: mihez képest, miben legyen releváns a honlaptartalom. A legfontosabb: a saját témájába, tárgyában. Abban, amiről szól. Vagyis mindenekelőtt az oldal témáját, tárgyát, lényegét illetően kell a relevanciát biztosítani. Másodjára: relevánsnak kell lennie a választott kulcsszavakra nézve. Jó esetben a kulcsszavak a lehető legszorosabban kapcsolódnak a tárgyhoz és témához, így ez a két megfeleltetés összhangban áll.

Ha valamiféle meghatározást próbálnánk adni, valahogy így hangozhatnék:

A Google egy adott téma kulcsszavait illetően akkor tekinti a weboldal tartalmát relevánsnak, ha:

  • a téma megnevezése, bemutatása, kifejtése és részletezése egyedi fogalmazású szövegek és  kiegészítő tartalmak (táblázat, felsorolás, kép, kifelé mutató link) révén történik
  • a témára nézve az oldalon megfelelő mennyiségű információ található
  • mind a téma, mind annak kifejtése érdeklődésre tarthat számot
  • a téma kulcsszavai megfelelően gazdag reprezentációt kapnak a weboldalon

Gazdag reprezentáción az értendő, hogy a kulcsszavaknak az oldal lehető legtöbb információs helyén a lehető legnagyobb változatosságban kell megjelenniük. Ilyen helyek például az URL, a title, a descriptions és keywords meta-tagek, ilyenek a head line kiemelések, képfeliratok, linkszövegek stb. – és természetesen ilyen maga a folyó honlapszöveg,  amely lehetőséget ad a variábilis kulcsszóhasználatra.

Eztán már „csak” azt kell biztosítani, hogy ez a releváns tartalom keresőbarát formát öltsön honlapunkon. Mindössze ennyi, amit így hívunk: tartalomoptimalizálás. A linképítő cikk folytatódik

Honlaptartalom optimalizálása

honlap-tartalom optimalizalas

Honlap tartalmi optimalizálása

Állandó probléma: a megbízó üzleti honlapján alig van szöveg. Kép még csak-csak akad, talán fenn van egy szűkszavú bemutatkozó szöveg is, pár mondatos cégismertető, a szolgáltatás leírása egy-két bekezdésben. Van továbbá árajánlat kérő űrlap, néhány referenciamunka megemlítése, a cég elérhetősége – és ennyi. Hogy technológia leírás? Hogy a szolgáltatás tárgyát képező dolog definiálása és részletes leírása? Hogy történelmi visszatekintés? Hogy az alkalmazás sajátosságai, előnyeinek ecsetelése, a szolgáltatás társadalmi vonatkozásai, elterjedtsége? Netán: esetleírások, megosztott szakmai tapasztalat? Ugyan, minek az, úgyse olvassa el, aki most azonnal meg akarja rendelni azt, amit a website kínál.

Ez utóbbi állítás még ha esetleg igaz is lenne (nem az), akkor üzleti szempontból akár elfogadható lenne ez a tartalomszegénység: nem kell szaporítani a szót: gyere és rendelj, hívj, vedd igénybe…

A kínálatnak és a keresletnek ez a rövidre zárása azonban éppen a SEO területén bosszulja meg magát. Amióta a Google a minőségi honlaptartalomra koncentrál és az egyes kulcsszavas találati oldalakon (SERP) olyan weboldalakat igyekszik élre sorolni, amelyeknek a tartalma az adott kulcsszóra nézve információkban gazdag és sokrétű, azóta a csak a lényegre korlátozódó honlapokkal nehéz az élre vergődni – ha pedig új, bejáratatlan szájtról van szó és erős a konkurencia, akkor teljességgel lehetetlen.

Ugyanakkor a megrendelőt, aki nem akar semmi mást, csak mondjuk zabhegyező gépet eladni, nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy részletesen leírja mi az a zabhelyezés, honnan ered, ki találta fel, mióta alkalmazzák, mi a társadalmi beágyazottsága; mi a gép működésének alapelve, melyek az alkatrészei, mi a technológia környezetvédelmi aspektusa.

Márpedig erre akkor is szükség van, ha keveseket érdekel, máskülönben a honlaptartalom egészén lehetetlen érvényesíteni azokat a keresőszempontokat, amelyek fontosságában a SEO-szakma nagyjából egyetért. Címekre és alcímekre, felsorolásokra, táblázatokra, képfeliratokra, tipográfiai kiemelésekre, linkekre, alt, title és caption szövegekre van szükség ahhoz, hogy a kulcsszavak a weblapon kellő reprezentációt kapjanak. 15-20 különböző kulcsszavas előfordulás biztosítása lehetetlen akkor, ha nincs elegendő szöveg, amelyen a keresőszempontok érvényesíthetőek lennének.  A linképítő cikk folytatódik

Minden a tartalom

honlaptartalom-googleEgyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy a SEO jelenlegi szakaszában, miután a Nagy Keresőprogram alapvetően megváltoztatta a preferenciáit, nagyjából minden a honlapok tartalmán múlik. Elsősorban persze a top Google-helyezéshez juttatni kívánt weboldalak tartalmáról van szó. Ha ezek nem eléggé gazdagok információ tekintetében, ha szövegezésük nem eléggé egyedi és ha közléseik nem eléggé értékesek, akkor szinte lehetetlen őket élpozícióhoz juttatni a találati listán, illetve csak akkor lehetséges, ha nem kell az erős oldalakat felvonultató konkurenciával megküzdeni. Ha azonban a rivális szereplők eléggé tartalomgazdag weboldalakkal vannak jelen a ranglistán, a bevett és évekkel ezelőtt még igen sikeres keresőmarketing-eljárásokkal képtelenség lenyomni őket – hosszú távon legalábbis. (Ezelőtt elegendő volt, ha nagyjából ügyeltünk a honlapon a kulcsszósűrűségre és fontosabb előfordulásokra címben, kiemelésben, aztán ráküldtünk a szájtra egy rahedli kulcsszavas linket – és a támogatott webhely máris szárnyalt a keresőtalálatok élére. Most ezzel semmire sem megyünk.)

A tartalomról beszélve a másik aspektus a linket küldő weboldalak tartalma. Merthogy bizony régen rossz, ha bármilyen esetleges témájú oldalakról szervezzük a hivatkozásokat. A gagyi szájtok eleve nem jöhetnek szóba, de jobb elkerülni az ilyen-olyan cég- és linkkatalógusokat, hirdetési oldalakat is: ezek közül legfeljebb a kifejezetten szakmai, témába vágó és lehetőleg a Google által értékesnek ítélt (PageRank!) oldalakat szabad felhasználni a linképítéshez. Ennél is hasznosabb, ha a releváns linkküldő oldalak tartalmát magunk alkotjuk meg. Én a linképítésben három fő eljárást alkalmazok ebben a vonatkozásban:

  1. Statikus tematikus oldalak készítése: tanulmányozom a támogatás alá vett honlap tartalmát és ahhoz igazodva magam is honlapokat készítek az adott tárgyban – persze nem feltétlenül ragaszkodva szigorúan a szakmaisághoz, hanem kicsit irodalmilag fogva fel a feladatot. Ha például a téma a virtuális szerverek bérlése, akkor nem kell feltétlenül műszaki pontosságra törekednem, hiszen valójában nem kínálok szerverbérlési szolgáltatást, csupán egy ténylegesen szolgaltatást kínáló cég honlapját akarom támogatni. FIGYELEM: ezek nem szatellit-szájtok, nem kopírozzák az eredeti oldalt sem tartalmilag (ugye, megint a tartalom), sem kinézetre, de még kulcsszavaiban is csak emlékeztet rá, a szövege pedig kifejezetten egyedi és meglehetősen változatos.  Mutatok egy ilyet:  VPS service + Szerverhosting
  2. Meglévő honlapjaim hozzáigazítása a témához. Ez leginkább úgy működik, hogy egy erős – más témájú – oldalamra rálényegítem az olptimalizált honlap jellegét. Ennek egyik eleme, hogy tematikus szövegblokkot írok az adott szájton – lehetőleg szintén egyedi és változatos tartalommal -, majd második mozzanatként belenyúlok az oldal forráskódjába s az adott témához igazítom a meta tagek tartalmát, a képfeliratokat, linkek buborékszövegét…
  3. Blogolni kezdek az adott témában. Nem feltétlenül indítok ehhez új blogot (bár az se rossz), hanem egy erős meglévőt használok a célra. Itt is: nem csupán tematikus posztokat írok, hanem a blog jellegét is hozzáidomítom az új feladathoz.

Ezen a módon tartalmi kontextust teremtek a céloldal számára. Ezután okosan és körültekintően megválasztott linkszövegek használatával tudom a saját webegységeimről úgy linkelni a céloldal, hogy az a Googlenak is tessen. Szinte látom, ahogy jóváhagyólag bólint koronás fejével a linkek mögött álló tényleges szövegösszefüggéseket regisztrálva.

Honlaptartalom optimalizálása

A Google keresőalgoritmusa megköveteli a tényleges tartalmi összefüggéseket a hivatkozó és hivatkozott weblap, azaz a linket  küldő és a linket kapó honlapok között, ezért vált mindennél fontosabbá a körültekintő tartalomoptimalizálás és webre kerülő szövegeket kreatív módon kialakító linképítés. | SEO, keresőmarketing, Google, kreatív linképítés, tartalom, honlaptartalom, szerver, szerverbérlés, vps, virtuális szerver, tartalomoptimalizálás