Az internetes tartalmak keresése és a gépi tanulás
Az internetes tartalmak több milliárd (más szóhasználatban: billiónyi) weboldalon helyezkednek el. Ez még nagyon-nagyon messze van a Google nevét adó googol mennyiségétől (ez 10-nek a századik hatványa, míg a milliárd csupán a kilencedik), és elég hosszú ideig kellene még fennmaradnia az emberi civilizációnak ahhoz, hogy a józan ésszel felfoghatatlanul magas szám realitássá váljon (összehasonlításul: az Univerzum csillagainak a becsült száma mindössze 10 a harmincadikon). A weboldalak milliárdos nagyságrendje azonban így is túl nagy ahhoz, hogy átlátható, feltérképezhető legyen, a Google is csak egy töredékét képes bejárni és kereshetővé tenni. A világkereső ennek ellenére mégis globális képet ad a WEB-ről, mégpedig azon a réven, hogy a legfontosabb részét járja be és teszi kereshetővé. Hogy melyik a legfontosabb része, azt algoritmusai „dönti el” linkről linkre haladva. Amelyik webhelyre egyetlen link sem mutat, az láthatatlan marad, a bejárhatók közül pedig azok kerülnek be a Google indexébe (azok válnak kereshetőkké), amelyek fontosnak ítéltetnek. A fontosság egyik kritériuma éppen az, hogy hány link mutat rá – és milyen más oldalakról. Tíz évvel ezelőtt ez volt a legfontosabb tényező, mára maga a tartalom minősége lett mérvadóvá – miközben az értékelés bonyolult szempontrendszerét már a fejlesztők sem látják át teljesen, mivel a Google keresőalgoritmusa mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén folyamatosan fejleszti önmagát.
Ennek is köszönhető, hogy a netes tartalmak nagy világkeresője az online szféra meghatározó tényezőjévé vált.
Ma a magyar nyelvű webhelyekre irányuló keresések 95-96 %-át a Google bonyolítja
– miközben annak, hogy egyes keresőszavakra mely honlapok jelennek meg kulcsszavas keresőtalálati rangsorok élén, óriási lett a jelentősége nemcsak a közvetlen online kereskedelemben (webáruházak), hanem a webről induló, de a tárgyi valóságban zajló üzleti akciókban is. Ha egy vállalkozás például laptopalkatrészeket vagy ipari vízszűrő berendezéseket forgalmaz egy adott városban, akkor a vásárlók számát azzal tudja a leghatékonyabban növelni, ha az adott árukínálatot jellemző szavakkal indított keresések épp ennek a cégnek a termékoldalait hozzák a találati listák élén.
Az ilyen vállalkozásnak tehát elemi érdeke, hogy webáruházának kulcsszavas termékoldalai top pozíciókat szerezzenek.
A Google keresési szempontjai
Hogy kulcsszavas rákeresésnél melyik weblap kerül a találati listán az első, második, harmadik stb. helyre, illetve top10-be, top20-ba, az döntő mértékben attól függ, hogy a Google értelmezésre is képes keresőalgoritmusa az adott keresőkifejezésre nézve relevánsnak ítéli-e egy honlapot. Fogósabb kérdés, hogy a Nagy Nyomkereső szerint miben áll a relevancia, ám az világos, hogy
a találati eredményoldalon (SERP) az a weblap szerepel jobban, amely a keresőprogram speciális általános és szempontjainak mind formailag, mind tartalmilag leginkább megfelel.
A rangsorolási kritériumokat ma már a Google belső emberei sem ismerik pontosan, mivel az emberi agy képtelen követni a gépi tanulással rohamosan fejlődő szoftvert. Gondoljunk bele, hogy ez a program minden egyes keresés eredményét elraktározza adatbázisába, és feldolgozza a mutatókat: milyen forma és milyen tartalom milyen kulcsszavakkal mennyire volt megfelelő a felhasználó számára: megnyitotta-e a weboldalt, hosszan időzött-e rajta vagy visszafordult, illetve – és legfőbbképpen: hányan voltak rá kíváncsiak naponta, hetente, havonta. Sokan: akkor ez fontos oldal. Rengetegen: akkor minden bizonnyal valóban releváns, mérvadó, adekvát az adott témát és annak kulcsszavait illetően. Adódik
- a tartalmi és formai jegyek sokasága egyfelől
- és a keresettség, illetve a megfelelőség másfelől
– már csak össze kell kötni őket, és a szent Guggola máris tudja, mitől döglik a lény. Mivel sok-sok millió rákereséről van szó, a pici részeredményből irtózatosan sok megfeleltetés következik: embert ezt követni már nem tudja.
Korábban, amíg mérnökök kb. tizenöt éves munkájának eredménye volt a keresőalgoritmus, tudni lehet, hogy létezik 200 fő rangsorolási szempont, és ezek alá egyenként és átlagosan kb. 250 kritérium tartozik, így kb. 50 000 keresőtényezőről beszélhettünk. Ez nagy szám, de emberi lépték. A gépi tanulással, feltételezhetően, a rendszer akár napi több ezer eddig feltérképezetlen összefüggést találhat a weboldalak tartalma és a keresési eredménnyel való felhasználói megelégedettség között. Ez akár azt is jelentheti, hogy a megfeleltetések száma hónapról hónapra annyival nő, mint amennyit a mérnökök korábban 15 év alatt kidolgoztak.
Éppen ezért ma már csak mosolyogni érdemes azon, amikor a cég szóvivői, fejlesztői, vezető emberei valamilyen konkrét SEO-kérdésre válaszolnak. Korábbi taktikájuk is a ködösítés volt, most azonban valószínűleg már gőzük sincs arról, mit művel teremtményük, az internetes keresések Doktor Frankensteinje.
Honlaptartalom optimalizálása és tartalommarketing
Általános értelemben a tartalommarketing egy áru vagy szolgáltatás propagálását jelenti. A keresőoptimalizálásban a tartalommarketing nem ezt fedi, jelentése nagyjából ez: hatékony keresőmarketing tevékenység végzése unique content létrehozásával és felhasználásával az optimalizált weblapon és a linkprofilt képző oldalakon. Nézzük, miért van szükség erre.
Manapság a a Google átláthatatlan szempontrendszerének főbb vonásait csak tapasztalati tényekkel lehet valamilyen mértékben kitapogatni. Úgy tűnik, az egyik legfontosabb elvárás a honlapok eredeti, egyedi tartalma lett. Természetesen nagyon fontos a kulcsszavas reprezentáció biztosítása és ugyancsak meghatározó tényező a bejövő linkek minősége és száma, de ezek akkor eredményesek, ha mögöttük tartalmi alapú komplex SEO-módszerek állnak. Ez utóbbiak lényege az
igen jelentős mennyiségű, tematikailag kapcsolódó értékes tartalom létrehozása a weben.
Az ilyen tartalom töredék nagyságú, de legfontos részének magára az optimalizált honlapra kell felkerülnie. Ezt volumenében sokszorosan felülmúlja a szakemberek által előállított kapcsolódó külső webtartalom, amelynek nagyobbik része a direkt linképítésben szerepet kapó weblapokra, blogokba kerül úgy, hogy a tartalomban elhelyezezésre kerül egy-egy megfelelően megszövegezett link. Kellően szoros tartalmi összefüggések estében ezek összessége képezi a releváns linkprofilt.
Itt azonban nem állhat meg a tudomány: a linkprofilba tartozó oldalakat is – saját jogon – optimalizálni kel. Illetve a második kör honlapjai köré harmadlagos, a harmadlagosak köri negyedik osztályú linkprofil építendő – és ez bármeddig folytatható – amíg el nem fogy a SEO-szakértő linkcérnája.
A laptop alkatrészeket forgalmazó webáruház keresőmarketing programjában az optimalizáció tizedik hónapjába lépve a negyedik körnél tartunk. Sergey Brin és Larry Page szelleme legyen velünk.
Webtartalom-keresés. A gépi tanulás révén fejlődő mesterséges intelligencia működése az ember számára követhetetlen. Sem a SEO elmélete, sem a világkereső cég főmuftijainak nyilatkozata nem adhat eligazítást. A tapasztalat azonban megerősíti, hogy a kulcsszavas keresések eredményeként az a honlap szerepel jobban a találati rangsorba, mely a Google kereső szempontjainak mind általános, mind speciális szinten formailag és tartalmilag leginkább megfelel. Ilyen honlap a Laptop Szerviz Budapest webáruháza. Eredeti tartalom, internetes keresés, találati eredmény, seo szakértő, tartalommarketing stratégia, releváns linkek, kereső szempont, webtartalom optimalizálása egyedi módszerekkel