Laptop honlap marketing: Asus, HP

laptop link marketing

Linképítés Asus laptop töltő és HP akku kulcsszóra

Linkmarketingen nem csupán a hivatkozások gyarapítását értjük, hanem az online visszacsatolások komplex rendszerének felépítését, megtartását és erősítését. Természetesen marketinges megfontolásból és céllal. Ez a céloldali direkt linkeléseken túl jelentős háttérmunkát feltételez, amelyet hasznos a tartalommarketing eszközeire alapozni. Ha például célunk az, hogy egy webáruház termékoldalát HP akkumulátor vagy Asus laptop töltő kulcsszóra optimalizáljuk, írjunk cikkeket e témában. Illetve foglalkozzunk a webshopot működtető budapesti laptopszerviz portáljával.

Márkafüggetlen notebook szerviz – Budapest

A garancián túli javításokat végző márkafüggetlen budapesti laptop szerviz szolgáltatásait bemutató honlap optimalizálása a tartalmi keresőszempontok érvényesítésével kezdődött több évvel ezelőtt. A munka releváns linkek hálózatának felépítésével folytatódott. Ennek során szolgáltatások nevére – pl. használt notebook felújításlaptop videókártya javításlaptop akkumulátor csere – esett a fő hangsúly, továbbá a meghibásodásokat megnevező kifejezésekre, mint például a laptop kijelző vibrál, a tablet töltő kábel megtört.

Ezen túlmenően egyes terméknevekre mint kulcsszavakra történt a linképítés: A linképítő cikk folytatódik

A bejövő linkek SEO-hatékonysága – becslés, számítás

Sajnos ennek a posztnak a tartalma részben elavult, miután a Google megszüntette a PageRank mutatók nyilvános használatát. Azóta sokkal nehezebb a SEO-szakemberek dolga. De talán ma is érdekes elolvasni, hogyan számítgattam a bejövő linkek értékét akkor, amikor ez a mérőszám volt a mérvadó.

A backlinkek SEO-hatékonysága – becsléseim 2012-ben

bejövő linkek értékeA keresőoptimalizálásnak csak bizonyos kiragadott tényeit ismerő laikusok körében elterjedt felfogás, hogy a honlap sikerét (felívelését a Google-listán) a külső linkek adják (ami igaz), miközben ezek számát tarják mérvadónak (ami viszont nem). A bejövő linkek hatékonysága összességében nemcsak, sőt, nem első sorban mennyiségüktől függ, hanem igen sok egyéb tényezőtől, többek között a minőségi mutatóktól és az időfaktortól.

Több év tapasztalata és bizonyos elméleti megfontolások alapján felállítottam egy meglehetősen bonyolult képletet, amely talán segíthet abban, hogy megbecsüljük, még inkább, hogy összehasonlítsuk a linkek effektivitását, azaz közvetlen hatásukat a céloldal SEO-helyzetére nézve. Ez a közvetlen hatás még nem jelent tényleges előremozdító erőt (ez még sok egyéb faktortól is függ), de a ráhatás nagysága szerintem nagyjából felmérhető képletem alapján.

Ezzel együtt fontosnak tartom leszögezni, hogy az alább olvasható állítások nem tekinthetők adekvát tényeknek, egyes elemeiben inkább csak feltevések, lehetséges megközelítések fogalmazódnak meg, olyan megfontolások, amelyek valószínűleg nem állnák ki a tudományosság szigorú próbáját, de empirikusan esetleg mégis használhatók akkor is, ha abszolút értékek helyett inkább csak összehasonlításra, becslésre alkalmasak és ezen a réven engednek következtetéseket levonni. Éppen ezért szigorúan csak házi használatra ajánlom (erős idegzetűeknek és elvetemült ínyenceknek) kérem, a SEO-egyetemen egyelőre ne tessék tanítani.

A képlet és a hozzá tartozó magyarázatok közreadásával egyben inspirálni szeretném a honlapoptimalizálás fortélyaihoz nálam jobban értő kollégákat, hogy esetleg dolgozzák ki a saját verziójukat vagy pontosítsák, finomítsák az enyémet.

No, akkor lássuk a medvezsonkát.

A link-hatékonyság kiszámítása

Egy szöveges linknek a céloldalra gyakorolt SEO-hatékonysága az adott témát illetően az alábbi képlettel fejezhető ki:

E = RGSDP   (a szorzójeleket kitéve: E = R × G × S × D × P)

ahol:

E – a bejövő link keresőoptimalizációs hatékonysága (SEO-effektivitás);

Rrelevancia; a linket küldő oldal relevanciája az adott témában egy 5-ös skála szerint

az R értéke eközben:

    • 0,25 – ha az oldal irreleváns
    • 0,5 – mérsékelten releváns oldal
    • 1 – közepesen releváns oldal
    • 2 – erős relevanciájú oldal
    • 3 – igen erős relevanciájú
    • 4 – kiemelten erős relevanciájú

G – a linket küldő oldal Google-besorolása, amelyet a PageRank-érték (PR) határoz meg a következőképpen:

az G értéke

    • 0,25 – ha az oldal PR-száma: N/A (nincs adat)
    • 0,5 – ha az oldal PR-száma: 0 (nulla)
    • 1 – ha az oldal PR-száma: 1
    • 2 ha az oldal PR-száma: 2
    • 4 ha az oldal PR-száma: 3
    • 8 ha az oldal PR-száma: 4
    • 16 – ha az oldal PR-száma: 5
    • 32 – ha az oldal PR-száma 6
    • 64 – ha az oldal PR-száma 7
    • 128 – ha az oldal PR-száma 8
    • 256 – ha az oldal PR-száma 9
    • 512 – ha az oldal PR-száma 10

(mint ismeretes, a PR-szám mögött logaritmus-függvény áll, igaz, hogy az 10-es alapú, így a 10-100-1000 stb. sorozatot kellene alkalmazni szorzóként, de privát tapasztalatom szerint a link ereje lépésről lépésre nem növekszik tízszeresére, inkább csak megduplázódik.)

S stabilitás, állandóság, azaz az oldalra mutató link hatásának időfaktora hónapok szerint értékelve, tekintettel az indexációs időre is

az S értékét általában 1-nek vehetjük, ettől eltérni a következő esetekben érdemes (egy kb. havonta indexált oldal esetén)

    • 0 – ha a link kintléte alatt nem történt Google-indexáció
    • 0,5 – ha a link kintléte alatt csupán 1 indexáció történt
    • 1 – ha a link legalább 3 hónapig kint volt
    • 1,2 – legalább 6 hónapig
    • 1,4 – legalább egy évig
    • 1,5 – két évig

Ddinamizmus, azaz a küldő oldal Google-indexálásának átlagos gyakorisága

a D értéke:

    • 0,8 – 2 hónapnál hosszabb idő 2 Google-indexálás között
    • 0,9 – 1 hónapnál hosszabb, 2 hónapnál rövidebb idő
    • 1 – nagyjából havi indexáció
    • 1,1 – havi 2-3 indexáció
    • 1,2 – nagyjából heti indexáció
    • 1,3 – heti 2-6 indexálás
    • 1,4 – nagyjából napi indexálás
    • 1,5 – napi többszöri indexálás

Pparcialitás, azaz megoszlás, amelynek értéke attól függ, hogy a küldő oldalon hány különböző link szerepel – tekintve hogy az oldal link-küldő ereje valamelyest megoszlik a rajta elhelyezett linkek között. (Az elképzelés, hogy ha 10 link van az oldalon, azok egyesével 2× erősebbek, semmint ha 20 lenne: alapvetően téves – de kétségtelen, hogy a linkek száma és ereje között  fordított összefüggés áll fenn.)

a D értéke:

    • 0,7 – 200-nál több link az oldalon
    • 0,8 – linkek száma 100-199 között
    • 0,9 – 50-100
    • 1 – nagyjából 50 link
    • 1,1 – 30-50 link
    • 1,2 – 20-30 link
    • 1,3 – 10-20 link
    • 1,4 – 5-10 link
    • 1,5 – 5-nél kevesebb link

Újra hangsúlyozom, hogy ezeknek a számoknak a meghatározásában aránybecslésemre és tapasztalatomra támaszkodtam – valódi tudományos igazolással nem szolgálhatok.

A képlet használata

Tegyük fel, hogy egy adott link közepesen releváns oldalról érkezik (R=1), amelynek GooglePageR-értéke 1 (G = 1) és a link 3 hónapon át van kitéve (S=1), a küldő oldal kb. havonta frissül (D=1) és 50 körüli a rajta található linkek száma (P=1). Ez esetben a képletbe helyettesítve az értékeket:

E = 1×1×1×1×1

E = 1

Ez tekinthető a viszonyítási alapnak: egy nagyjából átlagosnak látszó eset, amikor a link SEO-effektivitása 1 egész.

Másik példa: vegyünk egy erős relevanciájú oldalt (R=2), amelynek 4-es a PR-értéke (G=8), és amelyen linkünk  3 hónapig van elhelyezve (S=1). Legyen a küldő oldal  frissülési gyakorisága heti (D=1,2) az oldalon található linkek száma pedig 25 (P=1,2). Ez esetben

E = 2 × 8 × 1 × 1,2 × 1,2 ≈ 23

Egy ilyen link tehát 23-szor erősebb az első esetben leírtnál.

Próbálgassuk, próbálgassuk! – esetleg konkrét oldalak adataiból kiindulva.

Itt ismételten felhívom arra a figyelmet, hogy ezek nem adekvát mérőszámok és nem pontos képletek, használatuk mindössze egyfajta összehasonlítási lehetőséget ad arra nézvést, hogy a linkjeink támogató hatását megbecsüljük – de előfordulhat, hogy az egyes tényezők hatását rosszul becsültem meg, mondjuk lehet, hogy a Dinamizmus kisebb, a PR-érték pedig nagyobb szerepet játszik a SEO-hatásban.

Továbbá: lennének ám még egyéb faktorok is. A képlet nem foglalkozik – például – a másodlagos linkek hatásával, holott a SEO és linkmarketing területén járatos minden tapasztalt szaki ismeri a másodlagos linkek egyáltalán nem lebecsülendő hatását. Lehetne finomítani a képletet aszerint is, hogy a linkszöveg milyen mértékben egyezik meg a céloldal SEO-kulcsszavával (tudjuk, egy-egy töltelékszó beszúrása rontja a hatást, mégis gyakran beillesztünk ilyesmit, mert a Google bünteti az egyoldalú linkelést). Nem foglalkozik a képlet az anchor text hatásával és nem veszi figyelembe a küldő és fogadó oldal egyéb linkekkel elért beágyazottságát, stb. Amit közreadtam, az tehát csupán egy megközelítési lehetőség.

Olykor érdemes azt is megbecsülni, hogy egy céloldalra összességében mekkora külső linkerő hat. Ilyenkor össze kell adni az összes rá mutató link E-értékét: ΣE. (Vagy ki kell számolni a linkek átlagos E-jét, és beszorozni az összes link számával: M számú link esetében az oldalra ható teljes linkerő: M×E-átlag.)

A képlet segítségével nagyjából összemérhető, hogy sok gyenge link hány erős linknek felel meg, vagy hogy mennyivel hosszabb ideig fejtik ki a kevésbé hatékony hivatkozások ugyanazt a hatást, amit a hatékonyak jóval rövidebb idő alatt.

A linkek hatékonyságának a megállapítása – nem tudom eléggé hangsúlyozni –  a fenti módszerrel persze csak hozzávetőleges, viszonylagos eredményt ad. Egy SEO-munkás számára azonban szolgálhat némi tanulságokkal.

Ugyanakkor: jól is néznénk ki, ha mindig minden linknek kiszámítanánk a SEO-effektivitását: nem maradna időnk a voltaképpeni keresőoptimalizálásra.


A keresőoptimalizálás elmélete szerint egy weboldal kulcsszavas organikus helyezéseinek alakulásában a Google keresőtalálati listán a külső, azaz bejövő linkek száma és minősége mérvadó. A honlap sikerében más tényezők is közrejátszanak, backlinkek hatékonysága a SEO-ban