A Netpánsíp és Ungbereg honlapjai

arvisura honla seo

Régi honlapok bevonása a linképítésbe

Keresőoptimalizálás – Arvisura honlap-SEO

Frissítés 2022: míg közel húsz éven át a HHRF ingyenesen biztosított tárhelyet több tucatnyi ún. határon túli magyar orgánum számára. Egy 2016-os heckertámadás után éve ezt a missziójukat felmondták és új szerverre, új szolgáltatóhoz költöztek. Szerencsére a bdk.hhrf.org típusú aldomainokat és állományaikat a régi szolgáltatónál meg lehetett tartani, illetve a fődomain alatti könyvtárakat új aldomain alá lehetett áthelyezni (aránylag magas tárhelydíj mellett). Így az alkönyvtáraimat is eszerint átigazoltam át. A rendszer struktúrája emiatt nagyrészt megváltozott, a relatív belső linkek elromlottak.

Személyes archívumként egyre kevésbé használom. De a Google-indexben megmaradt weboldalak sokaságát – átalakítva – SEO-arzenálom háttereként hasznosítom. Ezt a háttérmunkát én Arvisura keresőoptimalizálás néven emlegetem. Aktuálisan például a laptop akku töltő, terasz és télikert építés, illetve mobil klíma kulcsszavakkal indított linktuningokban vesznek részt. És akkor a 2012-es eredeti bejegyzés, előtte egy figyelmeztetés régebbről:

Az alábbi poszt tartalma nagyrészt elavult. A felsorolt oldalak közül jó néhány átalakult, mások elvesztették értéküket. A weboptimalizálás szempontjából fontosnak maradtakra új szövegezésű linkeket küldtem, a már nem fontos hivatkozásokat megszüntettem. Így tessék olvasni… (2014 májusa)

Archív weboldalak optimalizálása linképítéshez

2001. óta, amióta komolyabban foglalkozom honlapkészítéssel, a Hungarian Human Rights Foundation hol lassú, hol nagyon gyors, ám számomra csak korlátozott lehetőségeket (pl. adatbázis-kezelés, aldomainek nyitása stb.) biztosító szerverén 4 régi alkönyvtáram van, ezek főoldalai közül 3 (ungbereg, up, ungparty) szépen elrendezett és más-más funkciójú favorizált főkapu, belépőhely rendszerembe. A legkevésbé használt és a többivel ellentétben nem 4-es, hanem csak 3-as PageRang értékű a hhrf/netpansip alrendszer főoldala ez: Balla D. Károly oldalai. Egy évekkel ezelőtti nagy rendezkedés során ebbe a főkönyvtárba tettem bele a régi UngParty-rendszer teljes archívumát. Ez akkor volt, amikor még SEO-szempontokat egyáltalán nem vettem figyelembe, sőt, az sem érdekelt, a Google látja-e egyáltalán az oldalaimat.

Nem látta: hosszú éveken át frame-struktúrájú oldalakra helyeztem minden tartalmat, a szövegek nagyrészt rejtve maradtak a keresők előtt.

Viszont azok közül legrégibb weboldalaim közül, amelyeket még keretes szerkezet nélkül készítettem és helyeztem hálóra, néhány az évek során szert tett alacsonyabb PR-számra. A 3-as és 2-es értékűek többségét most kicsit kicsinosítottam és elhelyeztem rajtuk új oldalaim, illetve aktuális SEO-munkám linkjeit, így vonva be őket abba az átfogónak szánt rendszerbe, amelyek a sűrű keresztlinkelések révén, úgy tűnik, hatékony honlap-optimalizáló bázisul szolgálhatnak. (A munkát az 1-es PR-értékű oldalakra nem terjesztettem ki, a várható “hozam” nem lett volna arányban a nagy munkával).

Hogy az innováció sikeresebb legyen és a Google ne csak hónapok múlva regisztrálja a változást (kis forgalmú, statikus és marginális oldalak ezek, akár 3 hónap is eltelik két újraindexelés között), most innen is “megküldöm” a az UngBereg Alapítvány és a (net)Pánsíp tíz évnél idősebb néhány oldalát:

Frissítés 2022 – azóta a linkeket többször átírtam, módosítottam:

Kevésbé szorulnak támogatásra, de azért felsorolom a rendszer 3-as PageRank értékű oldalait is.

  • az arvisurák UngBereg Alapítványa
  • honlapok keresőoptimalizálása, Arvisura SEO – 33 digitális folyóirat
  • Pánsíp – elosztó oldal
  • honlapoptimalizáló Virtuális Irodalmi Szalon
  • UngParty Newság + Kárpáty Vipera News – a régi híroldal linkjei

A weblapok felújítása során persze bele is olvastam magam a régi szövegek egyikébe-másikába. Megállapíthattam, bizony, az UngBereg és a Pánsíp nagyon fontos része volt az életünknek. A szerkesztőség működésének évszámai közé esett életemnek talán legaktívabb, legtevékenyebb évtizede.

S ha már ott jártam, a rossz helyre mutató hivatkozások néhányát is felújítottam.

Persze a munka során minden egyes weblapot külön kellett újraszerkesztenem (itt még semmi sem volt automatizálva) és feltöltenem a szerverre – el is szöszmötöltem vele két napot. Kellemes piszmogás volt.

A fenti webtartalom részben vagy egészében elavult!

Új honlapoptimalizáló és linképítő projekt

Mint tudjuk,  a keresőoptimalizálás az a tevékenység, amelynek során egy kiválasztott weboldalnak javítjuk a Google-helyezését – ezt honlapoptimalizálással és linképítéssel érjük el. Ez A folyamat komplex eljárások sorozatából áll, amelyek jellegüknél fogva külömböznek egymástól, és amelyek az utóbbi időben lényegesen megváltoztak annak megfelelően, hogy

a Google 2013-2014-ben paradigmaváltást hajtott végre,

amelynek nem csupán az a lényege, hogy a kulcsszavas keresésről áttette a hangsúlyt a hosszabb, életszerű keresőkérdésekre, hanem az is, hogy ezzel magát a kulcsszavas optimalizálást is zárójelbe tette, mi több, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a célzatosan és koncentráltan a kulcsszavakra irányuló optimalizálás egészét manipulációnak nyilvánította és a határozott célok mentén erőteljesen optimalizált weboldalakat hátrasorolással vagy a kulcsszavas listákról való kitiltással sújtotta. Ezzel lehetetlenné váltak a keresőoptimalizálás korábban bevett módszerei. Új metódus kidolgozása vált szükségessé. A linképítő cikk folytatódik

A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

metatézisek - linképítésAz előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást.

A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra, hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban az öccse által kezelt laptop vibráló kijelzője fölé görnyedve ismerte meg egy emlékezetes éjszakán a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik.

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását – amihez már a Helsinkiből Budapestre tartó repülőgépen hozzáfogott a laptopja billentyűzetét nyűve. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom: antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attribútumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?


Emberi kérdés – gépi válasz. A számítógépes tartalomkeresés metatézisei. Kreatív linképítés laptop kijelzőn – az internet és a tartalommarketing alapjai. A Yollaka-sejtés adta innovatív inspiráció és a releváns tartalomra irányuló új honlap-SEO elmélet kidolgozása. Szemantikus háló – fogalmi szövegösszefüggések

Ajánljuk még: