Mit tanít az Arvisura?

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 3.

<< Előzmény: 1.1.3.  Kállay O. Béla munkái: 1.1.3.1. A doktori értekezés, 1.1.3.2. – A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0) – 1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)

1.1.3.4. Az Arvisura név eredete

A SEO új elméletét kidolgozó kutató különös névadása sokáig értetlenséget keltett a keresőoptimalizálással és linképtéssel foglalkozó szakemberek  körében, mígnem a szerzőnek (lásd az előző részt) a keleti gyógyászattal foglalkozó könyvéből (Arvisura – Gógykelet), pontosan annak mellékletéből mindenki megtudhatta, hogy az ősi indiai védikus tanítás egyes alaptételei – jelesül az ayurvéda és az arvisura – szolgáltak alapul a Yollaka-sejtéssel szembesülő Kállay O. Béla első hipotéziseinek a felépítéséhez: ezek az ősi keleti tanok abból indulnak ki, hogy bármi alkalmas az emberi gyógyulás elősegítésére, gyógyíthat a kis kavics vagy a nagy vihar, egyaránt gyógyíthat a kellemetlen emlék és a felemelő képzet, egy matematikai képlet vagy a napfelkelte – minden attól függ, hogy mi magunk – az egészségét visszaállítani vagy megerősíteni vágyó ember – képesek vagyunk-e a gyógyprincipiumot ráruházni az adott tárgyra, fogalomra, jelenségre, képzetre  (voltaképpen ennek a ráruházási aktusnak a neve az Arvisura).

Létezik a fogalomnak ennél kiterjedtebb értelmezése is a védikus filozófiában, amely a gyógyitó jellegtől függetlenül bármilyen ősprincípiumnak az átlényegítését feltételezi a kozmikus világrend legfőbb alapjának. Ezt a felfogást némileg félreértve beszélnek egyes valódi vagy inkább önjelölt történészek (így például a hun-magyar őstörténettel foglalkozók) arról, hogy az ősprincípium  a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra.

De térjünk vissza a korszerű keresőoptimalizálás és kreatív linképítés elméleti alapját képező tudományos műhöz.

1.1.3.4. Metatézisek 2.0: az Arvisura-elmélet

Kállay O. metatézisei tehát olyat fogalmi átvitelek, amelyek révén arvisura-szerűen gyakorlatilag bármilyen internetes szövegtartalomra ráruházhatók a SEO-funkciók. (A kutató az említett könyvmellékletben más párhuzamot is von: a gyógyítás voltaképp a kondíciójavítás (a test, lélek és szellemi állapotának a javítása), és a SEO sem egyéb, mint egy webegység internetes keresési kondícióinak a javítása. )

Az Arvisura SEO-jelentése tehát lényegében valahogy így foglalható össze:

Az interneten közzétett és így a hálózatba iktatott (szöveg)tartalmak számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyekkel más (pl. nyomtatott) tartalmak nem. Ezek közé tartozik az a speciális tulajdonságuk, hogy hordozóivá tehetők bizonyos keresési alkalmasságoknak (SEO-funkcióknak). Ezek révén az alkalmasságok révén ruházódnak rá az eredeti (elsődleges) tartalmakra a külső (másodlagos) jellegzetességek úgy, hogy maguk is lényegi jegyekké válnak (innen a szó: rálányegülés). Ez tehát egyfelől az internetnek mint kommunikációs-interakciós hálózatnak köszönhető, másfelől akaratlagos aktust feltételez, olyan tevékenységet, amelyben az adott tulajdonságok „felismerődnek és kiaknázódnak” releváns szövegösszefüggés létesítése révén.

Az aktus egymást feltételező négy momentumból áll:

1.  az elsődleges tartalmak alkalmasságának a felismerése és megragadása;
2. az elsődleges tartalmakon kívül álló, azaz külső, másodlagos jellegzetességek elkülönítése;
3. az elsődleges tartalmak keresési alkalmasságának és a külső (másodlagos) jellegzetességeknek az összekapcsolása szövegösszefüggés létesítésével úgy, hogy:
4. a külső, másodlagos jellegzetességek maguk is az elsődleges tartalom lényegi jellegzetességévé váljanak (ez a voltaképpeni rálényegítés).

Mindez erős leegyszerűsítés, a Metatézisek 2.0 néven ismert értekezésben több tucatnyi oldalon át kerül részletes kifejtésre minden egyes pont, és a tézisek gyakran olyan információ- és rendszerelméleti fejtegetésekkel vannak alátámasztva, amelyek laikusok számára tökéletesen követhetetlenek. Itt szót sem ejtünk például az rálényegítő aktusok irányultságáról vagy számos lehetséges szempont szerinti tipizálásáról, netán a derivált (a szerző szavával: kifolyólagos) rálényegítésről. Teljességgel figyelmen kívül hagytuk az összefüggésrendszerek jellegét meghatározó gráfelméletből következő téziseket és szót sem ejtünk arról, hogy a nagy számban egymást követő rálényegítések a szerző szerint spontán módon kialakuló fraktál-rendszert képeznek.

Ami az egész nagyszerű, de igen szövevényes elméletből gyakorlati hasznosításra alkalmas (és amit az alkalmazók egyszerűen Arvisura-eljárás néven ismernek), azzal a Transzmutációk című másik alapmű foglalkozik. Mielőtt erre kitérnénk, egy újabb terminus technikus-szal azonban meg kell ismerkednünk. Ez pedig az elemi interakció fogalma.

Erre a következő posztban kerítünk sort.

Következik: Az elemi interakció (a keresés alapfoka)

Összefoglalás

Mit tanít az Arvisura? Kreatív linképítés – 3

A komplex weboldal-keresőoptimalizálás és a tartalmi alapú kreatív linképítés Arvisura-elmélete a másodlagos SEO-funkcióknak valamely elsődleges tartalomra való rálényegítését jelenti. Szószedet: keresőoptimalizálás, linképítés, seo, arvisura, tartalom marketing, szövegösszefüggés, jellegzetesség, rálényegítés, elemi interakció, metatézis, linkmarketing, transzmutáció, honlap keresőoptimalizálás és Arvisura: SEO-funkciók rálényegítése a honlaptartalomra. Szöveg marketing, releváns tartalom, kontextus


Ajánlom még:

 

A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

metatézisek - linképítésAz előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást.

A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra, hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban az öccse által kezelt laptop vibráló kijelzője fölé görnyedve ismerte meg egy emlékezetes éjszakán a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik.

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását – amihez már a Helsinkiből Budapestre tartó repülőgépen hozzáfogott a laptopja billentyűzetét nyűve. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom: antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attribútumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?


Emberi kérdés – gépi válasz. A számítógépes tartalomkeresés metatézisei. Kreatív linképítés laptop kijelzőn – az internet és a tartalommarketing alapjai. A Yollaka-sejtés adta innovatív inspiráció és a releváns tartalomra irányuló új honlap-SEO elmélet kidolgozása. Szemantikus háló – fogalmi szövegösszefüggések

Ajánljuk még:

Google optimalizálás – kérdések, válaszok

Amióta a Google honlap optimalizálás blogomban felajánlottam, hogy időnként ingyenes tanácsadás keretében is szolgálók ötletekkel, javaslatokkal, azóta szinte naponta kapok megkereséseket. Ezek némelyike megmosolyogtat. “Készítettem egy honlapot. Hogy kerüljek vele az első 10 Google-találat közé?” – a legjobb az, amikor az érdeklődő sem a honlapja elérhetőségét, sem azt nem írja le, milyen keresőkérdéssel szeretne jól szerepelni. Velem semmit nem közöl, de ő a tuti receptet akarja tudni.

Válaszom: “Ha a honlapját a keresőoptimalizálás 20-25 szempontjának maximális figyelembe vételével készítette, ha szakszerű linképítéssel elérte, hogy a honlapjára legalább 300  hatékony kulcsszavas link mutasson más webhelyekről, továbbá ha az Ön számára fontos keresőszóra nézve a közepesnél nem erősebb a konkurencia – nos, akkor Önnek semmi dolga, várhatja hogy weboldala az első 10-be kerüljön.”

Mindennapi eset: vállalkozó kedvű ifjú úgy szeretne könnyű pénzt keresni, hogy regisztrál egy ígéretes hangzású  domaintnevet, ingyenes program segítségével összeüt egy webáruházat, kínál rajta valami menő izét – és már várja is a szájába repülő sült galambot. De a gerlice sem sült sem sületlen állapotában nem. Ugyanis a kutya se kattint a honlapra. Ugyanis nem tudnak róla. Ugyanis honnan is tudnának. Aztán a delikvens rájön, hogy a sikerhez a Google találatokon keresztül vezet az út. Hogyam is kerülhetne az élmezőnybe webshopjával? Böngészget erre, keresgél arra, megtudja, hogy vagy fizetett hirdetési hampányt kell indítania (AdWords) vagy a titokzatos hangzású  honlapoptimalizálás és linképítés eljárásaihoz kell folyamodni. Nem igazán tudja, mit jelentenek ezek a bűvös szavak, hát keres valakit, aki tudja. Beüti őket a keresőbe – és megtalál engem…

Rögvest rá is kérdez: hogyan kerüljön újonnan készített honlapjával a Google top 10-be. Először röviden összefoglalom a lényeget, de persze jön az újabb kérdés: ugyan micsoda az a 20-25 SEO-szempont? Ugyan miként lehetne 300 külső linket elhelyezni a neten?  Ugyan ne monjam már, hogy nem elég, ha kinn van a címoldalon 50 menő cucc szép színes fotója?

Az ezeknél komolyabb kérdésre, hogy milyen is az a szakszerű linképítés, röviden már nem tudok válaszolni. Azt ajánlom, olvassa végig a bejegyzéseimet abban a blogban, amelynek alapján megtalált engem, azt igyekezzen lekövetni, hogyan végzem én ezt a bizonyos szakszerű link építést, figyelje meg például, hogy milyen segédoldalakat készítek, hogyan optimalizálom őket, miként építem fel a linkhálózatot, milyen szöveges linkeket küldök a céloldalra, milyen anchor text-eket alkalmazok, miként használom a másodlagos linkek erejét stb., stb.  Ha mindezeket képes nyomon követni, lényegeben már tudni fogja a titkomat, vagyis azt, mi a kreatív linképítés.

Ilyen könnyű lenne kifürkészni a szakmai titkaimat? Nem félek, hogy ellesik. Nem, cseppet sem. Mert ha valaki végig is követte a módszereimet és el is leste minden trükkömet, akkor sem tudja mindezt utánam csinálni.

Miért is ne tudná? Hát azért, mert:

  1. Én a honlapoptimalizálást igen kiterjedt saját web-rendszeremre építem. Ez a rendszer lassan tizenöt éve épül,   hatvan blog tartozik a keretébe, ezek között sokban százas nagyságrendű a bejegyzések száma, de akad olyan is, amelyikben ezernél is több poszt található;  ide tartoznak továbbá a kisebb-nagyobb webtrendszerek tucatjai, különálló statikus oldalak százai, szövegfolyamok archívumai. Magam dönthetek arról, hogy céljaimnak megfelelően hogyan rendezzem őket, link-potenciáljukat hogyan állítsam linképítő munkám szolgálatába.
  2. Köztudomásúlag grafomán vagyok, ezért én egyfajta irodalmi, vagy legalábbis írói linképítést végzek. A SEO-projektumokban tetszés szerinti nagy szövegkorpuszokkal tudok operálni, van elég kész alapanyagom az interneten és tudok olyan mértékben újakat előállítani ahhoz, hogy mindig friss, egyedi fogalmazású szövegekbe ágyazhassam a kimenő linkeket.

Pontosan tudom, hogy vannak nálam sokkal jobb Google-optimalizáló szakemberek, és nyilvánvalóan vannak nálam sokkal szorgosabb linképítők. De azt hiszem, az a fajta komplex honlapoptimalizálás és az a kreatív linképítés, amit én művelek, mások számára nagyjából leutánozhatatlan.

Ezért vagyok hajlandó titkaimat kiteregetni, itt, ebben a linképítési SEO-blogban is.

Honlapok optimalizálása

Bár azt szeretném, ha idővel a saját tárhelyen saját domain alatt futó jelen blog válna a témában vezető webhelyemmé, egyelőre azonban mindenképpen a honlapoptimalizalas.blog.hu a legfőbb szakmai blogom. Amely egyébként jó ideje nem csupán a kulcskifejezésnek azzal a  szótári alakjával – honlap optimalizálás – áll az élen, amely megfelel a nyelvhelyességi elvárásoknak (ugyanis külön írandó), hanem az egybeírt alakkal is, továbbá pedig számos jelzős és ragozott változattal, sőt, most már a szinonimás kombinációval (weboldal optimalizálás) is vezeti a Google-találatok listáját. Az alábbi sorrend például a többes számú honlapok optimalizálása keresőkérdésre adódik. 10-ből 10 saját oldalam. Ez akkor is látványos siker, ha erre a nyelvi verzióra a konkurencia körében nincs öldöklő versengés. Tehát mit mutat a SEO-munkások védőszentje, a Saint Google? A linképítő cikk folytatódik

Facebook-hozzászólások moderálása blogokban

Kedves Olvasóm, ebben a posztban megoldást találsz arra nézve, hogyan moderálhatod a blogodban megjelenő FB-kommenteket. Ez sokaknak okoz gondot: ha sok a poszt, szinte lehetetlen felfigyelni a Facebookról érkező összes hozzászólásra, képtelenséget mindegyiket követni, szükség esetén moderálni. Létezik azonban egy olyan oldal, amelyen mindez remekül nyomon követhető, sőt egy helyen történhet a válaszadás, a szerkesztés és a moderálás. Előbb azonban kis kitérő. A linképítő cikk folytatódik

Weboldal optimalizálás – Honlap-seo

Tanácsadás – Honlap SEO optimalizálás

weboldal optimalizálás seo

Honlapok keresőoptimalizálása

Egy tanácsadó számára a SEO (szó szerint: keresőeszköz-optimalizálás = search engine optimization) szakkifejezései a magyar szóhasználatban eléggé pontatlanok. Keresőeszköz-optimalizálás helyett például egyszerűen keresőoptimalizálást mondunk, ami tovább egyszerűsíti az angolul sem túl precíz kifejezést, hiszen könnyű belátni, hogy nem a keresőt, hanem evidens módon a honlapot optimalizáljuk, igaz, hogy az optimalizálást a keresőkhöz idomulva, a keresők alá végezzük. A pontos kifejezésnek tehát valahogy úgy kellene hangoznia, hogy honlapoknak a keresőeszközökhöz való optimalizálása.

De még igazából ezzel sem mennénk semmire, mert magának a weboldalnak az optimalizálása csak egyik, s volumenében kisebbik része a SEO-munkáknak, a nagyobb részt a linképítés teszi ki, amikor viszont a honlappal magával már semmit nem teszünk, csupán kívülről támogatjuk azért, hogy a keresési találatok közt előbbre kerüljön, ilyenkor tehát nem a weblapot és végképp nem a keresőt (keresőeszközöket, motorokat, robotokat, algoritmusokat), hanem éppenséggel a találatokat optimalizáljuk vagy inkább maximalizáljuk.

A két részből álló teljes munkafolyamat pontos megnevezése tehát honlap- és találat-optimalizálás lehetne – ilyesfajta szakszót azonban senki nem használ. És akkor ebben benne sincs még a weboldal elemzés és keresőoptimalizálási tanácsadás, ami nélkül el sem képzelhető a keresőoptimalizálási eljárás. Marad tehát a keresőoptimalizálás és annak szinonimájaként a honlap optimalizálás – általános esetben mindkettőn ugyanazt értjük: a találatok közti pozíciószerzést és az ennek érdekében tett különböző on-site és of-site munkafolyamatokat.

Mi a neve annak, amit optimalizálunk?

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az angol homepage és website szavaknak megfelelően a magyarban is van honlap meg van weboldal is, és igazából a kettő tökéletesen felcserélhető egymással, holott az lenne a kézenfekvőbb, ha lenne némi különbség árnyalt jelentésük között. De nincsen. Mi több, az egyenlőséget, miszerint weboldal = honlap,  az internet indiánok leleményes törzsfőnöke, a Nagy Nyomkereső (a cowboyok hosszú kezű  Gugli úrként emlegetik) nemcsak hogy felfedezte, hanem szigorúan érvényesíti is olyan módon, hogy az egyik szóra való rákeresést a másik szó találatával válaszolja meg.

Google keresőhöz honlapoptimalizálás

Önmagában kicsit furcsa eljárás. Jól pofára esel, sápadt arcú testvérem, ha éppen egy bizonyos szinonima előfordulásit szeretnéd megtalálni. Hiába tudod, hogy az ebadó nem kutyaadó, a pápaszemes kígyó nem szemüveges, és hiába véled úgy, hogy a honlap jelentése is tágabb, mint a weboldal, Előbbi szinte az összes webes megjelenési formát jelentheti, egyetlen internetes névjegytől a nagy hírportálig vagy webarchívumig. A weboldal sokkal inkább csak egy adott felületet, egyetlen weblapot, oldalt, page-et jelent. Na és van még egy szörnyszülöttünk is: a honoldal. A linképítő cikk folytatódik

Domain-név: általános vagy speciális

A cél: keresőbarát weboldal létrehozása / seo alapok

Ha a remélt Google-siker lehetőségeire a leendő honlaptulajdonos már előre gondol,  érdemes a választandó domain-néven nem csupán abból a szempontból töprengenie, hogy cégneves vagy kucsszavas domaint regisztráljon-e honlapja számára, hanem azon is, hogy a működési profilját felölelő általános kifejezést válasszon-e, vagy inkább szűkebb értelműt, speciálisat. Tegyük fel, hogy képzeletbeli kliensünk a bor piaci kérdéseivel foglalkozik, főleg a tokaji borok, ezen belül is a Tokaji aszu eladása, vétele, reklámozása, promóciója képezi a szakterületét. Mit tanácsoljunk számára, ha olyan honlapot akar indítani, amellyel szeretne betörni az adott szakma web-piacára. Milyen remek lenne, mondja ő, ha arra a keresőszóra, hogy bor, az ő weboldala lenne az első, legyen hát bor-pont-valami az oldal internetes neve.

Hűtsük le a kedélyeit. Mondjuk el, hogy ennyire általános kifejezést legalább négy okból nem érdemes választani.

  1. Minél általánosabb a kifejezés, annál valószínűbb, hogy képtelenül nagy mennyiségű találatot mutat rá a Google (bor – 139 millió), ezért az élmezőnybe kerülni ezzel a szóval igen nehéz.
  2. Az ennyire általános kifejezések találati listáinak az élén valószínűleg hosszú évek óta meglévő, igen informatív, sokak által hivatkozott és még többek által keresett-megtalált honlapok állnak, amelyeket egy most induló weboldallal talán évek kitartó munkájával sem lehetne a lista éléről letaszítani.
  3. Az általános szavakra nézve bizonyosan foglalt az összes alkalmas domain-név, ezért valamilyen  töltelékszót kellene tenni hozzá – ha pedig már teszünk hozzá valamit, az inkább legyen olyasmi, ami az általános értelmű szót speciálisabb jelentésűvé teszi és a majdani kulcsszavas optimalizálásban szerepe lehet.
  4. Keresések szempontjából sem jó az ilyen szó: a bor-ra az is rákeres, akik készítési módja iránt érdeklődik, az is, aki a bor keletkezésének és elterjedésének a történetét vagy a szó etimológiai eredetét keresi, sőt, talán az is, aki csak éppen megszomjazott… A kifejezetten a tokaji borok piaci helyzetével foglalkozók nyilván speciálisabb kereséseket indítanak.

Akkor legyen a doman tokaji-bor-pont-valami, tokaji-aszu-pont-valami, mondja az ügyfél. Ezek már sokkal jobbak. De akkor talán mégis a domain-választás előtt azt kellene előbb eldönteni, milyen keresőkifejezésekkel lenne célszerű a majdani oldalnak az élen szerepelnie, melyek azok a szókombinációk, amelyekkel erre reális esély is mutatkozna. Lehetőleg nem több év, hanem néhány hónap optimalizálás után.

…Felmerülnek újabb lehetőségek. Bor-marketing. Nem rossz, nem rossz. De még mindig nem az igazi. Az lenne, ha a bor jellegét és a tevékenység jellegét egyszerre fejezné ki a domain. Tokaji-marketing. Sajnos nem jó, mert a Tokaj városában működő összes marketingcég ezzel nyomul… Végül talán sikerül kilyukadni a bizonyos szempontból  ideális megoldásnál: tokaji-bor-marketing (esetleg tokaji-aszu-marketing). Ilyen domain-nevek esetében rá lehet majd gyúrni mind a pontos kifejezésre, amely tehát az áruféleség nevét eléggé pontosan meghatározza, és jól jelzi a vele kapcsolatos tevékenységet is, mind az egyéb szavakkal kombinált kifejezésekre.

Erre akár már koccintani is érdemes.

De jaj! Figyelem! A fentieket csak példának szántam arra nézve, hogyan és miért érdemes a túlságosan általános jelentésű szavakra épülő domain-nevek helyett szűkebb, speciálisabb jelentésűekkel operálni. Mielőtt azonban a tényleges szókombinációkat kiválasztanánk, feltétlenül érdemes megvizsgálni, van-e kellő mennyiségű havi rákeresés ezekre a kifejezésekre. Mert bármennyire is tűnjön tökéletesnek a választott internetes cím, bármennyire pontosan is fejezze ki a honlap témáját, célját – ha erre a szókombinációra csekély a havi rákeresések száma, akkor bizony előre ittunk a medve bőrére.


Általános vagy speciális domain-nevet válasszunk honlapunknak?

Általános vagy speciális domaint válasszunk? A szűkebb jelentésű jobb a túl általánosnál, mert utóbbira valószínű a túlkínálat. A domain-név ne csupán a honlap által kínált szolgáltatás, termék nevére mutasson rá, hanem a tevékenységre is. Tehát nem kerek.hu, és nem is kocsi-kerek.hu, hanem vagy kocsi-kerek-gyartas.hu, vagy kocsi-kerek-javitas.hu, vagy kocsi-kerek-arusitas.hu. De a domain-választás előtt előbb döntsük el, melyek lesznek az optimalizálás kulcsszavai. A későbbi optimalizálásnak jobban megfelelő keresőbarát weboldalt célszerű a későbbi optimalizálási kulcsszót/kulcsszavakat tartalmazó domain alá elhelyezni. // domain név, kulcsszó, kulcsszavak, kulcsszavas domain, optimalizálás, google keresőoptimalizálás, általános, speciális

A bejövő linkek fraktálhálózata

A bejövő linkek rendszere. Backlink fraktálhálózat építése

backlink hálózat építése

Az bejövő linkek épített hálózata keltse a természetesség látszatát: rend és esetléegesség

Linkprofil építés: tudatos rend és spontán káosz

Hogyan érjük el, hogy linképítő munkánk eredményét a Google algoritmusok ne tekintsék manipulációnak és ne büntessék honlapunkat hátrasorolással?

Rossz megoldás, ha minden webhelyről közvetlenül a céloldalra hivatkozunk. Ezzel egyetlen pontba mutató sugarak rajzolata adódik és azonnal felismerhető, hogy céltudatosan igyekeztünk egy weboldal helyezéseit külső linkekkel manipulálni. Ennél sokkal kifinomultabb módszerekre van szükség – de ehhez elég nagy saját webrendszerrel kell rendelkezünk.

bejövő linkek hálózata

A bejövő linkek természetes rendszere fraktálhálózatra emlékeztet. Ilyet építsünk!

A bejövő linkek imitált természetessége

A honlapok eredményes keresőoptimalizálásában kétség kívül a bejövő linkeké – backlinks – a legnagyobb szerep, abban az értelemben legalábbis, hogy a körültekintő linképítő munka igényli a legtöbb időráfordítást és a folytonos fejlesztést. A honlapot elegendő egyszer feltölteni, elegendő egyszer dolgozni azon, hogy tartalma releváns és felépítése a Google elvárásainak megfelelő legyen, mint ahogy elegendő egyszer (építése vagy utólagos optimalizálása során) eleget tenni annak a 25-31 (esetleg akár valamivel több) fontos SEO-szempontnak, amelyek alapján a keresők az oldalt alkalmasnak tarthatják a jó kulcsszavas szerepeltetésre a találati listákon. Magyarán: a minőségi tartalmú és a keresőrobotok által jól feltérképezhető és az algoritmusok értelmezését segítő keresőbarát weboldal előállítása egyszeri szakmai feladat, utólag legfeljebb finomításokra lehet szükség.

backlink - linkprofil

Káosz és rend: fraktál

Ezzel szemben a külső webtámogatás, azaz a linkprofil felépítése és fejlesztése hosszú folyamat – és elméletileg soha nem ér véget. A gyakorlatban persze mégis fontos bizonyos időkorlátokkal számolni, de annyi bizonyos, hogy felelőtlen (vagy szélhámos) weboptimalizátor az, aki három (de inkább 4-6)  hónapnál rövidebb határidővel vállal munkát, mert kevésbé terhelt kulcsszavakkal ugyan lehetséges az első 1-2 hónapban is jó eredményt elérni, de nagy a valószínűsége annak, hogy később drámai visszaesés történik. Olyan üzleti jelentőségű kulcsszavakkal azonban, amelyekre sok találat adódik és ezért valószínűleg a konkurencia is kellőképp nagy és erős, egy SEO-projekt teljes kifutása lehetetlen 3-4 hónapnál rövidebb idő alatt – a webháttér elejét ennél rövidebb idő alatt lehetetlen biztosítani. Az sem segít, ha a szakember kétszer többet dolgozik naponta, mert, mint tudjuk, a Google erősen bünteti az erőszakos és nem-természetes módszereket, így a túlzott számú linkszám-növekedést is. No meg: a Google meglehetősen lomha állat, komótosan idexeli a periférikus weboldalakat, ráérősen lép utána az új linkeknek, így mi hiába szaporázunk, ha az érvényesítés lassúbb ütemben történik. A linkeket küldő blogon például fölösleges kétnaponta posztolni, ha a Google-robotok csak hetente jár arra. Nem túl frekventált, alacsony látogatottságú, leginkább keresőmarketing célokat szolgáló honlapok esetében két látogatási idő között akár hónapok is eltelhetnek.

Aki vállalja egy honlap kulcsszavas Google-pozíciójának a hatékony javítását, az ugyan elbíbelődhet napokig magának a honlapnak a bütykörészésén, de idejének-energiájának a döntő részét a külső linkek rendszerének a felépítésére fogja fordítani. Különösen így van ez azóta, hogy puszta linkekkel már nem mehetünk semmire: minden hivatkozás számára megfelelő szöveges hátteret is biztosítanunk kell.

Rendszerben, hálózatban kell gondolkozni

A bejövő linkek hatékonyságával foglalkozó régebbi posztomban (amelynek bizonyos aspektusai már elavultak amiatt, hogy a Google már nem teszi nyilvánossá a weblapok PageRankértékét) számos fontos tényezőt jártam körbe, de nem érintettem azt a kérdést, hogy

a külső weboldalakon elhelyezett linkek ugyan külön-külön, önállóan és egyesével mutatnak a céloldalra, és elsődleges hatásukat is ekként fejtik ki, ám összesített erejük mégsem csupán az egyes linkek erejének összegével egyenlő.

De nem ám! Illetve csak akkor, ha ezek a bejövő linkek teljesen különálló, független, elszigetelt, mondhatni magános weboldalakon helyezkednek el. Ha azonban egymással is hivatkozási vagy pláne kölcsönhivatkozási kapcsolatban vannak, akkor már valamiféle rendszert alkotnak, olyat, amelynek feltérképezhető linkhálózata van.

Nos, a linkprofil felépítését illetően az én

honlapoptimalizálási stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal operálok és nem nagy számú egyes linkekkel dolgozom, hanem minden munkámhoz külön webrendszert építek fel.

Erről másik szakmai blogomban erről részletesebben is írtam: A kreatív honlapoptimalizálás egyéni módszerei.

Ott, előbb bemutatva a rendszert képező fontosabb alkotóelemeket, magáról a rendszerbe állításról ezt írom:

Évek munkájával kifejlesztett egyéni keresőoptimalizáló stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal és az azokon elhelyezett hivatkozásokkal operálok, hanem teljes támogatói webrendszert építek. A különálló oldalak rendszerbe állítása elsősorban kulcsszavas, szöveges linkek révén történik, de eközben ügyelek arra is, hogy a rendszer alapját képező oldalak tematikus szempontból is összefüggjenek, és – amennyire lehetséges – ezekhez nem csupán linkjeik révén kapcsolódjanak a periférikus oldalak, hanem legyenek más (közvetett) kapcsolódásaik is.

A rendszer megfelelő szerkezeti felépítettsége kulcskérdés. A struktúra kidolgozása mindig a legtöbb figyelmet és körültekintést igényló munka.

Az eredeti helyen több pontba foglalva soroltam fel, szerintem a létrehozandó rendszernek milyennek kell lennie ahhoz, hogy egyfelől valóban rendszerként működjön, azaz összegezze és sokszorozza az egyes linkek erejét, másfelől ne hívja ki a Google „haragját”, ne kerüljön a manipuláció gyanújába, azaz ne adjon okot semmilyen szankcióra. (Tudjuk például, hogy a sok egyforma elemből álló nagy linkfarmok, a sokszoros oda-vissza hivatkozások vagy a ciklikus körbelinkelések szinte bizonyosan hátrasoroláshoz vezetnek – az ilyen megoldásokat érdemes messziről elkerülni.)

Ott azt írom, arra kell törekedni, hogy a számos központi és periférikus tartományból álló rendszer akkor megfelelő, ha

  • egyszerre kelti a rend és a káosz benyomását.

Hogy ilyen rendszert pontosan miként kell felépíteni, azt ott nem árulom el, és egyik  legfőbb szakmai titkaimat itt sincs szándékomban kiteregetni, de az ott közölteken mégis továbblépnék egy terminus technicus alkalmazásával, merészen kijelentve, hogy a céloldal számára épített webtámogatói hálórendszernek egyfajta folyamatosan fejleszthető, befelé és kifelé korlátlanul továbbépíthető

fralkátálhálózat

mintájára kell felépülnie. A fraktál szót hallva persze ne a szabálytalan elemeket nagyon szabályosan ismétlő-nagyító-mozdító tetszetős grafikákra vagy a hópelyhek tetszetősen szimmetrikus rajzolatára gondoljunk, hanem arra, amit a nem egész számú dimenziós terekről  vagy a skálafüggetlen hálózatokról tanultunk a felsőmatematikában. Ha tanultunk…

Ha nem, akkor alkalmazhatunk olyasfajta egyszerűbb trükköket, mint amilyeneket például a szociológusok vagy közvélemény-kutatók használnak, ha tudományos hitelességgel kívánnak egy nagyobb halmazból véletlenszerű mintát venni, de ennek a véletlenszerű mintavételnek megadják a pontos szabályát, azaz a véletlenre szabályszerűséget húznak. Például: a közvéleménykutatók minden faluban a főutcán a jobbról tizenötödikként álló házba térnek be, vagy az utcán a velük nyolcadikként szembejövő embert szólítják meg. Ám ez voltaképp még nagyon primitív megközelítés: a szabály túl egyszerű, a véletlen nagyon megszabott, a megkérdezetteket összekötő vonalhálózatról egy laikus szemlélő számára is lerí, hogy nem természetes úton, hanem tudatps tervezéssel jött létre.

Most kicsit elrugaszkodva a linképítés konkrét feladatától játsszunk azonban el azzal, alkothatunk-e akaratlagosan olyan kiválasztási módot, amelyről már nem árulkodik a szabályszerűség? Valószínűleg: igen. Mondjuk azoknak a végpontoknak a hálózata már elég jól közelíti a se nem káosz, se nem rend, se nem véletlen, se nem szabály követelményét, amelyeket például egy ilyen előírással választanánk ki:

Minden faluba érkezve a falu nevében az egyes betűknek számokat feleltetünk meg (alfanumerikus megfeleltetés), még ám aszerint, hogy mikor érkeztünk a faluba: a betűk hátulról kezdve sorra az adott hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc számát adják meg, (ha hosszabb a falunév 6 betűnél, elölről kezdjük). Az adott számokból minden betűnél kivonjuk azt a számot, amely azt mutatja, hányadik a betű az ábécében, majd hozzáadjuk azt, hogy hányadik a falunévben. Az összes kapott számot összeszorozzuk, a szorzatot elosztjuk a falu lakosainak a statisztikákban szereplő számával; az eredményből a mássalhangzóval kezdődő falunevek esetén a teraszos házak, magánhangzóval kezdődők esetén a nyilvántartott internet előfizetők számát vonjuk ki. Az így kapott N szám mutatja, hanyadik szembejövőnek kell feltennünk kutatásunk kérdéseit.

Látszatra ez már „durvább” akár a természetes véletlennél is. Pedig a szabály nagyon is benne van. De ezt már talán a Google gépi intelligenciája is csak megfelelően nagy minta esetében venné észre :)

A linkprofil építésére használt bázis nagysága

Nyilvánvaló, hogy ha mindössze húsz saját oldallal rendelkezünk, nem tudunk fraktálhálózatot építeni, mert egyszerűen nincsen elég variációs lehetőségünk. Ám képzeljük el, hogy egy SEO-projektben speciálisan a munka kedvéért építünk 20 darab tematikus bázisoldalt és indítottunk 2 új tematikus blogot, emellett rendelkezésünkre áll 60 régebbi blog, egyenként néhány száz vagy akár ezer bejegyzéssel, továbbá 8-10 ezer (!) statikus oldal. Minden egyes URL esetében eldönthetjük: mit linkelünk a hozzá tartozó weboldalról: magát a céloldalt; annak valamelyik aloldalát; saját bázisoldalunkat; valamelyik blogunkat; valamelyik blogunk valamelyik posztját; egy statikus perifériaoldalt; illetve: melyik olyan oldalt linkeljük, amely a fenti oldalakra mutató linkek valamelyikét tartalmazza… Létrejönnek az első szintű hivatkozásokat linkelő másodlagos, harmadlagos stb. linkek, kirajzolódik a linkprofil gyönyörű fraktálhálózata. Mindenki örül.

 

Moszfilmek a Youtubon

mosfilm.jpgIrtózatos mennyiségű régi szovjet film található a Moszfilm Youtube-csatornáján. Úgy tűnik, a teljes szovjet filmgyártás archívumának egy tetemes része vált így elérhetővé. Szúrópróba-szerűen rákerestem néhány nevezetes alkotásra és mindet sorra meg is találtam, kezdve Eizenstein 1925-ös Potyomkin páncélosától Tarkovszkij Solaris-án át mondjuk Klimov Agóniájáig. Amit most ide betűzök, az egy a fentiektől merőben eltérő kedves alkotás, valamikor nagyon régen az ungvári Moszkva Moziban látott kedvencem:

https://youtu.be/sP_myq8HZ9c