A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

metatézisek - linképítésAz előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást.

A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra, hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban az öccse által kezelt laptop vibráló kijelzője fölé görnyedve ismerte meg egy emlékezetes éjszakán a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik.

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását – amihez már a Helsinkiből Budapestre tartó repülőgépen hozzáfogott a laptopja billentyűzetét nyűve. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom: antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attribútumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?


Emberi kérdés – gépi válasz. A számítógépes tartalomkeresés metatézisei. Kreatív linképítés laptop kijelzőn – az internet és a tartalommarketing alapjai. A Yollaka-sejtés adta innovatív inspiráció és a releváns tartalomra irányuló új honlap-SEO elmélet kidolgozása. Szemantikus háló – fogalmi szövegösszefüggések

Ajánljuk még:

Google optimalizálás – kérdések, válaszok

Amióta a Google honlap optimalizálás blogomban felajánlottam, hogy időnként ingyenes tanácsadás keretében is szolgálók ötletekkel, javaslatokkal, azóta szinte naponta kapok megkereséseket. Ezek némelyike megmosolyogtat. “Készítettem egy honlapot. Hogy kerüljek vele az első 10 Google-találat közé?” – a legjobb az, amikor az érdeklődő sem a honlapja elérhetőségét, sem azt nem írja le, milyen keresőkérdéssel szeretne jól szerepelni. Velem semmit nem közöl, de ő a tuti receptet akarja tudni.

Válaszom: “Ha a honlapját a keresőoptimalizálás 20-25 szempontjának maximális figyelembe vételével készítette, ha szakszerű linképítéssel elérte, hogy a honlapjára legalább 300  hatékony kulcsszavas link mutasson más webhelyekről, továbbá ha az Ön számára fontos keresőszóra nézve a közepesnél nem erősebb a konkurencia – nos, akkor Önnek semmi dolga, várhatja hogy weboldala az első 10-be kerüljön.”

Mindennapi eset: vállalkozó kedvű ifjú úgy szeretne könnyű pénzt keresni, hogy regisztrál egy ígéretes hangzású  domaintnevet, ingyenes program segítségével összeüt egy webáruházat, kínál rajta valami menő izét – és már várja is a szájába repülő sült galambot. De a gerlice sem sült sem sületlen állapotában nem. Ugyanis a kutya se kattint a honlapra. Ugyanis nem tudnak róla. Ugyanis honnan is tudnának. Aztán a delikvens rájön, hogy a sikerhez a Google találatokon keresztül vezet az út. Hogyam is kerülhetne az élmezőnybe webshopjával? Böngészget erre, keresgél arra, megtudja, hogy vagy fizetett hirdetési hampányt kell indítania (AdWords) vagy a titokzatos hangzású  honlapoptimalizálás és linképítés eljárásaihoz kell folyamodni. Nem igazán tudja, mit jelentenek ezek a bűvös szavak, hát keres valakit, aki tudja. Beüti őket a keresőbe – és megtalál engem…

Rögvest rá is kérdez: hogyan kerüljön újonnan készített honlapjával a Google top 10-be. Először röviden összefoglalom a lényeget, de persze jön az újabb kérdés: ugyan micsoda az a 20-25 SEO-szempont? Ugyan miként lehetne 300 külső linket elhelyezni a neten?  Ugyan ne monjam már, hogy nem elég, ha kinn van a címoldalon 50 menő cucc szép színes fotója?

Az ezeknél komolyabb kérdésre, hogy milyen is az a szakszerű linképítés, röviden már nem tudok válaszolni. Azt ajánlom, olvassa végig a bejegyzéseimet abban a blogban, amelynek alapján megtalált engem, azt igyekezzen lekövetni, hogyan végzem én ezt a bizonyos szakszerű link építést, figyelje meg például, hogy milyen segédoldalakat készítek, hogyan optimalizálom őket, miként építem fel a linkhálózatot, milyen szöveges linkeket küldök a céloldalra, milyen anchor text-eket alkalmazok, miként használom a másodlagos linkek erejét stb., stb.  Ha mindezeket képes nyomon követni, lényegeben már tudni fogja a titkomat, vagyis azt, mi a kreatív linképítés.

Ilyen könnyű lenne kifürkészni a szakmai titkaimat? Nem félek, hogy ellesik. Nem, cseppet sem. Mert ha valaki végig is követte a módszereimet és el is leste minden trükkömet, akkor sem tudja mindezt utánam csinálni.

Miért is ne tudná? Hát azért, mert:

  1. Én a honlapoptimalizálást igen kiterjedt saját web-rendszeremre építem. Ez a rendszer lassan tizenöt éve épül,   hatvan blog tartozik a keretébe, ezek között sokban százas nagyságrendű a bejegyzések száma, de akad olyan is, amelyikben ezernél is több poszt található;  ide tartoznak továbbá a kisebb-nagyobb webtrendszerek tucatjai, különálló statikus oldalak százai, szövegfolyamok archívumai. Magam dönthetek arról, hogy céljaimnak megfelelően hogyan rendezzem őket, link-potenciáljukat hogyan állítsam linképítő munkám szolgálatába.
  2. Köztudomásúlag grafomán vagyok, ezért én egyfajta irodalmi, vagy legalábbis írói linképítést végzek. A SEO-projektumokban tetszés szerinti nagy szövegkorpuszokkal tudok operálni, van elég kész alapanyagom az interneten és tudok olyan mértékben újakat előállítani ahhoz, hogy mindig friss, egyedi fogalmazású szövegekbe ágyazhassam a kimenő linkeket.

Pontosan tudom, hogy vannak nálam sokkal jobb Google-optimalizáló szakemberek, és nyilvánvalóan vannak nálam sokkal szorgosabb linképítők. De azt hiszem, az a fajta komplex honlapoptimalizálás és az a kreatív linképítés, amit én művelek, mások számára nagyjából leutánozhatatlan.

Ezért vagyok hajlandó titkaimat kiteregetni, itt, ebben a linképítési SEO-blogban is.

Honlapok optimalizálása

Bár azt szeretném, ha idővel a saját tárhelyen saját domain alatt futó jelen blog válna a témában vezető webhelyemmé, egyelőre azonban mindenképpen a honlapoptimalizalas.blog.hu a legfőbb szakmai blogom. Amely egyébként jó ideje nem csupán a kulcskifejezésnek azzal a  szótári alakjával – honlap optimalizálás – áll az élen, amely megfelel a nyelvhelyességi elvárásoknak (ugyanis külön írandó), hanem az egybeírt alakkal is, továbbá pedig számos jelzős és ragozott változattal, sőt, most már a szinonimás kombinációval (weboldal optimalizálás) is vezeti a Google-találatok listáját. Az alábbi sorrend például a többes számú honlapok optimalizálása keresőkérdésre adódik. 10-ből 10 saját oldalam. Ez akkor is látványos siker, ha erre a nyelvi verzióra a konkurencia körében nincs öldöklő versengés. Tehát mit mutat a SEO-munkások védőszentje, a Saint Google? A linképítő cikk folytatódik

Facebook-hozzászólások moderálása blogokban

Kedves Olvasóm, ebben a posztban megoldást találsz arra nézve, hogyan moderálhatod a blogodban megjelenő FB-kommenteket. Ez sokaknak okoz gondot: ha sok a poszt, szinte lehetetlen felfigyelni a Facebookról érkező összes hozzászólásra, képtelenséget mindegyiket követni, szükség esetén moderálni. Létezik azonban egy olyan oldal, amelyen mindez remekül nyomon követhető, sőt egy helyen történhet a válaszadás, a szerkesztés és a moderálás. Előbb azonban kis kitérő. A linképítő cikk folytatódik

Weboldal optimalizálás – Honlap-seo

Tanácsadás – Honlap SEO optimalizálás

weboldal optimalizálás seo

Honlapok keresőoptimalizálása

Egy tanácsadó számára a SEO (szó szerint: keresőeszköz-optimalizálás = search engine optimization) szakkifejezései a magyar szóhasználatban eléggé pontatlanok. Keresőeszköz-optimalizálás helyett például egyszerűen keresőoptimalizálást mondunk, ami tovább egyszerűsíti az angolul sem túl precíz kifejezést, hiszen könnyű belátni, hogy nem a keresőt, hanem evidens módon a honlapot optimalizáljuk, igaz, hogy az optimalizálást a keresőkhöz idomulva, a keresők alá végezzük. A pontos kifejezésnek tehát valahogy úgy kellene hangoznia, hogy honlapoknak a keresőeszközökhöz való optimalizálása.

De még igazából ezzel sem mennénk semmire, mert magának a weboldalnak az optimalizálása csak egyik, s volumenében kisebbik része a SEO-munkáknak, a nagyobb részt a linképítés teszi ki, amikor viszont a honlappal magával már semmit nem teszünk, csupán kívülről támogatjuk azért, hogy a keresési találatok közt előbbre kerüljön, ilyenkor tehát nem a weblapot és végképp nem a keresőt (keresőeszközöket, motorokat, robotokat, algoritmusokat), hanem éppenséggel a találatokat optimalizáljuk vagy inkább maximalizáljuk.

A két részből álló teljes munkafolyamat pontos megnevezése tehát honlap- és találat-optimalizálás lehetne – ilyesfajta szakszót azonban senki nem használ. És akkor ebben benne sincs még a weboldal elemzés és keresőoptimalizálási tanácsadás, ami nélkül el sem képzelhető a keresőoptimalizálási eljárás. Marad tehát a keresőoptimalizálás és annak szinonimájaként a honlap optimalizálás – általános esetben mindkettőn ugyanazt értjük: a találatok közti pozíciószerzést és az ennek érdekében tett különböző on-site és of-site munkafolyamatokat.

Mi a neve annak, amit optimalizálunk?

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az angol homepage és website szavaknak megfelelően a magyarban is van honlap meg van weboldal is, és igazából a kettő tökéletesen felcserélhető egymással, holott az lenne a kézenfekvőbb, ha lenne némi különbség árnyalt jelentésük között. De nincsen. Mi több, az egyenlőséget, miszerint weboldal = honlap,  az internet indiánok leleményes törzsfőnöke, a Nagy Nyomkereső (a cowboyok hosszú kezű  Gugli úrként emlegetik) nemcsak hogy felfedezte, hanem szigorúan érvényesíti is olyan módon, hogy az egyik szóra való rákeresést a másik szó találatával válaszolja meg.

Google keresőhöz honlapoptimalizálás

Önmagában kicsit furcsa eljárás. Jól pofára esel, sápadt arcú testvérem, ha éppen egy bizonyos szinonima előfordulásit szeretnéd megtalálni. Hiába tudod, hogy az ebadó nem kutyaadó, a pápaszemes kígyó nem szemüveges, és hiába véled úgy, hogy a honlap jelentése is tágabb, mint a weboldal, Előbbi szinte az összes webes megjelenési formát jelentheti, egyetlen internetes névjegytől a nagy hírportálig vagy webarchívumig. A weboldal sokkal inkább csak egy adott felületet, egyetlen weblapot, oldalt, page-et jelent. Na és van még egy szörnyszülöttünk is: a honoldal. A linképítő cikk folytatódik