Pillangószív – Egyéni stratégia és kreatív honlapoptimalizálás – 2.

Pillangószív

A keresőoptimalizálás fogalmával 2006-ban ismerkedtem meg, akkor, amikor az első magyar SEO-versenyt meghirdették. Azelőtt nem igazán érdekelt a Google, olyannyira nem, hogy az ezredforduló táján építeni kezdett webrendszeremben egészen addig az iframe-megoldásokat részesítettem előnyben, legfőbb oldalaim többszörösen egymásba épített keretekből álltak – és a keresők egy betűt sem láttak az egészből… Szinte elképzelhetetlen, hogy akkor ez engem egy cseppet sem zavart.

Aztán a saját dédelgetett fapados webrendszeremet megtartva nyitottam egy-egy külső blogot az akkor már üzemelő és akkoriban induló szolgáltatóknál (freeblog, nolblog), és megtapasztaltam, hogy amit itt nyitott oldalaimra írok, az szépen kereshetővé válik, ellentétben azzal, amit a keretes kereteimben jelentetek meg. De ez továbbra sem zavart, 2005-ben ugyan egy teljesen új saját rendszert indítottam – az iframe itt is diadalmaskodott. Nekem így tetszett, lófasz a Google seggébe.

Mielőtt a SEO-versenyt meghirdették, már pedzegettem, hogy nincs ez jól így. Akkoriban kezdtem az igazi közösségi bloglást a Blogter.hu keretében, igen magas lett az oldalam látogatottsága, érdekelni kezdtek a találati statisztikák, és megbizonyosodtam, hogy a Google bizony szép számmal szállít olvasókat. Nem úgy, mint fapados rendszerembe. Hogy a Google nagy úr, kezdtem megérteni, annál is inkább, mert éppen a Blogternek köszönhetően összebarátkoztam az akkor El Lobo, a Farkas néven blogoló Bognár Lászlóval, aki éppen keresőmarketinggel, honlapoptimalizálással foglalkozott. Mivel rendszeresen olvastam a blogját, így tudomást szereztem ennek az ördöngösségnek a létezéséről. De hogy eszik-e vagy isszák, azt nem tudtam. Igazából nem is érdekelt.

Aztán valahogy, talán éppen László révén felfigyeltem az első magyar keresőoptimalizáló verseny felhívására (Pillangószív – versenykiírás). Még hogy Pillangószív, micsoda baromság – ez volt az első gondolatom, de eztán valahogy mégis érdekelni kezdett a dolog. Írtam egy gúnyos posztot arról, hogy a pillangószívnél nyálasabb szóösszetételt nem tudok elképzelni, csöpög róla a ragadós nektár. Akkora giccs, mint ide Lacháza.

És ezt bizonyítandó közzétettem egy tucatnyi szörnyűséges képet. Hogy a gúny még erősebb legyen, a posztnak ezt a címet adtam: Pillangószív és lepkefing.

Bár fanyalogtam, a poszt-oldallal benevezte a versenyre. És a linkje pár nap múlva meg is jelent a Google-listában a pillangószív keresőszóra  – eléggé jó helyen. Ez erősen elgondolkoztatott. Összeolvastam egy kis szakirodalmat, és bár ettől még „véramatőr” maradtam, elkezdtem a bűvészkedést linkekkel, új oldalakkal, ingyenes domainek regisztrációjával.

Három héttel később így számoltam be a történtekről:

Az első három hét tapasztalatai közül az első, hogy pár nap alatt teljesen bezsongtam, elkapott a versenyláz, és szándékom ellenére hosszú órákat töltök a pillangószív társaságában. Ezek részben honlap-bütykölések és -frissítések, részben pillangószíves cikkek írása. Mert hát persze a verseny önmagában tökéletesen öncélú, így eléggé érdektelen is lenne számomra, ám ha tartalommal, ráadásul jópofa, érdekes, szellemesnek gondolt dolgokkal is megtölthetem, akkor szenvedéllyel tudom űzni. Így aztán egyre-másra születnek az írások a pillangószív államformájú Magyarországról, a Polgári Pillangószív Szövetség megalakulásáról, a parlamenti pártok reagálásáról. Még a pillangószív-szólásokat is összegyűjtöttem. 

Anélkül hogy tudtam volna, feltaláltam a kreatív honlapoptimalizálást.

Közben az egyre szélesebb kereteket öltő és igencsak hosszú SEO-versenyen belül többfordulós kis privát vetélkedőt szerveztem bloggertársaim számára: hol pillangószíves Petőfi-idézeteket kellett kreálniuk, hogy pillangószíves szlogeneket és szólásokat gyártattam velük, a Pillangószív Napján sorra kerülő döntőben pedig a témában alkotott filmek és könyvek premierjének beharangozó szövegét kellett megírniuk. A blogomban csak úgy sorjáztak a felhívások és az eredményhirdetések… (Egy rekonstruált oldal az akkori szövegekkel – linkek nélkül: Pillangószív)

Ezekkel az ötletekkel értem el, hogy szakmai tudásom szinte teljes hiánya ellenére a versenyen 5. helyezést értem el – de más-más oldalaimmal én lettem a 9. és a 10. is, lásd: a Pillangószív-verseny eredménye.

Akkori oldalaim többsége eredeti formájában ma már vagy nem elérhető, vagy olyan helyen van, ahová nem akarok friss linket küldeni. Ezért készítettem el a politikai pillangószív-kampány során épített rendszernek egy nem teljes rekonstrukcióját. Az oldalak innen indulva járhatók be: Pillangószív és lepkefing

A SEO-tevékenység számomra azóta is leginkább kreatív játék. A mechanikus műveletek egy része persze elkerülhetetlen, de a munka nagy része mégis élvezetessé – és eredményessé! – tehető a keresőoptimalizálás egyéni stratégiák szerinti alkalmazásával. Ahogy egy korábbi posztban írtam: a léha tücsök hegedűjátéka akár kedvesebb is lehet a Google számára, mint a hangya kitartó szorgalma. 

*

Egy kis adalék: egy részlet a Mozgó Világban megjelent 2006-os szeptemberi jegyzetemből:

Ha agyonlőnek se tudtam volna megmondani egy hónappal ezelőtt, mi az a keresőmarketing meg a keresőoptimalizálás. Ez azonban nem akadályozott meg abban, hogy be ne nevezzek és teljes erőbedobással be ne szálljak az első magyar keresőoptimalizáló versenybe. Mivel amatőrök számára is érthető volt a versenykiírás, ízibe kaptam magam, elsők között jelentkeztem.

A dolog lényege a következő.

A versenyt az nyeri meg, akinek a honlapja ez év december 31-én éjfélkor az első lesz a Google internetes keresőnek a „pillangószív” kifejezésre adott találati listáján. A meghirdetés pillanatában ez a nagy keresőrendszer egyáltalán nem ismerte a pillangószívet, egyetlen árva találatot sem kínált. Ami nem is csoda, mert nem igazán van (volt) ilyen magyar szó, habár képzése teljesen szabályos. Nos, ehhez képest, amikor e sorokat írom, azaz egy szűk hónappal a verseny indulása után a Google az interneten több mint félmillió pillangószíves oldal előfordulását jelzi. És én amatőrként, hályogkovács honlapkészítőként – egyelőre – benne vagyok az első tízben.

A hatalmas találatszámot, amely ezek szerint év végére akár a több milliót is elérheti, az magyarázza, hogy az erőpróba nemcsak azoknak a szakembereknek a fantáziáját indította be, akik értenek a keresőoptimalizáláshoz, vagyis tudják, hogyan is kell felépíteni egy honlapot ahhoz, hogy valamely keresőkérdésre adott találati listán minél előrébb kerüljön (ennek, mint megtudtam, igen nagy a kereskedelmi jelentősége: ha valaki cipőfelsőrész-készítőt vagy befektetési tanácsadót keres és az internetet hívja segítségül, akkor nagy valószínűséggel rákeres a kifejezésre, és az elsőként kínált honlapokat megnézve választ szolgáltatást, ad le rendelést; aki feljebb van a listán, sokkal jobbak az esélyei – nagyjából ez a keresőmarketing lényege), hanem lelkes amatőrök százait és ezreit is mozgósította. Vajon a mi kis honlapunk, webhelyünk, blogunk, amelynek eddig semmi köze nem volt ezekhez a furmányos tudományokhoz, s amelyen eddig még véletlenül sem használtuk az idétlen pillangószív kifejezést, vajon annak melyek az esélyei? Hová kerülünk a listán, ha egy cikkünkbe beleírjuk ezt a szót? S ha ezt adjuk címnek? Ha magát a honlapot erre a névre kereszteljük?

A világhálót intenzíven használó emberek alighanem kíváncsiabbak az átlagosnál. Akik pedig valami okból saját honlapot tartanak fenn, vagy még inkább, akik ilyet készíteni maguk is megtanultak, azokra jellemző a vállalkozó szellem, a kísérletező kedv, a kreativitás. Így aztán a magyar interneten két hét alatt szabályos a pillangószív-láz tört ki, tömegével készülnek az új oldalak és portálok, indulnak az új blogok, alakulnak a virtuális társaságok. A listát pillanatnyilag a Pillangószív Fun Klub honlapja vezeti…

Elképzeltem a fényes jövőt. Sorra veszik fel az áhított nevet cserkészcsapatok, nőegyletek, szabadidőklubok, lesz majd ilyen nevű aprósütemény, parfüm, focicsapat, rockzenekar, autómárka, üzletház és lakópark. Schobert Norbert és Moldova György vitába keveredik a Pillangószív TV-ben amiatt, hogy mindkettejük könyve a Pillangószív címet viseli, Pomogáts Bélát felkérik a Pillangószív Közalapítvány elnöki tisztségére, Széles Gábor és Princz Gábor közösen megalapítja a Pillangószív Bank Rt-t, Orbán Viktor elindítja legújabb népi kezdeményezését, a Magyar Polgári Pillangószív Konzultációt, Gyurcsány Ferenc pedig bejelenti az Új Pillangószív kormányprogramot. A Parlament egyhangú szavazással megváltoztatja az Alkotmányt és Solyóm László az újév első napján bejelenti a szenzációs hírt: Magyarország államformája mostantól: pillangószív.

Az ukrán kormány is csak azért alakult meg ilyen nehezen, mert a bűvös szó szláv megfelelőjét egyelőre nem találja a Google.

Megjelent: Mozgó Világ, 2006/szeptember.

A Honlapoptimalizálás c. honlap optimalizálása

Büszkeségtől dagadó kebellel tudatom, hogy a „meta-SEO” területén szép eredményt értem el: a honlapoptimalizalas.blog.hu blogomat sikerült a honlapoptimalizálás keresőszóra úgy honlapoptimalizálnom, hogy az ezzel a szóval indított Google-keresés eredményeként a találati lista első helyén szerepel (leszámítva az esetleges fizetett linkeket). Kivételesen itt tehát nem igaz a suszter lyukas cipőjéről szóló példázat: nem árt, ha a honlapok elszánt optimalizálójának van olyan honlapja, amely a nem csekély szakmai konkurencia mellett a tevékenység egyik kulcsszavával élre törhet és ezzel a tulajdonos hozzáértését bizonyíthatja.

Kseo.jpgét szépséghibája azonban van a dolognak. Az első, hogy a Google szerint ez a kifejezés két szóba írandó, vagyis honlap optimalizálás. Nos, én ezt az írásmódot is használom, és erre is optimalizálom az oldalt, de itt (egyelőre) csak a 2. helyen vagyok. A második gondot az jelenti, hogy minden józan elképzelés ellenére a honlapok optimalizálásának a legfőbb kulcsszava nem ez, hanem a bűvös keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization, SEO), amely a magyar nyelvi logikának nem igazán felel meg, mert bizony egyáltalán nem a keresőt, hanem a honlapot optimalizáljuk. Igaz, nagyon is szó van a keresési eredmények optimalizálásáról,  de akkor logikus lenne mondjuk találatoptimalizációnak hívni. No mindegy, a lényeg, hogy a keresőoptimalizálás kifejezéssel, amelyre sokkal több rákeresés és sokkal több találat esik, nos, ezzel hiába erőlködöm, még az első 30-ba sem sikerült bejutnom. Viszont azzal vigasztalom magam, hogy aki nem SEO-bubus, csak simán honlapot akar optimalizáltatni, talán mégis a logikusabbnak tűnő kifejezésre keres rá. Akkor pedig engem talál meg. Sorakoznak majd a megrendelők és dől a lé! (Az utóbbi hónapokban realizált megbízások száma: 0… – ennyit a SEO-sikerről.)

Struktúra, hierarchia, belső linkek – A honlapoptimalizás szempontjai – 7

3. A honlap felépítése, formai jegyei. Látható és rejtett tartalmak (5)

3.5. Struktúra, hierarchia, belső linkek

Az oldal felépítésének, belső konstrukciójának a megfelelő kialakítása szintén a honlap-optimalizálás tárgykörébe tartozik. Egyáltalán nem mindegy, milyen egy honlap belső szerkezete, milyen módon van tagolva és elrendezve a tartalom. Nem előny sem az „ömlesztett”, semmilyen módon nem strukturált szöveg, de nem kívános a tulbonyolított szerkezet sem. A Google – tapasztalatom szerint – „szereti” a világosan felosztott, ésszerűen elrendezett tartalmakat és az egy-két szintnél nem mélyebb hierarchiát.

Ezért a több aloldalt is tartalmazó honlapok esetében fontos a logikus alá- és fölérendeltség kialakítása, és a jó menürendszer alkalmazása. Sokat számít, hogy milyen című és tartalmú oldalak vannak a főoldal alá sorolva, és az is, milyen linkekkel nyithatók meg. Az igen tetszetős animált megoldások például a Google számára gyakran értelmezhetetlenek. Szerepe van annak is, hogy az aloldalakról milyen linkek mutatnak vissza a főoldalra. SEO-szempontból nyilvánvalóan sokkal értéktelenebb egy „Főoldal” vagy „Home” vagy „Címlap” nevű link, mint egy olyan, amely a főoldal valamely kulcsszavát tartalmazza. Ha a honlap témája a kakastej, akkor a kakastej gyártását vagy értékesítését vagy élettani funkcióit bemutató aloldalakról ne „Főoldal” vagy „Home” nevű, hanem mondjuk „A kakastej bemutatása” nevű link mutasson a nyitólapra.

A túltagoltság hátrányt jelent az egyre „mélyebb” könyvtárakba helyezett tartalmak szempontjából. Az alkönyvtárak használata még célszerű lehet, az al-alkönyvtárak alkalmazása már nehezebben indokolható, de al-al-alkönyvtárakat létrehozni semmiképpen nem tanácsos: a Google vizsgálja, hogy hány perjelen „/” keresztül vezet az út egy weblaphoz, és a túlságosan belülre helyezett oldalakat sokkal „lomhábban” kezeli, semmint a főoldali, vagy közvetlenül a főoldal alatti szintre helyezett tartalmakat. A kakastejes arcpakolás hatásairól szóló oldalt tehet nem célszerű így elhelyezni: www.kakastej.hu/mindennapi_alkalmazas/divat/kozmetika/arcpakolas.htm – ha nincs túl sok aloldalunk, tegyük bátran a gyökérkönyvtárba, ha ezek száma jelentős és szükséges némi „rendrakás” köztük, akkor is elégedjünk meg valamely általános nevet viselő első szintű alkönyvtárral, például: www.kakastej.hu/felhasznalas/arcpakolas.htm

A külső támogatás során célszerű a rendelkezésünkre álló linkerő egy részét megosztani, azaz nem kizárólag a főoldalt támogatni: a Google, különösen a Pingvin-algoritmus alkalmazása óta,  nem díjazza az egyoldalúságot.

Fontos a tartalom okos, SEO-szempontú megosztása a főoldal és optimalizálandó aloldalai között. Nem előny, ha a belső oldalak konkurensei lesznek egymásnak vagy a főoldalnak; a Google az ilyesmit általában felfedezi és a felhozni kívánt oldalak egyikét (rosszabb esetben mindegyikét) hátrább sorolja.

Firefox 13.0 upgrade és Google Toolbar

Firefox böngésző – Google eszköztár telepítése

Ahányszor új verziószámúra frissítem a Firefoxomat, annyiszor bosszankodom. Minden alkalommal eltűnik ugyanis megszokott eszközöm, a Google Toolbar. És a régebben megszokott módon nem is lehet letölteni: talán a 7. verziójú Firefox volt az utolsó, amelyhez még készített a Google kompatibilis eszköztárat, az újabb sorszámúakat már nem támogatja – és ugye most már a tizenharmadiknál tartunk. „A Google eszköztár nem érhető el ennél a böngészőnél”, írja a hivatalos webhely – és a Chrome használatát ajánlja, amelyben az összes funkció megtalálható.

Ehhez először is lenne három megjegyzésem.

1) Nyilván remekül lehet használni a Firefox új és újabb frissítéseit az eszköztár nélkül is, de ha az ember (pláne a honlapoptimalizálást folyamatosan végző) megszokta és a kezében vannak a rutinná vált mozdulatok a laptop billentyűzeten, nem örül annak, hogy a gyakran használt SEO és keresőmarketing funkciókat más módon, más kattintásokkal érheti csak el. Én különösen a PageRank kijelzőt, az „alatta” található Oldal tárolt pillanatképe funkciót, továbbá a Google-könyvjelzőket használom naponta több tucatszor. Előbbi kettő megkönnyíti a SEO-eredmények ellenőrzését-figyelését, utóbbi egyetlen kattintással hozzáadja az éppen nyitott oldalt a Google-könyvjelzőkhöz.

2) Értem én, hogy a Google a Chrome elterjedésében érdekelt és saját eszköztárával nem akarja a konkurenst támogatni, meg azt is elhiszem, hogy a Chrome alkalmassá tehető a megszokott opciók elérésére, de tény, hogy maga a Google Toolbar a Chrome-ra sem tölthető le, így ott is külön kell az egyes funkciókat összeszedni. Nekem a Chrome még nem vált kedvencemmé, bár sok mindenre használom és szeretem is, de csak emiatt nem térnék még át rá teljesen, mert a Firefox sokéves használata ez utóbbit számomra valahogy természetesebbé, otthonosabbá tette.

3) Ha a Google nem is támogatja az újabb Firefox frissítéseket, azért természetesen van megoldás erre is. Csak egy kicsit keresgélni kellett, és persze maga a Google segített abban, hogy az őt kijátszó alkalmazást megtaláljam: ezen az oldalon leltem rá a kicsit megbuherált Google Toolbarra: letöltése után a Firefox újraindul és újra ott virít a megszokott eszközsor.

És akkor most az eredeti oldalról idemásolom a linket és a biztonsági figyelmeztetés felülbírálhatóságára vonatkozó utasítást is: (újabban a Firefox már nem engedi telepíteni, a linket levettem – 2018)

A Google Toolbar for Firefox 999
telepítéséhez kattintson ide >>>

Megjegyzés: A Firefox nem engedélyezi, hogy az eszköztár a www.honlapteszt.hu webhelyről települjön. Kattintson az „Engedélyezés” gombra. Ezt követően kattintson a „Telepítés most” gombra.

Nálam nem okozott a letöltés semmilyen fennakadást, merem tehát ajánlani.

És ha már a képkivágaton épp keresőmarketing-oldalam látszik, akkor azért persze már egy friss-ropogós linket is küldök a most felújított oldalamra:

Google Penguin Algorithm

Úgy fest, engem szeret a Google-pingvin

Hetek óta mindenfelé olvasom, hogy az úgynevezett Google Penguin Algorithm, vagyis a nagy kedélyesen a totyogó déli madárról elnevezett algoritmus alapos pusztítást végzett a saját háza táján: a találati listákon eddig jól szereplő honlapok sokaságát vágta hátra, zuhantak a látogatottsági mutatók, elpártoltak a hirdetők…  A vérengző szörnyeteg immár több mint egy hónapja kegyetlenül vagdossa az égbe törő honlapok szárnyait, bünteti a honlap optimalizálás körébe tartozó tevékenységek sokaságát. Büntetésen persze az értendő, hogy hátrább sorolja, esetleg kitiltja a nemkívánatos módszerekkel előbbre juttatott oldalakat. Panaszkodnak is rengetegen: optimalizálók és optimalizáltak egyaránt. A SEO-guruk pedig nem győzik nyugtatgatni ügyfeleiket.

Eközben én meg mintha azt látnám, hogy egyre jobban szerepelnek a weblapjaim, alig-alig vettem észre pár hátrébb sorolást. Arányaiban: ha mondjuk 20 favorit oldalamat nézem, akkor 10  a félelmetes algoritmus élesítése óta feljebb lépett, 6-7 stagnál, és legfeljebb 3-4-ről mondhatom, hogy alább esett. Ez viszont akár a természetes fluktuációnak is betudható. Így hát engem, úgy tűnik, szeret a pingvin. Ami azt jelenti, hogy a honlapjaim optimalizálása során eleve (részben tudatosan, részben ösztönösen) kerültem azokat a módszereket, amelyekért a nagy világkereső megorrolhat. Olvasom a szaktanácsokat: mint és hogyan kell ezután végezni – de hát én eddig is szinte mindent épp így tettem! A Google-pingvin még ki sem bújt a tojásból, amikor én már a kedvében jártam.

Hogy példákat is említsek: felsorolok néhányat azok közül a weboldalaim közül, amelyek az alább linkké tett kifejezésekkel indított Google-keresések eredményei közt kiemelten jól szerepelnek. Jelzem, hogy hányadik helyen vannak a találati listán, és azt is, összesen hány találatot jelez a kereső erre a kifejezésre:

Keywords = kulcsszavak – A honlapoptimalizás szempontjai – 6

Kis sorozatomban megosztom a google eresőoptimalizálás néhány műhelytitkát – saját ismereteim és hétéves gyakorlati tapasztalataim alapján.

3. Az oldal felépítése, formai jegyei. Látható és rejtett tartalmak (4)

3.4. Keywords – kulcsszavak

A web-oldal kulcsszavait programozói szempontból a fejléc-kód name=”keywords” tagje tartalmazza, a kódot megírni vagy módosítani nem tudó honlaptulajdonosok hozzáférése csak akkor lehetséges, ha erre a használt program lehetőséget kínál. A blogmotorok és weblapkészítő programok általában módot adnak a főoldal kulcsszavainak beírására, az egyes aloldalak esetében erre ritkábban van mód.

A keywords tag jelentőségéről eltérnek a szakértői vélemények. Sokak szerint a Google csak régebben tanúsított kiemelt figyelmet az itt megadott kifejezéseknek, ám aztán többször módosították az algoritmust, így a kulcsszavak jelentősége eltörpült. Van, aki szerint nem is érdemes foglalkozni velük. E cikk szerzője másként gondolja: egyrészt a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az adott tagben elhelyezett kifejezések, abban az esetben, ha magán a honlapon is megtalálhatók, ezek súlyára ráerősítenek; másrészt a honlap építése során bizonyos kereteket, fegyelmező határokat jelent a tudat, hogy az oldal tartalmát úgy kell alakítani, hogy cirka féltucat kulcsszóval a lényege megragadható legyen.

A Google-algoritmusok azért veszik csekély mértékben számításba a keyword tag tartalmát, mert volt egy időszak, amikor a honlapok sokasága esetén a megadott kulcsszavak egyáltalán nem fejezték ki az oldal tartalmát. Az történt ugyanis, hogy a honlapkészítők rájöttek arra, ha sokak által keresett szavakat helyeznek el oldaluk rejtett kódjába (a szexuális szolgáltatások szavai, politikusok, filmsztárok, sportolók stb. neve, a bulvárhírek, botrányok gyakori szavai stb.), akkor a Google-szállította olvasók révén megnövekszik az oldalukat érő találatok száma, s ehhez nem szükséges az adott témával kapcsolatos tartalmat megjeleníteniük. Erre azonban persze a Google üzemeltetői is idejekorán rájöttek, módosították a keresőalgoritmust. Hogy pontosan hogyan, azt nem tudni, de annyi bizonyos, hogy a kamu kulcsszavak elhelyezése az oldal rosszabb besorolását, netán tiltólistára helyezését eredményezheti. Hogy pontosan milyen szavakat (és összesen hányat) érdemes egy oldal kódjában megadni, arról vannak eredményekkel is igazolt személyes tapasztalataim.A lényeg egyfelől talán annyi, hogy tíznél több kifejezés használata inkább káros, mint hasznos, másfelől pedig talán le merem szögezni: a kulcskifejezések felének érdemes speciálisnak, csak az oldalra jellemzőnek lennie, a másik fele azonban legyen általános jellegű. Alighanem így biztosítható leginkább, hogy a nagyon célzottan keresők és az általában tájékozódók egyaránt megtalálják oldalunkat.