Szemantikus linképítés, fogalmi optimalizálás

A szemantikus linképítés és a fogalmi háló

linképítés - seo - google

Szemantikus linkhálózat mint fraktál

Előző írásomban és egy régebbiben – A bejövő linkek hatékonysága; A bejövő linkek fraktál-hálózata – körbejártam egyfelől azt, hogy a külső hivatkozások effektivitása milyen faktoroktól függ – és itt kiemelt hangsúlyt kapott a relevancia -, másfelől azt traktáltam, hogy a linkprofil felépítésében arra kell törekedni, hogy a támogató rendszer egésze a rendezettség tekintetében valamiféle fraktál-háló mintázatát kövesse, azaz ne legyen sem túlzottan rendezett, sem teljesen kaotikus, mi több, a rendezetlenség foka nagyjából a teljes linkfelhőn belül azonos legyen. Nos, ha ezt a két szempontot – a tartalmi relevanciát és a strukturális frakltál-jelleget – egyidejűleg akarjuk érvényesíteni, alig is kell egyebet tennünk a támogatói webkörnyezet kiépítésekor, mint azt, hogy

a linkprofillal leképezzük egy-egy kulcsszó szemantikus hálóját.

A szemantikus háló mintázatát követve

szemantikus linkhálózat

Minden fogalom összefügg több másikkal

Valószínűleg nem újdonság számunkra az a tudás, hogy minden jelentésnek (minden szónak, kifejezésnek, névnek.,..) megvan a maga fogalmi hálózata. Ha azt mondom: honlap, ehhez a kifejezéshez (mint kulcsszóhoz) számos módon rendelhetek más szavakat, elsődlegesen a közvetlen szinonimáit: weblap, weboldal, esetleg: internetes oldal, honoldal, website, web page – vagy egyszerűen csak oldal; illetve közvetlenül ide kapcsolódnak a toldalékolt alakok: honlapok, honlapnak, honlapon, másodfokon a szinonimák toldalékolt változatai (weblapról, weboldalhoz), és ugyanígy ide köthető az alapszó és szinonimáinak összes lehetséges szóösszetétele: honlaptartalom, weblapfejlesztő, marketingoldal, honlapszerkezet…   Társíthatom továbbá a honlap megjelenési helyének a nevét: web, internet, világháló, hozzá rendelhetem alapvető tulajdonságait: online, digitális, html, kontextusba helyezhetem az oldal jellegét mutató távolabbi szinonimákkal: híroldal, portál, blog, webáruház. Kapcsolódhatnak a tartalomra vonatkozó kifejezések: cikk, poszt, termékleírás, vagy a tulajdonosi és egyéb viszonyok: céges, intézményi, üzleti, információs, személyes, bemutatkozó…  Hozzárendelhetők szakmaibb jellegű speciális kifejezések is: keresőbarát, jól feltérképezhető, mobilbarát, optimalizált, releváns tartalmú, linkelt, kulcsszavas, sokszor hivatkozott. Nyilvánvalóan csatolhatók a hierarchikus elrendezésre utaló kifejezések: főlap, nyitólap, címoldal, kezdőoldal, aloldal, belső oldal. A honlap vizuálisan számunkra a képernyőn, számítógépen, laptopon, monitoron, kijelzőn jelenik meg – ezek is közvetlenül kapcsolódnak, mint ahogy olyan kifejezések, mint a honlapok megtalálásában és megjelenítésében szerepet játszó kereső, böngésző – illetve ezek neve: Google, Yahoo, Firefox, Chrome… Ide rendelhetők a weboldalak részei: cím, title, fejléc, leírás, lábléc, oldalsáv… illetve a rajta megjelenített elemek: menü, kép, videó, link, beágyazás, buborékszöveg, táblázat… vagy a technológia háttér szavai: forráskód, képmegjelenítés, grafikai program, inch, pixel, színmélység, oldalbetöltés sebessége stb.

szemantikus linképítés

Honlap-linkek, hálózat

Ezek nyilvánvaló, egymással is társuló közvetlen összefüggések, akár fel is rajzolható a fogalmi hálózat, így még nem is túl bonyolult. Ám az is világos, hogy az első lépcsőben csatolt fogalmaknak is megvannak a maguk elágazásai, mondjuk a laptop szóhoz kapcsolódnak olyanok, amelyek a honlaphoz is társíthatók, pl. videó, pixelszélesség, grafikus kártya – de olyanok is, amelyekkel a honlap már inkább csak a megjelenítő eszköz, a  laptop vagy PC szón keresztül köthető: operatív memória, akkumulátor, billentyűzet… A maguk részéről ezek ugyanúgy egy-egy hálózat csomópontjai, az akkumulátorhoz pl. az autó, töltés, energia, kapacitás szavak rendelhetők első lépcsőben, no meg az okostelefon, amely eközben a honlaphoz is első körben kapcsolódik (mivel kijelzőjén megjelenik…). Nem kétséges, hogy ha csak 1-2 kapcsolódási szintre távolodunk egy kiválasztott kulcsszótól, már akkor is igen bonyolult mintát kapunk. Természetesen túlzott elvárás lenne azt a célt kitűzni, hogy a linképítés során lekövessük egy-egy kulcsszó teljes szemantikai hálózatát, ám annyit mindenképpen megtehetünk, hogy egy ilyen háló létezését evidenciában tartva igyekszünk a felépítéséhez illeszkedő linkprofilt felépíteni.

Látens szemantikai összefüggések

A fent leírtnál árnyaltabb megközelítéssel a rejtőzködő, burkoltabb összefüggésekre is figyelnünk kell a linképítés kreatív módszereinek alkalmazása közben. A Google évekkel ezelőtt bevezette a látáns szemantikai indexelést, amelynek az a lényege, hogy a keresőrobotok nemcsak egyszerűen feltérképezik és adatbázisukban elraktározzák a weben fellelhető tartalmakat, hanem az algoritmusok a fogalmi összefüggések felderítését, rögzítését és felcímkézését is elvégzik. Így amikor rákeresünk egy kifejezésre vagy felteszünk egy kérdést, a keresőszoftver nem csupán a direkt szóelőfordulásokat találja meg adatbázisában, hanem a kifejezéshez tartozó bonyolult fogalmi térkép alapján értékeli és értelmezi is. Így a nem teljesen ésszerűen feltett kérdésekre és a körülíró megközelítésekre is képes adekvát választ adni.

Éppen ezért linképítés során az ilyen rejtettebb megfelelésekre is figyelnünk kell. Ha webhelyünket például a szemantikus linképítés kulcsszóra optimalizáljuk, akkor érdemes tudnunk, hogy nemcsak a SEO-tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó oldalakról kapott linkek relevánsak, hanem értékes lehet egy olyan is, amely például Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee munkásságával foglalkozó cikkben van elhelyezve, lévén a nevezett tudóst nem csupán a világháló egyik legnagyobb fejlesztőjének tartjuk, hanem a szemantikus web fogalmát is ő vezette be 2001-ben. De ugyanígy erősítheti az általunk támogatni kívánt oldal kulcsszavas szereplését, ha egy hiperszövegekkel, foglalkozó lapról hivatkozunk rá, lévén maga a link szó e kifejezésekkel látens kapcsolatban áll (hogy a kapcsolódás nem elsődleges, mutatja, hogy a Wikipédia Hiperszöveg szócikkében a link szó egyetlen egyszer sem szerepel. Szerepel viszont a hiperhivatkozás, ami a maga részéről a ’link’ szinonimájának tekinthető.

Összefoglalva.

A szemantikus linképítő munka lényege, hogy azokat a kulcsszavakat, amelyekkel javítani akarjuk az adott webegység organikus Google-helyezéseit, egy fogalmi háló csomópontjainak tekintjük, és a céloldalra mutató hivatkozásokat olyan lapokon helyezzük el, amelyek ennek a hálózatnak a kapcsolódó pontjait, perifériáit képezik.

Ezzel egyidejűleg érjük el azt, hogy

  1. minden backlink releváns legyen, lévén fogalmilag kapcsolódó lapról jön
  2. a linkprofil strukturája egy természetesen létrejött alakzat képét mutassa, így az algoritmusok ne minősítsék manipulációnak.

A linképítő cikk folytatódik

Share

A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

metatézisek - linképítésAz előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást.

A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra, hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban az öccse által kezelt laptop vibráló kijelzője fölé görnyedve ismerte meg egy emlékezetes éjszakán a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik.

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását – amihez már a Helsinkiből Budapestre tartó repülőgépen hozzáfogott a laptopja billentyűzetét nyűve. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom: antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attribútumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?


Emberi kérdés – gépi válasz. A számítógépes tartalomkeresés metatézisei. Kreatív linképítés laptop kijelzőn – az internet és a tartalommarketing alapjai. A Yollaka-sejtés adta innovatív inspiráció és a releváns tartalomra irányuló új honlap-SEO elmélet kidolgozása. Szemantikus háló – fogalmi szövegösszefüggések

Ajánljuk még:

Share