Télikertes linképítő projekt

telikert-link-epitesLink- és télikert-építés – mondogatom viccesen. Építés mind a kettő. Most éppen kölcsönösen támogatják egymást. Én hivatkozásokkal a télikertépítő vállalkozó honlapját, ő engem a SEO-megbízással. Haladunk is szépen. Nem is csoda, hiszen elég sok időt töltök a virtuális üvegkupola alatt, és nem is először. A projektum tavaly kezdődött, akkor egy meglehetősen intenzív munka folyt és jókora linkprofil körvonalai kezdtek kibantokazni, amikor a megbízás félbeszakadt. Sajnáltam, mert ugye ez egy eléggé hálás téma, sokfelé lehet kanyarodni.

A télikert téma sokféle megközelítése

Ott van a télikertgyártás mint technológia: üveg ajtók, műanyagkeretes bukóablakok, felnyitható tetőzet, burkolat, szerkezeti elemek stb. Aztán ott van az üvegszoba fizikája: hőszigetelés, fényáteresztés, üvegházhatás, a lakás hőháztartására tett kedvező hatások, a napfény mint megújuló energiaforrás, stb. De innen aztán még érdekesebb téma felé lehet kanyarodni: a természet közelsége iránti vágy. Miért műveljük kertjeinket, miért telepítünk parkokat, miért ültetünk fát és főleg: miért teleltetünk növényeket lakásunkban. Alaposan kifejthető téma. És ha már az élővilágnál tartunk: milyen dísz- és szobanövények teleltethetünk télikertben, üvegházban?

Megannyi lehetőség kreatív linképítésre. Készültek is sorra a tematikus weboldalak, mi több, honlapszövegeket készítettünk a céloldal számára. Ebben segítőtársakat is bevontam a munkába. A budapesti télikertek témában azóta is verhetetlen a híres főváros épületek szecesziós télikertjeit bemutató website.

A projektum megszakadása után egy ideig ápolgattam (no nem a kertjeimet, hanem?) a linkeket, aztán persze felbomlott a rendszer (a magára hagyott linkprofil úgy porlik, mint a maroknyi székely). No de mit tesz a SEO görög istene: idén tavasszal újraindult a munka. Feléledt halottaiból a linkfőnix. Szép új rendszeroldalakat készítettem, két blogot állítottam rá a céloldalra. Segítőtársam szakmányban írja a remek posztokat.

A télikertes weblap nagyon sokig tanyázott a 9-11 helyeken, hol feljebb ugrott, hol visszaesett, miközben már egyre tetemesebb linkérő támogatta. Háromhavi kemény optimalizációs munka kellett ahhoz, hogy a Google észrevegye magát. Illetve minket. Illetve a télikertépítő céges honlapját. Fel is hozta rögvest a hartmadik, aztán második, és egy napra a harmadik helyre. Most újra harmadik – de erősen nyomul a konkurencia.

Egy új bázisoldal: Pergola, télikert, terasz be építés

A linképítő cikk folytatódik

Public relations cikkek elhelyezése

public-relations - prcikk

Public relations és keresőmarketing

A keresőmarketing és azon belül a linképítés is csak olyan, mint az élet sok egyéb területe: időnként felütik a fejüket divatok. Jobb esetben ezek a divatok valamilyen praktikus célt szolgálnak, és ha a gyakorlat beigazolja őket, akkor úgy elterjednek, mint monszun után a moszkitó.

Az első divat, amelyre felfigyeltem, a bannercsere és linkcsere volt. Honlaptulajdonosok és webmesterek megszállottan kerestek cserepartnert, gyártották és küldték a bannert szakmányban. Tedd ki az oldalam bannerjét, én is kiteszem a tiedet. Linkeld az oldalamat, én is linkelem a tiedet – és majd ha jól agyonlinkeljük magunkat, a szájtjaink vágtáznak előre a Google találati listáján. Aztán persze kiderült, hogy ha önnépszerűsítési haszna lehet is az ilyesminek, keresőmarketing szempontjában nem sokat ad. A banneres megoldásokról kiderült, hogy a Google reklámnak tekinti és a „reklámlinkek” éppenséggel nem emelik az oldal presztízsét. Sem a küldőjét, sem a fogadóét. Ahhoz sem kellett sok mesterséges intelligencia, hogy linkcserék mögül a minden tartalmi alapot nélkülöző mesterkedés ördögpatája kilátszódjék. Amelyik oldalnak túl sok lett az oda-vissza linkje, gyanússá vált, hátrasorolódott.  El is múlt a divat hamarost.

A következő sláger a linkkatalógus lett. Makacs divat, mert hiába bizonyosodott be százszor, hogy az a weboldal, amelyikre túlnyomórészt csak linkkatalógusokból hivatkoznak, a Google szemében szintén manipulatív úton igyekszik élre törni a találatok sorában, nosza, kapjon büntetést – a fantáziátlan kinképítők százegyedszer is ezt a trükköt próbálják eladni. Igaz, amíg vevő van rá…. Naiv honlaptulajdonosok hisznek az ígéreteknek, és az első tapasztalataik általában jók is: a katalógusokból tömegével érkező linkek akár pár hét vagy hónap alatt égbe repíthetik a honlapot. Amiért aztán keserű árat kell fizetni. De akkor hol lesz már a linképítő „szakember”: a sikerdíjat felvette, mit érdekli őt, mi történik 5-6 hónap vagy akár egy év múlva, amikor vérengző portyára indul a legújabb Google Pingvin algoritmus. Merthogy a legtöbbször durva hátrasorolás, rossz esetben a kulcsszavas listákról történő teljes kitiltás történik. És egyelőre mégis tartja magát a divat, holott pár éve egy újabb is megjelent. Valahogy így hangzik:

Piár cikkekbe kell ágyazni a linket, akkor baj nem lehet!

És működik ez is remekül. Azt mondja a Gugli, hogy a puszta link nem jó, hanem megfelelő szövegkörnyezet kell? Meglesz! Egy PR-hírben, termékismertetőben, cégbemutatóban valóban természetesnek hat a benne elhelyezett kulcsszavas link. Felment a public relations ázsiója. Illetve mégsem… A PR-cikkek iránti kereslet ment fel, a kínálat pedig felhígult: iparággá vált az úgy-ahogy összeütött cikkek gyártása és a semmilyen újságírói gyakorlattal nem rendelkező SEOsók kreatív szövegírókká avanzsáltak. A Guglinak jó lesz. Benne vannak a szakszavak, benne van pár suta mondat, ott van a link is rézkígyóként – nyomjuk fel gyorsan valahová! No de hová?? Ahogy elszaporodtak a linkkatalógus-gyárosok, úgy gombamód kinőttek a semmiből a PR-cikkek elhelyezést olcsón és fájdalommentesen kínáló szájtok. És akik kapva kaptak a lehetőségen, még azt is gondolták, hogy akkor most hát ez lenne a kreatív linképítés.

Pedig nem. Mert ebben kreativitás alig pislákol, ami meg mégis, azt kioltja a minőség hiánya: a nagy divat következtében gyengén megírt PR-anyagok jelennek meg ezerszámra gyenge minőségű honlapokon. A Gugli meg csóválja nagy bozontos (más források szerint kopasz) fejét és fájdalmasan hiányolja a minőségi tartalmat. Már megint át akartok verni, beste SEOsok? Ezzel akartok a listák élére furakodni? Na mars vissza, de rögvers: küldöm a vadászpingvint.

Persze: a PR-cikkek valóban kiválóan alkalmazhatók a linképítésben – éppcsak mint annyi mindent, ezt sem szabad mechanikusan alkalmazni és ebben is körültekintőnek, igényesnek, ötletesnek kell lenni.

A főszabály pofonegyszerű:

  • Kiváló cikket kell írni és kiváló oldalra kell felrakni

És nem túl bonyolultak a továbbiak sem, jelesül:

  • a linket tartalmazó public relations-cikkek elhelyezése fontos része lehet munkánknak, de nem lehet kizárólagos
  • itt is alapvető szempont a változatosság: a linkelés nem lehet sem egyoldalú, sem töményen kulcsszavas
  • A szabályok egyszerűek – az ezeknek maradéktalanul megfelelő linképítés viszont igencsak idő- és ötletigényes munka. A linképítő cikk folytatódik

Minden a tartalom

honlaptartalom-googleEgyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy a SEO jelenlegi szakaszában, miután a Nagy Keresőprogram alapvetően megváltoztatta a preferenciáit, nagyjából minden a honlapok tartalmán múlik. Elsősorban persze a top Google-helyezéshez juttatni kívánt weboldalak tartalmáról van szó. Ha ezek nem eléggé gazdagok információ tekintetében, ha szövegezésük nem eléggé egyedi és ha közléseik nem eléggé értékesek, akkor szinte lehetetlen őket élpozícióhoz juttatni a találati listán, illetve csak akkor lehetséges, ha nem kell az erős oldalakat felvonultató konkurenciával megküzdeni. Ha azonban a rivális szereplők eléggé tartalomgazdag weboldalakkal vannak jelen a ranglistán, a bevett és évekkel ezelőtt még igen sikeres keresőmarketing-eljárásokkal képtelenség lenyomni őket – hosszú távon legalábbis. (Ezelőtt elegendő volt, ha nagyjából ügyeltünk a honlapon a kulcsszósűrűségre és fontosabb előfordulásokra címben, kiemelésben, aztán ráküldtünk a szájtra egy rahedli kulcsszavas linket – és a támogatott webhely máris szárnyalt a keresőtalálatok élére. Most ezzel semmire sem megyünk.)

A tartalomról beszélve a másik aspektus a linket küldő weboldalak tartalma. Merthogy bizony régen rossz, ha bármilyen esetleges témájú oldalakról szervezzük a hivatkozásokat. A gagyi szájtok eleve nem jöhetnek szóba, de jobb elkerülni az ilyen-olyan cég- és linkkatalógusokat, hirdetési oldalakat is: ezek közül legfeljebb a kifejezetten szakmai, témába vágó és lehetőleg a Google által értékesnek ítélt (PageRank!) oldalakat szabad felhasználni a linképítéshez. Ennél is hasznosabb, ha a releváns linkküldő oldalak tartalmát magunk alkotjuk meg. Én a linképítésben három fő eljárást alkalmazok ebben a vonatkozásban:

  1. Statikus tematikus oldalak készítése: tanulmányozom a támogatás alá vett honlap tartalmát és ahhoz igazodva magam is honlapokat készítek az adott tárgyban – persze nem feltétlenül ragaszkodva szigorúan a szakmaisághoz, hanem kicsit irodalmilag fogva fel a feladatot. Ha például a téma a virtuális szerverek bérlése, akkor nem kell feltétlenül műszaki pontosságra törekednem, hiszen valójában nem kínálok szerverbérlési szolgáltatást, csupán egy ténylegesen szolgaltatást kínáló cég honlapját akarom támogatni. FIGYELEM: ezek nem szatellit-szájtok, nem kopírozzák az eredeti oldalt sem tartalmilag (ugye, megint a tartalom), sem kinézetre, de még kulcsszavaiban is csak emlékeztet rá, a szövege pedig kifejezetten egyedi és meglehetősen változatos.  Mutatok egy ilyet:  VPS service + Szerverhosting
  2. Meglévő honlapjaim hozzáigazítása a témához. Ez leginkább úgy működik, hogy egy erős – más témájú – oldalamra rálényegítem az olptimalizált honlap jellegét. Ennek egyik eleme, hogy tematikus szövegblokkot írok az adott szájton – lehetőleg szintén egyedi és változatos tartalommal -, majd második mozzanatként belenyúlok az oldal forráskódjába s az adott témához igazítom a meta tagek tartalmát, a képfeliratokat, linkek buborékszövegét…
  3. Blogolni kezdek az adott témában. Nem feltétlenül indítok ehhez új blogot (bár az se rossz), hanem egy erős meglévőt használok a célra. Itt is: nem csupán tematikus posztokat írok, hanem a blog jellegét is hozzáidomítom az új feladathoz.

Ezen a módon tartalmi kontextust teremtek a céloldal számára. Ezután okosan és körültekintően megválasztott linkszövegek használatával tudom a saját webegységeimről úgy linkelni a céloldal, hogy az a Googlenak is tessen. Szinte látom, ahogy jóváhagyólag bólint koronás fejével a linkek mögött álló tényleges szövegösszefüggéseket regisztrálva.

Honlaptartalom optimalizálása

A Google keresőalgoritmusa megköveteli a tényleges tartalmi összefüggéseket a hivatkozó és hivatkozott weblap, azaz a linket  küldő és a linket kapó honlapok között, ezért vált mindennél fontosabbá a körültekintő tartalomoptimalizálás és webre kerülő szövegeket kreatív módon kialakító linképítés. | SEO, keresőmarketing, Google, kreatív linképítés, tartalom, honlaptartalom, szerver, szerverbérlés, vps, virtuális szerver, tartalomoptimalizálás 

Google 10: Ungvár és Ukrajna

karpatalja-netMég nincsen egy éve annak, hogy bejegyeztettem a www.kárpátalja.net ékezetes domain-nevet. Hogy pontosan mit is kezdek majd vele, azt csak részben tudtam. Volt egy nagyon konkrét és egy bizonytalan elképzelésem. A csak nagyjából körvonalazott abban állt, hogy valamiféle gyűjtőhelyet építek majd alá. Számos Kárpátalja és Ungvár témájú weboldalam volt addig is, gondoltam, jó lesz ez egyfajta főbejáratnak hozzájuk. Ennél sokkal határozottabb volt a szándékom, hogy olyan webhelyet építsek, amely a számomra fontos kulcsszavakkal a Google első oldalára felverekedheti magát. Illetve persze nem ő magát fogja oda felverekedni, hanem az én optimalizációs munkám repíti majd magasba. El is kezdtem összehordani a szájtra a másutt fent lévő anyagaim ajánlóit – aztán rájöttem, nem lesz ez így jó. Keresőapánk az eredeti tartalmat sokkal jobban értékeli, mint a más oldalakról ajánlóként bemásolt bekezdéseket. Új oldal, új tartalom – fogalmazódott meg. És elég komoly munkával szépen lassan elkészült előbb a főoldal, aztán pár aloldal is. Komoly figyelmet fordítottam a keresőszempontokra, azaz igyekeztem azt a 20-25 főbb Google-kritériumot betartani, amelyek alapján a keresőrobotok egy weblapot egyfelől keresőbarátnak tekintenek, másfelől a megfelelő információcellákban talált tartalom alapján eldöntik, az adott témát illetően relevánsnak tekinthető-e a honlap tartalma. A második munkafázisban aztán a külső linkelést is elkezdtem, de persze úgy, ahogy ezt az utóbbi időben végezni szoktam: igen pontosan elgondolt koncepció alapján, amelynek végcélja persze az, hogy weboldalam a kulcsszavas találati listáknak valamely élpozícióját elfoglalja, de maga a munka nem közvetlenül erre irányul, hanem arra, hogy tartalmi alapú, egymással információs kontextusban álló weboldalak rendszere jöjjön létre, amely a koncentráltan kulcsszavas linképítés megkerülésével is élre juttatja a támogatott honlapot.

magyar-ungvarNos, ez megtörtént. Hogy pontosan hogyan és miként, az legyen az én legféltettebb szakmai titkon, de egy részeredményt megmutatok. A jó kulcsszavas helyezést úgy érem el, hogy az oldalamat alkalmassá teszem arra: egyes keresőkérdésekre már a találati listán válasz adjon. A hány magyar él Ungváron? (vagy más szórendű kérdésre) a honlapom már a Google-listán választ ad, akár meg se kell nyitni. Ez az oldal olvasottsága szempontjából nem túl kedvező, a Google azonban kifejezetten értékeli az adekvát választ így megadó oldalakat, és „hálából” a szóba jöhető kulcsszóra nézve is előre sorolja a találatok között. Vannak más eljárásaim is arra nézve, hogy a nagy számú közvetlen kulcsszavas linképítést el lehessen kerülni – ezt ugyanis a Google újabban nem nézi jó szemmel, és ha túlságosan céltudatos és kulcsszó-orientált az optimalizálás, annak büntetés, hátrasorolás lesz a vége. A linképítő cikk folytatódik

Építs keresőbarát webet!

Amióta a Nagy Google filozófiájában paradigmaváltás történt és amióta a kulcsszavas keresőoptimalizálás lépésről lépésre nehezebbé vált, a legnagyobb problémát az okozza, hogy honnan, milyen honlapról linkeljük a támogatott céloldalt. Számos olyan weboldal kínálhat erre lehetőséget, amelyre jobb nem is gondolni: azt eddig is tudtuk, hogy többet árthatunk, mint használhatunk, ha gyenge minőségű szájtokról hivatkozunk a optimalizált honlapra, de az korábban ritkán okozott gondot, ha linket küldő webhely jó minőségű volt – épp  csak témája esett messze a támogatni kívánt honlapétól. Ha erős, jó minőségű, keresőbarát weboldalról jött a kulcsszavas link, az nyerő lett akkor is, ha a linkkapcsolatba került két webegységnek egyébként tartalmilag semmi köze sem volt egymáshoz: a sok erős külső link szépen felhúzta a Google első oldalára favoritunkat.

Ezt most már nem működik. Ha a Nagy Nyomkereső nem talál értelmezhető összefüggést, tartalmi kapcsolatot a küldő és a fogadó weblap között, akkor manipulációt gyanít és a vágyott helyezés-javítás elmarad.

Igen ám: de hogyan férjünk hozzá csupa olyan oldalhoz, amelyek tartalma a védencünkre nézve releváns? A szakmai linkkatalógusok száma véges, és tudjuk, hogy ezzel is csínján kell bánni. Linkcsere? Tudjuk, hogy nagy számban életveszélyes, káros az oda-vissza linkelés.

Akkor hát? Nincs más mód: saját webrendszer kell építeni. Évekig tartó szorgos munkával megteheted. Építs százszámra keresőbarát weboldalakat, optimalizáld őket évekig. Aztán, ha elvállaltál egy munkát, teljenek azzal hónapjaid, hogy rád bízott honlap jellegét rálényegíted saját weblapjaidra: így létesül kapcsolat a támogató és a támogatott webegységek között. Ha ezzel készen vagy, bátran kiteheted a kulcsszavas linket. Ugye gyerekjáték?!

A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

Az előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást. A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra,  hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban ismerte meg a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom:  antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok  beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attributumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?

A Yollaka-sejtés

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1.

A korszerű keresőoptimalizálás a tartalmi alapú kreatív linképítésre épül. A tartalmi alapú linképítés nyolc éve kidolgozott és nemrégiben nyilvánosságra hozott rendszere elméleti metatézisekből és gyakorlati transzmutációkból áll, a rendszer egésze nem teljesen tisztázott okokból a Piréz Arvisura Tanítás néven vált ismertté. Elméleti alapjainak kidolgozása 2006-ban történt, de mindaddig nem nyert elismerést sem a tudományos világban, sem a szűkebb szakmai körökben, míg a Google Penguin Algorithm frissítések 2012-es és főleg 2013-es életbe léptetése nem bizonyította be a gyakorlatban, hogy az elmélet érvényes és kiválóan alkalmazható.  Az elméletet kidolgozó kutató csaknem úgy járt, mint Gábor Dénes, aki már 1947-ben kidolgozta a holográfia elvét, de ennek érvényességét csak a lézer-fény felfedezése után lehetett bizonyítani, így 34 év késéssel, 1971-ben kapott fiatalkori munkájáért Nobel-díjat. Nos, Kállay O. Béla Metetézisei is hiába voltak szinte tökéletesen kidolgozva 2006-ban, csak a 2012-es és 2013-as Google-algoritmus-frissítések bizonyították be az elmélet helytálló voltát. Sorozatomban az elméleti alapok és a gyakorlati alkalmazások körvonalainak ismertetésére vállalkozom, mint azt előző posztomban – A Google-Pingvin szárnya alatt – megígértem, így vázolva a tartalmi alapú keresőoptimalizálás mibenlétét.

A tartalmi alapú kreatív linképítés

1. Metatézisek – elméleti alapok

1.1. Keletkezéstörténet

1.1.1. A Yollaka-sejtés

Az Arvisura elméleti alapjait lényegében Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) vetette meg azzal 2001-ben, hogy a webtartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok akkor már kidolgozott skálafüggetlen jellege és a tartalmi kontextusok gócosodása közötti összefüggésre. A Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva így hangzik:

A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat gócpontjaiban elhelyezkedő webtartalmak közötti  interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti kontextus-megfelelések számával és mélységével.

Még egyszerűbb és kevésbé árnyalt megfogalmazásban: minél több és minél mélyebb tartalmi összefüggés van az interneten összekötött két webhely között, annál valószínűbb, hogy ezek között interakció keletkezik, s ez az interakció annál gyakoribb és egy időegység alatt annál sűrűbb lesz, minél nagyobb és mélyebb a tartalmi összefüggés a két webhely között.

Yollaka nem tisztázta pontosan sem azt, hogy pontosan mit ért interakción, sem azt, hogy konkrétan mit fejez ki a konktextus-megfelelések mélysége.  Ezek tisztázása már a magyar Dr. Kállay O. Bélára várt, aki a Yollaka-sejtés alapján 2006-ban kidolgozta a keresőoptimalizálás metatéziseit.

1.1.2. A Kállay-kettős színre lép

A finn kutató sejtése valószínűleg elfelejtődött volna más irányt vevő kutatásai mellett, ha egy finnugrisztikai konferencián meg nem ismerkedik a magyar Kállay Labord irodalomtörténésszel. Yollaka itt előadást tartott „A lív nyelv mint információelméleti szoftver” címmel, majd az egyik estén közös asztalnál borozgattak, amikor Labord megemlítette, hogy az a bolond Béla nevű bátyja jó nevű pszichiáter létére most szintén az információelméletbe ásta be magát, egyetemet végzett és perceken belül doktorálni is fog… Yollaka kifejtette, dehogy bolond az a Béla: az információelmélet mint tudomány újabb lendületet kapott az internet elterjedésével és most már annyi információ áll a kutatók rendelkezésre, hogy talán még az ő sejtését is igazolni lehetne. Miféle sejtés?, kapta fel a fejét a fiatalabbik Kállay. De hiába mondta el Alberd egyszer, kétszer, háromszor – a magyar bölcsész képtelen volt a definíciót megjegyezni. Kérte: írná ezt meg neki emailben – a bátyját talán érdekelné.

Érdekelte. Kállay Béla éppen azelőtt nyújtotta be doktori értekezését, amelyet „Tartalomkeresés az interneten avagy a szemantikus web távlatai” címmel írt, éppen nem akadt sürgős munkája, volt hát ideje töprengeni a Yollaka-sejtésen, illetve azon, hogy esetleges bebizonyításán túl ez a sejtés mit jelenthet szaktémáját, a tartalomkeresést illetően.

Egy hónappal később pedig már el is kezdte a Metatézisek kidolgozását.

(Folyt. köv.) 

Optimalizálás lépésről lépésre

A szakmai vélemények és közel 10 esztendős saját tapasztalatom alapján a keresőoptimalizálás legfontosabb lépéseit a következőkben tudom összefoglalni (én legalábbis így csinálom…)

I. HONLAPOPTIMALIZÁLÁS

Első lépés: tartalomfejlesztés

  • a honlap fejlesztése abból a célból, hogy informatív, egyedi és a legfontosabb keresőszavakra nézve releváns tartalmú legyen (az optimalizálásra szoruló honlapok nagy többsége információszegény és nem közöl lényeges tudnivalókat arról a témáról, amelynek kulcsszavaival a tulajdonosa Google-pozíciót szeretne elérni)
  • tapasztalatom szerint a honlapot akkor könnyebb sikerre vinni (akkor tekinthetjük relevánsnak), ha
    • a témára vonatkozó szövegtartalma legalább 6000-8000 karakternyi (ez esetben könnyebb a lentebb sorolt szempontok közül minél többet érvényesíteni)
    • a szöveg egyedi fogalmazású, információkban gazdag és hasznos ismereteket közöl
    • tartalmaz definíciót, rövid és/vagy hosszabb leírást a tárgyát képező dologról
    • az általános ismeretek mellett tartalmaz speciális, másutt nem található információkat
    • címekkel, alcímekkel tagolt, előfordul benne felsorolás, táblázat, képek, belső és külső linkek
    • aloldalak tartoznak alá, amelyek a témát érintő kérdéseket tovább részletezik, új információkat közölnek

Második lépés: keresőbaráttá tétel 

  • szükséges, hogy a megfelelően gazdag és fontos tartalom a keresőszempontoknak megfelelő formában jelenjen meg;
  • a jól ismert formai szempontok száma 50 körüli, a gyakorlatban ebből általában 20-25 érvényesítésére van lehetőség
  • a formai elvárások között van 6-8 roppant fontos, ezek érvényesítése nélkül a honlap nem tekinthető keresőbarátnak
  • ajánlatos a kevésbé fontos, de összességében mégis lényeges szempontok közül további 10-12 betartása
  • a keresőszempontok főleg az alábbi típusokba tartoznak:
    • a forráskódban megadott elemek (meta-tagek)
    • látható jegyek (címek, kiemelések, táblázatok, linkek, képszövegek…)
    • tartalmi arányok, szógyakoriságok (kulcsszósűrűség, folyószöveg/cím arány, szöveg/link arány…)
    • a szerkezeti elemek megfelelősége (keresőbarát url-ek, könyvtárak és fájlok elrendezése…)
    • a kiegészítő elemek (pl. site mappa, robots.txt, mérókódok…)

II. LINKÉPÍTÉS

Linképítő módszerem sokban eltér a kollégák többsége által alkalmazott gyakorlattól; nem használok például külső erőforrásokat (pl. linkkatalógusok, linkcsere idegen honlapokkal), hanem kizárólag saját webbázisomra támaszkodom. Az alábbi leírást tehát leginkább csak azok tudják hasznosítani, akik maguk is kiterjedt honlaphálózattal rendelkeznek.

Harmadik lépés: a bázisoldalak, rendszerblogok és perifériák kiválasztása (létrehozása)

  • kiválasztjuk azokat a statikus weboldalainkat, amelyeket alkalmasnak tartunk arra, hogy a linképítő munka bázispontjaiként szolgáljanak; célszerű minél magasabb PageRank számmal rendelkező általános vagy a céloldalhoz közelítő témájú webhelyeket kiválasztani; ha kevés ilyen oldalunk van, meg kell építeni őket (én a projekt nagyságától függően 20-50 bázisoldallal dolgozom) {fontos frissítés – 2015: a Google 2013 óta nem frissíti a nyilvános PageRank értékeket, ez az értékrendszer tehát elavult, így helyette több audit oldal értékelését egybevetve lehet megállapítani egy-egy webhely internetes értékét; ezek az Ahrefs, a MOZ és a Majestic}
  • kiválasztjuk a rendszerblogot vagy blogokat: ezek lesznek a felépítendő linkhálózat motorjai, frissítéseik révén mobilizálódik a rendszer; a kiválasztás szempontja ugyanazok, mint a statikus weblapoknál; ha nincs a munkára alkalmasnak tartott blogunk: létre kell hozni egyet vagy többet
  • kiválasztjuk azokat az oldalainkat (legyenek köztük állandó szájtok és blogok is), amelyek kisebb mértékben és háttér-szerepben vesznek majd részt a projektben; témájuk teljesen változatos lehet

Negyedik lépés: a kiválasztott webhelyekre (projektoldalakra) rálényegítjük a céloldal jellegzetességeit (igen speciális, nagy tapasztalatot igénylő tevékenység)

  • honlapelemzéssel meghatározzuk a céloldal 2-3 lényegi és tucatnyi mellékes jellegzetességét (ezek között legyenek egyrészt a leggyakrabban előforduló kulcsszavak, illetve másrészt speciális, ritka kifejezések, szakszavak, idegen szavak, személy- és helynevek, továbbá harmadrészt ezek jellemző kombinációi
  • ezeket a jellegzetességeket sorra a kiválasztott bázisoldalak, blogok és perifériák lényegi elemeivé tesszük; ez természetesen sokkal többet jelent annál, semhogy a szavakat kitesszük az adott oldalakra, hanem szerepeltetjük címekben, meta-tagekben, kép- és linkszövegekben stb.

Ötödik lépés: a statikus linkelés – ez a legnagyobb körültekintést és szakértelmet igénylő munka – ha óvatlanul végezzük, a Google manipulációnak ítéli; e munka során:

  • statikus oldalainkon állandó szöveges linkek formájában hivatkozunk a találatok közt előrejuttatni kívánt webhelyre; eközben ügyelünk:
    • a linkszövegek sokféleségére, a nyelvi változatokra, a szórendre….
    • a kulcsszavas, a long tail és a kulcsszó nélküli linkek arányára
    • a főoldali és aloldali linkek arányra
    • az url-változatokra (www-vel vagy anélkül; könyvtárra vagy index-fájlra…)
    • a linkek buborékszövegének változatosságára
    • fontos: a munka időbeli elosztására – a linkeket fokozatosan kel kitenni, a túl gyors linkgyarapodás gyanút kelt, a túl lassú hatása pedig csak nagyon sokára jelentkezik
  • ha elég sok oldalt vontunk be a munkába, megengedettek a kereszthivatkozások, de ezek száma ne legyen túl magas

Hatodik lépés: dinamikus linkelés: beindulnak rendszerblogok

  • posztolás és linkelés elkezdése az egy vagy több kiválasztott vagy újonnan létrehozott blogban
    • helyezzünk ki néhány (nem sok!) linket a blog főoldalára (oldalsáv, lábléc…), ezek mutassanak bázisoldalaink közül néhányra
    • minden posztban helyezzünk el 1-2 linket (ne többet) – ezek mutathatnak további bázisoldalakra, perifériákra és olykor-olykor a céloldalra (a támogatott, Google-listán előre juttatni kívánt honlapra) is
    • ha az optimalizálandó honlapnak vannak aloldalai, a blogposztokból inkább ezeket linkeljük
    • ha több bloggal dolgozunk, a posztokban olykor kereszthivatkozásokat is elhelyezhetünk
  • a bejegyzéseink legyen tartalmilag értékesel (ne kamuszöveget publikáljunk), abban a linkek szereltetése legyen indokolt
  • a posztolás gyakorisága változó; hetinél sűrűbben célszerűtlen, havinál ritkábban kevéssé hatásos

III. MÁSODFOKÚ OPTIMALIZÁLÁS

Hetedik lépés: a projektben részvevő oldalaink optimalizálása

  • Hosszabb időn keresztül folytatott nagyobb volumenű optimalizációs munka esetén feltétlenül szükséges, hogy a linképítésben részt vevő bázisoldalakat, blogokat és perifériákat magukat is optimalizáljuk
  • a korábban is meglévő, már PageRank értéket szerzett oldalaink nyilván korábban is optimalizálás alatt álltak, most ezt a folyamatot úgy terjesztjük ki, hogy belevesszük a projekt témáját, kulcsszavait is
  • az újonnan létrehozott vagy korábban nem optimalizált blogok és perifériák optimalizálását már a projekt indításakor elkezdhetjük, így mire linkküldő hellyé válnak, már bizonyos erőt képviselhetnek
  • a másodfokú optimalizálás fő célja az, hogy a saját oldalainkra rálényegített jellegzetességek projektoldalaink releváns résztévé váljanak s ezek a webhelyek maguk is pozíciót szerezzenek a Google találati listáin a céloldaléval azonos kulcsszavakkal – ezáltal linkjeik is erősebbek legyenek

– talán ennyi lenne az általam összefoglalható lényeg.

Jelen blogomban, mint a fentiek ezt talán igazolták, a weboldalak keresőoptimalizálásával és Google helyezés elérésével kapcsolatos sok éves tapasztalataimat osztom meg az ide látogató érdeklődő olvasóval, akik így talán értékes választ kaphatnak kérdéseikre, megismerkedhetnek a weboptimalizálás legfontosabb fogalmaival és praktikus tanácsokat is kaphatnak arra nézvést, milyen főbb lépések alapján lehet keresőbarát honlapot készíteni, illetve milyen külső webtámogatás szükséges ahhoz, hogy az optimalizált honlap jó pozíciókat szerezzen a találati ranglistákon

Ha további tanácsra lenne szüksége vagy linképítő megbízást adna, akkor lépjen velem kapcsolatba.

Írhat levelet:

seo-bdk

vagy >> küldhet üzenetet

A blogbejegyzések általában  konkrét kérdésekkel foglalkoznak, a nagyobb összefoglalókat külön oldalakon helyeztem el, éspedig:

 


keresőoptimalizálás – lépésről lépésre

Google kereső optimalizálás lépésről lépésre. Hogyan, miként kell, lehet weboldalt, honlapot optimalizálni, előre juttatni, mozdítani a Google-listán, a Google találati ranglistáin, a Google keresőben? Ingyen SEO tanácsadás. Google keresőoptimalizálás lépésről lépésre. Hogy kell weboldalt optimalizálni, linket építeni? Honlapoptimalizálás, keresőbarát honlap készítése , web optimalizálás, honlapok előkészítése keresőoptimalizáláshoz . Kulcsszavak:  keresőoptimizálás, optimalizáció, linképítés lépésről lépésre, honlapok, weboldalak, optimizálás, net-seo, ingyen, ingyenes tanácsadás, tanácsok, keresőbarát weboldal építése a keresőoptimalizálás első munkafázisa, lépésről lépésre haladva,  googleoptimalizálás, seogoogle, weboptimalizálás, linképítés, hogyan, kell, építeni, optimalizálni