Szemantikus linképítés, fogalmi optimalizálás

A szemantikus linképítés és a fogalmi háló

linképítés - seo - google

Szemantikus linkhálózat mint fraktál

Előző írásomban és egy régebbiben – A bejövő linkek hatékonysága; A bejövő linkek fraktál-hálózata – körbejártam egyfelől azt, hogy a külső hivatkozások effektivitása milyen faktoroktól függ – és itt kiemelt hangsúlyt kapott a relevancia -, másfelől azt traktáltam, hogy a linkprofil felépítésében arra kell törekedni, hogy a támogató rendszer egésze a rendezettség tekintetében valamiféle fraktál-háló mintázatát kövesse, azaz ne legyen sem túlzottan rendezett, sem teljesen kaotikus, mi több, a rendezetlenség foka nagyjából a teljes linkfelhőn belül azonos legyen. Nos, ha ezt a két szempontot – a tartalmi relevanciát és a strukturális frakltál-jelleget – egyidejűleg akarjuk érvényesíteni, alig is kell egyebet tennünk a támogatói webkörnyezet kiépítésekor, mint azt, hogy

a linkprofillal leképezzük egy-egy kulcsszó szemantikus hálóját.

A szemantikus háló mintázatát követve

szemantikus linkhálózat

Minden fogalom összefügg több másikkal

Valószínűleg nem újdonság számunkra az a tudás, hogy minden jelentésnek (minden szónak, kifejezésnek, névnek.,..) megvan a maga fogalmi hálózata. Ha azt mondom: honlap, ehhez a kifejezéshez (mint kulcsszóhoz) számos módon rendelhetek más szavakat, elsődlegesen a közvetlen szinonimáit: weblap, weboldal, esetleg: internetes oldal, honoldal, website, web page – vagy egyszerűen csak oldal; illetve közvetlenül ide kapcsolódnak a toldalékolt alakok: honlapok, honlapnak, honlapon, másodfokon a szinonimák toldalékolt változatai (weblapról, weboldalhoz), és ugyanígy ide köthető az alapszó és szinonimáinak összes lehetséges szóösszetétele: honlaptartalom, weblapfejlesztő, marketingoldal, honlapszerkezet…   Társíthatom továbbá a honlap megjelenési helyének a nevét: web, internet, világháló, hozzá rendelhetem alapvető tulajdonságait: online, digitális, html, kontextusba helyezhetem az oldal jellegét mutató távolabbi szinonimákkal: híroldal, portál, blog, webáruház. Kapcsolódhatnak a tartalomra vonatkozó kifejezések: cikk, poszt, termékleírás, vagy a tulajdonosi és egyéb viszonyok: céges, intézményi, üzleti, információs, személyes, bemutatkozó…  Hozzárendelhetők szakmaibb jellegű speciális kifejezések is: keresőbarát, jól feltérképezhető, mobilbarát, optimalizált, releváns tartalmú, linkelt, kulcsszavas, sokszor hivatkozott. Nyilvánvalóan csatolhatók a hierarchikus elrendezésre utaló kifejezések: főlap, nyitólap, címoldal, kezdőoldal, aloldal, belső oldal. A honlap vizuálisan számunkra a képernyőn, számítógépen, laptopon, monitoron, kijelzőn jelenik meg – ezek is közvetlenül kapcsolódnak, mint ahogy olyan kifejezések, mint a honlapok megtalálásában és megjelenítésében szerepet játszó kereső, böngésző – illetve ezek neve: Google, Yahoo, Firefox, Chrome… Ide rendelhetők a weboldalak részei: cím, title, fejléc, leírás, lábléc, oldalsáv… illetve a rajta megjelenített elemek: menü, kép, videó, link, beágyazás, buborékszöveg, táblázat… vagy a technológia háttér szavai: forráskód, képmegjelenítés, grafikai program, inch, pixel, színmélység, oldalbetöltés sebessége stb.

szemantikus linképítés

Honlap-linkek, hálózat

Ezek nyilvánvaló, egymással is társuló közvetlen összefüggések, akár fel is rajzolható a fogalmi hálózat, így még nem is túl bonyolult. Ám az is világos, hogy az első lépcsőben csatolt fogalmaknak is megvannak a maguk elágazásai, mondjuk a laptop szóhoz kapcsolódnak olyanok, amelyek a honlaphoz is társíthatók, pl. videó, pixelszélesség, grafikus kártya – de olyanok is, amelyekkel a honlap már inkább csak a megjelenítő eszköz, a  laptop vagy PC szón keresztül köthető: operatív memória, akkumulátor, billentyűzet… A maguk részéről ezek ugyanúgy egy-egy hálózat csomópontjai, az akkumulátorhoz pl. az autó, töltés, energia, kapacitás szavak rendelhetők első lépcsőben, no meg az okostelefon, amely eközben a honlaphoz is első körben kapcsolódik (mivel kijelzőjén megjelenik…). Nem kétséges, hogy ha csak 1-2 kapcsolódási szintre távolodunk egy kiválasztott kulcsszótól, már akkor is igen bonyolult mintát kapunk. Természetesen túlzott elvárás lenne azt a célt kitűzni, hogy a linképítés során lekövessük egy-egy kulcsszó teljes szemantikai hálózatát, ám annyit mindenképpen megtehetünk, hogy egy ilyen háló létezését evidenciában tartva igyekszünk a felépítéséhez illeszkedő linkprofilt felépíteni.

Látens szemantikai összefüggések

A fent leírtnál árnyaltabb megközelítéssel a rejtőzködő, burkoltabb összefüggésekre is figyelnünk kell a linképítés kreatív módszereinek alkalmazása közben. A Google évekkel ezelőtt bevezette a látáns szemantikai indexelést, amelynek az a lényege, hogy a keresőrobotok nemcsak egyszerűen feltérképezik és adatbázisukban elraktározzák a weben fellelhető tartalmakat, hanem az algoritmusok a fogalmi összefüggések felderítését, rögzítését és felcímkézését is elvégzik. Így amikor rákeresünk egy kifejezésre vagy felteszünk egy kérdést, a keresőszoftver nem csupán a direkt szóelőfordulásokat találja meg adatbázisában, hanem a kifejezéshez tartozó bonyolult fogalmi térkép alapján értékeli és értelmezi is. Így a nem teljesen ésszerűen feltett kérdésekre és a körülíró megközelítésekre is képes adekvát választ adni.

Éppen ezért linképítés során az ilyen rejtettebb megfelelésekre is figyelnünk kell. Ha webhelyünket például a szemantikus linképítés kulcsszóra optimalizáljuk, akkor érdemes tudnunk, hogy nemcsak a SEO-tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó oldalakról kapott linkek relevánsak, hanem értékes lehet egy olyan is, amely például Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee munkásságával foglalkozó cikkben van elhelyezve, lévén a nevezett tudóst nem csupán a világháló egyik legnagyobb fejlesztőjének tartjuk, hanem a szemantikus web fogalmát is ő vezette be 2001-ben. De ugyanígy erősítheti az általunk támogatni kívánt oldal kulcsszavas szereplését, ha egy hiperszövegekkel, foglalkozó lapról hivatkozunk rá, lévén maga a link szó e kifejezésekkel látens kapcsolatban áll (hogy a kapcsolódás nem elsődleges, mutatja, hogy a Wikipédia Hiperszöveg szócikkében a link szó egyetlen egyszer sem szerepel. Szerepel viszont a hiperhivatkozás, ami a maga részéről a ’link’ szinonimájának tekinthető.

Összefoglalva.

A szemantikus linképítő munka lényege, hogy azokat a kulcsszavakat, amelyekkel javítani akarjuk az adott webegység organikus Google-helyezéseit, egy fogalmi háló csomópontjainak tekintjük, és a céloldalra mutató hivatkozásokat olyan lapokon helyezzük el, amelyek ennek a hálózatnak a kapcsolódó pontjait, perifériáit képezik.

Ezzel egyidejűleg érjük el azt, hogy

  1. minden backlink releváns legyen, lévén fogalmilag kapcsolódó lapról jön
  2. a linkprofil strukturája egy természetesen létrejött alakzat képét mutassa, így az algoritmusok ne minősítsék manipulációnak.

A linképítő cikk folytatódik

Share

Bejövő linkek hatékonysága

Mitől függ a bejövő linkek hatékonysága?

Bár jelentőségét olykor a Google emberei is relativizálni próbálják, a keresőoptimalizálás legfontosabb része volt és maradt a linképítés. Miközben a saját érdekeit is érvényesítő világcég azt kommunikálja, hogy a keresőalgoritmusok a honlapokon elhelyezett releváns tartalmat értékelik első sorban és egy weboldal tartalmi jegyeinek az optimalizálása révén kerülhet a honlap az első helyre a keresőben, aközben tudjuk, hogy ez nincs pontosan így. Például a konkurencia versenyben két hasonló kvalitású website közül az érhet el jobb helyezést, amelyiknek jobb a hivatkozási háttere (linkprofilja), éppen ezért a bejövő linkek jelentősége ma is óriási.

Abban azonban kétségtelenül nagy változás történt, hogy milyen kritiriumoknak kell megfelelnie a külső hivatkozásnak ahhoz, hogy valóban hatékonyan támogathassák a megcélzott internetes entitást (céges oldalt, webáruházat, személyes szájtot…). 2012-ben erről egy igen terjedelmes tanulmányt írtam, annak állításai azonban mára nagyrészt elavultak, például amiatt, hogy a Google megszüntette a PageRank mutatók nyilvános használatát. Ezek a PR-számok korábban jól jelezték, hogy a nagy kereső mekkora linkerőt tulajdonít egy-egy webhelynek. Azóta sokkal nehezebb a SEO-szakemberek dolga, más szempontokat kell figyelembe venni. (Aki kíváncsi arra, hogyan számítgattam optimalizációs munkám kezdetén a bejövő linkek értékét, a régi számtásaimat-becsléseimet itt találja: A bejövő linkek SEO-hatékonysága – becslés, számítás.

Mai fejemmel tapasztalataimat így foglalhatom össze.

Hatékonyság = Linkerő + relevancia + időfaktor

E három tényező közül az első kettő igen összetett, sok részfaktortól függ, érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni őket

1. A linkerő a küldő oldal erejétől függ

De milyen az erős weblap, mi növelheti az elhelyezett link erejét?

bejövő linkek - backlinks

A bejövő linkek hatékonysága és a releváns kontextus

Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy kis marginális magánblog posztjában elhelyezett hivatkozás hatása igencsak csekély, míg egy nagy hírportál cikkében szereplő link nagyban hozzájárulhat a jó helyezések eléréshez. A linkerő ugyanakkor nemcsak attól függ, hogy a közlő szájt kicsi vagy sem, bár ez is mérvadó. Én valahogy így sorolnám fel egy weboldal azon tulajdonságait, amelyek alapját megítélhető, milyen erővel rendelkeznek a rajta elhelyezett hivatkozások.

A weboldalak annál erősebbek,

  • minél nagyobb a látogatottságuk
  • minél több külső link mutat rájuk
  • minél több keresőkifejezéssel szereztek topp helyezést a találati listákon
  • minél több indexelt aloldalból állnak
  • minél relevánsabb a tartalmuk az érintett témákban
  • tartalmilag minél optimalizáltabbak
  • formailag minél több keresőszempontnak felelnek meg (keresőbarát weblap)
  • megbízhatóak, stabilak (mindig elérhetőek)
  • dinamikusan fejlődnek (egyre több indexelt URL, bővülő adatbázis)
  • minél régebben észlelte őket először a Google

A sorrend egyfelől nem feltétlenül fontossági, másfelől egymással is összefüggő faktorokról van szó, mert pl. érthető, hogy a sok külső link és a jó helyezések hozzák a magas látogatottságot, az optimalizált releváns tartalom és a formai megfelelés pedig feltétele a jó helyezések megszerzésének; ugyanakkor a magas forgalom okán a site egyre több külső linket szerezhet… Ezek tehát egymással összefüggő tényezők.

Ha nincs módunk nagy forgalmú portálokon linket elhelyeznünk, kis saját fejlesztésű oldalainkkal is jó eredményt érhetünk el, ha a többi szempont közül minél többet teljesítjük.

  • Egy tartalmilag nagyon gondosan optimalizált
  • jó minőségű linkprofillal megtámogatott
  • saját területén értékes tartalmú
  • pár kifejezéssel a Googleban is jól szereplő
  • rendszeresen frissített és indexált
  • hosszabb ideje működő (esetleg veterán) oldal

igen komoly linkerőt képviselhet akkor is, hogy látogatói forgalma csekély. Ha tehát a linképítő munkát saját webbázisunkra alapozva végezzük, elengedhetetlenül fontos nagy gonddal felépített, optimalizált, rendszeresen gondozott weblapokkal, blogokkal, honlaprendszerekkel rendelkeznünk. Ezekben a struktúrákban hozhatunk létre egy-egy konkrét SEO-projektum keretében megfelelő bázist a linkprofil építéshez.

2. A link relevanciája: mi és mire nézve legyen releváns?

A küldő oldal, a fogadó oldal és a linkszöveg kölcsönös relevanciája

bejövő linkek - backlinks

Tartalmi összefüggések a küldő és kapó oldal között

Csak úgy kitett linkekkel ma már nem megyünk semmire. Hiába teszünk ki hivatkozást akár több száz oldalra (mondjuk főleg láblécekbe, oldalsávokba) – ezek hatása minimális, de azzal sem túlzunk, ha azt állítjuk: az ilyen hivatkozásokat ma már a keresőalgoritmusok figyelmen kívül hagyják. Élő, hatékony linket úgy állíthatunk elő, ha új tartalmat hozunk létre és a kattintható hivatkozást megfelelő kontextusba helyezzük.

A linket releváns tartalmi összefüggések fókuszába kell helyezni!

Ez azt jelenti, hogy hivatkozásunknak szorosan kapcsolódnia kell mind saját szövegkörnyezetéhez, mind pedig a hivatkozott webhely tartalmához. Ez természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha

  1. A linket küldő oldal és a linket kapó oldal között nyilvánvaló, lehetőleg szoros tartalmi összefüggés áll fenn
  2. A link szövege szorosan kapcsolódik mind a küldő, mind a kapó oldal tartalmához

A tartalmi összefüggés és kapcsolódás fogalma külön tárgyalást érdemelne. Természetesen sokkal többről van szó, mint szóegyezésekről, de még a hasonló vagy rokon téma sem mindig elegendő. Mélyebb összefüggésekre is szükség van, olyanokra, amelyeket a szemantikus keresés és a látens szemantikai indexelés fogalomköre ír le.

3. Idő-faktor: mióta és meddig van kinn a link

Ez talán külön magyarázatot nem igényel, világos, hogy két különböző, de azonos erősségű weboldalon a 6 éve kitett és azóta ható nem háborgatott link ereje sokszorosa lehet annak, mint annak, amelyet csak pár hónapja helyeztünk el. Az abszolút idő mellett azonban érdemes a relatív időt is nézni: utóbbi attól függ, hogy a googlerobotok ezalatt hányszor érzékelték a hivatkozást. Egy nagy hírportálon az új cikkeket naponta indexeli a kereső, egy kis forgalmú blog posztját esetleg havonta. Így ha mind az egyik helyre, mint a másikra 6 hónappal ezelőtt került ki a linkünk, akkor bár a két időfaktor abszolút értékben azonos, ám világos, hogy ha ezalatt a portálon a robototok kétszázszor találták ott a hivatkozást, míg a blogon 3-4 alkalommal, akkor relatíve az előbbi sokkal régebbinek, az utóbbi pedig még elég zsengének számít.

A célzott weblappal tartalmi kontextusban álló releváns külső linkek megfelelően nagy száma igazolja a weboldal hitelességét. Top weblapok optimalizálása – SEO

Share

Laptop szerviz: Google első hely

seo kulcsszó: laptop szervízLinkprofil építés laptopos honlapra

Kezdem azzal a megfigyeléssel, hogy a laptopszerviz kifejezés a felhasználói gyakorlatban elég sok, egymástól eltérő változatban szerepel, így aztán az adott témában indított céges oldalak, szervizes szolgáltatói weblapok vagy online alkatrészáruházak tulajdonosainak főhet a feje: melyik verzióra nézve optimalizáltassák a honlapjukat. Ugyanígy gondban lehetnek a  SEO-szakértők, hogy a notebook kijelző, a monitor vagy a képernyő szinonimák közül melyiket részesítsék előnyben. További dilemma: tablet akku vagy akkumulátor? A hosszabbik a szabályos, de aki gyorsan keres a Google-ban, inkább az előbbit írja. De az alapprobléma összetettebb, mert egyfelől az egybe- és különírás, másfelől az ékezet használata bonyolítja a képet.

A mellékelt ábrán (Semrush audit) látható, hogy midőn egy webáruházat sikerült az adott kifejezésekkel első helyre pozicionálni, kiderült, melyik verzió mit hoz a konyhára. Érdekes módon a külön és hosszú í-vel írt megnevezésre adódik a legtöbb napi rákeresés: holott ez kétszeresen is vét a helyesírási szabályok ellen. Mivel a honlap három variációval megszerezte az első helyezést, látszik, hogy a jó pozícióból melyik hozza a legtöbb látogatót. A negyedik lehetőség nincs benne a legtöbb látogatót hozó top10-ben, így bizonyosan az a negyedik a rangsorban :

  • laptop szervíz – napi 1000 kattintás – kétszeresen helytelen
  • laptop szerviz – 720 kattintás – helytelen
  • laptopszerviz – mindössze 170 kattintás – helyes
  • laptopszervíz – nem tudni, de 170-nél kevesebb; helytelen

Érdekes, hogy a külön írt verzióban a hosszú ékezetes, az egybe írtban pedig a rövid a nyerőbb.

Bárhogy is: tanulságos, hogy a felhasználók (és nyomukban a Google) mennyire veszi komolyan a helyes nyelvi alakok használatát.

Honlap optimalizálás laptop szervíz kulcsszóra

notebook akku - hp laptop töltőArra nem igazán vitt rá a lélek, hogy az egyáltalán nem szabályos verzióra külön is optimalizáljam a notebook alkatrészeket forgalmazó és laptopok garancián túli javítását végző vállalkozás weboldalát. A legkorrektebben számító, normatív laptopszerviz verziótól azonban kénytelen voltam el-eltérni akkor, amikor linkszövegeket készítettem, illetve a hivatkozói háttér felépítésében a tartalommarketing eszközeit alkalmaztam. Segítőtársammal az elmúlt hónapok folyamán rengetek blogposztot írtunk és sok tematikus szakmai szöveget készítettünk a laptopok használatát, szervizelését érintően, ezekben főleg a laptop szerviz  Budapest long tail kulcsszót használtuk, majd rámentünk a márkanevekre és alkatrész nevekre, úgy mint Azus akkumulátor, dell töltő  vagy HP notebook akku. Sorra vettük a marketingben legjobb laptop típusok és márkák alkatrészeit.

Szövegekben nem győztük hangsúlyozni, hogy a számítástechnikai szolgáltatást nyújtó javító műhelyben a helyben vásárolt termékeket ingyenesen szerelik be a hordozható számítógépekbe. Részletes leírását adtuk a hardver eszközöknek, tanácsokat adtunk javítással, szereléssel, laptop billentyűzet tisztítással kapcsolatban. Felsoroltuk az alkatrész szaküzleteket Pesten és Budán.
Munkánk nyomán egy meglehetősen nagy erejű támogatói profil jött létre. A releváns linkek elhelyezése révén a honlap végül is a Google első helyére került laptopok működését és karbantartását illető több szakkifejezéssel, így a legtöbb kattintást eredményező laptop szervízzel is.

Linkprofil építés: Dell akku, Asus töltő

Új seo- és tartalommarketing bprojekt laptopmárkák és notebook alkatrészek megnevezéséből kombinált több kifejezésre célozva. Samsung, Apple hardware eszközök elemei.


A linképítő cikk folytatódik

Share

Télikertes linképítő projekt

telikert-link-epitesLink- és télikert-építés – mondogatom viccesen. Építés mind a kettő. Most éppen kölcsönösen támogatják egymást. Én hivatkozásokkal a télikertépítő vállalkozó honlapját, ő engem a SEO-megbízással. Haladunk is szépen. Nem is csoda, hiszen elég sok időt töltök a virtuális üvegkupola alatt, és nem is először. A projektum tavaly kezdődött, akkor egy meglehetősen intenzív munka folyt és jókora linkprofil körvonalai kezdtek kibantokazni, amikor a megbízás félbeszakadt. Sajnáltam, mert ugye ez egy eléggé hálás téma, sokfelé lehet kanyarodni.

A télikert téma sokféle megközelítése

Ott van a télikertgyártás mint technológia: üveg ajtók, műanyagkeretes bukóablakok, felnyitható tetőzet, burkolat, szerkezeti elemek stb. Aztán ott van az üvegszoba fizikája: hőszigetelés, fényáteresztés, üvegházhatás, a lakás hőháztartására tett kedvező hatások, a napfény mint megújuló energiaforrás, stb. De innen aztán még érdekesebb téma felé lehet kanyarodni: a természet közelsége iránti vágy. Miért műveljük kertjeinket, miért telepítünk parkokat, miért ültetünk fát és főleg: miért teleltetünk növényeket lakásunkban. Alaposan kifejthető téma. És ha már az élővilágnál tartunk: milyen dísz- és szobanövények teleltethetünk télikertben, üvegházban?

Üveg terasz, medencefedés

Megannyi lehetőség kreatív linképítésre. Készültek is sorra a tematikus weboldalak, mi több, honlapszövegeket készítettünk a céloldal számára. Ebben segítőtársakat is bevontam a munkába. A budapesti télikertek témában azóta is verhetetlen a híres főváros épületek szecesziós télikertjeit bemutató website. A Budapest Terasz és a Széchenyi Pálmaház is napirendre került.

A projektum megszakadása után egy ideig ápolgattam (no nem a kertjeimet, hanem?) a linkeket, aztán persze felbomlott a rendszer (a magára hagyott linkprofil úgy porlik, mint a maroknyi székely). No de mit tesz a SEO görög istene: idén tavasszal újraindult a munka és a medencefedés. Feléledt halottaiból a linkfőnix. Szép új rendszeroldalakat készítettem, két terasz-blogot állítottam rá a céloldalra. Segítőtársam szakmányban írja a remek posztokat növényelhelyezéstől és kertépítéstől ablakgyártásig. A linképítő cikk folytatódik

Share

Public relations cikkek elhelyezése

public-relations - prcikk

Public relations és keresőmarketing

A keresőmarketing és azon belül a linképítés is csak olyan, mint az élet sok egyéb területe: időnként felütik a fejüket divatok. Jobb esetben ezek a divatok valamilyen praktikus célt szolgálnak, és ha a gyakorlat beigazolja őket, akkor úgy elterjednek, mint monszun után a moszkitó.

Az első divat, amelyre felfigyeltem, a bannercsere és linkcsere volt. Honlaptulajdonosok és webmesterek megszállottan kerestek cserepartnert, gyártották és küldték a bannert szakmányban. Tedd ki az oldalam bannerjét, én is kiteszem a tiedet. Linkeld az oldalamat, én is linkelem a tiedet – és majd ha jól agyonlinkeljük magunkat, a szájtjaink vágtáznak előre a Google találati listáján. Aztán persze kiderült, hogy ha önnépszerűsítési haszna lehet is az ilyesminek, keresőmarketing szempontjában nem sokat ad. A banneres megoldásokról kiderült, hogy a Google reklámnak tekinti és a „reklámlinkek” éppenséggel nem emelik az oldal presztízsét. Sem a küldőjét, sem a fogadóét. Ahhoz sem kellett sok mesterséges intelligencia, hogy linkcserék mögül a minden tartalmi alapot nélkülöző mesterkedés ördögpatája kilátszódjék. Amelyik oldalnak túl sok lett az oda-vissza linkje, gyanússá vált, hátrasorolódott.  El is múlt a divat hamarost.

A következő sláger a linkkatalógus lett. Makacs divat, mert hiába bizonyosodott be százszor, hogy az a weboldal, amelyikre túlnyomórészt csak linkkatalógusokból hivatkoznak, a Google szemében szintén manipulatív úton igyekszik élre törni a találatok sorában, nosza, kapjon büntetést – a fantáziátlan kinképítők százegyedszer is ezt a trükköt próbálják eladni. Igaz, amíg vevő van rá…. Naiv honlaptulajdonosok hisznek az ígéreteknek, és az első tapasztalataik általában jók is: a katalógusokból tömegével érkező linkek akár pár hét vagy hónap alatt égbe repíthetik a honlapot. Amiért aztán keserű árat kell fizetni. De akkor hol lesz már a linképítő „szakember”: a sikerdíjat felvette, mit érdekli őt, mi történik 5-6 hónap vagy akár egy év múlva, amikor vérengző portyára indul a legújabb Google Pingvin algoritmus. Merthogy a legtöbbször durva hátrasorolás, rossz esetben a kulcsszavas listákról történő teljes kitiltás történik. És egyelőre mégis tartja magát a divat, holott pár éve egy újabb is megjelent. Valahogy így hangzik:

Piár cikkekbe kell ágyazni a linket, akkor baj nem lehet!

És működik ez is remekül. Azt mondja a Gugli, hogy a puszta link nem jó, hanem megfelelő szövegkörnyezet kell? Meglesz! Egy PR-hírben, termékismertetőben, cégbemutatóban valóban természetesnek hat a benne elhelyezett kulcsszavas link. Felment a public relations ázsiója. Illetve mégsem… A PR-cikkek iránti kereslet ment fel, a kínálat pedig felhígult: iparággá vált az úgy-ahogy összeütött cikkek gyártása és a semmilyen újságírói gyakorlattal nem rendelkező SEOsók kreatív szövegírókká avanzsáltak. A Guglinak jó lesz. Benne vannak a szakszavak, benne van pár suta mondat, ott van a link is rézkígyóként – nyomjuk fel gyorsan valahová! No de hová?? Ahogy elszaporodtak a linkkatalógus-gyárosok, úgy gombamód kinőttek a semmiből a PR-cikkek elhelyezést olcsón és fájdalommentesen kínáló szájtok. És akik kapva kaptak a lehetőségen, még azt is gondolták, hogy akkor most hát ez lenne a kreatív linképítés.

Pedig nem. Mert ebben kreativitás alig pislákol, ami meg mégis, azt kioltja a minőség hiánya: a nagy divat következtében gyengén megírt PR-anyagok jelennek meg ezerszámra gyenge minőségű honlapokon. A Gugli meg csóválja nagy bozontos (más források szerint kopasz) fejét és fájdalmasan hiányolja a minőségi tartalmat. Már megint át akartok verni, beste SEOsok? Ezzel akartok a listák élére furakodni? Na mars vissza, de rögvers: küldöm a vadászpingvint.

Persze: a PR-cikkek valóban kiválóan alkalmazhatók a linképítésben – éppcsak mint annyi mindent, ezt sem szabad mechanikusan alkalmazni és ebben is körültekintőnek, igényesnek, ötletesnek kell lenni.

A főszabály pofonegyszerű:

  • Kiváló cikket kell írni és kiváló oldalra kell felrakni

És nem túl bonyolultak a továbbiak sem, jelesül:

  • a linket tartalmazó public relations-cikkek elhelyezése fontos része lehet munkánknak, de nem lehet kizárólagos
  • itt is alapvető szempont a változatosság: a linkelés nem lehet sem egyoldalú, sem töményen kulcsszavas
  • A szabályok egyszerűek – az ezeknek maradéktalanul megfelelő linképítés viszont igencsak idő- és ötletigényes munka. A linképítő cikk folytatódik
Share

Minden a tartalom

honlaptartalom-googleEgyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy a SEO jelenlegi szakaszában, miután a Nagy Keresőprogram alapvetően megváltoztatta a preferenciáit, nagyjából minden a honlapok tartalmán múlik. Elsősorban persze a top Google-helyezéshez juttatni kívánt weboldalak tartalmáról van szó. Ha ezek nem eléggé gazdagok információ tekintetében, ha szövegezésük nem eléggé egyedi és ha közléseik nem eléggé értékesek, akkor szinte lehetetlen őket élpozícióhoz juttatni a találati listán, illetve csak akkor lehetséges, ha nem kell az erős oldalakat felvonultató konkurenciával megküzdeni. Ha azonban a rivális szereplők eléggé tartalomgazdag weboldalakkal vannak jelen a ranglistán, a bevett és évekkel ezelőtt még igen sikeres keresőmarketing-eljárásokkal képtelenség lenyomni őket – hosszú távon legalábbis. (Ezelőtt elegendő volt, ha nagyjából ügyeltünk a honlapon a kulcsszósűrűségre és fontosabb előfordulásokra címben, kiemelésben, aztán ráküldtünk a szájtra egy rahedli kulcsszavas linket – és a támogatott webhely máris szárnyalt a keresőtalálatok élére. Most ezzel semmire sem megyünk.)

A tartalomról beszélve a másik aspektus a linket küldő weboldalak tartalma. Merthogy bizony régen rossz, ha bármilyen esetleges témájú oldalakról szervezzük a hivatkozásokat. A gagyi szájtok eleve nem jöhetnek szóba, de jobb elkerülni az ilyen-olyan cég- és linkkatalógusokat, hirdetési oldalakat is: ezek közül legfeljebb a kifejezetten szakmai, témába vágó és lehetőleg a Google által értékesnek ítélt (PageRank!) oldalakat szabad felhasználni a linképítéshez. Ennél is hasznosabb, ha a releváns linkküldő oldalak tartalmát magunk alkotjuk meg. Én a linképítésben három fő eljárást alkalmazok ebben a vonatkozásban:

  1. Statikus tematikus oldalak készítése: tanulmányozom a támogatás alá vett honlap tartalmát és ahhoz igazodva magam is honlapokat készítek az adott tárgyban – persze nem feltétlenül ragaszkodva szigorúan a szakmaisághoz, hanem kicsit irodalmilag fogva fel a feladatot. Ha például a téma a virtuális szerverek bérlése, akkor nem kell feltétlenül műszaki pontosságra törekednem, hiszen valójában nem kínálok szerverbérlési szolgáltatást, csupán egy ténylegesen szolgaltatást kínáló cég honlapját akarom támogatni. FIGYELEM: ezek nem szatellit-szájtok, nem kopírozzák az eredeti oldalt sem tartalmilag (ugye, megint a tartalom), sem kinézetre, de még kulcsszavaiban is csak emlékeztet rá, a szövege pedig kifejezetten egyedi és meglehetősen változatos.  Mutatok egy ilyet:  VPS service + Szerverhosting
  2. Meglévő honlapjaim hozzáigazítása a témához. Ez leginkább úgy működik, hogy egy erős – más témájú – oldalamra rálényegítem az olptimalizált honlap jellegét. Ennek egyik eleme, hogy tematikus szövegblokkot írok az adott szájton – lehetőleg szintén egyedi és változatos tartalommal -, majd második mozzanatként belenyúlok az oldal forráskódjába s az adott témához igazítom a meta tagek tartalmát, a képfeliratokat, linkek buborékszövegét…
  3. Blogolni kezdek az adott témában. Nem feltétlenül indítok ehhez új blogot (bár az se rossz), hanem egy erős meglévőt használok a célra. Itt is: nem csupán tematikus posztokat írok, hanem a blog jellegét is hozzáidomítom az új feladathoz.

Ezen a módon tartalmi kontextust teremtek a céloldal számára. Ezután okosan és körültekintően megválasztott linkszövegek használatával tudom a saját webegységeimről úgy linkelni a céloldal, hogy az a Googlenak is tessen. Szinte látom, ahogy jóváhagyólag bólint koronás fejével a linkek mögött álló tényleges szövegösszefüggéseket regisztrálva.

Honlaptartalom optimalizálása

A Google keresőalgoritmusa megköveteli a tényleges tartalmi összefüggéseket a hivatkozó és hivatkozott weblap, azaz a linket  küldő és a linket kapó honlapok között, ezért vált mindennél fontosabbá a körültekintő tartalomoptimalizálás és webre kerülő szövegeket kreatív módon kialakító linképítés. | SEO, keresőmarketing, Google, kreatív linképítés, tartalom, honlaptartalom, szerver, szerverbérlés, vps, virtuális szerver, tartalomoptimalizálás 

Share

Google 10: Ungvár és Ukrajna

Keresőmarketing és honlap optimalizálás

kérpátalja net - linkelhelyezésMég nincsen egy éve annak, hogy bejegyeztettem a www.kárpátalja.net ékezetes domain-nevet. Hogy pontosan mit is kezdek majd vele, azt csak részben tudtam. Volt egy nagyon konkrét és egy bizonytalan elképzelésem. A csak nagyjából körvonalazott abban állt, hogy valamiféle gyűjtőhelyet építek majd alá. Számos Kárpátalja és Ungvár témájú weboldalam volt addig is, gondoltam, jó lesz ez egyfajta főbejáratnak hozzájuk. Ennél sokkal határozottabb volt a szándékom, hogy olyan webhelyet építsek, amely a számomra fontos kulcsszavakkal a Google első oldalára felverekedheti magát. Illetve persze nem ő magát fogja oda felverekedni, hanem az én optimalizációs munkám repíti majd magasba. El is kezdtem összehordani a szájtra a másutt fent lévő anyagaim ajánlóit – aztán rájöttem, nem lesz ez így jó. Keresőapánk az eredeti tartalmat sokkal jobban értékeli, mint a más oldalakról ajánlóként bemásolt bekezdéseket. Új oldal, új tartalom – fogalmazódott meg. És elég komoly munkával szépen lassan elkészült előbb a főoldal, aztán pár aloldal is. Komoly figyelmet fordítottam a keresőszempontokra, azaz igyekeztem azt a 20-25 főbb Google-kritériumot betartani, amelyek alapján a keresőrobotok egy weblapot egyfelől keresőbarátnak tekintenek, másfelől a megfelelő információcellákban talált tartalom alapján eldöntik, az adott témát illetően relevánsnak tekinthető-e a honlap tartalma. A második munkafázisban aztán a külső linkelést is elkezdtem, de persze úgy, ahogy ezt az utóbbi időben végezni szoktam: igen pontosan elgondolt koncepció alapján, amelynek végcélja persze az, hogy weboldalam a kulcsszavas találati listáknak valamely élpozícióját elfoglalja, de maga a munka nem közvetlenül erre irányul, hanem arra, hogy tartalmi alapú, egymással információs kontextusban álló weboldalak rendszere jöjjön létre, amely a koncentráltan kulcsszavas linképítés megkerülésével is élre juttatja a támogatott honlapot.

Linkelhelyezés – kulcsszavas és kulcsszó nélküli linkek

magyar-ungvarNos, ez megtörtént. Hogy pontosan hogyan és miként, az legyen az én legféltettebb szakmai titkon, de egy részeredményt megmutatok. A jó kulcsszavas helyezést úgy érem el, hogy az oldalamat alkalmassá teszem arra: egyes keresőkérdésekre már a találati listán válasz adjon. A hány magyar él Ungváron? (vagy más szórendű kérdésre) a honlapom már a Google-listán választ ad, akár meg se kell nyitni. Ez az oldal olvasottsága szempontjából nem túl kedvező, a Google azonban kifejezetten értékeli az adekvát választ így megadó oldalakat, és „hálából” a szóba jöhető kulcsszóra nézve is előre sorolja a találatok között. Vannak más eljárásaim is arra nézve, hogy a nagy számú közvetlen kulcsszavas linképítést el lehessen kerülni – ezt ugyanis a Google újabban nem nézi jó szemmel, és ha túlságosan céltudatos és kulcsszó-orientált az optimalizálás, annak büntetés, hátrasorolás lesz a vége. A linképítő cikk folytatódik

Share

Építs keresőbarát webet!

Amióta a Nagy Google filozófiájában paradigmaváltás történt és amióta a kulcsszavas keresőoptimalizálás lépésről lépésre nehezebbé vált, a legnagyobb problémát az okozza, hogy honnan, milyen honlapról linkeljük a támogatott céloldalt. Számos olyan weboldal kínálhat erre lehetőséget, amelyre jobb nem is gondolni: azt eddig is tudtuk, hogy többet árthatunk, mint használhatunk, ha gyenge minőségű szájtokról hivatkozunk a optimalizált honlapra, de az korábban ritkán okozott gondot, ha linket küldő webhely jó minőségű volt – épp  csak témája esett messze a támogatni kívánt honlapétól. Ha erős, jó minőségű, keresőbarát weboldalról jött a kulcsszavas link, az nyerő lett akkor is, ha a linkkapcsolatba került két webegységnek egyébként tartalmilag semmi köze sem volt egymáshoz: a sok erős külső link szépen felhúzta a Google első oldalára favoritunkat.

Ezt most már nem működik. Ha a Nagy Nyomkereső nem talál értelmezhető összefüggést, tartalmi kapcsolatot a küldő és a fogadó weblap között, akkor manipulációt gyanít és a vágyott helyezés-javítás elmarad.

Igen ám: de hogyan férjünk hozzá csupa olyan oldalhoz, amelyek tartalma a védencünkre nézve releváns? A szakmai linkkatalógusok száma véges, és tudjuk, hogy ezzel is csínján kell bánni. Linkcsere? Tudjuk, hogy nagy számban életveszélyes, káros az oda-vissza linkelés.

Akkor hát? Nincs más mód: saját webrendszer kell építeni. Évekig tartó szorgos munkával megteheted. Építs százszámra keresőbarát weboldalakat, optimalizáld őket évekig. Aztán, ha elvállaltál egy munkát, teljenek azzal hónapjaid, hogy rád bízott honlap jellegét rálényegíted saját weblapjaidra: így létesül kapcsolat a támogató és a támogatott webegységek között. Ha ezzel készen vagy, bátran kiteheted a kulcsszavas linket. Ugye gyerekjáték?!

Share

Mit tanít az Arvisura?

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 3.

<< Előzmény: 1.1.3.  Kállay O. Béla munkái: 1.1.3.1. A doktori értekezés, 1.1.3.2. – A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0) – 1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)

1.1.3.4. Az Arvisura név eredete

A SEO új elméletét kidolgozó kutató különös névadása sokáig értetlenséget keltett a keresőoptimalizálással és linképtéssel foglalkozó szakemberek  körében, mígnem a szerzőnek (lásd az előző részt) a keleti gyógyászattal foglalkozó könyvéből (Arvisura – Gógykelet), pontosan annak mellékletéből mindenki megtudhatta, hogy az ősi indiai védikus tanítás egyes alaptételei – jelesül az ayurvéda és az arvisura – szolgáltak alapul a Yollaka-sejtéssel szembesülő Kállay O. Béla első hipotéziseinek a felépítéséhez: ezek az ősi keleti tanok abból indulnak ki, hogy bármi alkalmas az emberi gyógyulás elősegítésére, gyógyíthat a kis kavics vagy a nagy vihar, egyaránt gyógyíthat a kellemetlen emlék és a felemelő képzet, egy matematikai képlet vagy a napfelkelte – minden attól függ, hogy mi magunk – az egészségét visszaállítani vagy megerősíteni vágyó ember – képesek vagyunk-e a gyógyprincipiumot ráruházni az adott tárgyra, fogalomra, jelenségre, képzetre  (voltaképpen ennek a ráruházási aktusnak a neve az Arvisura).

Létezik a fogalomnak ennél kiterjedtebb értelmezése is a védikus filozófiában, amely a gyógyitó jellegtől függetlenül bármilyen ősprincípiumnak az átlényegítését feltételezi a kozmikus világrend legfőbb alapjának. Ezt a felfogást némileg félreértve beszélnek egyes valódi vagy inkább önjelölt történészek (így például a hun-magyar őstörténettel foglalkozók) arról, hogy az ősprincípium  a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra.

De térjünk vissza a korszerű keresőoptimalizálás és kreatív linképítés elméleti alapját képező tudományos műhöz.

1.1.3.4. Metatézisek 2.0: az Arvisura-elmélet

Kállay O. metatézisei tehát olyat fogalmi átvitelek, amelyek révén arvisura-szerűen gyakorlatilag bármilyen internetes szövegtartalomra ráruházhatók a SEO-funkciók. (A kutató az említett könyvmellékletben más párhuzamot is von: a gyógyítás voltaképp a kondíciójavítás (a test, lélek és szellemi állapotának a javítása), és a SEO sem egyéb, mint egy webegység internetes keresési kondícióinak a javítása. )

Az Arvisura SEO-jelentése tehát lényegében valahogy így foglalható össze:

Az interneten közzétett és így a hálózatba iktatott (szöveg)tartalmak számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyekkel más (pl. nyomtatott) tartalmak nem. Ezek közé tartozik az a speciális tulajdonságuk, hogy hordozóivá tehetők bizonyos keresési alkalmasságoknak (SEO-funkcióknak). Ezek révén az alkalmasságok révén ruházódnak rá az eredeti (elsődleges) tartalmakra a külső (másodlagos) jellegzetességek úgy, hogy maguk is lényegi jegyekké válnak (innen a szó: rálányegülés). Ez tehát egyfelől az internetnek mint kommunikációs-interakciós hálózatnak köszönhető, másfelől akaratlagos aktust feltételez, olyan tevékenységet, amelyben az adott tulajdonságok „felismerődnek és kiaknázódnak” releváns szövegösszefüggés létesítése révén.

Az aktus egymást feltételező négy momentumból áll:

1.  az elsődleges tartalmak alkalmasságának a felismerése és megragadása;
2. az elsődleges tartalmakon kívül álló, azaz külső, másodlagos jellegzetességek elkülönítése;
3. az elsődleges tartalmak keresési alkalmasságának és a külső (másodlagos) jellegzetességeknek az összekapcsolása szövegösszefüggés létesítésével úgy, hogy:
4. a külső, másodlagos jellegzetességek maguk is az elsődleges tartalom lényegi jellegzetességévé váljanak (ez a voltaképpeni rálényegítés).

Mindez erős leegyszerűsítés, a Metatézisek 2.0 néven ismert értekezésben több tucatnyi oldalon át kerül részletes kifejtésre minden egyes pont, és a tézisek gyakran olyan információ- és rendszerelméleti fejtegetésekkel vannak alátámasztva, amelyek laikusok számára tökéletesen követhetetlenek. Itt szót sem ejtünk például az rálényegítő aktusok irányultságáról vagy számos lehetséges szempont szerinti tipizálásáról, netán a derivált (a szerző szavával: kifolyólagos) rálényegítésről. Teljességgel figyelmen kívül hagytuk az összefüggésrendszerek jellegét meghatározó gráfelméletből következő téziseket és szót sem ejtünk arról, hogy a nagy számban egymást követő rálényegítések a szerző szerint spontán módon kialakuló fraktál-rendszert képeznek.

Ami az egész nagyszerű, de igen szövevényes elméletből gyakorlati hasznosításra alkalmas (és amit az alkalmazók egyszerűen Arvisura-eljárás néven ismernek), azzal a Transzmutációk című másik alapmű foglalkozik. Mielőtt erre kitérnénk, egy újabb terminus technikus-szal azonban meg kell ismerkednünk. Ez pedig az elemi interakció fogalma.

Erre a következő posztban kerítünk sort.

Következik: Az elemi interakció (a keresés alapfoka)

Összefoglalás

Mit tanít az Arvisura? Kreatív linképítés – 3

A komplex weboldal-keresőoptimalizálás és a tartalmi alapú kreatív linképítés Arvisura-elmélete a másodlagos SEO-funkcióknak valamely elsődleges tartalomra való rálényegítését jelenti. Szószedet: keresőoptimalizálás, linképítés, seo, arvisura, tartalom marketing, szövegösszefüggés, jellegzetesség, rálényegítés, elemi interakció, metatézis, linkmarketing, transzmutáció, honlap keresőoptimalizálás és Arvisura: SEO-funkciók rálényegítése a honlaptartalomra. Szöveg marketing, releváns tartalom, kontextus


Ajánlom még:

 

Share

A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

metatézisek - linképítésAz előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást.

A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra, hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban az öccse által kezelt laptop vibráló kijelzője fölé görnyedve ismerte meg egy emlékezetes éjszakán a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik.

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását – amihez már a Helsinkiből Budapestre tartó repülőgépen hozzáfogott a laptopja billentyűzetét nyűve. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom: antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attribútumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?


Emberi kérdés – gépi válasz. A számítógépes tartalomkeresés metatézisei. Kreatív linképítés laptop kijelzőn – az internet és a tartalommarketing alapjai. A Yollaka-sejtés adta innovatív inspiráció és a releváns tartalomra irányuló új honlap-SEO elmélet kidolgozása.

Ajánljuk még:

Share