Mi a linképítés? Saját stratégiám

A linképítés mibenléte. Módszerek, eszközök

linképítés - google

Google alapú kreatív linképítés – egyéni módszerek, saját stratégia

Meghatározás. A linképítés (link building) a keresőeszközök optimalizálásának fázisa, amelyben azt kívánjuk elérni, hogy a támogatott céloldalra más webhelyekről minél több és minél erősebb releváns link mutasson, és ezek együttes hatására a kiválasztott weblap az előre megadott keresőkérdésekre nézve a Google találati listákon egyre jobb pozíciókat foglaljon el, lehetőleg az első oldala – TOP10 -, még jobb: az első helyre kerüljön.

A SEO két munkafázisa. Tartalom és linkprofil

Az első munkatázisban végzett honlapfejlesztés és tartalomoptimalizálás mellett a második fázisnak tartott linkprofil építés a helyezésjavítás leghatékonyabb módszere. Az első tevékenység magára a honlapra irányul, a második folyamat során tulajdonképpen a céloldal webkörnyezetét optimalizáljuk a visszacsatoló hivatkozások (backlinkek) rendszerének felépítésével.

Black hat linképítő módszerek büntetése

Tudnunk kell: a Google keresőalgoritmusainak a fejlesztése nyomán az utóbbi években egyre több linképítő módszert vált tiltottá (fekete kalapos, azaz black hat SEO), alkalmazásuk hátrasorolást vagy a kulcsszavas listákról való kitiltást vonhatja maga után.

A történet 2012-ben kezdődött, amikor a keresőmogul elindította, lefuttatta Google Penguin Algorithm szoftverét, amely a spam-jellegű és manipulatív célú linkek kiszűrésére volt hivatott – és fenekestül felforgatta a találati rangsorokat. (Ekkor vált illegálissá például a linkkatalógusok használata, a linkfarm építés, a spam kommentekbe tett hivatkozás…). Tette ezt 5 további frissítésekor egészen 2014. októberéig, ezek során gyakorlatilag minden mesterséges linkszaporítási módszer, sőt maguk a kulcsszavas hivatkozások is büntetést vontak maguk után. Hosszabb szünet után 2016. szeptember 23-án a világcég bejelentette, hogy a Google Pingvin az alapalgoritmus részévé vált, azaz valós időben frissül, és már nem annyira büntet, mint inkább figyelmen kívül hagyja a manipuláció-gyanús hivatkozásokat.

Így a valóban hatásos, egyben biztonságos linkprofil felépítése jelenleg igen sok időt, munkát, szakértelmet és leleményességet követel, hogy a manipuláció gyanúját sikerüljön elkerülni.

Saját linképítő módszerem

szemantikus linképítő módszer

Saját linképítő stratégiám

Saját weboptimalizálási módszerem eltér a szokványostól: több olyan műveletsort hajtok végre, amelyet magam dolgoztam ki s amelyek együttes hatása legtöbbször igen szép eredményt hoz; eközben tudatosan távol tartom magam az egyes kollégák és főleg a kecsegtető áraik mellett nagyokat ígérő keresőmarketing ügynökségek által még mindig alkalmazott kockázatos manipulációktól. Műhelytitkaimat persze nem szeretném teljesen felfedni, apró részletekbe sem megyek bele, de stratégiám főbb mozzanatait elárulom: A linképítő cikk folytatódik

Share

Szemantikus linképítés, fogalmi optimalizálás

A szemantikus linképítés és a fogalmi háló

linképítés - seo - google

Szemantikus linkhálózat mint fraktál

Előző írásomban és egy régebbiben – A bejövő linkek hatékonysága; A bejövő linkek fraktál-hálózata – körbejártam egyfelől azt, hogy a külső hivatkozások effektivitása milyen faktoroktól függ – és itt kiemelt hangsúlyt kapott a relevancia -, másfelől azt traktáltam, hogy a linkprofil felépítésében arra kell törekedni, hogy a támogató rendszer egésze a rendezettség tekintetében valamiféle fraktál-háló mintázatát kövesse, azaz ne legyen sem túlzottan rendezett, sem teljesen kaotikus, mi több, a rendezetlenség foka nagyjából a teljes linkfelhőn belül azonos legyen. Nos, ha ezt a két szempontot – a tartalmi relevanciát és a strukturális frakltál-jelleget – egyidejűleg akarjuk érvényesíteni, alig is kell egyebet tennünk a támogatói webkörnyezet kiépítésekor, mint azt, hogy

a linkprofillal leképezzük egy-egy kulcsszó szemantikus hálóját.

A szemantikus háló mintázatát követve

szemantikus linkhálózat

Minden fogalom összefügg több másikkal

Valószínűleg nem újdonság számunkra az a tudás, hogy minden jelentésnek (minden szónak, kifejezésnek, névnek.,..) megvan a maga fogalmi hálózata. Ha azt mondom: honlap, ehhez a kifejezéshez (mint kulcsszóhoz) számos módon rendelhetek más szavakat, elsődlegesen a közvetlen szinonimáit: weblap, weboldal, esetleg: internetes oldal, honoldal, website, web page – vagy egyszerűen csak oldal; illetve közvetlenül ide kapcsolódnak a toldalékolt alakok: honlapok, honlapnak, honlapon, másodfokon a szinonimák toldalékolt változatai (weblapról, weboldalhoz), és ugyanígy ide köthető az alapszó és szinonimáinak összes lehetséges szóösszetétele: honlaptartalom, weblapfejlesztő, marketingoldal, honlapszerkezet…   Társíthatom továbbá a honlap megjelenési helyének a nevét: web, internet, világháló, hozzá rendelhetem alapvető tulajdonságait: online, digitális, html, kontextusba helyezhetem az oldal jellegét mutató távolabbi szinonimákkal: híroldal, portál, blog, webáruház. Kapcsolódhatnak a tartalomra vonatkozó kifejezések: cikk, poszt, termékleírás, vagy a tulajdonosi és egyéb viszonyok: céges, intézményi, üzleti, információs, személyes, bemutatkozó…  Hozzárendelhetők szakmaibb jellegű speciális kifejezések is: keresőbarát, jól feltérképezhető, mobilbarát, optimalizált, releváns tartalmú, linkelt, kulcsszavas, sokszor hivatkozott. Nyilvánvalóan csatolhatók a hierarchikus elrendezésre utaló kifejezések: főlap, nyitólap, címoldal, kezdőoldal, aloldal, belső oldal. A honlap vizuálisan számunkra a képernyőn, számítógépen, laptopon, monitoron, kijelzőn jelenik meg – ezek is közvetlenül kapcsolódnak, mint ahogy olyan kifejezések, mint a honlapok megtalálásában és megjelenítésében szerepet játszó kereső, böngésző – illetve ezek neve: Google, Yahoo, Firefox, Chrome… Ide rendelhetők a weboldalak részei: cím, title, fejléc, leírás, lábléc, oldalsáv… illetve a rajta megjelenített elemek: menü, kép, videó, link, beágyazás, buborékszöveg, táblázat… vagy a technológia háttér szavai: forráskód, képmegjelenítés, grafikai program, inch, pixel, színmélység, oldalbetöltés sebessége stb.

szemantikus linképítés

Honlap-linkek, hálózat

Ezek nyilvánvaló, egymással is társuló közvetlen összefüggések, akár fel is rajzolható a fogalmi hálózat, így még nem is túl bonyolult. Ám az is világos, hogy az első lépcsőben csatolt fogalmaknak is megvannak a maguk elágazásai, mondjuk a laptop szóhoz kapcsolódnak olyanok, amelyek a honlaphoz is társíthatók, pl. videó, pixelszélesség, grafikus kártya – de olyanok is, amelyekkel a honlap már inkább csak a megjelenítő eszköz, a  laptop vagy PC szón keresztül köthető: operatív memória, akkumulátor, billentyűzet… A maguk részéről ezek ugyanúgy egy-egy hálózat csomópontjai, az akkumulátorhoz pl. az autó, töltés, energia, kapacitás szavak rendelhetők első lépcsőben, no meg az okostelefon, amely eközben a honlaphoz is első körben kapcsolódik (mivel kijelzőjén megjelenik…). Nem kétséges, hogy ha csak 1-2 kapcsolódási szintre távolodunk egy kiválasztott kulcsszótól, már akkor is igen bonyolult mintát kapunk. Természetesen túlzott elvárás lenne azt a célt kitűzni, hogy a linképítés során lekövessük egy-egy kulcsszó teljes szemantikai hálózatát, ám annyit mindenképpen megtehetünk, hogy egy ilyen háló létezését evidenciában tartva igyekszünk a felépítéséhez illeszkedő linkprofilt felépíteni.

Látens szemantikai összefüggések

A fent leírtnál árnyaltabb megközelítéssel a rejtőzködő, burkoltabb összefüggésekre is figyelnünk kell a linképítés kreatív módszereinek alkalmazása közben. A Google évekkel ezelőtt bevezette a látáns szemantikai indexelést, amelynek az a lényege, hogy a keresőrobotok nemcsak egyszerűen feltérképezik és adatbázisukban elraktározzák a weben fellelhető tartalmakat, hanem az algoritmusok a fogalmi összefüggések felderítését, rögzítését és felcímkézését is elvégzik. Így amikor rákeresünk egy kifejezésre vagy felteszünk egy kérdést, a keresőszoftver nem csupán a direkt szóelőfordulásokat találja meg adatbázisában, hanem a kifejezéshez tartozó bonyolult fogalmi térkép alapján értékeli és értelmezi is. Így a nem teljesen ésszerűen feltett kérdésekre és a körülíró megközelítésekre is képes adekvát választ adni.

Éppen ezért linképítés során az ilyen rejtettebb megfelelésekre is figyelnünk kell. Ha webhelyünket például a szemantikus linképítés kulcsszóra optimalizáljuk, akkor érdemes tudnunk, hogy nemcsak a SEO-tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó oldalakról kapott linkek relevánsak, hanem értékes lehet egy olyan is, amely például Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee munkásságával foglalkozó cikkben van elhelyezve, lévén a nevezett tudóst nem csupán a világháló egyik legnagyobb fejlesztőjének tartjuk, hanem a szemantikus web fogalmát is ő vezette be 2001-ben. De ugyanígy erősítheti az általunk támogatni kívánt oldal kulcsszavas szereplését, ha egy hiperszövegekkel, foglalkozó lapról hivatkozunk rá, lévén maga a link szó e kifejezésekkel látens kapcsolatban áll (hogy a kapcsolódás nem elsődleges, mutatja, hogy a Wikipédia Hiperszöveg szócikkében a link szó egyetlen egyszer sem szerepel. Szerepel viszont a hiperhivatkozás, ami a maga részéről a ’link’ szinonimájának tekinthető.

Összefoglalva.

A szemantikus linképítő munka lényege, hogy azokat a kulcsszavakat, amelyekkel javítani akarjuk az adott webegység organikus Google-helyezéseit, egy fogalmi háló csomópontjainak tekintjük, és a céloldalra mutató hivatkozásokat olyan lapokon helyezzük el, amelyek ennek a hálózatnak a kapcsolódó pontjait, perifériáit képezik.

Ezzel egyidejűleg érjük el azt, hogy

  1. minden backlink releváns legyen, lévén fogalmilag kapcsolódó lapról jön
  2. a linkprofil strukturája egy természetesen létrejött alakzat képét mutassa, így az algoritmusok ne minősítsék manipulációnak.

A linképítő cikk folytatódik

Share

Honlaprehabilitálás linképítő kampányhoz

honlap-rehabilitalas

Honlapok rehabilitálása

Ha egy linképítő kampány hónapokon át folyik új és új webhátterek bekapcsolásával, a webrendszer tulajdonosának előbb-utóbb elfogy a muníciója. Magam 60-nál több bloggal rendelkezem és statikus oldalaim is kiterjedt, ezres nagyságrendben indexált URL-t tartalmazó hálózatot képeznek, mégis eljön a pillanat, amikor már az összes rendelkezésemre álló webhelyet bevontam az optimalizációs folyamatba. Fontos, hogy ezt jól értsük: közvetlen linket leginkább csak olyan oldalakra teszek ki, amelyeket vagy kifejezetten az adott projekt kedvéért építettem, vagy pedig utólagosan alakítottam alkalmassá arra, hogy szöveges hivatkozást elhelyezzek rajtuk. (Ez némely esetben abból áll, hogy a céloldal témáját szabályosan rálényegítem egy-egy régebbi oldalamra, némelykor csak néhány bekezdésnyi szöveg és/vagy egy-egy kép segítségével alakítom ki a releváns kontextust, és persze olyan eset is akad, amikor csupán néhány szavas laza összefüggés teremtődik – de kapcsolódásnak mindenképpen lennie kell, „pucéran” soha nem rakok ki linket egy teljesen más témájú weblapra.)

A közvetlen linkelésben százas nagyságrendben vesznek részt blogposztok és statikus weboldalak. Az ebben részt nem vevő sokkal nagyobbik hányadot maguknak a közvetlen linkeket küldő oldalaknak a támogatására használom eléggé változatos, de tudatos módon, így egy idő után nagyjából a teljes rendszer ugyanannak a célnak a szolgálatába áll – és eljutok odáig, hogy már csak féltett tartalékaim vannak, amelyeket vészesetre tartogatok (ha váratlanul esni látszana a céloldal Google-pozíciója). Nos: mit tegyek ekkor, hogyan folytassam az általam kidolgozott kreatív linképítési stratégiát?

Az egyik módszer nyilván a terjeszkedés, az extenzív módszer. Lehet új tárhelyeket bérelni, új domainokat venni és új website-építésekbe kezdeni. Ám mindenki tudja, hogy hónapokba telik, míg egy az újabb keletkezésű webhelyekből a keresőmarketing (és így a linképítő munka) számára értékes weblapok kitermelődnek. Az ilyen munkát tehát nem akkor kell kezdeni, amikor már elfogyott a muníció, hanem jóval korábban, bölcs előrelátással. Ha eléggé jelentősnek és hosszúnak ígérkezik a link building project, meg is szoktam ezt tenni idejében.

A másik módszer a perifériára került, a rendszerből rég kiesett, elfelejtett és elhanyagolt régi weboldalak rehabilitálása. Ugyanis aki eléggé régóta építi webrendszerét, nyilvánvalóan nem képes az évek alatt elkészült több ezer szájtot folyamatosan gondozni. A régebbi, elhanyagolt webhelyek kiesnek a figyelemből, elavulnak, elhagyatottá válnak – és meglehet, keletkezésük idején sem voltak jól összerakva.

Ilyen például az én 2001-től 2006-ig vezetett fapados webnaplóm, amelyet most többek között  a Google számára a mobilmarketing sms-kampány tárgyában folyó keresőoptimalizáló munkámban aktivizáltam. A nevezett időintervallumban én egyáltalán nem figyeltem oda a keresőoptimalizálás kívánalmaira, ezek a régi, vizuális webszerkesztővel készített lapok kezdetlegesek, semmilyen keresőszempontnak nem felelnek meg, és mára hemzsegnek rajtuk az elavult linkek is. Jelentős részük ráadásul az évek során valamikor kiesett a Google-indexből, ezeket nyilván nem érdemes linkelhelyezésre használni. Ám amelyeket még 2-3 havonta vagy akár ritkábban, de továbbra is rendszeresen meglátogatnak a keresőrobotok, azokkal esetleg van mit kezdeni. Le lehet szedni róluk az elévült, semmibe mutató hivatkozásokat, ki lehet tisztességesen alakítani az egyedi meta-tageket és kevéske új tartalom felhelyezésével alkalmassá lehet tenni őket backlink elhelyezésére. Mivel veterán, 10 évesnél régebbi honlapokról van szó, az ide kerülő linkek ereje nem elhanyagolható. Főleg, ha maguk is kapnak néhány friss, aktivizáló külső linket valamelyik pörgősebb blogból.

A munka persze sziszifuszi, ám több célt szolgálva mégis igen hasznos: az elhagyatott perifériák feljavításával a rendszer egészének is nő az ereje, a kiterjedt linkhálózat révén pedig több alvó oldal is újra bekerülhet az indexbe – no és az aktuális linképítő tuning lehetőségei is kiszélesednek az alvó külterületek rehabilitációjával.

A linképítő cikk folytatódik

Share

A Yollaka-sejtés

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1.

linképítés - yollaka-sejtésA korszerű keresőoptimalizálás a tartalmi alapú kreatív linképítésre épül. A tartalmi alapú linképítés 2006-ban kidolgozott és 2013-ban (azaz, Google-időben mérve: nemrégiben) nyilvánosságra hozott rendszere elméleti metatézisekből és gyakorlati transzmutációkból áll, a rendszer egésze nem teljesen tisztázott okokból a Piréz Arvisura Tanítás néven vált ismertté. Elméleti alapjainak kidolgozása tehát 2006-ban történt, de mindaddig nem nyert elismerést sem a tudományos világban, sem a szűkebb szakmai körökben, míg a Google Penguin Algorithm frissítések 2012-es és főleg 2013-es életbe léptetése nem bizonyította be a gyakorlatban, hogy az elmélet érvényes és kiválóan alkalmazható.  Az elméletet kidolgozó kutató csaknem úgy járt, mint Gábor Dénes, aki már 1947-ben kidolgozta a holográfia elvét, de ennek érvényességét csak a lézer-fény felfedezése után lehetett bizonyítani, így 34 év késéssel, 1971-ben kapott fiatalkori munkájáért Nobel-díjat. Nos, Kállay O. Béla Metetézisei is hiába voltak szinte tökéletesen kidolgozva 2006-ban, csak a 2012-es és 2013-as Google-algoritmus-frissítések bizonyították be az elmélet helytálló voltát, és a Tanítás csak ezután kapott nagyobb publicitást.

Sorozatomban az elméleti alapok és a gyakorlati alkalmazások körvonalainak ismertetésére vállalkozom, mint azt előző posztomban – A Google-Pingvin szárnya alatt – megígértem, így vázolva a tartalmi alapú keresőoptimalizálás mibenlétét.

A tartalmi alapú kreatív linképítés

1. Metatézisek – elméleti alapok

1.1. Keletkezéstörténet

1.1.1. A Yollaka-sejtés

Az Arvisura elméleti alapjait lényegében Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) vetette meg azzal 2001-ben, hogy a webtartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok akkor már kidolgozott skálafüggetlen jellege és a tartalmi kontextusok gócosodása közötti összefüggésre. Megfigyelését gondolatkísérlettel társította, így keletkezett a Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis, amely kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva így hangzik:

A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat gócpontjaiban elhelyezkedő webtartalmak közötti  interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti kontextus-megfelelések számával és mélységével.

Még egyszerűbb és kevésbé árnyalt megfogalmazásban: minél több és minél mélyebb tartalmi összefüggés van az interneten összekötött két webhely között, annál valószínűbb, hogy ezek között interakció keletkezik, s ez az interakció annál gyakoribb és egy időegység alatt annál sűrűbb lesz, minél nagyobb és mélyebb a tartalmi összefüggés a két webhely között.

Yollaka nem tisztázta pontosan sem azt, hogy pontosan mit ért interakción, sem azt, hogy konkrétan mit fejez ki a konktextus-megfelelések mélysége.  Ezek tisztázása már a magyar Dr. Kállay O. Bélára várt, aki a Yollaka-sejtés alapján 2006-ban kidolgozta a keresőoptimalizálás metatéziseit.

1.1.2. A Kállay-kettős színre lép

A finn kutató sejtése valószínűleg elfelejtődött volna más irányt vevő kutatásai mellett, ha egy finnugrisztikai konferencián meg nem ismerkedik a magyar Kállay Labord irodalomtörténésszel. Yollaka itt előadást tartott „A lív nyelv mint információelméleti szoftver” címmel, majd az egyik estén közös asztalnál borozgattak, amikor Labord megemlítette, hogy az a bolond Béla nevű bátyja jó nevű pszichiáter létére most szintén az információelméletbe ásta be magát, egyetemet végzett és perceken belül doktorálni is fog… Yollaka kifejtette, dehogy bolond az a Béla: az információelmélet mint tudomány újabb lendületet kapott az internet elterjedésével és most már annyi információ áll a kutatók rendelkezésre, hogy talán még az ő sejtését is igazolni lehetne. Miféle sejtés?, kapta fel a fejét a fiatalabbik Kállay. De hiába mondta el Alberd egyszer, kétszer, háromszor – a magyar bölcsész képtelen volt a definíciót megjegyezni. Kérte: írná ezt meg neki emailben – a bátyját talán érdekelné.

Érdekelte. Kállay Béla éppen azelőtt nyújtotta be doktori értekezését, amelyet „Tartalomkeresés az interneten avagy a szemantikus web távlatai” címmel írt, éppen nem akadt sürgős munkája, volt hát ideje töprengeni a Yollaka-sejtésen, illetve azon, hogy esetleges bebizonyításán túl ez a sejtés mit jelenthet szaktémáját, a tartalomkeresést illetően.

Egy hónappal később pedig már el is kezdte a Metatézisek kidolgozását.

(Folyt. köv.) 


A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1. rész. Korszerű keresőoptimalizálás: szövegösszefüggéseken alapuló tartalommarketing + organikus linkprofil építés. A Yollaka-sejtés és a releváns tartalom, Metatézisek, SEO-link

Ajánljuk még:

Share

A bejövő linkek fraktálhálózata

A bejövő linkek rendszere. Backlink fraktálhálózat építése

backlink hálózat építése

Az bejövő linkek épített hálózata keltse a természetesség látszatát: rend és esetléegesség

Linkprofil építés: tudatos rend és spontán káosz

Hogyan érjük el, hogy linképítő munkánk eredményét a Google algoritmusok ne tekintsék manipulációnak és ne büntessék honlapunkat hátrasorolással?

Rossz megoldás, ha minden webhelyről közvetlenül a céloldalra hivatkozunk. Ezzel egyetlen pontba mutató sugarak rajzolata adódik és azonnal felismerhető, hogy céltudatosan igyekeztünk egy weboldal helyezéseit külső linkekkel manipulálni. Ennél sokkal kifinomultabb módszerekre van szükség – de ehhez elég nagy saját webrendszerrel kell rendelkezünk.

bejövő linkek hálózata

A bejövő linkek természetes rendszere fraktálhálózatra emlékeztet. Ilyet építsünk!

A bejövő linkek imitált természetessége

A honlapok eredményes keresőoptimalizálásában kétség kívül a bejövő linkeké – backlinks – a legnagyobb szerep, abban az értelemben legalábbis, hogy a körültekintő linképítő munka igényli a legtöbb időráfordítást és a folytonos fejlesztést. A honlapot elegendő egyszer feltölteni, elegendő egyszer dolgozni azon, hogy tartalma releváns és felépítése a Google elvárásainak megfelelő legyen, mint ahogy elegendő egyszer (építése vagy utólagos optimalizálása során) eleget tenni annak a 25-31 (esetleg akár valamivel több) fontos SEO-szempontnak, amelyek alapján a keresők az oldalt alkalmasnak tarthatják a jó kulcsszavas szerepeltetésre a találati listákon. Magyarán: a minőségi tartalmú és a keresőrobotok által jól feltérképezhető és az algoritmusok értelmezését segítő keresőbarát weboldal előállítása egyszeri szakmai feladat, utólag legfeljebb finomításokra lehet szükség.

backlink - linkprofil

Káosz és rend: fraktál

Ezzel szemben a külső webtámogatás, azaz a linkprofil felépítése és fejlesztése hosszú folyamat – és elméletileg soha nem ér véget. A gyakorlatban persze mégis fontos bizonyos időkorlátokkal számolni, de annyi bizonyos, hogy felelőtlen (vagy szélhámos) weboptimalizátor az, aki három (de inkább 4-6)  hónapnál rövidebb határidővel vállal munkát, mert kevésbé terhelt kulcsszavakkal ugyan lehetséges az első 1-2 hónapban is jó eredményt elérni, de nagy a valószínűsége annak, hogy később drámai visszaesés történik. Olyan üzleti jelentőségű kulcsszavakkal azonban, amelyekre sok találat adódik és ezért valószínűleg a konkurencia is kellőképp nagy és erős, egy SEO-projekt teljes kifutása lehetetlen 3-4 hónapnál rövidebb idő alatt – a webháttér elejét ennél rövidebb idő alatt lehetetlen biztosítani. Az sem segít, ha a szakember kétszer többet dolgozik naponta, mert, mint tudjuk, a Google erősen bünteti az erőszakos és nem-természetes módszereket, így a túlzott számú linkszám-növekedést is. No meg: a Google meglehetősen lomha állat, komótosan idexeli a periférikus weboldalakat, ráérősen lép utána az új linkeknek, így mi hiába szaporázunk, ha az érvényesítés lassúbb ütemben történik. A linkeket küldő blogon például fölösleges kétnaponta posztolni, ha a Google-robotok csak hetente jár arra. Nem túl frekventált, alacsony látogatottságú, leginkább keresőmarketing célokat szolgáló honlapok esetében két látogatási idő között akár hónapok is eltelhetnek.

Aki vállalja egy honlap kulcsszavas Google-pozíciójának a hatékony javítását, az ugyan elbíbelődhet napokig magának a honlapnak a bütykörészésén, de idejének-energiájának a döntő részét a külső linkek rendszerének a felépítésére fogja fordítani. Különösen így van ez azóta, hogy puszta linkekkel már nem mehetünk semmire: minden hivatkozás számára megfelelő szöveges hátteret is biztosítanunk kell.

Rendszerben, hálózatban kell gondolkozni

A bejövő linkek hatékonyságával foglalkozó régebbi posztomban (amelynek bizonyos aspektusai már elavultak amiatt, hogy a Google már nem teszi nyilvánossá a weblapok PageRankértékét) számos fontos tényezőt jártam körbe, de nem érintettem azt a kérdést, hogy

a külső weboldalakon elhelyezett linkek ugyan külön-külön, önállóan és egyesével mutatnak a céloldalra, és elsődleges hatásukat is ekként fejtik ki, ám összesített erejük mégsem csupán az egyes linkek erejének összegével egyenlő.

De nem ám! Illetve csak akkor, ha ezek a bejövő linkek teljesen különálló, független, elszigetelt, mondhatni magános weboldalakon helyezkednek el. Ha azonban egymással is hivatkozási vagy pláne kölcsönhivatkozási kapcsolatban vannak, akkor már valamiféle rendszert alkotnak, olyat, amelynek feltérképezhető linkhálózata van.

Nos, a linkprofil felépítését illetően az én

honlapoptimalizálási stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal operálok és nem nagy számú egyes linkekkel dolgozom, hanem minden munkámhoz külön webrendszert építek fel.

Erről másik szakmai blogomban erről részletesebben is írtam: A kreatív honlapoptimalizálás egyéni módszerei.

Ott, előbb bemutatva a rendszert képező fontosabb alkotóelemeket, magáról a rendszerbe állításról ezt írom:

Évek munkájával kifejlesztett egyéni keresőoptimalizáló stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal és az azokon elhelyezett hivatkozásokkal operálok, hanem teljes támogatói webrendszert építek. A különálló oldalak rendszerbe állítása elsősorban kulcsszavas, szöveges linkek révén történik, de eközben ügyelek arra is, hogy a rendszer alapját képező oldalak tematikus szempontból is összefüggjenek, és – amennyire lehetséges – ezekhez nem csupán linkjeik révén kapcsolódjanak a periférikus oldalak, hanem legyenek más (közvetett) kapcsolódásaik is.

A rendszer megfelelő szerkezeti felépítettsége kulcskérdés. A struktúra kidolgozása mindig a legtöbb figyelmet és körültekintést igényló munka.

Az eredeti helyen több pontba foglalva soroltam fel, szerintem a létrehozandó rendszernek milyennek kell lennie ahhoz, hogy egyfelől valóban rendszerként működjön, azaz összegezze és sokszorozza az egyes linkek erejét, másfelől ne hívja ki a Google „haragját”, ne kerüljön a manipuláció gyanújába, azaz ne adjon okot semmilyen szankcióra. (Tudjuk például, hogy a sok egyforma elemből álló nagy linkfarmok, a sokszoros oda-vissza hivatkozások vagy a ciklikus körbelinkelések szinte bizonyosan hátrasoroláshoz vezetnek – az ilyen megoldásokat érdemes messziről elkerülni.)

Ott azt írom, arra kell törekedni, hogy a számos központi és periférikus tartományból álló rendszer akkor megfelelő, ha

  • egyszerre kelti a rend és a káosz benyomását.

Hogy ilyen rendszert pontosan miként kell felépíteni, azt ott nem árulom el, és egyik  legfőbb szakmai titkaimat itt sincs szándékomban kiteregetni, de az ott közölteken mégis továbblépnék egy terminus technicus alkalmazásával, merészen kijelentve, hogy a céloldal számára épített webtámogatói hálórendszernek egyfajta folyamatosan fejleszthető, befelé és kifelé korlátlanul továbbépíthető

fralkátálhálózat

mintájára kell felépülnie. A fraktál szót hallva persze ne a szabálytalan elemeket nagyon szabályosan ismétlő-nagyító-mozdító tetszetős grafikákra vagy a hópelyhek tetszetősen szimmetrikus rajzolatára gondoljunk, hanem arra, amit a nem egész számú dimenziós terekről  vagy a skálafüggetlen hálózatokról tanultunk a felsőmatematikában. Ha tanultunk…

Ha nem, akkor alkalmazhatunk olyasfajta egyszerűbb trükköket, mint amilyeneket például a szociológusok vagy közvélemény-kutatók használnak, ha tudományos hitelességgel kívánnak egy nagyobb halmazból véletlenszerű mintát venni, de ennek a véletlenszerű mintavételnek megadják a pontos szabályát, azaz a véletlenre szabályszerűséget húznak. Például: a közvéleménykutatók minden faluban a főutcán a jobbról tizenötödikként álló házba térnek be, vagy az utcán a velük nyolcadikként szembejövő embert szólítják meg. Ám ez voltaképp még nagyon primitív megközelítés: a szabály túl egyszerű, a véletlen nagyon megszabott, a megkérdezetteket összekötő vonalhálózatról egy laikus szemlélő számára is lerí, hogy nem természetes úton, hanem tudatps tervezéssel jött létre.

Most kicsit elrugaszkodva a linképítés konkrét feladatától játsszunk azonban el azzal, alkothatunk-e akaratlagosan olyan kiválasztási módot, amelyről már nem árulkodik a szabályszerűség? Valószínűleg: igen. Mondjuk azoknak a végpontoknak a hálózata már elég jól közelíti a se nem káosz, se nem rend, se nem véletlen, se nem szabály követelményét, amelyeket például egy ilyen előírással választanánk ki:

Minden faluba érkezve a falu nevében az egyes betűknek számokat feleltetünk meg (alfanumerikus megfeleltetés), még ám aszerint, hogy mikor érkeztünk a faluba: a betűk hátulról kezdve sorra az adott hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc számát adják meg, (ha hosszabb a falunév 6 betűnél, elölről kezdjük). Az adott számokból minden betűnél kivonjuk azt a számot, amely azt mutatja, hányadik a betű az ábécében, majd hozzáadjuk azt, hogy hányadik a falunévben. Az összes kapott számot összeszorozzuk, a szorzatot elosztjuk a falu lakosainak a statisztikákban szereplő számával; az eredményből a mássalhangzóval kezdődő falunevek esetén a teraszos házak, magánhangzóval kezdődők esetén a nyilvántartott internet előfizetők számát vonjuk ki. Az így kapott N szám mutatja, hanyadik szembejövőnek kell feltennünk kutatásunk kérdéseit.

Látszatra ez már „durvább” akár a természetes véletlennél is. Pedig a szabály nagyon is benne van. De ezt már talán a Google gépi intelligenciája is csak megfelelően nagy minta esetében venné észre :)

A linkprofil építésére használt bázis nagysága

Nyilvánvaló, hogy ha mindössze húsz saját oldallal rendelkezünk, nem tudunk fraktálhálózatot építeni, mert egyszerűen nincsen elég variációs lehetőségünk. Ám képzeljük el, hogy egy SEO-projektben speciálisan a munka kedvéért építünk 20 darab tematikus bázisoldalt és indítottunk 2 új tematikus blogot, emellett rendelkezésünkre áll 60 régebbi blog, egyenként néhány száz vagy akár ezer bejegyzéssel, továbbá 8-10 ezer (!) statikus oldal. Minden egyes URL esetében eldönthetjük: mit linkelünk a hozzá tartozó weboldalról: magát a céloldalt; annak valamelyik aloldalát; saját bázisoldalunkat; valamelyik blogunkat; valamelyik blogunk valamelyik posztját; egy statikus perifériaoldalt; illetve: melyik olyan oldalt linkeljük, amely a fenti oldalakra mutató linkek valamelyikét tartalmazza… Létrejönnek az első szintű hivatkozásokat linkelő másodlagos, harmadlagos stb. linkek, kirajzolódik a linkprofil gyönyörű fraktálhálózata. Mindenki örül.

 

Share

A kreatív linképítés stratégiája

Egyéni eljárások a weboptimalizálásban

Linképítő program 1019: ClO2

Az alábbi szöveget 2013-ban írtam, néhány kitétele azóta elavult (pl. megszűnt a PageRank), és egypár eljárásmódról azóta másként gondolkozom. Bár a lényeg nem változott, a leírás kisebb átdolgozásra szorul – ezt hamarosan elvégzem.

SEO-s múltam kezdetei

2006 óta foglalkozom a honlapok optimalizálásával, illetve a keresőoptimalizálás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Munkám során  kezdettől fogva kerültem a szokványos megoldásokat. Meglehet, ennek az induláskor tájékozatlanságom volt az oka: akkoriban még nem ismertem azokat a rutin-eljárásokat, amelyeket a legtöbb szakember alkalmazott, így saját ötletekkel álltam elő. Ezek eredményeseknek bizonyultak: az első magyar SEO-versenyen a sok profi között amatőrként  5. helyezett lettem – de enyém lett a 9. és 10. hely is! Ettől kezdve már vállaltam kisebb nagyobb-megbízásokat, de elsősorban saját honlapjaimat optimalizáltam.

Közben alaposan beleolvastam magam a szakirodalomba és egyre több gyakorlati tapasztalatra is szert tettem. Ekkor, főleg a linképítés munkafázisában,  már tudatosan kerültem sok olyan módszert, amelyek alkalmazása a szakmában szinte kötelezőnek számított. Persze a feltétlenül szükséges munkálatokat én is elvégeztem, de nem mechanikusan alkalmaztam a bevett módszereket, hanem igyekeztem saját ötleteimet és alkotói ambícióimat is belevinni. Úgy tapasztaltam, hogy ezzel olykor jobb eredményeket tudok elérni, mint a nagyobb szakmai tudással, de kevesebb fantáziával rendelkező rutinos szakemberek.

Az évek során megszerzett ismereteim alapján erre a két fő következtetésre jutottam:

A keresőoptimalizálás két fő fázisa ebben tér el:

  1. A honlapok felépítése, tartalmi és strukturális jegyeinek keresőbarát kialakítása terén érdemes a kialakult szakmai szempontokhoz ragaszkodni; DE:
  2. a külső webtámogatás, a tulajdonképpeni linképítés terén azonban a kreatív hozzáállás és az egyéni megoldások alkalmazása a célravezetőbb.

Hogy miként kell az 1. pontban említett keresőbarát weboldalt felépíteni, arra poszt-sorozatomban igyekszem választ adni, itt a 2. pont alatt szereplő kérdéssel foglalkozom:

A kreatív linképítés stratégiája

2011-ben, első komoly megbízásomat teljesítve, elkezdtem kidolgozni annak a saját SEO-stratégiának az alapjait, amely külön-külön már alkalmazott egyéni eljárásaimat egységes egészbe foglalta. Ügyfelem adószakértői honlapját akkor 9 hónapon át optimalizáltam, eközben minden módozatot kipróbálhattam – a siker nem is maradt el, Transzferár nyilvántartás kulcsszóval a támogatott honlap a Google találati lista első helyére került (mikor megbízom beszüntette tevékenységét, weboldalának helyét saját támogatói oldalam vette át.)

2012-es megbízásaim során a lényegében már kidolgozott stratégiát továbbfejlesztettem, egyben megfelelően nagy és hatékony webhátteret is létrehoztam, saját oldalaim olyan kiterjedt rendszerét, amelyre támaszkodva a stratégiám „hadműveletei” nagy biztonsággal végrehajthatók.

A teljes eljárásrendszert részletekbe menően bemutatni itt nem lehet célom. Egyfelől saját stratégiám egésze voltaképp ƒszakmai titoknak minősül, másfelől: ahány munka, annyi módosulat, hiszen metódusom lényege éppen a mechanikus megoldások kerülése, ezért minden SEO-megbízáshoz más-más módon állok hozzá,  másképp variálom a lehetőségeket, új ötleteket viszek be…

Van azonban stratégiámnak néhány olyan általános elméleti tétele és konkrét gyakorlati pontja, amelyek eljárásaim alapját képezik, ezeket alább felvázolom és némelyiket példával is megvilágítom.

ALAPELVEK

  • a mások által alkalmazott bizonyos rutin-eljárások tudatos kerülése (ipari linképítés, tömeges regisztrálás katalógusokban, körbe-linkelés, egyoldalú linkelés, spam-oldalak, kamu-oldalak, spam-blogok, spam-kommentek alkalmazása, duplikát oldalakkal és hasonló URL-címekkel való trükközés, egyforma linkszövegek és anchor textek alkalmazása, másolt tartalmak betűzése, linkfarmok építése…
  • a szükséges eljárások mechanikus végrehajtása helyett ezek kreatív alkalmazása
  • saját megoldások kidolgozása és alkalmazása
  • hosszú távúban való gondolkodás: körültekintő, sokoldalú optimalizálás; gyors és látványos sikerek elérése helyett tartós eredményekre való törekvés
  • saját oldalak használata a linképítéshez, idegen webhelyek, katalógusok tudatos kerülése
  • a webtámogatás komplex rendszerben történő megvalósítása: nagyobb munkáim során soha nem sok különálló oldal sok különálló linkjével operálok, hanem a munkába bevont oldalakat rendszerbe állítom.

 

Kezdjük is a végén. Linképítő munkám során szinte kizárólag kiterjedt és változatos saját honlaprendszeremre támaszkodom. Ezt persze előbb fel kellett építeni.

1. Szerteágazó és változatos web-bázis létrehozása

Stratégiám bázisát az a nagynak mondható webrendszer képezi, amelyet még 2000-ben kezdtem kiépíteni (akkor még egészen más célból), s amely mára összességében tízezres nagyságrendben tartalmaz statikus oldalakat és blogbejegyzéseket. 2006-ig a rendszerbe leginkább irodalmi, kulturális, közéleti és személyes jellegű kisebb-nagyobb portálok és blogok tartoztak, az utóbbi években azonban megszaporodtak a marketing jellegű oldalak és kifejezetten SEO-célokat szolgáló egységek.

A rendszer fontosabb komponensei:

  • 60 önálló blog
    • ebből 2-ben 1000-nél több bejegyzés található
    • további kb. 30-ban a bejegyzések száma 100 fölötti
    • 6 blognak a PageRank értéke 5-ös
    • 14 blognak az PageRank értéke 4-es
    • 23 blog PagerRank értéke 3-as
    • a blogoknak kb. a fele: általános / közéleti / kulturális / személyes
    • másik fele szűkebb értelemben véve: szakmai / tematikus
    • SEO-blogok száma: 7
  • 14 nagyobb, portálként vagy webmagazinként működő rendszer
    • ebben 3 írói weboldal, az egyik 1000-nél több művel
    • 3 SEO-rendszer
    • 8 archív, lezárt portál, közte irodalmi periodikák, intézményi honlap, webmagazinok, virtuális szalon…
  • kb. 110-120 önálló (esetenként pár lapos rendszert alkotó) tematikus weboldal és linkgyűjtemény
    • ebből 6 oldal PageRank értéke 5-ös
    • kb. 30 értéke 4-es
    • kb. 50 értéke 3-as vagy 2-es

Ez a rendszer jelentős web-potenciált képvisel, így alkalmas arra, hogy nagy hatékonyságú támogatói linkrendszer épüljön rá és egyes oldalai, egységei, alrendszerei a legváltozatosabb funkciókban legyenek felhasználhatók.

Weboldalaim rendszere idestova másfél évtized weblapkészítői, blogszerzői munkája során jött létre. SEO-célokra 2006-tól kezdtem használni, 2011-től kezdődően pedig kifejezetten és erőteljesen abba az irányba fejlesztem, hogy a keresőoptimalizálás terén végzett munkámban megbízható bázisként alkalmazhassam. Ennek köszönhetően számos olyan bázis-oldalam van, amelyet nem csupán linkküldésre tudok használni (erről alább részletesen).

2.1. Eszközoldalak (segédoldalak) építése

Ha konkrét megbízást kapok valamely weboldalnak bizonyos keresőkérdésekkel való optimalizálására, a helyzet felmérése után a munka első fázisát általában a segédoldalak létrehozása képezi. (Ezt gyakran még azelőtt elkezdem, mint ahogy ügyfelemmel a tényleges megállapodás létrejött volna.)

Erre leginkább azért van szükség, mert a rendelkezésemre álló nagy és kiterjedt webrendszer ellenére is valószínűleg olyan oldal optimalizálását bízzák rám, amelynek témája és amelynek kulcsszavai nem szerepelnek az arzenálomban. Viszont tudvalevő, hogy a sikeres SEO elképzelhetetlen releváns külső linkek nélkül. Releváns link pedig csak releváns oldalról indulhat – ezért ha ilyen oldal nem áll rendelkezésünkre, akkor létre kell hozni. (Relevánsnak ez esetben olyan oldal számít, amely témáját illetően az optimalizálandó oldal kulcsszavaira nézve releváns tartalommal rendelkezik.)

Hogy a dolog érthetőbb legyen: ha ügyfelem oldala a kémény-technológiával foglalkozik, de nekem – mint ez sejthető – nincsen egyetlen ipari vagy központi kéménnyel, gyűjtőkéménnyel vagy kéménybéleléssel foglalkozó honlapom sem, akkor nem tudok releváns linkeket küldeni, mivel a kémények témájában nincsen releváns oldalam. Viszont semmi sem akadályoz meg, hogy ilyeneket létrehozzak.

Ez természetesen igen komoly pluszmunkát jelent. Az ember beleássa magát a kémények építésének, típusainak, karbantartásának a témájába, elolvassa az iparág új híreit, tanulmányozza a technológiát – aztán  ír néhány összefoglaló szöveget, netán alkot vagy kölcsönöz valamilyen irodalmi művet a témát érintően, felvázol pár cikk-ötletet… Ha a munka nem túl nagy volumenű, valószínűleg elegendő létrehoznia 5-6 statikus eszközoldalt.

Példa: …egy kis ízelítő az autó-projektből (2013-ban ezzel a témával foglalkoztam) – frissítés 2019 – ehelyett a tiszta víz projekt oldalai következzenek itt:

Ivóvíz fertőtlenítésIvóvíz fertőtlenítés

a másodlagos visszacsatolás hivatkozásai korábban ide mutattak:

  • Autóbérlés Budapest – Autókölcsönzés
  • Autóbérlés – Autókölcsönzés Bp
  • Autó bérlés Budapest, mentés külföldről

Ha a munka nagyobb volumenű és feltehetőleg hosszú ideig tart majd az optimalizálás, érdemes 1-2 blogot is szentelni a témának. A Transzferár nyilvántartás c. oldal optimalizálása kedvéért én például kettőt is indítottam:

(Bár a megbízásom háromnegyed éve megszűnt, én továbbra is gondozom mindkét blogot, hogy webpotenciáljuk megmaradjon és linkjeik értékesek maradjanak. Szükség esetén más irányt/témát is adhatok nekik – erről később).

Külön eszközoldal-típusba tartozik a nyílvántaró oldal – erről külön is lesz szó.

 2.2. Az eszközoldalak optimalizálása

Hiába készítettem remek segédoldalakat, hiába lett a tartalmuk az céloldal kulcsszavaira nézve releváns, semmire sem megyek velük, ha ezt a relevanciát nem hozom a Google tudomására. Miként tudom ezt megtenni? Hát csakis optimalizálással.

Azaz: hogy az eszközoldalak eredményesen vehessenek részt a céloldal optimalizálásában, magukat az eszközoldalakat is optimalizálni kell. A céloldalnak és saját oldalainknak ugyanazokra a kulcsszavakra történő keresőoptimalizálása általában azzal jár, hogy a Google-találatok között „osztagban” jelennek meg saját egységeink. Hogy ez milyen veszélyekkel járhat, arról itt írok részletesebben: Osztagtámadás – egyéni stratégia és kreatív honlapoptimalizálás.

3.1. Bázisoldalak kialakítása

Bázisoldalnak azt a már a munka kezdetén meglévő, nagy linkerejű webhelyet nevezem, amelyet a konkrét munkába az alább leírt módon bevonhatok. Itt régebbi, komoly múlttal rendelkező statikus oldalakról, kisebb rendszerekről vagy blogokról van szó, amelyek eredetileg más célból készültek, de alkalmasak a profilmódosításra, profil-kiterjesztésre, így arra, hogy az adott kulcsszavakra történő optimalizálásban részt vegyenek. (A munka előrehaladtával, miután megerősödtek, az eszközoldalak is bázisoldalakká válhatnak.)

A beüzemelés: a bázisoldalként használandó nagy linkerejű web-egységünket az adott célnak megfelelően átalakítjuk. Ennek főbb pontjai:

  • Megváltoztatjuk, kiegészítjük az oldal címét (de oly módon, hogy ez korábban megszerzett Google-pozícióit ne károsan ne befolyásolja.) Ha például a Transzferár szabályozás c. 4-es PageRank értékű erős oldalunkat, amely közvetlen SEO-célokat éppen nem szolgál, arra akarjuk használni, hogy az új projektben az ügyfél oldalának a télikertépítés kulcsszóra való optimalizálását szolgálja, akkor címét így egészítjük ki: Transzferár szabályozás – Télikertépítés
  • A névváltoztatásnak és a kitűzött célnak megfelelően, mikörben ügyelünk arra, hogy a régi tartalmak ne sérüljenek számottevően:
    • átalakítjuk az oldal lerását (átírjuk a description meta-tag tartalmát – ez az, ami a találatok listáján az oldal címe alatt szerepeltet a Google)
    • átrendezzük az oldal kulcsszavait (keywords meta-tag)
    • átalakítjuk az oldal tartalmát, azaz leginkább az ipari kémények témáját érintő szövegeket helyezünk el rajta
    • gondoskodunk arról, hogy az oldalon a kulcsszó a SEO-szempontoknak megfelelő mennyiségben és módon szerepeljen.

Mivel régi és nagy erejű oldalról van szó, a most rá ruházott új funkciót könnyen „magára veszi”, így korábban szerzett „Google-presztizsét” az új projektben sikeresen kamatoztathatjuk. Érdemes ügyelni arra, hogy az átalakított honlap régi erényei se csorbuljanak a szükségesnél jobban.

 3.2. Bázisoldalak optimalizálása

Miután a kiválasztott erős oldalainkat célérinyáson átalakítottuk, elkezdjük az oldalnak az új kulcsszóval történő külső linktámogatását. Fontos ezt úgy irányítani, hogy a bázisoldal korábbi web-pozíciói se gyengüljenek addig, amíg újakat nem szerez. Illetve, ha ehhez elegendő külső erőforrásunk van, igyekezzünk a régit is megtartarva építeni az újat.

Megfelelő ráfordítással a bázisoldalak az adott kulcsszó tekintetében maguk is releváns honlapokká válnak, így releváns linkeket tudnak küldeni.

4. A nyilvántartó oldal(ak)

Több szempontból is hasznos, ha létrehozunk egy olyan weboldalt (lehet akár az egyik SEO-blogunk külön oldala is), amelyen elhelyezzük a munkában részvevő valamennyi webhelyünk linkjét. Az ilyen eszközoldal

  1. segít abban, hogy könnyebben átlássuk a felépülő és egyre terebélyesebbé váló rendszert,
  2. kulcsszavas linkjei révén mintegy össze is kapcsolja a különálló egységeket
  3. a megbízás végeztével (ha a pozíciótartásról nem születik megállapodás) segít az oldalak későbbi újralátogatásában

Természetesen nem árt magát a nyilvántartó-oldalt is keresőszavas optimalizálás alá vonni.

5. A „mezei” linkküldő oldalak kiválasztása

Ha eléggé nagy rendszerrel rendelkezünk, akkor el kell döntenünk, mely honlapjainkat vonjuk be a SEO-projektbe azzal, hogy simán csak linket helyezünk el rajtuk. Ezen belül: melyek fogják támogatni az ügyfél oldalát, melyek a saját eszközoldalainkat, melyek a bázisoldalainkat, illetve melyeket gondoljuk elég erősnek ahhoz, hogy több helyre irányuló hivatkozást is elhelyezzünk rajtuk. Az oldalak kiválasztása közben érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Az linkküldő webhelyek legyenek változatosak, lehetőleg legyenek köztük:

  • ritkán indexált, régebbi (archív) statikus oldalak
  • újabb vagy most is aktív, gyakrabban indexált statikus oldalak
  • ritkán frissülő blogok
  • gyakran frissülő blogok
  • gyengébb PageRank értékű oldalak (N/A – 0 – 1 – 2)
  • magasabb PageRank értékű oldalak (3-4-5)

Ugyanilyen fontos, hogy a támogató oldalak minél több különböző rendszerből kerüljenek ki, azaz ne ugyanahhoz a szolgáltatóhoz és ne ugyanazon domainok alá tartozzanak.

Egy átlagosnak ígérkező SEO-munkához én kezdetben

  • 40-45 különálló statikus oldalt,
  • 2-3 portálszerű webrendszert (egyenként min. 10 aloldallal) és
  • 8-10 blogot választok ki a „mezei” linkküldésre (fontos: ebből legalább 3-4 gyakran indexált).

Az eszközoldalakkal és bázisoldalakkal együtt ez cirka 100 webhely, amely persze a blogok posztjai révén megtöbbszöröződik. Ha egy olyan blog főoldalára teszem ki a linket, amely 1000 bejegyzést tartalmaz, az gyakorlatilag 1000 linket jelent.

6. Az oldalak SEO-rendszerbe állítása

Egyéni keresőoptimalizáló stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal és az azokon elhelyezett linkekkel operálok, hanem támogató webrendszert építek. A különálló oldalak rendszerbe állítása elsősorban kulcsszavas, szöveges linkek révén történik, de eközben ügyelek arra is, hogy a rendszer alapját képező oldalak tematikus szempontból is összefüggjenek, és – amennyire lehetséges – ezekhez nem csupán linkjeik révén kapcsolódjanak a periférikus oldalak, hanem legyenek más (közvetett) kapcsolódásaik is.

A rendszer megfelelő szerkezeti felépítettsége kulcskérdés. A struktúra kidolgozása mindig a legtöbb figyelmet és körültekintést igényló munka.

A felépülő webrendszer:

  • egyfelől olyan egymáshoz kapcsolódó webhelyek összessége,
  • másfelől olyan strukturált linkhálózat,
  • amely az állandóság és a változás, a stabilitás és a dinamizmus jegyeit egyszerre mutatja,
  • amelyben a külön egységek egymást erősítve magát a rendszert is erősítik,
  • s amely ezen a réven a céloldalra egyre erőteljesebb hatást gyakorol

A rendszer legfőbb jellemzői:

  • vannak központi oldalai (bázisoldalak, eszközoldalak) és perifériái („mezei” oldalak)
  • vannak stacionárius és vannak ideiglenes elemei (a rendszeren állandóan dolgozni kell)
  • vannak statikus és vannak dinamikus elemei
  • egyszerre zárt és nyitott, azaz a belső és külső linkek arányosan oszlanak meg rajtuk

Ennél is fontosabb, hogy

  • a seo-rendszer felépítése egyszerre keltse a rend és a káosz benyomását
  • legyenek benne hierarchikus szintek (alá-fölé-rendeltségek)
  • legyenek párhuzamos szintek (mellérendelés)
  • de legyenek szép számmal a rendszer kompozícióját megbontó, véletlenszerű összefüggések, variábilis elemek, besorolhatatlan pozíciók, vagy akár kifejezett „hibák” is.

Ne legyen a rendszerben:

  • körbezárt ciklus (körbelinkelés: valamely egységen belül minden oldal linkel minden oldalt, vagy az oldalak szigorú egymásutánban linkelik körbe egymást)
  • túl sok kölcsönös linkelés (minden oldal linkeli azt az oldal, amely „őt” linkelte)
  • túl sok vagy túl nagy szimmetrikusan épülő struktúra

Ezen kívül természetesen amellett, hogy a kimenő és bejövő linkek segítségével hogyan építjük fel a rendszert, ugyanilyen figyelmet kell fordítanunk a linkek szövegére és az anchor textre (buborékszövegre).

Az alapelvek ebben:

  • egyfelől a kulcsszó-orientált következetesség és célszerűség
  • másfelől a következetességtől és célszerűségtől való tudatos eltérés

Mint tudjuk, a Google bünteti a túlzottan egyoldalú linkelést, a túl sok egyforma link- és anchor szöveget, ezért alapvető követelmény a változatosság és sokféleség. Kifejezetten kulcsszerep jut az ötletességnek, fantáziának, kreativitásnak olyan egyedi szövegek létrehozásában, amelyek megfelelő módon és mértékben variálják a legfontosabb kulcsszavakat.

Hogy végül mely honlapokról mely honlapokra milyen linkek és hogyan mutatnak, miként alakulnak ki a gócpontok és a „szárnyak”, hol milyenek az illeszkedések, hol mutat a rendszer lezártságot és hol lehet tovább bővíteni – ez mindig az adott munka során dől el.

A lényeg, hogy a SEO-rendszerbe állított oldalakról a céloldalra mutató linkek összességükben sokkal-sokkal hatékonyabbak annál, semmint ha a küldő oldalak különálló, magános weblapok lennének.  

7.0. A SEO-rendszer felpörgetése és mozgásban tartása

Amíg építjük a rendszert (esetenként akár 1-2 havi munkával), azalatt a Google is „dolgozik” és jó esetben egyfelől indexálja újonnan készült weboldalainkat, másfelől régebbi weblapjainkon érzékeli az új linkeket, amelyek közül egy-egy magára a céloldalra, néhány pedig a rendszer többi webhelyére mutat. Jó ha ez így történik:

Haladjunk fokozatosan: ne egyszerre aktiváljuk az összes új oldalt és ne egyszerre frissítsük az új linkekkel a régieket!

A Google bünteti az erőszakos SEO-megoldásokat, a természetellenes linkgyarapodást.

Ugyanakkor elhúzni sem érdemes a munkát, mert egyrészt az ügyfél szívesen veszi, ha egy-másfél hónapon belül már vannak eredmények, másfelől a Google-mozgásoknak van bizonyos dinamikája, így ha egy oldal elindul felfelé a találati listákon, akkor érdemes „megcsípni a trendet” és a folyamatosan küldött linkekkel elérni, hogy ez a dinamizmus kifussa a maximumát.

Sokéves tapasztalatom azt mondatja, hogy 1 hónap alatt kb. 40-50 linket célszerű ráküldeni a céloldalra. Ha kevesebbel operálunk, alig látunk eredményt, ha túl gyorsan haladunk, számíthatunk az időnkénti hátrébb-sorolódásra. A fent leírt struktúra fokozatos építése kb. két hónapig tarthat, a cirka 100 db. kifelé mutató link tehát épp megfelel ennek a fokozatosságnak. Az egyéni stratégia hatalmas hozadéka az, hogy munkánk során nem csupán a céloldalt támogató linkeket helyeztük el honlapjainkon, hanem a létrehozott és kiválasztott weblapok egymásra mutató linkjei révén olyan rendszert építettünk, amely összességében sokkal nagyobb web-potenciált jelent, mint a részét képező oldalak külön-külön.

A rendszer tehát elvben már hetek óta működik akkor, amikor azt mondjuk, hogy „készen van”, de a Google még csak részleteiben ismeri: ekkor a sok új és statikus oldalt nyilván még havi rendszerességgel sem indexálja. Ilyenkor érdemes egy erőteljes kezdeti lökést adni:

7.1. A rendszer-blogok aktiválása

A megfelelő pontok alatt jeleztem, hogy a rendszer központi szegmenséhez blogok is tartozhat (eszköz- és bázisoldalak), a periférikus, azaz „mezei” oldalak között pedig egy átlagos nehézségű SEO-projektben kötelezően lennie kell 8-10 blognak (5. pont vége), s ezek között szerepelnie kell néhány gyakran indexáltnak is.

Gyakran indexált blog: olyan blog, amely működésével kiérdemelte a Google fokozott figyelmét, így egy-egy új poszt publikálásakor a rendszer szinte azonnal (néhány percen belül) indexálja. Ennek az állapotnak az eléréséhez általában több évi rendszeres posztolásra van szükség.

Nos, a rendszerünket azzal hozhatjuk mozgásba, azaz úgy érhetjük el felpörgését, ha rövid időn belül a rendszerhez tartozó minden egyes blogban közzéteszünk legalább 1-2 friss posztot.  Ütemezzük a munkát úgy, hogy kb. 2 hét alatt a rendszer összes blogja sorra kerüljön.

A korábban kidolgozott rendszer részét képező blogok, miután friss publikációikkal sorra kiváltják a Google-indexációkat,  a rendszer más oldalaira mutató linkjeik révén észlelések sokaságára késztetik a nagy keresőrendszert. Mivel az észlelt oldalak és az ezeken észlelt linkek a maguk részéről egy okosan strukturált rendszer részei, így lényegében a rendszer egésze aktiválódik, felpörög (a folyamat kicsit az önindukcióhoz hasonlít) – és a céloldalra mutató linkek hatékonysága ezzel megnő.

7.2. Mozgásban tartás, fejlesztés

A rendszer felpörgetése után a blogaktivitást fenntartani meglehetősen nehéz feladat, ráadásul idő múltával ennek már nincs is akkora impulzus-ereje, mint akkor, amikor a webrendszer belső összefüggései még felderítetlenek voltak a Google számára. Amikor a rendszer már egységes egészként működik, a periférikus blogok mozgósítő ereje veszít jelentőségéből. Ha jól építettük fel a rendszert, akkor bizonyos mértékben önjáróvá, önfenntartóvá válik. Dolgunk egyfelől az, hogy ne hagyjuk leülni, másfelől az – ha a SEO-munka szempontjából erre szükség van -, hogy tovább erősítsük. Ehhez – egy mérsékelt ütemű blog-aktivitás mellett – a következő lehetőségekkel érdemes élni.

  • A rendszer központi oldalainak, vagyis bázis- és eszközoldalainak a külső erősítése, illetve karbantartása, tartalmi gazdagítása
  • Új perifériák bekapcsolása: magános oldalak, kisebb rendszerek, blogok integrálása a rendszerbe (eközben ügyelnünk kell arra, hogy ez a fejlesztés a korábban felépített struktúrába szervesen és természetes módon integrálódjon)
  • Szükség esetén: új eszközoldalak készítése és rendszerbe állítása.

8. Rendszer-akciók

Egy megfelelően kiterjedtté fejlesztett rendszer megengedi, hogy szükség esetén bizonyos célok érdekében belső átalakítással, átrendezéssel „akciókat” hajtsunk végre. Erre leginkább akkor van szükség, ha úgy tapasztaljuk, az eddig kifejtett hatás nem elegendő, ha azt látjuk, hogy a rendszer ebben a formájában kimerítette lehetőségeit.

Több száz, esetenként több ezer külön-külön mozdítható weblappal, poszttal „csodákat” lehet tenni, rövid idejű, koncentrált átirányításokkal, nagyobb mennyiségű link összehangolt mozgatásával  könnyen aktivizálhatunk a rendszerbe bevonandó új és új egységeket vagy akár a céloldalra is koncentráltabb hatást gyakorolhatunk (vigyázat: ilyesmit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha egyfelől a rendszer már bizonyította önfenntartó képességét, másfelől ügyfelünk oldala a támogatottságnak köszönhetően stabilizálódott pozíciójában).

A rendszeren belül végrehajtott akció-lehetőségek lebonyolításának módozata legféltettebb szakmai titkaim közé tartoznak, egy lehetséges és kipróbált verziót azonban részletesen leírtam itt:

  • A SEO-offenzíva – Google kereső tartalom marketing

SEOprogramok néhány témája és eszközoldala:

Kreatív linképítő stratégia

Szemantikus hálózat és rendszer kiépítése. A backlinket küldő weboldalak külön tartalmi optimalizálása. Pr-cikk írás és megjelentetés

Share

Régi UngBereg oldalak optimalizása

Linkmarketing célra felhasznált oldalak

A HHRF szerverén több rendszerem is működik, őszintén szólva eléggé nehézkes a frissítésük, mert mindegyikbe külön jelszóval kell belépni. Nemcsak azt hibáztam el, hogy cirka tíz éve ennyire szétdaraboltam, más-más helyen építettem ki a régi UngParty alrendszereit, hanem azt is, hogy a nemrégiben elkezdett reaktiválások és újratelepítések során valamennyi főkönyvtáramat megtartottam és újra használni kezdtem. Így ma SEO-szempontból sok fontos oldalam van szétszórva a /ungbereg, /ungparty, /netpansip, /up szerverhelyeken. A legtöbb erős oldal a legrégebbi, 2001 óta működő helyen van. Felsorolom úket Page-Rank értékük sorrendjében. !-lel az újonnan elhelyezetteket jelöltem:

(a linkeket időnként korábban is felülbíráltam, most – 2018 – újra aktuálissá vált; először is a pagerank megszűnt, másodszor: a hhrf domain értéke az alapítványi főoldal leépítése miatt sokat esett, így ezeket az oldalaimat már kevésbé támogatom)

  4-esek:

  3-asok:

  2-esek:

Honlapoptimalizálás

A régi oldalakat most kicsit felújítottam, hogy keresőmarketing célokra használhatók legyenek. A korábbi keretes szerkezetet, ha meg is tartottam néhol (Pánsíp), egységes oldalba építettem be, hogy lássa a szent Google.

Share