A Yollaka-sejtés

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1.

A korszerű keresőoptimalizálás a tartalmi alapú kreatív linképítésre épül. A tartalmi alapú linképítés nyolc éve kidolgozott és nemrégiben nyilvánosságra hozott rendszere elméleti metatézisekből és gyakorlati transzmutációkból áll, a rendszer egésze nem teljesen tisztázott okokból a Piréz Arvisura Tanítás néven vált ismertté. Elméleti alapjainak kidolgozása 2006-ban történt, de mindaddig nem nyert elismerést sem a tudományos világban, sem a szűkebb szakmai körökben, míg a Google Penguin Algorithm frissítések 2012-es és főleg 2013-es életbe léptetése nem bizonyította be a gyakorlatban, hogy az elmélet érvényes és kiválóan alkalmazható.  Az elméletet kidolgozó kutató csaknem úgy járt, mint Gábor Dénes, aki már 1947-ben kidolgozta a holográfia elvét, de ennek érvényességét csak a lézer-fény felfedezése után lehetett bizonyítani, így 34 év késéssel, 1971-ben kapott fiatalkori munkájáért Nobel-díjat. Nos, Kállay O. Béla Metetézisei is hiába voltak szinte tökéletesen kidolgozva 2006-ban, csak a 2012-es és 2013-as Google-algoritmus-frissítések bizonyították be az elmélet helytálló voltát. Sorozatomban az elméleti alapok és a gyakorlati alkalmazások körvonalainak ismertetésére vállalkozom, mint azt előző posztomban – A Google-Pingvin szárnya alatt – megígértem, így vázolva a tartalmi alapú keresőoptimalizálás mibenlétét.

A tartalmi alapú kreatív linképítés

1. Metatézisek – elméleti alapok

1.1. Keletkezéstörténet

1.1.1. A Yollaka-sejtés

Az Arvisura elméleti alapjait lényegében Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) vetette meg azzal 2001-ben, hogy a webtartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok akkor már kidolgozott skálafüggetlen jellege és a tartalmi kontextusok gócosodása közötti összefüggésre. A Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva így hangzik:

A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat gócpontjaiban elhelyezkedő webtartalmak közötti  interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti kontextus-megfelelések számával és mélységével.

Még egyszerűbb és kevésbé árnyalt megfogalmazásban: minél több és minél mélyebb tartalmi összefüggés van az interneten összekötött két webhely között, annál valószínűbb, hogy ezek között interakció keletkezik, s ez az interakció annál gyakoribb és egy időegység alatt annál sűrűbb lesz, minél nagyobb és mélyebb a tartalmi összefüggés a két webhely között.

Yollaka nem tisztázta pontosan sem azt, hogy pontosan mit ért interakción, sem azt, hogy konkrétan mit fejez ki a konktextus-megfelelések mélysége.  Ezek tisztázása már a magyar Dr. Kállay O. Bélára várt, aki a Yollaka-sejtés alapján 2006-ban kidolgozta a keresőoptimalizálás metatéziseit.

1.1.2. A Kállay-kettős színre lép

A finn kutató sejtése valószínűleg elfelejtődött volna más irányt vevő kutatásai mellett, ha egy finnugrisztikai konferencián meg nem ismerkedik a magyar Kállay Labord irodalomtörténésszel. Yollaka itt előadást tartott „A lív nyelv mint információelméleti szoftver” címmel, majd az egyik estén közös asztalnál borozgattak, amikor Labord megemlítette, hogy az a bolond Béla nevű bátyja jó nevű pszichiáter létére most szintén az információelméletbe ásta be magát, egyetemet végzett és perceken belül doktorálni is fog… Yollaka kifejtette, dehogy bolond az a Béla: az információelmélet mint tudomány újabb lendületet kapott az internet elterjedésével és most már annyi információ áll a kutatók rendelkezésre, hogy talán még az ő sejtését is igazolni lehetne. Miféle sejtés?, kapta fel a fejét a fiatalabbik Kállay. De hiába mondta el Alberd egyszer, kétszer, háromszor – a magyar bölcsész képtelen volt a definíciót megjegyezni. Kérte: írná ezt meg neki emailben – a bátyját talán érdekelné.

Érdekelte. Kállay Béla éppen azelőtt nyújtotta be doktori értekezését, amelyet „Tartalomkeresés az interneten avagy a szemantikus web távlatai” címmel írt, éppen nem akadt sürgős munkája, volt hát ideje töprengeni a Yollaka-sejtésen, illetve azon, hogy esetleges bebizonyításán túl ez a sejtés mit jelenthet szaktémáját, a tartalomkeresést illetően.

Egy hónappal később pedig már el is kezdte a Metatézisek kidolgozását.

(Folyt. köv.) 

Struktúra, hierarchia, belső linkek – A honlapoptimalizás szempontjai – 7

3. A honlap felépítése, formai jegyei. Látható és rejtett tartalmak (5)

3.5. Struktúra, hierarchia, belső linkek

Az oldal felépítésének, belső konstrukciójának a megfelelő kialakítása szintén a honlap-optimalizálás tárgykörébe tartozik. Egyáltalán nem mindegy, milyen egy honlap belső szerkezete, milyen módon van tagolva és elrendezve a tartalom. Nem előny sem az „ömlesztett”, semmilyen módon nem strukturált szöveg, de nem kívános a tulbonyolított szerkezet sem. A Google – tapasztalatom szerint – „szereti” a világosan felosztott, ésszerűen elrendezett tartalmakat és az egy-két szintnél nem mélyebb hierarchiát.

Ezért a több aloldalt is tartalmazó honlapok esetében fontos a logikus alá- és fölérendeltség kialakítása, és a jó menürendszer alkalmazása. Sokat számít, hogy milyen című és tartalmú oldalak vannak a főoldal alá sorolva, és az is, milyen linkekkel nyithatók meg. Az igen tetszetős animált megoldások például a Google számára gyakran értelmezhetetlenek. Szerepe van annak is, hogy az aloldalakról milyen linkek mutatnak vissza a főoldalra. SEO-szempontból nyilvánvalóan sokkal értéktelenebb egy „Főoldal” vagy „Home” vagy „Címlap” nevű link, mint egy olyan, amely a főoldal valamely kulcsszavát tartalmazza. Ha a honlap témája a kakastej, akkor a kakastej gyártását vagy értékesítését vagy élettani funkcióit bemutató aloldalakról ne „Főoldal” vagy „Home” nevű, hanem mondjuk „A kakastej bemutatása” nevű link mutasson a nyitólapra.

A túltagoltság hátrányt jelent az egyre „mélyebb” könyvtárakba helyezett tartalmak szempontjából. Az alkönyvtárak használata még célszerű lehet, az al-alkönyvtárak alkalmazása már nehezebben indokolható, de al-al-alkönyvtárakat létrehozni semmiképpen nem tanácsos: a Google vizsgálja, hogy hány perjelen „/” keresztül vezet az út egy weblaphoz, és a túlságosan belülre helyezett oldalakat sokkal „lomhábban” kezeli, semmint a főoldali, vagy közvetlenül a főoldal alatti szintre helyezett tartalmakat. A kakastejes arcpakolás hatásairól szóló oldalt tehet nem célszerű így elhelyezni: www.kakastej.hu/mindennapi_alkalmazas/divat/kozmetika/arcpakolas.htm – ha nincs túl sok aloldalunk, tegyük bátran a gyökérkönyvtárba, ha ezek száma jelentős és szükséges némi „rendrakás” köztük, akkor is elégedjünk meg valamely általános nevet viselő első szintű alkönyvtárral, például: www.kakastej.hu/felhasznalas/arcpakolas.htm

A külső támogatás során célszerű a rendelkezésünkre álló linkerő egy részét megosztani, azaz nem kizárólag a főoldalt támogatni: a Google, különösen a Pingvin-algoritmus alkalmazása óta,  nem díjazza az egyoldalúságot.

Fontos a tartalom okos, SEO-szempontú megosztása a főoldal és optimalizálandó aloldalai között. Nem előny, ha a belső oldalak konkurensei lesznek egymásnak vagy a főoldalnak; a Google az ilyesmit általában felfedezi és a felhozni kívánt oldalak egyikét (rosszabb esetben mindegyikét) hátrább sorolja.

Releváns tartalom

SEO linképítés - releváns tartalom

A honlapoptimalizálás szempontjai – 1

A releváns tartalom elengedhetetlenül fontos

Minden honlap eredményességének első és legfőbb kritériuma a valamely témában mutatott releváns tartalom. Mit sem érnek a honlap építése során pontosan érvényesített SEO-szempontok és hiába az erős külső linktámogatás, ha az olvasók nem találnak az adott keresőszavaknak megfelelő értékes tartalmat, fontos információt a weboldalon, akkor hosszú távon a webhely a Google-keresések szempontjából nem lehet sikeres. Bár a keresőprogramok az algoritmusaik segítségével csak korlátozott mértékben képesek elemezni az oldal verbális és vizuális tartalmát, mégis: közvetlen és főleg közvetett információk alapján az oldal tényleges tartalmi jegyei egy idő után a Google számára is értékelhetővé (vagy büntethetővé) válnak.

Értékes tartalom és használható információk híján a honlapot intenzív SEO-munkával rövid távon ugyan sikeressé lehet tenni, de a hosszabb távú eredményességnek a releváns tartalom elengedhetetlen feltétele. A weboldal szövegének informatívnak és eredetinek kell lennie, a copy-paste eljárás kerülendő.

Ezért én például pusztán link-küldő szerepre szánt oldalaimra is igyekszem használható tartalmat elhelyezni, a valamely témában általam szerkesztett támogatói blogok általában szakmai szempontból is megállják helyüket.

Megjegyzés. A tartalomnak nem csupán úgy általában kell relevánsnak lennie. A relevancia bizonyos kritériumok alapján épül fel. Ezek némelyike érvényesíthető mechanikusan, némelyikük azonban leginkább kreatív, alkotói hozzáállással teljesíthető.


Frissítés: 2016-ban egy másik blogomban egyéb szempontokat is érintettem e témában:


Releváns tartalom

Egy honlap eredményességének első és legfőbb kritériuma a valamely témában mutatott releváns tartalom: megfelelő mennyiségű és minőségű informatív szöveg | releváns tartalom, relevancia, informatív szöveg, mennyiség, minőség, eredeti szöveg, kreatív szövegírás, kreatív linképítés, honlapoptimalizálás. Tartalmi relevancia. A weboldal sikerének  legfontosabb követelménye a témát kifejtő érvényes, hiteles tartalom.