Minden a tartalom

honlaptartalom-googleEgyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy a SEO jelenlegi szakaszában, miután a Nagy Keresőprogram alapvetően megváltoztatta a preferenciáit, nagyjából minden a honlapok tartalmán múlik. Elsősorban persze a top Google-helyezéshez juttatni kívánt weboldalak tartalmáról van szó. Ha ezek nem eléggé gazdagok információ tekintetében, ha szövegezésük nem eléggé egyedi és ha közléseik nem eléggé értékesek, akkor szinte lehetetlen őket élpozícióhoz juttatni a találati listán, illetve csak akkor lehetséges, ha nem kell az erős oldalakat felvonultató konkurenciával megküzdeni. Ha azonban a rivális szereplők eléggé tartalomgazdag weboldalakkal vannak jelen a ranglistán, a bevett és évekkel ezelőtt még igen sikeres keresőmarketing-eljárásokkal képtelenség lenyomni őket – hosszú távon legalábbis. (Ezelőtt elegendő volt, ha nagyjából ügyeltünk a honlapon a kulcsszósűrűségre és fontosabb előfordulásokra címben, kiemelésben, aztán ráküldtünk a szájtra egy rahedli kulcsszavas linket – és a támogatott webhely máris szárnyalt a keresőtalálatok élére. Most ezzel semmire sem megyünk.)

A tartalomról beszélve a másik aspektus a linket küldő weboldalak tartalma. Merthogy bizony régen rossz, ha bármilyen esetleges témájú oldalakról szervezzük a hivatkozásokat. A gagyi szájtok eleve nem jöhetnek szóba, de jobb elkerülni az ilyen-olyan cég- és linkkatalógusokat, hirdetési oldalakat is: ezek közül legfeljebb a kifejezetten szakmai, témába vágó és lehetőleg a Google által értékesnek ítélt (PageRank!) oldalakat szabad felhasználni a linképítéshez. Ennél is hasznosabb, ha a releváns linkküldő oldalak tartalmát magunk alkotjuk meg. Én a linképítésben három fő eljárást alkalmazok ebben a vonatkozásban:

  1. Statikus tematikus oldalak készítése: tanulmányozom a támogatás alá vett honlap tartalmát és ahhoz igazodva magam is honlapokat készítek az adott tárgyban – persze nem feltétlenül ragaszkodva szigorúan a szakmaisághoz, hanem kicsit irodalmilag fogva fel a feladatot. Ha például a téma a virtuális szerverek bérlése, akkor nem kell feltétlenül műszaki pontosságra törekednem, hiszen valójában nem kínálok szerverbérlési szolgáltatást, csupán egy ténylegesen szolgaltatást kínáló cég honlapját akarom támogatni. FIGYELEM: ezek nem szatellit-szájtok, nem kopírozzák az eredeti oldalt sem tartalmilag (ugye, megint a tartalom), sem kinézetre, de még kulcsszavaiban is csak emlékeztet rá, a szövege pedig kifejezetten egyedi és meglehetősen változatos.  Mutatok egy ilyet:  VPS service + Szerverhosting
  2. Meglévő honlapjaim hozzáigazítása a témához. Ez leginkább úgy működik, hogy egy erős – más témájú – oldalamra rálényegítem az olptimalizált honlap jellegét. Ennek egyik eleme, hogy tematikus szövegblokkot írok az adott szájton – lehetőleg szintén egyedi és változatos tartalommal -, majd második mozzanatként belenyúlok az oldal forráskódjába s az adott témához igazítom a meta tagek tartalmát, a képfeliratokat, linkek buborékszövegét…
  3. Blogolni kezdek az adott témában. Nem feltétlenül indítok ehhez új blogot (bár az se rossz), hanem egy erős meglévőt használok a célra. Itt is: nem csupán tematikus posztokat írok, hanem a blog jellegét is hozzáidomítom az új feladathoz.

Ezen a módon tartalmi kontextust teremtek a céloldal számára. Ezután okosan és körültekintően megválasztott linkszövegek használatával tudom a saját webegységeimről úgy linkelni a céloldal, hogy az a Googlenak is tessen. Szinte látom, ahogy jóváhagyólag bólint koronás fejével a linkek mögött álló tényleges szövegösszefüggéseket regisztrálva.

Honlaptartalom optimalizálása

A Google keresőalgoritmusa megköveteli a tényleges tartalmi összefüggéseket a hivatkozó és hivatkozott weblap, azaz a linket  küldő és a linket kapó honlapok között, ezért vált mindennél fontosabbá a körültekintő tartalomoptimalizálás és webre kerülő szövegeket kreatív módon kialakító linképítés. | SEO, keresőmarketing, Google, kreatív linképítés, tartalom, honlaptartalom, szerver, szerverbérlés, vps, virtuális szerver, tartalomoptimalizálás 

Share

Mit tanít az Arvisura?

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 3.

<< Előzmény: 1.1.3.  Kállay O. Béla munkái: 1.1.3.1. A doktori értekezés, 1.1.3.2. – A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0) – 1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)

1.1.3.4. Az Arvisura név eredete

A SEO új elméletét kidolgozó kutató különös névadása sokáig értetlenséget keltett a keresőoptimalizálással és linképtéssel foglalkozó szakemberek  körében, mígnem a szerzőnek (lásd az előző részt) a keleti gyógyászattal foglalkozó könyvéből (Arvisura – Gógykelet), pontosan annak mellékletéből mindenki megtudhatta, hogy az ősi indiai védikus tanítás egyes alaptételei – jelesül az ayurvéda és az arvisura – szolgáltak alapul a Yollaka-sejtéssel szembesülő Kállay O. Béla első hipotéziseinek a felépítéséhez: ezek az ősi keleti tanok abból indulnak ki, hogy bármi alkalmas az emberi gyógyulás elősegítésére, gyógyíthat a kis kavics vagy a nagy vihar, egyaránt gyógyíthat a kellemetlen emlék és a felemelő képzet, egy matematikai képlet vagy a napfelkelte – minden attól függ, hogy mi magunk – az egészségét visszaállítani vagy megerősíteni vágyó ember – képesek vagyunk-e a gyógyprincipiumot ráruházni az adott tárgyra, fogalomra, jelenségre, képzetre  (voltaképpen ennek a ráruházási aktusnak a neve az Arvisura).

Létezik a fogalomnak ennél kiterjedtebb értelmezése is a védikus filozófiában, amely a gyógyitó jellegtől függetlenül bármilyen ősprincípiumnak az átlényegítését feltételezi a kozmikus világrend legfőbb alapjának. Ezt a felfogást némileg félreértve beszélnek egyes valódi vagy inkább önjelölt történészek (így például a hun-magyar őstörténettel foglalkozók) arról, hogy az ősprincípium  a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra.

De térjünk vissza a korszerű keresőoptimalizálás és kreatív linképítés elméleti alapját képező tudományos műhöz.

1.1.3.4. Metatézisek 2.0: az Arvisura-elmélet

Kállay O. metatézisei tehát olyat fogalmi átvitelek, amelyek révén arvisura-szerűen gyakorlatilag bármilyen internetes szövegtartalomra ráruházhatók a SEO-funkciók. (A kutató az említett könyvmellékletben más párhuzamot is von: a gyógyítás voltaképp a kondíciójavítás (a test, lélek és szellemi állapotának a javítása), és a SEO sem egyéb, mint egy webegység internetes keresési kondícióinak a javítása. )

Az Arvisura SEO-jelentése tehát lényegében valahogy így foglalható össze:

Az interneten közzétett és így a hálózatba iktatott (szöveg)tartalmak számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyekkel más (pl. nyomtatott) tartalmak nem. Ezek közé tartozik az a speciális tulajdonságuk, hogy hordozóivá tehetők bizonyos keresési alkalmasságoknak (SEO-funkcióknak). Ezek révén az alkalmasságok révén ruházódnak rá az eredeti (elsődleges) tartalmakra a külső (másodlagos) jellegzetességek úgy, hogy maguk is lényegi jegyekké válnak (innen a szó: rálányegülés). Ez tehát egyfelől az internetnek mint kommunikációs-interakciós hálózatnak köszönhető, másfelől akaratlagos aktust feltételez, olyan tevékenységet, amelyben az adott tulajdonságok „felismerődnek és kiaknázódnak” releváns szövegösszefüggés létesítése révén.

Az aktus egymást feltételező négy momentumból áll:

1.  az elsődleges tartalmak alkalmasságának a felismerése és megragadása;
2. az elsődleges tartalmakon kívül álló, azaz külső, másodlagos jellegzetességek elkülönítése;
3. az elsődleges tartalmak keresési alkalmasságának és a külső (másodlagos) jellegzetességeknek az összekapcsolása szövegösszefüggés létesítésével úgy, hogy:
4. a külső, másodlagos jellegzetességek maguk is az elsődleges tartalom lényegi jellegzetességévé váljanak (ez a voltaképpeni rálényegítés).

Mindez erős leegyszerűsítés, a Metatézisek 2.0 néven ismert értekezésben több tucatnyi oldalon át kerül részletes kifejtésre minden egyes pont, és a tézisek gyakran olyan információ- és rendszerelméleti fejtegetésekkel vannak alátámasztva, amelyek laikusok számára tökéletesen követhetetlenek. Itt szót sem ejtünk például az rálényegítő aktusok irányultságáról vagy számos lehetséges szempont szerinti tipizálásáról, netán a derivált (a szerző szavával: kifolyólagos) rálényegítésről. Teljességgel figyelmen kívül hagytuk az összefüggésrendszerek jellegét meghatározó gráfelméletből következő téziseket és szót sem ejtünk arról, hogy a nagy számban egymást követő rálényegítések a szerző szerint spontán módon kialakuló fraktál-rendszert képeznek.

Ami az egész nagyszerű, de igen szövevényes elméletből gyakorlati hasznosításra alkalmas (és amit az alkalmazók egyszerűen Arvisura-eljárás néven ismernek), azzal a Transzmutációk című másik alapmű foglalkozik. Mielőtt erre kitérnénk, egy újabb terminus technikus-szal azonban meg kell ismerkednünk. Ez pedig az elemi interakció fogalma.

Erre a következő posztban kerítünk sort.

Következik: Az elemi interakció (a keresés alapfoka)

Összefoglalás

Mit tanít az Arvisura? Kreatív linképítés – 3

A komplex weboldal-keresőoptimalizálás és a tartalmi alapú kreatív linképítés Arvisura-elmélete a másodlagos SEO-funkcióknak valamely elsődleges tartalomra való rálényegítését jelenti. Szószedet: keresőoptimalizálás, linképítés, seo, arvisura, tartalom marketing, szövegösszefüggés, jellegzetesség, rálényegítés, elemi interakció, metatézis, linkmarketing, transzmutáció, honlap keresőoptimalizálás és Arvisura: SEO-funkciók rálényegítése a honlaptartalomra. Szöveg marketing, releváns tartalom, kontextus


Ajánlom még:

 

Share