Webtartalom Google-keresése

Az internetes tartalmak keresése és a gépi tanulás

web - google keresés éaptoprólAz internetes tartalmak több milliárd (más szóhasználatban: billiónyi) weboldalon helyezkednek el. Ez még nagyon-nagyon messze van a Google nevét adó googol mennyiségétől (ez 10-nek a századik hatványa, míg a milliárd csupán a kilencedik), és elég hosszú ideig kellene még fennmaradnia az emberi civilizációnak ahhoz, hogy a józan ésszel felfoghatatlanul magas szám realitássá váljon (összehasonlításul: az Univerzum csillagainak a becsült száma mindössze 10 a harmincadikon). A weboldalak milliárdos nagyságrendje azonban így is túl nagy ahhoz, hogy átlátható, feltérképezhető legyen, a Google is csak egy töredékét képes bejárni és kereshetővé tenni. A világkereső ennek ellenére mégis globális képet ad a WEB-ről, mégpedig azon a réven, hogy a legfontosabb részét járja be és teszi kereshetővé. Hogy melyik a legfontosabb része, azt algoritmusai „dönti el” linkről linkre haladva. Amelyik webhelyre egyetlen link sem mutat, az láthatatlan marad, a bejárhatók közül pedig azok kerülnek be a Google indexébe (azok válnak kereshetőkké), amelyek fontosnak ítéltetnek. A fontosság egyik kritériuma éppen az, hogy hány link mutat rá – és milyen más oldalakról. Tíz évvel ezelőtt ez volt a legfontosabb tényező, mára maga a tartalom minősége lett mérvadóvá – miközben az értékelés bonyolult szempontrendszerét már a fejlesztők sem látják át teljesen, mivel a Google keresőalgoritmusa mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén folyamatosan fejleszti önmagát.

Ennek is köszönhető, hogy a  netes tartalmak nagy világkeresője az online szféra meghatározó tényezőjévé vált.

Ma a magyar nyelvű webhelyekre irányuló keresések 95-96 %-át a Google bonyolítja

– miközben annak, hogy egyes keresőszavakra mely honlapok jelennek meg kulcsszavas keresőtalálati rangsorok élén, óriási lett a jelentősége nemcsak a közvetlen online kereskedelemben (webáruházak), hanem a webről induló, de a tárgyi valóságban zajló üzleti akciókban is. Ha egy vállalkozás például laptopalkatrészeket vagy ipari vízszűrő berendezéseket forgalmaz egy adott városban, akkor a vásárlók számát azzal tudja a leghatékonyabban növelni, ha az adott árukínálatot jellemző szavakkal indított keresések épp ennek a cégnek a termékoldalait hozzák a találati listák élén.

Az ilyen vállalkozásnak tehát elemi érdeke, hogy webáruházának kulcsszavas termékoldalai top pozíciókat szerezzenek.

A Google keresési szempontjai

Hogy kulcsszavas rákeresésnél melyik weblap kerül a találati listán az első, második, harmadik stb. helyre, illetve top10-be, top20-ba, az döntő mértékben attól függ, hogy a Google értelmezésre is képes  keresőalgoritmusa az adott keresőkifejezésre nézve relevánsnak ítéli-e egy honlapot. Fogósabb kérdés, hogy a Nagy Nyomkereső szerint miben áll a relevancia, ám az világos, hogy

a találati eredményoldalon (SERP) az a weblap szerepel jobban, amely a keresőprogram speciális általános és szempontjainak mind formailag, mind tartalmilag leginkább megfelel.

A rangsorolási kritériumokat ma már a Google belső emberei sem ismerik pontosan, mivel az emberi agy képtelen követni a gépi tanulással rohamosan fejlődő szoftvert. Gondoljunk bele, hogy ez a program minden egyes keresés eredményét elraktározza adatbázisába, és feldolgozza a mutatókat: milyen forma és milyen tartalom milyen kulcsszavakkal mennyire volt megfelelő a felhasználó számára: megnyitotta-e a weboldalt, hosszan időzött-e rajta vagy visszafordult, illetve – és legfőbbképpen: hányan voltak rá kíváncsiak naponta, hetente, havonta. Sokan: akkor ez fontos oldal. Rengetegen: akkor minden bizonnyal valóban releváns, mérvadó, adekvát az adott témát és annak kulcsszavait illetően. Adódik

  • a tartalmi és formai jegyek sokasága egyfelől
  • és a keresettség, illetve a megfelelőség másfelől

– már csak össze kell kötni őket, és a szent Guggola máris tudja, mitől döglik a lény. Mivel sok-sok millió rákereséről van szó, a pici részeredményből irtózatosan sok megfeleltetés következik: embert ezt követni már nem tudja.

Korábban, amíg mérnökök kb. tizenöt éves munkájának eredménye volt a keresőalgoritmus, tudni lehet, hogy létezik 200 fő rangsorolási szempont, és ezek alá egyenként és átlagosan kb. 250 kritérium tartozik, így kb. 50 000 keresőtényezőről beszélhettünk. Ez nagy szám, de emberi lépték. A gépi tanulással, feltételezhetően, a rendszer akár napi több ezer eddig feltérképezetlen összefüggést találhat a weboldalak tartalma és a keresési eredménnyel való felhasználói megelégedettség között. Ez akár azt is jelentheti, hogy a megfeleltetések száma hónapról hónapra annyival nő, mint amennyit a mérnökök korábban 15 év alatt kidolgoztak.

Éppen ezért ma már csak mosolyogni érdemes azon, amikor a cég szóvivői, fejlesztői, vezető emberei valamilyen konkrét SEO-kérdésre válaszolnak. Korábbi taktikájuk is a ködösítés volt, most azonban valószínűleg már gőzük sincs arról, mit művel teremtményük, az internetes keresések Doktor Frankensteinje.

Honlaptartalom optimalizálása és tartalommarketing

Általános értelemben a tartalommarketing egy áru vagy szolgáltatás propagálását jelenti. A keresőoptimalizálásban a tartalommarketing nem ezt fedi, jelentése nagyjából ez: hatékony keresőmarketing tevékenység végzése unique content létrehozásával és felhasználásával az optimalizált weblapon és a linkprofilt képző oldalakon. Nézzük, miért van szükség erre.

Manapság a a Google átláthatatlan szempontrendszerének főbb vonásait csak tapasztalati tényekkel lehet valamilyen mértékben kitapogatni. Úgy tűnik, az egyik legfontosabb elvárás a honlapok eredeti, egyedi tartalma lett. Természetesen nagyon fontos a kulcsszavas reprezentáció biztosítása és ugyancsak meghatározó tényező a bejövő linkek minősége és száma, de ezek akkor eredményesek, ha mögöttük tartalmi alapú komplex SEO-módszerek állnak. Ez utóbbiak lényege az

igen jelentős mennyiségű, tematikailag kapcsolódó értékes tartalom létrehozása a weben.

Az ilyen tartalom töredék nagyságú, de legfontos részének magára az optimalizált honlapra kell felkerülnie. Ezt volumenében sokszorosan felülmúlja a szakemberek által előállított kapcsolódó külső webtartalom, amelynek nagyobbik része a direkt linképítésben szerepet kapó weblapokra, blogokba kerül úgy, hogy a tartalomban elhelyezezésre kerül  egy-egy megfelelően megszövegezett link. Kellően szoros tartalmi összefüggések estében ezek összessége képezi a releváns linkprofilt.

Itt azonban nem állhat meg a tudomány: a linkprofilba tartozó oldalakat is – saját jogon –  optimalizálni kel. Illetve a második kör honlapjai köré harmadlagos, a harmadlagosak köri negyedik osztályú linkprofil építendő – és ez bármeddig folytatható – amíg el nem fogy a  SEO-szakértő linkcérnája.

A laptop alkatrészeket forgalmazó webáruház keresőmarketing programjában az optimalizáció tizedik hónapjába lépve a negyedik körnél tartunk.  Sergey Brin és Larry Page szelleme legyen velünk.


Webtartalom-keresés. A gépi tanulás révén fejlődő mesterséges intelligencia működése az ember számára követhetetlen. Sem a SEO elmélete, sem a világkereső cég főmuftijainak nyilatkozata nem adhat eligazítást. A tapasztalat azonban megerősíti, hogy a kulcsszavas keresések  eredményeként az a honlap szerepel jobban a találati rangsorba, mely a Google kereső szempontjainak mind általános, mind  speciális szinten formailag és  tartalmilag leginkább megfelel. Ilyen honlap a Laptop Szerviz Budapest webáruháza. Eredeti tartalom, internetes keresés, találati eredmény, seo szakértő, tartalommarketing stratégia, releváns linkek, kereső szempont, webtartalom optimalizálása egyedi módszerekkel

Tartalommarketing – Mobilmarketing

mobil-tartalom-marketing

Tartalommarketing – Szövegmarketing – Marketingszöveg?

A linképítés göröngyös útját járva a szorgos honlap-optimalizátor, SEO- és Google-szaki el-elérkezik olyan pontokra, amikor szemantikai kérdésekbe ütközik. Fogalmakat kell értelmeznie, mert nem talál eléggé pontos definíciókat a hozzáférhető leírásokban.

Egyre gyakrabban szembetalálkozik a tartalommarketing fogalmával, de nem leli annak pontos meghatározását. Merthogy nincs neki. De adhat-e felmentést ez akkor, ha egy honlap tartalmi optimalizálásában fontosnak tartjuk, hogy a főbb kulcsszavak definiáljuk, arra is számítva, hogy hozzánk hasonlóan mások is szeretnék megtudni a kifejezés pontos jelentését. Addig-addig olvasgatja hát a leírásokat, míg megkísérelheti szintézisbe hozni a megközelítéseket és némi kétellyel az ő lelkében választ ad arra, hogy szerinte MI A TARTALOMMARKETING. (A probléma lényege: tartalommal végzünk-e marketingtevékenységet, avagy a marketingfolyamat irányul-e a tartalomra. Vagyis SEO.szemmel: honnan olvasandó a kulcsszó?)

Valamivel könnyebb a helyzete a mobilmarketing esetén. Afelől ugyanis nem igazán lehet kétség, hogy ez esetben a mobiltelefonokra célzott marketingről van szó, azaz minden olyasmiről, amiben a célközönség tagjait mobilkészüléke segítségével érik el, szólítják meg. (Tipikus példa az SMS-kampány, amelynek során tömeges számú szövegüzenetet juttatnak el címlista alapján valamely kiválasztott ügyfélkör tagjaihoz).

Ugyanakkor itt is felmerül a dilemma: a mobiltelefonok eladását, jobb értékesítését célzó marketingtevékenység nem mobilmatrketing-e?  De, valószínűleg az.  És vajon az okostelefonos alkalmazásokat (applikációkat) forgalmazó cég promóciós kampánya micsoda, ha nem mobilmarketing? Alighanem az is az. Itt sem árt tehát a fő meghatározás mellé odatenni a további jelentéseket is, hiszen ezek a magyar szóösszetételek gyakran több értelmezési lehetőséget nyitnak meg, mint angol megfelelőik (content marketing, mobile marketing), amelyeknél talán egyértelműbb, hogy első esetben a jelző révén végzett , a második esetben a jelzőre irányuló marketingről van szó, vagyis: tartalommarkleting = tartalom előállításával és közlésével végzett marketinges munka, mobilmarketing = mobiltelefonokra célzott marketing. Hogy a kulcsszó elemei milyen viszonyban vannak egymással, az a tartalomoptimalizálás szempontjából egyáltalán nem közömbös).

A témákról bővebben új tematikus blogomban:

Mobilmarketing – Tartalommarketing – Online tartalom – Linkmarketing A linképítő cikk folytatódik

Minden a tartalom

honlaptartalom-googleEgyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy a SEO jelenlegi szakaszában, miután a Nagy Keresőprogram alapvetően megváltoztatta a preferenciáit, nagyjából minden a honlapok tartalmán múlik. Elsősorban persze a top Google-helyezéshez juttatni kívánt weboldalak tartalmáról van szó. Ha ezek nem eléggé gazdagok információ tekintetében, ha szövegezésük nem eléggé egyedi és ha közléseik nem eléggé értékesek, akkor szinte lehetetlen őket élpozícióhoz juttatni a találati listán, illetve csak akkor lehetséges, ha nem kell az erős oldalakat felvonultató konkurenciával megküzdeni. Ha azonban a rivális szereplők eléggé tartalomgazdag weboldalakkal vannak jelen a ranglistán, a bevett és évekkel ezelőtt még igen sikeres keresőmarketing-eljárásokkal képtelenség lenyomni őket – hosszú távon legalábbis. (Ezelőtt elegendő volt, ha nagyjából ügyeltünk a honlapon a kulcsszósűrűségre és fontosabb előfordulásokra címben, kiemelésben, aztán ráküldtünk a szájtra egy rahedli kulcsszavas linket – és a támogatott webhely máris szárnyalt a keresőtalálatok élére. Most ezzel semmire sem megyünk.)

A tartalomról beszélve a másik aspektus a linket küldő weboldalak tartalma. Merthogy bizony régen rossz, ha bármilyen esetleges témájú oldalakról szervezzük a hivatkozásokat. A gagyi szájtok eleve nem jöhetnek szóba, de jobb elkerülni az ilyen-olyan cég- és linkkatalógusokat, hirdetési oldalakat is: ezek közül legfeljebb a kifejezetten szakmai, témába vágó és lehetőleg a Google által értékesnek ítélt (PageRank!) oldalakat szabad felhasználni a linképítéshez. Ennél is hasznosabb, ha a releváns linkküldő oldalak tartalmát magunk alkotjuk meg. Én a linképítésben három fő eljárást alkalmazok ebben a vonatkozásban:

  1. Statikus tematikus oldalak készítése: tanulmányozom a támogatás alá vett honlap tartalmát és ahhoz igazodva magam is honlapokat készítek az adott tárgyban – persze nem feltétlenül ragaszkodva szigorúan a szakmaisághoz, hanem kicsit irodalmilag fogva fel a feladatot. Ha például a téma a virtuális szerverek bérlése, akkor nem kell feltétlenül műszaki pontosságra törekednem, hiszen valójában nem kínálok szerverbérlési szolgáltatást, csupán egy ténylegesen szolgaltatást kínáló cég honlapját akarom támogatni. FIGYELEM: ezek nem szatellit-szájtok, nem kopírozzák az eredeti oldalt sem tartalmilag (ugye, megint a tartalom), sem kinézetre, de még kulcsszavaiban is csak emlékeztet rá, a szövege pedig kifejezetten egyedi és meglehetősen változatos.  Mutatok egy ilyet:  VPS service + Szerverhosting
  2. Meglévő honlapjaim hozzáigazítása a témához. Ez leginkább úgy működik, hogy egy erős – más témájú – oldalamra rálényegítem az olptimalizált honlap jellegét. Ennek egyik eleme, hogy tematikus szövegblokkot írok az adott szájton – lehetőleg szintén egyedi és változatos tartalommal -, majd második mozzanatként belenyúlok az oldal forráskódjába s az adott témához igazítom a meta tagek tartalmát, a képfeliratokat, linkek buborékszövegét…
  3. Blogolni kezdek az adott témában. Nem feltétlenül indítok ehhez új blogot (bár az se rossz), hanem egy erős meglévőt használok a célra. Itt is: nem csupán tematikus posztokat írok, hanem a blog jellegét is hozzáidomítom az új feladathoz.

Ezen a módon tartalmi kontextust teremtek a céloldal számára. Ezután okosan és körültekintően megválasztott linkszövegek használatával tudom a saját webegységeimről úgy linkelni a céloldal, hogy az a Googlenak is tessen. Szinte látom, ahogy jóváhagyólag bólint koronás fejével a linkek mögött álló tényleges szövegösszefüggéseket regisztrálva.

Honlaptartalom optimalizálása

A Google keresőalgoritmusa megköveteli a tényleges tartalmi összefüggéseket a hivatkozó és hivatkozott weblap, azaz a linket  küldő és a linket kapó honlapok között, ezért vált mindennél fontosabbá a körültekintő tartalomoptimalizálás és webre kerülő szövegeket kreatív módon kialakító linképítés. | SEO, keresőmarketing, Google, kreatív linképítés, tartalom, honlaptartalom, szerver, szerverbérlés, vps, virtuális szerver, tartalomoptimalizálás 

Mit tanít az Arvisura? SEO-linképítés

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 3.

2024-ben a fogalomra rákérdezve a Bing Copilot ezt a választ adta:

Az arvisura-linképítés kifejezés nem egy széles körben ismert vagy meghatározott fogalom. Az “Arvisura” egy magyar őstörténettel kapcsolatos mítosz, amelyet sokan nem tekintenek hiteles forrásnak. A “linképítés” viszont egy SEO (keresőoptimalizálás) technika, amely weboldalak közötti linkek létrehozásával javítja egy weboldal láthatóságát a keresőmotorokban12.

A kifejezés összetételéből adódóan az arvisura-linképítés valószínűleg egy olyan linképítési stratégiára utal, amely az Arvisura témájával kapcsolatos tartalmakat használja fel a weboldalak SEO erejének növelésére. Ez lehet egy kreatív vagy alternatív megközelítés a hagyományos linképítési módszerekhez képest, amely egy adott témakör vagy tartalom köré épül fel.

Ehhez képest 2011-ben:

<< Előzmény: 1.1.3.  Kállay O. Béla munkái: 1.1.3.1. A doktori értekezés, 1.1.3.2. – A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0) – 1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)

1.1.3.4. Az Arvisura név eredete

A SEO új elméletét kidolgozó kutató különös névadása sokáig értetlenséget keltett a keresőoptimalizálással és linképtéssel foglalkozó szakemberek  körében, mígnem a szerzőnek (lásd az előző részt) a keleti gyógyászattal foglalkozó könyvéből (Arvisura – Gógykelet), pontosan annak mellékletéből mindenki megtudhatta, hogy az ősi indiai védikus tanítás egyes alaptételei – jelesül az ayurvéda és az arvisura – szolgáltak alapul a Yollaka-sejtéssel szembesülő Kállay O. Béla első hipotéziseinek a felépítéséhez

Jelesül: ezek az ősi keleti tanok abból indulnak ki, hogy bármi alkalmas az emberi gyógyulás elősegítésére, gyógyíthat a kis kavics vagy a nagy vihar, egyaránt gyógyíthat a kellemetlen emlék és a felemelő képzet, egy matematikai képlet vagy a napfelkelte – minden attól függ, hogy mi magunk – az egészségét visszaállítani vagy megerősíteni vágyó ember – képesek vagyunk-e a gyógyprincipiumot ráruházni az adott tárgyra, fogalomra, jelenségre, képzetre  (voltaképpen ennek a ráruházási aktusnak a neve az Arvisura).

Létezik a fogalomnak ennél kiterjedtebb értelmezése is a védikus filozófiában, amely a gyógyító jellegtől függetlenül bármilyen ősprincípiumnak az átlényegítését feltételezi a kozmikus világrend legfőbb alapjának.

Ezt a felfogást némileg félreértve beszélnek egyes valódi vagy inkább önjelölt történészek (így például a hun-magyar őstörténettel foglalkozók) arról, hogy az ősprincípium  a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra.

De térjünk vissza a korszerű keresőoptimalizálás és kreatív linképítés elméleti alapját képező tudományos műhöz.

1.1.3.4. Metatézisek 2.0: az Arvisura-elmélet

Kállay O. metatézisei tehát olyat fogalmi átvitelek, amelyek révén arvisura-szerűen gyakorlatilag bármilyen internetes szövegtartalomra ráruházhatók a SEO-funkciók. (A kutató az említett könyvmellékletben más párhuzamot is von: a gyógyítás voltaképp a kondíciójavítás (a test, lélek és szellemi állapotának a javítása), és a SEO sem egyéb, mint egy webegység internetes keresési kondícióinak a javítása. )

Az Arvisura SEO-jelentése tehát lényegében valahogy így foglalható össze:

Az interneten közzétett és így a hálózatba iktatott (szöveg)tartalmak számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyekkel más (pl. nyomtatott) tartalmak nem. Ezek közé tartozik az a speciális tulajdonságuk, hogy hordozóivá tehetők bizonyos keresési alkalmasságoknak (SEO-funkcióknak).

Ezek révén az alkalmasságok révén ruházódnak rá az eredeti (elsődleges) tartalmakra a külső (másodlagos) jellegzetességek úgy, hogy maguk is lényegi jegyekké válnak (innen a szó: rálányegülés). Ez tehát egyfelől az internetnek mint kommunikációs-interakciós hálózatnak köszönhető, másfelől akaratlagos aktust feltételez, olyan tevékenységet, amelyben az adott tulajdonságok „felismerődnek és kiaknázódnak” releváns szövegösszefüggés létesítése révén.

Az aktus egymást feltételező négy momentumból áll:

1.  az elsődleges tartalmak alkalmasságának a felismerése és megragadása;
2. az elsődleges tartalmakon kívül álló, azaz külső, másodlagos jellegzetességek elkülönítése;
3. az elsődleges tartalmak keresési alkalmasságának és a külső (másodlagos) jellegzetességeknek az összekapcsolása szövegösszefüggés létesítésével úgy, hogy:
4. a külső, másodlagos jellegzetességek maguk is az elsődleges tartalom lényegi jellegzetességévé váljanak (ez a voltaképpeni rálényegítés).

Mindez erős leegyszerűsítés, a Metatézisek 2.0 néven ismert értekezésben több tucatnyi oldalon át kerül részletes kifejtésre minden egyes pont, és a tézisek gyakran olyan információ- és rendszerelméleti fejtegetésekkel vannak alátámasztva, amelyek laikusok számára tökéletesen követhetetlenek.

Itt szót sem ejtünk például az rálényegítő aktusok irányultságáról vagy számos lehetséges szempont szerinti tipizálásáról, netán a derivált (a szerző szavával: kifolyólagos) rálényegítésről. Teljességgel figyelmen kívül hagytuk az összefüggésrendszerek jellegét meghatározó gráfelméletből következő téziseket és szót sem ejtünk arról, hogy a nagy számban egymást követő rálényegítések a szerző szerint spontán módon kialakuló fraktál-rendszert képeznek.

Ami az egész nagyszerű, de igen szövevényes elméletből gyakorlati hasznosításra alkalmas (és amit az alkalmazók egyszerűen Arvisura-eljárás néven ismernek), azzal a Transzmutációk című másik alapmű foglalkozik. Mielőtt erre kitérnénk, egy újabb terminus technikus-szal azonban meg kell ismerkednünk. Ez pedig az elemi interakció fogalma.

Erre a következő posztban kerítünk sort.

Következik: Az elemi interakció (a keresés alapfoka)

Összefoglalás

Mit tanít az Arvisura? Kreatív linképítés – 3

A komplex weboldal-keresőoptimalizálás és a tartalmi alapú kreatív linképítés Arvisura-elmélete a másodlagos SEO-funkcióknak valamely elsődleges tartalomra való rálényegítését jelenti. Szószedet: keresőoptimalizálás, linképítés, seo, arvisura, tartalom marketing, szövegösszefüggés, jellegzetesség, rálényegítés, elemi interakció, metatézis, linkmarketing, transzmutáció, honlap keresőoptimalizálás és Arvisura: SEO-funkciók rálényegítése a honlaptartalomra. Szöveg marketing, releváns tartalom, kontextus, text


Ajánlom még:

 

A Yollaka-sejtés

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1.

linképítés - yollaka-sejtésA korszerű keresőoptimalizálás a tartalmi alapú kreatív linképítésre épül. A tartalmi alapú linképítés 2006-ban kidolgozott és 2013-ban (azaz, Google-időben mérve: nemrégiben) nyilvánosságra hozott rendszere elméleti metatézisekből és gyakorlati transzmutációkból áll, a rendszer egésze nem teljesen tisztázott okokból a Piréz Arvisura Tanítás néven vált ismertté. Elméleti alapjainak kidolgozása tehát 2006-ban történt, de mindaddig nem nyert elismerést sem a tudományos világban, sem a szűkebb szakmai körökben, míg a Google Penguin Algorithm frissítések 2012-es és főleg 2013-es életbe léptetése nem bizonyította be a gyakorlatban, hogy az elmélet érvényes és kiválóan alkalmazható.  Az elméletet kidolgozó kutató csaknem úgy járt, mint Gábor Dénes, aki már 1947-ben kidolgozta a holográfia elvét, de ennek érvényességét csak a lézer-fény felfedezése után lehetett bizonyítani, így 34 év késéssel, 1971-ben kapott fiatalkori munkájáért Nobel-díjat. Nos, Kállay O. Béla Metetézisei is hiába voltak szinte tökéletesen kidolgozva 2006-ban, csak a 2012-es és 2013-as Google-algoritmus-frissítések bizonyították be az elmélet helytálló voltát, és a Tanítás csak ezután kapott nagyobb publicitást.

Sorozatomban az elméleti alapok és a gyakorlati alkalmazások körvonalainak ismertetésére vállalkozom, mint azt előző posztomban – A Google-Pingvin szárnya alatt – megígértem, így vázolva a tartalmi alapú keresőoptimalizálás mibenlétét.

A tartalmi alapú kreatív linképítés

1. Metatézisek – elméleti alapok

1.1. Keletkezéstörténet

1.1.1. A Yollaka-sejtés

Az Arvisura elméleti alapjait lényegében Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) vetette meg azzal 2001-ben, hogy a webtartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok akkor már kidolgozott skálafüggetlen jellege és a tartalmi kontextusok gócosodása közötti összefüggésre. Megfigyelését gondolatkísérlettel társította, így keletkezett a Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis, amely kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva így hangzik:

A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat gócpontjaiban elhelyezkedő webtartalmak közötti  interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti kontextus-megfelelések számával és mélységével.

Még egyszerűbb és kevésbé árnyalt megfogalmazásban: minél több és minél mélyebb tartalmi összefüggés van az interneten összekötött két webhely között, annál valószínűbb, hogy ezek között interakció keletkezik, s ez az interakció annál gyakoribb és egy időegység alatt annál sűrűbb lesz, minél nagyobb és mélyebb a tartalmi összefüggés a két webhely között.

Yollaka nem tisztázta pontosan sem azt, hogy pontosan mit ért interakción, sem azt, hogy konkrétan mit fejez ki a konktextus-megfelelések mélysége.  Ezek tisztázása már a magyar Dr. Kállay O. Bélára várt, aki a Yollaka-sejtés alapján 2006-ban kidolgozta a keresőoptimalizálás metatéziseit.

1.1.2. A Kállay-kettős színre lép

A finn kutató sejtése valószínűleg elfelejtődött volna más irányt vevő kutatásai mellett, ha egy finnugrisztikai konferencián meg nem ismerkedik a magyar Kállay Labord irodalomtörténésszel. Yollaka itt előadást tartott „A lív nyelv mint információelméleti szoftver” címmel, majd az egyik estén közös asztalnál borozgattak, amikor Labord megemlítette, hogy az a bolond Béla nevű bátyja jó nevű pszichiáter létére most szintén az információelméletbe ásta be magát, egyetemet végzett és perceken belül doktorálni is fog… Yollaka kifejtette, dehogy bolond az a Béla: az információelmélet mint tudomány újabb lendületet kapott az internet elterjedésével és most már annyi információ áll a kutatók rendelkezésre, hogy talán még az ő sejtését is igazolni lehetne. Miféle sejtés?, kapta fel a fejét a fiatalabbik Kállay. De hiába mondta el Alberd egyszer, kétszer, háromszor – a magyar bölcsész képtelen volt a definíciót megjegyezni. Kérte: írná ezt meg neki emailben – a bátyját talán érdekelné.

Érdekelte. Kállay Béla éppen azelőtt nyújtotta be doktori értekezését, amelyet „Tartalomkeresés az interneten avagy a szemantikus web távlatai” címmel írt, éppen nem akadt sürgős munkája, volt hát ideje töprengeni a Yollaka-sejtésen, illetve azon, hogy esetleges bebizonyításán túl ez a sejtés mit jelenthet szaktémáját, a tartalomkeresést illetően.

Egy hónappal később pedig már el is kezdte a Metatézisek kidolgozását.

(Folyt. köv.) 


A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1. rész. Korszerű keresőoptimalizálás: szövegösszefüggéseken alapuló tartalommarketing + organikus linkprofil építés. A Yollaka-sejtés és a releváns tartalom, Metatézisek, SEO-link

Ajánljuk még:

A kreatív linképítés stratégiája

Egyéni eljárások a weboptimalizálásban

Linképítő program 1019: ClO2

Az alábbi szöveget 2013-ban írtam, néhány kitétele azóta elavult (pl. megszűnt a PageRank), és egypár eljárásmódról azóta másként gondolkozom. Bár a lényeg nem változott, a leírás kisebb átdolgozásra szorul – ezt hamarosan elvégzem.

SEO-s múltam kezdetei

2006 óta foglalkozom a honlapok optimalizálásával, illetve a keresőoptimalizálás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Munkám során  kezdettől fogva kerültem a szokványos megoldásokat. Meglehet, ennek az induláskor tájékozatlanságom volt az oka: akkoriban még nem ismertem azokat a rutin-eljárásokat, amelyeket a legtöbb szakember alkalmazott, így saját ötletekkel álltam elő. Ezek eredményeseknek bizonyultak: az első magyar SEO-versenyen a sok profi között amatőrként  5. helyezett lettem – de enyém lett a 9. és 10. hely is! Ettől kezdve már vállaltam kisebb nagyobb-megbízásokat, de elsősorban saját honlapjaimat optimalizáltam.

Közben alaposan beleolvastam magam a szakirodalomba és egyre több gyakorlati tapasztalatra is szert tettem. Ekkor, főleg a linképítés munkafázisában,  már tudatosan kerültem sok olyan módszert, amelyek alkalmazása a szakmában szinte kötelezőnek számított. Persze a feltétlenül szükséges munkálatokat én is elvégeztem, de nem mechanikusan alkalmaztam a bevett módszereket, hanem igyekeztem saját ötleteimet és alkotói ambícióimat is belevinni. Úgy tapasztaltam, hogy ezzel olykor jobb eredményeket tudok elérni, mint a nagyobb szakmai tudással, de kevesebb fantáziával rendelkező rutinos szakemberek.

Az évek során megszerzett ismereteim alapján erre a két fő következtetésre jutottam:

A keresőoptimalizálás két fő fázisa ebben tér el:

  1. A honlapok felépítése, tartalmi és strukturális jegyeinek keresőbarát kialakítása terén érdemes a kialakult szakmai szempontokhoz ragaszkodni; DE:
  2. a külső webtámogatás, a tulajdonképpeni linképítés terén azonban a kreatív hozzáállás és az egyéni megoldások alkalmazása a célravezetőbb.

Hogy miként kell az 1. pontban említett keresőbarát weboldalt felépíteni, arra poszt-sorozatomban igyekszem választ adni, itt a 2. pont alatt szereplő kérdéssel foglalkozom:

A kreatív linképítés stratégiája

2011-ben, első komoly megbízásomat teljesítve, elkezdtem kidolgozni annak a saját SEO-stratégiának az alapjait, amely külön-külön már alkalmazott egyéni eljárásaimat egységes egészbe foglalta. Ügyfelem adószakértői honlapját akkor 9 hónapon át optimalizáltam, eközben minden módozatot kipróbálhattam – a siker nem is maradt el, Transzferár nyilvántartás kulcsszóval a támogatott honlap a Google találati lista első helyére került (mikor megbízom beszüntette tevékenységét, weboldalának helyét saját támogatói oldalam vette át.)

2012-es megbízásaim során a lényegében már kidolgozott stratégiát továbbfejlesztettem, egyben megfelelően nagy és hatékony webhátteret is létrehoztam, saját oldalaim olyan kiterjedt rendszerét, amelyre támaszkodva a stratégiám „hadműveletei” nagy biztonsággal végrehajthatók.

A teljes eljárásrendszert részletekbe menően bemutatni itt nem lehet célom. Egyfelől saját stratégiám egésze voltaképp ƒszakmai titoknak minősül, másfelől: ahány munka, annyi módosulat, hiszen metódusom lényege éppen a mechanikus megoldások kerülése, ezért minden SEO-megbízáshoz más-más módon állok hozzá,  másképp variálom a lehetőségeket, új ötleteket viszek be…

Van azonban stratégiámnak néhány olyan általános elméleti tétele és konkrét gyakorlati pontja, amelyek eljárásaim alapját képezik, ezeket alább felvázolom és némelyiket példával is megvilágítom.

ALAPELVEK

  • a mások által alkalmazott bizonyos rutin-eljárások tudatos kerülése (ipari linképítés, tömeges regisztrálás katalógusokban, körbe-linkelés, egyoldalú linkelés, spam-oldalak, kamu-oldalak, spam-blogok, spam-kommentek alkalmazása, duplikát oldalakkal és hasonló URL-címekkel való trükközés, egyforma linkszövegek és anchor textek alkalmazása, másolt tartalmak betűzése, linkfarmok építése…
  • a szükséges eljárások mechanikus végrehajtása helyett ezek kreatív alkalmazása
  • saját megoldások kidolgozása és alkalmazása
  • hosszú távúban való gondolkodás: körültekintő, sokoldalú optimalizálás; gyors és látványos sikerek elérése helyett tartós eredményekre való törekvés
  • saját oldalak használata a linképítéshez, idegen webhelyek, katalógusok tudatos kerülése
  • a webtámogatás komplex rendszerben történő megvalósítása: nagyobb munkáim során soha nem sok különálló oldal sok különálló linkjével operálok, hanem a munkába bevont oldalakat rendszerbe állítom.

 

Kezdjük is a végén. Linképítő munkám során szinte kizárólag kiterjedt és változatos saját honlaprendszeremre támaszkodom. Ezt persze előbb fel kellett építeni.

1. Szerteágazó és változatos web-bázis létrehozása

Stratégiám bázisát az a nagynak mondható webrendszer képezi, amelyet még 2000-ben kezdtem kiépíteni (akkor még egészen más célból), s amely mára összességében tízezres nagyságrendben tartalmaz statikus oldalakat és blogbejegyzéseket. 2006-ig a rendszerbe leginkább irodalmi, kulturális, közéleti és személyes jellegű kisebb-nagyobb portálok és blogok tartoztak, az utóbbi években azonban megszaporodtak a marketing jellegű oldalak és kifejezetten SEO-célokat szolgáló egységek.

A rendszer fontosabb komponensei:

  • 60 önálló blog
    • ebből 2-ben 1000-nél több bejegyzés található
    • további kb. 30-ban a bejegyzések száma 100 fölötti
    • 6 blognak a PageRank értéke 5-ös
    • 14 blognak az PageRank értéke 4-es
    • 23 blog PagerRank értéke 3-as
    • a blogoknak kb. a fele: általános / közéleti / kulturális / személyes
    • másik fele szűkebb értelemben véve: szakmai / tematikus
    • SEO-blogok száma: 7
  • 14 nagyobb, portálként vagy webmagazinként működő rendszer
    • ebben 3 írói weboldal, az egyik 1000-nél több művel
    • 3 SEO-rendszer
    • 8 archív, lezárt portál, közte irodalmi periodikák, intézményi honlap, webmagazinok, virtuális szalon…
  • kb. 110-120 önálló (esetenként pár lapos rendszert alkotó) tematikus weboldal és linkgyűjtemény
    • ebből 6 oldal PageRank értéke 5-ös
    • kb. 30 értéke 4-es
    • kb. 50 értéke 3-as vagy 2-es

Ez a rendszer jelentős web-potenciált képvisel, így alkalmas arra, hogy nagy hatékonyságú támogatói linkrendszer épüljön rá és egyes oldalai, egységei, alrendszerei a legváltozatosabb funkciókban legyenek felhasználhatók.

Weboldalaim rendszere idestova másfél évtized weblapkészítői, blogszerzői munkája során jött létre. SEO-célokra 2006-tól kezdtem használni, 2011-től kezdődően pedig kifejezetten és erőteljesen abba az irányba fejlesztem, hogy a keresőoptimalizálás terén végzett munkámban megbízható bázisként alkalmazhassam. Ennek köszönhetően számos olyan bázis-oldalam van, amelyet nem csupán linkküldésre tudok használni (erről alább részletesen).

2.1. Eszközoldalak (segédoldalak) építése

Ha konkrét megbízást kapok valamely weboldalnak bizonyos keresőkérdésekkel való optimalizálására, a helyzet felmérése után a munka első fázisát általában a segédoldalak létrehozása képezi. (Ezt gyakran még azelőtt elkezdem, mint ahogy ügyfelemmel a tényleges megállapodás létrejött volna.)

Erre leginkább azért van szükség, mert a rendelkezésemre álló nagy és kiterjedt webrendszer ellenére is valószínűleg olyan oldal optimalizálását bízzák rám, amelynek témája és amelynek kulcsszavai nem szerepelnek az arzenálomban. Viszont tudvalevő, hogy a sikeres SEO elképzelhetetlen releváns külső linkek nélkül. Releváns link pedig csak releváns oldalról indulhat – ezért ha ilyen oldal nem áll rendelkezésünkre, akkor létre kell hozni. (Relevánsnak ez esetben olyan oldal számít, amely témáját illetően az optimalizálandó oldal kulcsszavaira nézve releváns tartalommal rendelkezik.)

Hogy a dolog érthetőbb legyen: ha ügyfelem oldala a kémény-technológiával foglalkozik, de nekem – mint ez sejthető – nincsen egyetlen ipari vagy központi kéménnyel, gyűjtőkéménnyel vagy kéménybéleléssel foglalkozó honlapom sem, akkor nem tudok releváns linkeket küldeni, mivel a kémények témájában nincsen releváns oldalam. Viszont semmi sem akadályoz meg, hogy ilyeneket létrehozzak.

Ez természetesen igen komoly pluszmunkát jelent. Az ember beleássa magát a kémények építésének, típusainak, karbantartásának a témájába, elolvassa az iparág új híreit, tanulmányozza a technológiát – aztán  ír néhány összefoglaló szöveget, netán alkot vagy kölcsönöz valamilyen irodalmi művet a témát érintően, felvázol pár cikk-ötletet… Ha a munka nem túl nagy volumenű, valószínűleg elegendő létrehoznia 5-6 statikus eszközoldalt.

Példa: …egy kis ízelítő az autó-projektből (2013-ban ezzel a témával foglalkoztam) – frissítés 2019 – ehelyett a tiszta víz projekt oldalai következzenek itt:

Ivóvíz fertőtlenítésIvóvíz fertőtlenítés

a másodlagos visszacsatolás hivatkozásai korábban ide mutattak:

  • Autóbérlés Budapest – Autókölcsönzés
  • Autóbérlés – Autókölcsönzés Bp
  • Autó bérlés Budapest, mentés külföldről

Ha a munka nagyobb volumenű és feltehetőleg hosszú ideig tart majd az optimalizálás, érdemes 1-2 blogot is szentelni a témának. A Transzferár nyilvántartás c. oldal optimalizálása kedvéért én például kettőt is indítottam:

(Bár a megbízásom háromnegyed éve megszűnt, én továbbra is gondozom mindkét blogot, hogy webpotenciáljuk megmaradjon és linkjeik értékesek maradjanak. Szükség esetén más irányt/témát is adhatok nekik – erről később).

Külön eszközoldal-típusba tartozik a nyílvántaró oldal – erről külön is lesz szó.

 2.2. Az eszközoldalak optimalizálása

Hiába készítettem remek segédoldalakat, hiába lett a tartalmuk az céloldal kulcsszavaira nézve releváns, semmire sem megyek velük, ha ezt a relevanciát nem hozom a Google tudomására. Miként tudom ezt megtenni? Hát csakis optimalizálással.

Azaz: hogy az eszközoldalak eredményesen vehessenek részt a céloldal optimalizálásában, magukat az eszközoldalakat is optimalizálni kell. A céloldalnak és saját oldalainknak ugyanazokra a kulcsszavakra történő keresőoptimalizálása általában azzal jár, hogy a Google-találatok között „osztagban” jelennek meg saját egységeink. Hogy ez milyen veszélyekkel járhat, arról itt írok részletesebben: Osztagtámadás – egyéni stratégia és kreatív honlapoptimalizálás.

3.1. Bázisoldalak kialakítása

Bázisoldalnak azt a már a munka kezdetén meglévő, nagy linkerejű webhelyet nevezem, amelyet a konkrét munkába az alább leírt módon bevonhatok. Itt régebbi, komoly múlttal rendelkező statikus oldalakról, kisebb rendszerekről vagy blogokról van szó, amelyek eredetileg más célból készültek, de alkalmasak a profilmódosításra, profil-kiterjesztésre, így arra, hogy az adott kulcsszavakra történő optimalizálásban részt vegyenek. (A munka előrehaladtával, miután megerősödtek, az eszközoldalak is bázisoldalakká válhatnak.)

A beüzemelés: a bázisoldalként használandó nagy linkerejű web-egységünket az adott célnak megfelelően átalakítjuk. Ennek főbb pontjai:

  • Megváltoztatjuk, kiegészítjük az oldal címét (de oly módon, hogy ez korábban megszerzett Google-pozícióit ne károsan ne befolyásolja.) Ha például a Transzferár szabályozás c. 4-es PageRank értékű erős oldalunkat, amely közvetlen SEO-célokat éppen nem szolgál, arra akarjuk használni, hogy az új projektben az ügyfél oldalának a télikertépítés kulcsszóra való optimalizálását szolgálja, akkor címét így egészítjük ki: Transzferár szabályozás – Télikertépítés
  • A névváltoztatásnak és a kitűzött célnak megfelelően, mikörben ügyelünk arra, hogy a régi tartalmak ne sérüljenek számottevően:
    • átalakítjuk az oldal lerását (átírjuk a description meta-tag tartalmát – ez az, ami a találatok listáján az oldal címe alatt szerepeltet a Google)
    • átrendezzük az oldal kulcsszavait (keywords meta-tag)
    • átalakítjuk az oldal tartalmát, azaz leginkább az ipari kémények témáját érintő szövegeket helyezünk el rajta
    • gondoskodunk arról, hogy az oldalon a kulcsszó a SEO-szempontoknak megfelelő mennyiségben és módon szerepeljen.

Mivel régi és nagy erejű oldalról van szó, a most rá ruházott új funkciót könnyen „magára veszi”, így korábban szerzett „Google-presztizsét” az új projektben sikeresen kamatoztathatjuk. Érdemes ügyelni arra, hogy az átalakított honlap régi erényei se csorbuljanak a szükségesnél jobban.

 3.2. Bázisoldalak optimalizálása

Miután a kiválasztott erős oldalainkat célérinyáson átalakítottuk, elkezdjük az oldalnak az új kulcsszóval történő külső linktámogatását. Fontos ezt úgy irányítani, hogy a bázisoldal korábbi web-pozíciói se gyengüljenek addig, amíg újakat nem szerez. Illetve, ha ehhez elegendő külső erőforrásunk van, igyekezzünk a régit is megtartarva építeni az újat.

Megfelelő ráfordítással a bázisoldalak az adott kulcsszó tekintetében maguk is releváns honlapokká válnak, így releváns linkeket tudnak küldeni.

4. A nyilvántartó oldal(ak)

Több szempontból is hasznos, ha létrehozunk egy olyan weboldalt (lehet akár az egyik SEO-blogunk külön oldala is), amelyen elhelyezzük a munkában részvevő valamennyi webhelyünk linkjét. Az ilyen eszközoldal

  1. segít abban, hogy könnyebben átlássuk a felépülő és egyre terebélyesebbé váló rendszert,
  2. kulcsszavas linkjei révén mintegy össze is kapcsolja a különálló egységeket
  3. a megbízás végeztével (ha a pozíciótartásról nem születik megállapodás) segít az oldalak későbbi újralátogatásában

Természetesen nem árt magát a nyilvántartó-oldalt is keresőszavas optimalizálás alá vonni.

5. A „mezei” linkküldő oldalak kiválasztása

Ha eléggé nagy rendszerrel rendelkezünk, akkor el kell döntenünk, mely honlapjainkat vonjuk be a SEO-projektbe azzal, hogy simán csak linket helyezünk el rajtuk. Ezen belül: melyek fogják támogatni az ügyfél oldalát, melyek a saját eszközoldalainkat, melyek a bázisoldalainkat, illetve melyeket gondoljuk elég erősnek ahhoz, hogy több helyre irányuló hivatkozást is elhelyezzünk rajtuk. Az oldalak kiválasztása közben érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Az linkküldő webhelyek legyenek változatosak, lehetőleg legyenek köztük:

  • ritkán indexált, régebbi (archív) statikus oldalak
  • újabb vagy most is aktív, gyakrabban indexált statikus oldalak
  • ritkán frissülő blogok
  • gyakran frissülő blogok
  • gyengébb PageRank értékű oldalak (N/A – 0 – 1 – 2)
  • magasabb PageRank értékű oldalak (3-4-5)

Ugyanilyen fontos, hogy a támogató oldalak minél több különböző rendszerből kerüljenek ki, azaz ne ugyanahhoz a szolgáltatóhoz és ne ugyanazon domainok alá tartozzanak.

Egy átlagosnak ígérkező SEO-munkához én kezdetben

  • 40-45 különálló statikus oldalt,
  • 2-3 portálszerű webrendszert (egyenként min. 10 aloldallal) és
  • 8-10 blogot választok ki a „mezei” linkküldésre (fontos: ebből legalább 3-4 gyakran indexált).

Az eszközoldalakkal és bázisoldalakkal együtt ez cirka 100 webhely, amely persze a blogok posztjai révén megtöbbszöröződik. Ha egy olyan blog főoldalára teszem ki a linket, amely 1000 bejegyzést tartalmaz, az gyakorlatilag 1000 linket jelent.

6. Az oldalak SEO-rendszerbe állítása

Egyéni keresőoptimalizáló stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal és az azokon elhelyezett linkekkel operálok, hanem támogató webrendszert építek. A különálló oldalak rendszerbe állítása elsősorban kulcsszavas, szöveges linkek révén történik, de eközben ügyelek arra is, hogy a rendszer alapját képező oldalak tematikus szempontból is összefüggjenek, és – amennyire lehetséges – ezekhez nem csupán linkjeik révén kapcsolódjanak a periférikus oldalak, hanem legyenek más (közvetett) kapcsolódásaik is.

A rendszer megfelelő szerkezeti felépítettsége kulcskérdés. A struktúra kidolgozása mindig a legtöbb figyelmet és körültekintést igényló munka.

A felépülő webrendszer:

  • egyfelől olyan egymáshoz kapcsolódó webhelyek összessége,
  • másfelől olyan strukturált linkhálózat,
  • amely az állandóság és a változás, a stabilitás és a dinamizmus jegyeit egyszerre mutatja,
  • amelyben a külön egységek egymást erősítve magát a rendszert is erősítik,
  • s amely ezen a réven a céloldalra egyre erőteljesebb hatást gyakorol

A rendszer legfőbb jellemzői:

  • vannak központi oldalai (bázisoldalak, eszközoldalak) és perifériái („mezei” oldalak)
  • vannak stacionárius és vannak ideiglenes elemei (a rendszeren állandóan dolgozni kell)
  • vannak statikus és vannak dinamikus elemei
  • egyszerre zárt és nyitott, azaz a belső és külső linkek arányosan oszlanak meg rajtuk

Ennél is fontosabb, hogy

  • a seo-rendszer felépítése egyszerre keltse a rend és a káosz benyomását
  • legyenek benne hierarchikus szintek (alá-fölé-rendeltségek)
  • legyenek párhuzamos szintek (mellérendelés)
  • de legyenek szép számmal a rendszer kompozícióját megbontó, véletlenszerű összefüggések, variábilis elemek, besorolhatatlan pozíciók, vagy akár kifejezett „hibák” is.

Ne legyen a rendszerben:

  • körbezárt ciklus (körbelinkelés: valamely egységen belül minden oldal linkel minden oldalt, vagy az oldalak szigorú egymásutánban linkelik körbe egymást)
  • túl sok kölcsönös linkelés (minden oldal linkeli azt az oldal, amely „őt” linkelte)
  • túl sok vagy túl nagy szimmetrikusan épülő struktúra

Ezen kívül természetesen amellett, hogy a kimenő és bejövő linkek segítségével hogyan építjük fel a rendszert, ugyanilyen figyelmet kell fordítanunk a linkek szövegére és az anchor textre (buborékszövegre).

Az alapelvek ebben:

  • egyfelől a kulcsszó-orientált következetesség és célszerűség
  • másfelől a következetességtől és célszerűségtől való tudatos eltérés

Mint tudjuk, a Google bünteti a túlzottan egyoldalú linkelést, a túl sok egyforma link- és anchor szöveget, ezért alapvető követelmény a változatosság és sokféleség. Kifejezetten kulcsszerep jut az ötletességnek, fantáziának, kreativitásnak olyan egyedi szövegek létrehozásában, amelyek megfelelő módon és mértékben variálják a legfontosabb kulcsszavakat.

Hogy végül mely honlapokról mely honlapokra milyen linkek és hogyan mutatnak, miként alakulnak ki a gócpontok és a „szárnyak”, hol milyenek az illeszkedések, hol mutat a rendszer lezártságot és hol lehet tovább bővíteni – ez mindig az adott munka során dől el.

A lényeg, hogy a SEO-rendszerbe állított oldalakról a céloldalra mutató linkek összességükben sokkal-sokkal hatékonyabbak annál, semmint ha a küldő oldalak különálló, magános weblapok lennének.  

7.0. A SEO-rendszer felpörgetése és mozgásban tartása

Amíg építjük a rendszert (esetenként akár 1-2 havi munkával), azalatt a Google is „dolgozik” és jó esetben egyfelől indexálja újonnan készült weboldalainkat, másfelől régebbi weblapjainkon érzékeli az új linkeket, amelyek közül egy-egy magára a céloldalra, néhány pedig a rendszer többi webhelyére mutat. Jó ha ez így történik:

Haladjunk fokozatosan: ne egyszerre aktiváljuk az összes új oldalt és ne egyszerre frissítsük az új linkekkel a régieket!

A Google bünteti az erőszakos SEO-megoldásokat, a természetellenes linkgyarapodást.

Ugyanakkor elhúzni sem érdemes a munkát, mert egyrészt az ügyfél szívesen veszi, ha egy-másfél hónapon belül már vannak eredmények, másfelől a Google-mozgásoknak van bizonyos dinamikája, így ha egy oldal elindul felfelé a találati listákon, akkor érdemes „megcsípni a trendet” és a folyamatosan küldött linkekkel elérni, hogy ez a dinamizmus kifussa a maximumát.

Sokéves tapasztalatom azt mondatja, hogy 1 hónap alatt kb. 40-50 linket célszerű ráküldeni a céloldalra. Ha kevesebbel operálunk, alig látunk eredményt, ha túl gyorsan haladunk, számíthatunk az időnkénti hátrébb-sorolódásra. A fent leírt struktúra fokozatos építése kb. két hónapig tarthat, a cirka 100 db. kifelé mutató link tehát épp megfelel ennek a fokozatosságnak. Az egyéni stratégia hatalmas hozadéka az, hogy munkánk során nem csupán a céloldalt támogató linkeket helyeztük el honlapjainkon, hanem a létrehozott és kiválasztott weblapok egymásra mutató linkjei révén olyan rendszert építettünk, amely összességében sokkal nagyobb web-potenciált jelent, mint a részét képező oldalak külön-külön.

A rendszer tehát elvben már hetek óta működik akkor, amikor azt mondjuk, hogy „készen van”, de a Google még csak részleteiben ismeri: ekkor a sok új és statikus oldalt nyilván még havi rendszerességgel sem indexálja. Ilyenkor érdemes egy erőteljes kezdeti lökést adni:

7.1. A rendszer-blogok aktiválása

A megfelelő pontok alatt jeleztem, hogy a rendszer központi szegmenséhez blogok is tartozhat (eszköz- és bázisoldalak), a periférikus, azaz „mezei” oldalak között pedig egy átlagos nehézségű SEO-projektben kötelezően lennie kell 8-10 blognak (5. pont vége), s ezek között szerepelnie kell néhány gyakran indexáltnak is.

Gyakran indexált blog: olyan blog, amely működésével kiérdemelte a Google fokozott figyelmét, így egy-egy új poszt publikálásakor a rendszer szinte azonnal (néhány percen belül) indexálja. Ennek az állapotnak az eléréséhez általában több évi rendszeres posztolásra van szükség.

Nos, a rendszerünket azzal hozhatjuk mozgásba, azaz úgy érhetjük el felpörgését, ha rövid időn belül a rendszerhez tartozó minden egyes blogban közzéteszünk legalább 1-2 friss posztot.  Ütemezzük a munkát úgy, hogy kb. 2 hét alatt a rendszer összes blogja sorra kerüljön.

A korábban kidolgozott rendszer részét képező blogok, miután friss publikációikkal sorra kiváltják a Google-indexációkat,  a rendszer más oldalaira mutató linkjeik révén észlelések sokaságára késztetik a nagy keresőrendszert. Mivel az észlelt oldalak és az ezeken észlelt linkek a maguk részéről egy okosan strukturált rendszer részei, így lényegében a rendszer egésze aktiválódik, felpörög (a folyamat kicsit az önindukcióhoz hasonlít) – és a céloldalra mutató linkek hatékonysága ezzel megnő.

7.2. Mozgásban tartás, fejlesztés

A rendszer felpörgetése után a blogaktivitást fenntartani meglehetősen nehéz feladat, ráadásul idő múltával ennek már nincs is akkora impulzus-ereje, mint akkor, amikor a webrendszer belső összefüggései még felderítetlenek voltak a Google számára. Amikor a rendszer már egységes egészként működik, a periférikus blogok mozgósítő ereje veszít jelentőségéből. Ha jól építettük fel a rendszert, akkor bizonyos mértékben önjáróvá, önfenntartóvá válik. Dolgunk egyfelől az, hogy ne hagyjuk leülni, másfelől az – ha a SEO-munka szempontjából erre szükség van -, hogy tovább erősítsük. Ehhez – egy mérsékelt ütemű blog-aktivitás mellett – a következő lehetőségekkel érdemes élni.

  • A rendszer központi oldalainak, vagyis bázis- és eszközoldalainak a külső erősítése, illetve karbantartása, tartalmi gazdagítása
  • Új perifériák bekapcsolása: magános oldalak, kisebb rendszerek, blogok integrálása a rendszerbe (eközben ügyelnünk kell arra, hogy ez a fejlesztés a korábban felépített struktúrába szervesen és természetes módon integrálódjon)
  • Szükség esetén: új eszközoldalak készítése és rendszerbe állítása.

8. Rendszer-akciók

Egy megfelelően kiterjedtté fejlesztett rendszer megengedi, hogy szükség esetén bizonyos célok érdekében belső átalakítással, átrendezéssel „akciókat” hajtsunk végre. Erre leginkább akkor van szükség, ha úgy tapasztaljuk, az eddig kifejtett hatás nem elegendő, ha azt látjuk, hogy a rendszer ebben a formájában kimerítette lehetőségeit.

Több száz, esetenként több ezer külön-külön mozdítható weblappal, poszttal „csodákat” lehet tenni, rövid idejű, koncentrált átirányításokkal, nagyobb mennyiségű link összehangolt mozgatásával  könnyen aktivizálhatunk a rendszerbe bevonandó új és új egységeket vagy akár a céloldalra is koncentráltabb hatást gyakorolhatunk (vigyázat: ilyesmit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha egyfelől a rendszer már bizonyította önfenntartó képességét, másfelől ügyfelünk oldala a támogatottságnak köszönhetően stabilizálódott pozíciójában).

A rendszeren belül végrehajtott akció-lehetőségek lebonyolításának módozata legféltettebb szakmai titkaim közé tartoznak, egy lehetséges és kipróbált verziót azonban részletesen leírtam itt:

  • A SEO-offenzíva – Google kereső tartalom marketing

SEOprogramok néhány témája és eszközoldala:

Kreatív linképítő stratégia

Szemantikus hálózat és rendszer kiépítése. A backlinket küldő weboldalak külön tartalmi optimalizálása. Pr-cikk írás és megjelentetés