Webtartalom Google-keresése. Laptop alkatrészek

Laptop alkatrész webáruház

Számítástechnikai szakbolt kínálata: eredeti notebook akkumulátorok raktári készletből; gyári vagy utángyártott laptop töltő minden márkához és típushoz. Szervizi szolgáltatás: billentyűzet javítás és tisztítás, kijelző csere, laptop videokártya javítás 1 év garanciával.


Az internetes tartalmak keresése és a gépi tanulás

web - google keresés éaptoprólAz internetes tartalmak több milliárd (más szóhasználatban: billiónyi) weboldalon helyezkednek el. Ez még nagyon-nagyon messze van a Google nevét adó googol mennyiségétől (ez 10-nek a századik hatványa, míg a milliárd csupán a kilencedik), és elég hosszú ideig kellene még fennmaradnia az emberi civilizációnak ahhoz, hogy a józan ésszel felfoghatatlanul magas szám realitássá váljon (összehasonlításul: az Univerzum csillagainak a becsült száma mindössze 10 a harmincadikon). A weboldalak milliárdos nagyságrendje azonban így is túl nagy ahhoz, hogy átlátható, feltérképezhető legyen, a Google is csak egy töredékét képes bejárni és kereshetővé tenni. A világkereső ennek ellenére mégis globális képet ad a WEB-ről, mégpedig azon a réven, hogy a legfontosabb részét járja be és teszi kereshetővé. Hogy melyik a legfontosabb része, azt algoritmusai „dönti el” linkről linkre haladva. Amelyik webhelyre egyetlen link sem mutat, az láthatatlan marad, a bejárhatók közül pedig azok kerülnek be a Google indexébe (azok válnak kereshetőkké), amelyek fontosnak ítéltetnek. A fontosság egyik kritériuma éppen az, hogy hány link mutat rá – és milyen más oldalakról. Tíz évvel ezelőtt ez volt a legfontosabb tényező, mára maga a tartalom minősége lett mérvadóvá – miközben az értékelés bonyolult szempontrendszerét már a fejlesztők sem látják át teljesen, mivel a Google keresőalgoritmusa mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén folyamatosan fejleszti önmagát.

Ennek is köszönhető, hogy a  netes tartalmak nagy világkeresője az online szféra meghatározó tényezőjévé vált.

Ma a magyar nyelvű webhelyekre irányuló keresések 95-96 %-át a Google bonyolítja

– miközben annak, hogy egyes keresőszavakra mely honlapok jelennek meg kulcsszavas keresőtalálati rangsorok élén, óriási lett a jelentősége nemcsak a közvetlen online kereskedelemben (webáruházak), hanem a webről induló, de a tárgyi valóságban zajló üzleti akciókban is. Ha egy vállalkozás például laptopalkatrészeket forgalmaz egy adott városban, akkor a vásárlók számát azzal tudja a leghatékonyabban növelni, ha az adott árukínálatot jellemző szavakkal indított keresések épp ennek a cégnek a termékoldalait hozzák a találati listák élén.

Az ilyen vállalkozásnak tehát elemi érdeke, hogy webáruházának kulcsszavas termékoldalai top pozíciókat szerezzenek például olyanalkatrésznevekkel, mint:

  • ASUS laptop akkumulátor
  • Dell laptop töltő
  • Acer notebook billentyűzet
  • Hewlett Packard nyomtató festék
  • Apple pC képernyő
  • Tablet érintőpanelek
  • Samsung laptop videókártya

A Google keresési szempontjai

Hogy kulcsszavas rákeresésnél melyik weblap kerül a találati listán az első, második, harmadik stb. helyre, illetve top10-be, top20-ba, az döntő mértékben attól függ, hogy a Google értelmezésre is képes  keresőalgoritmusa az adott keresőkifejezésre nézve relevánsnak ítéli-e egy honlapot. Fogósabb kérdés, hogy a Nagy Nyomkereső szerint miben áll a relevancia, ám az világos, hogy

a találati eredményoldalon (SERP) az a weblap szerepel jobban, amely a keresőprogram speciális általános és szempontjainak mind formailag, mind tartalmilag leginkább megfelel.

A rangsorolási kritériumokat ma már a Google belső emberei sem ismerik pontosan, mivel az emberi agy képtelen követni a gépi tanulással rohamosan fejlődő szoftvert. Gondoljunk bele, hogy ez a program minden egyes keresés eredményét elraktározza adatbázisába, és feldolgozza a mutatókat: milyen forma és milyen tartalom milyen kulcsszavakkal mennyire volt megfelelő a felhasználó számára: megnyitotta-e a weboldalt, hosszan időzött-e rajta vagy visszafordult, illetve – és legfőbbképpen: hányan voltak rá kíváncsiak naponta, hetente, havonta. Sokan: akkor ez fontos oldal. Rengetegen: akkor minden bizonnyal valóban releváns, mérvadó, adekvát az adott témát és annak kulcsszavait illetően. Adódik

  • a tartalmi és formai jegyek sokasága egyfelől
  • és a keresettség, illetve a megfelelőség másfelől

– már csak össze kell kötni őket, és a szent Guggola máris tudja, mitől döglik a lény. Mivel sok-sok millió rákereséről van szó, a pici részeredményből irtózatosan sok megfeleltetés következik: embert ezt követni már nem tudja.

Korábban, amíg mérnökök kb. tizenötéves munkájának eredménye volt a keresőalgoritmus, tudni lehet, hogy létezik 200 fő rangsorolási szempont, és ezek alá egyenként és átlagosan kb. 250 kritérium tartozik, így kb. 50 000 keresőtényezőről beszélhettünk. Ez nagy szám, de emberi lépték. A gépi tanulással, feltételezhetően, a rendszer akár napi több ezer eddig feltérképezetlen összefüggést találhat a weboldalak tartalma és a keresési eredménnyel való felhasználói megelégedettség között. Ez akár azt is jelentheti, hogy a megfeleltetések száma hónapról hónapra annyival nő, mint amennyit a mérnökök korábban 15 év alatt kidolgoztak.

Éppen ezért ma már csak mosolyogni érdemes azon, amikor a cég szóvivői, fejlesztői, vezető emberei valamilyen konkrét SEO-kérdésre válaszolnak. Korábbi taktikájuk is a ködösítés volt, most azonban valószínűleg már gőzük sincs arról, mit művel teremtményük, az internetes keresések Doktor Frankensteinje.

Honlaptartalom optimalizálása és tartalommarketing

Általános értelemben a tartalommarketing egy áru vagy szolgáltatás propagálását jelenti. A keresőoptimalizálásban a tartalommarketing nem ezt fedi, jelentése nagyjából ez: hatékony keresőmarketing tevékenység végzése unique content létrehozásával és felhasználásával az optimalizált weblapon és a linkprofilt képző oldalakon. Nézzük, miért van szükség erre.

Manapság a a Google átláthatatlan szempontrendszerének főbb vonásait csak tapasztalati tényekkel lehet valamilyen mértékben kitapogatni. Úgy tűnik, az egyik legfontosabb elvárás a honlapok eredeti, egyedi tartalma lett. Természetesen nagyon fontos a kulcsszavas reprezentáció biztosítása és ugyancsak meghatározó tényező a bejövő linkek minősége és száma, de ezek akkor eredményesek, ha mögöttük tartalmi alapú komplex SEO-módszerek állnak. Ez utóbbiak lényege az

igen jelentős mennyiségű, tematikailag kapcsolódó értékes tartalom létrehozása a weben.

Az ilyen tartalom töredék nagyságú, de legfontos részének magára az optimalizált honlapra kell felkerülnie. Ezt volumenében sokszorosan felülmúlja a szakemberek által előállított kapcsolódó külső webtartalom, amelynek nagyobbik része a direkt linképítésben szerepet kapó weblapokra, blogokba kerül úgy, hogy a tartalomban elhelyezezésre kerül  egy-egy megfelelően megszövegezett link. Kellően szoros tartalmi összefüggések estében ezek összessége képezi a releváns linkprofilt.

Itt azonban nem állhat meg a tudomány: a linkprofilba tartozó oldalakat is – saját jogon –  optimalizálni kel. Illetve a második kör honlapjai köré harmadlagos, a harmadlagosak köri negyedik osztályú linkprofil építendő – és ez bármeddig folytatható – amíg el nem fogy a  SEO-szakértő linkcérnája.

A laptop alkatrészeket forgalmazó webáruház keresőmarketing programjában az optimalizáció tizedik hónapjába lépve a negyedik körnél tartunk.  Sergey Brin és Larry Page szelleme legyen velünk.


Webtartalom-keresés. A gépi tanulás révén fejlődő mesterséges intelligencia működése az ember számára követhetetlen. Sem a SEO elmélete, sem a világkereső cég főmuftijainak nyilatkozata nem adhat eligazítást. A tapasztalat azonban megerősíti, hogy a kulcsszavas keresések  eredményeként az a honlap szerepel jobban a találati rangsorba, mely a Google kereső szempontjainak mind általános, mind  speciális szinten formailag és  tartalmilag leginkább megfelel. Ilyen honlap a Laptop Szerviz Budapest webáruháza. Eredeti tartalom, internetes keresés, találati eredmény, seo szakértő, tartalommarketing stratégia, releváns linkek, kereső szempont, webtartalom optimalizálása egyedi módszerekkel

Share

Tartalommarketing – Mobilmarketing

mobil-tartalom-marketing

Tartalommarketing – Szövegmarketing – Marketingszöveg?

A linképítés göröngyös útját járva a szorgos honlap-optimalizátor, SEO- és Google-szaki el-elérkezik olyan pontokra, amikor szemantikai kérdésekbe ütközik. Fogalmakat kell értelmeznie, mert nem talál eléggé pontos definíciókat a hozzáférhető leírásokban.

Egyre gyakrabban szembetalálkozik a tartalommarketing fogalmával, de nem leli annak pontos meghatározását. Merthogy nincs neki. De adhat-e felmentést ez akkor, ha egy honlap tartalmi optimalizálásában fontosnak tartjuk, hogy a főbb kulcsszavak definiáljuk, arra is számítva, hogy hozzánk hasonlóan mások is szeretnék megtudni a kifejezés pontos jelentését. Addig-addig olvasgatja hát a leírásokat, míg megkísérelheti szintézisbe hozni a megközelítéseket és némi kétellyel az ő lelkében választ ad arra, hogy szerinte MI A TARTALOMMARKETING. (A probléma lényege: tartalommal végzünk-e marketingtevékenységet, avagy a marketingfolyamat irányul-e a tartalomra. Vagyis SEO.szemmel: honnan olvasandó a kulcsszó?)

Valamivel könnyebb a helyzete a mobilmarketing esetén. Afelől ugyanis nem igazán lehet kétség, hogy ez esetben a mobiltelefonokra célzott marketingről van szó, azaz minden olyasmiről, amiben a célközönség tagjait mobilkészüléke segítségével érik el, szólítják meg. (Tipikus példa az SMS-kampány, amelynek során tömeges számú szövegüzenetet juttatnak el címlista alapján valamely kiválasztott ügyfélkör tagjaihoz).

Ugyanakkor itt is felmerül a dilemma: a mobiltelefonok eladását, jobb értékesítését célzó marketingtevékenység nem mobilmatrketing-e?  De, valószínűleg az.  És vajon az okostelefonos alkalmazásokat (applikációkat) forgalmazó cég promóciós kampánya micsoda, ha nem mobilmarketing? Alighanem az is az. Itt sem árt tehát a fő meghatározás mellé odatenni a további jelentéseket is, hiszen ezek a magyar szóösszetételek gyakran több értelmezési lehetőséget nyitnak meg, mint angol megfelelőik (content marketing, mobile marketing), amelyeknél talán egyértelműbb, hogy első esetben a jelző révén végzett , a második esetben a jelzőre irányuló marketingről van szó, vagyis: tartalommarkleting = tartalom előállításával és közlésével végzett marketinges munka, mobilmarketing = mobiltelefonokra célzott marketing. Hogy a kulcsszó elemei milyen viszonyban vannak egymással, az a tartalomoptimalizálás szempontjából egyáltalán nem közömbös).

A témákról bővebben új tematikus blogomban:

Mobilmarketing – Tartalommarketing – Online tartalom – Linkmarketing A linképítő cikk folytatódik

Share

Minden a tartalom

honlaptartalom-googleEgyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy a SEO jelenlegi szakaszában, miután a Nagy Keresőprogram alapvetően megváltoztatta a preferenciáit, nagyjából minden a honlapok tartalmán múlik. Elsősorban persze a top Google-helyezéshez juttatni kívánt weboldalak tartalmáról van szó. Ha ezek nem eléggé gazdagok információ tekintetében, ha szövegezésük nem eléggé egyedi és ha közléseik nem eléggé értékesek, akkor szinte lehetetlen őket élpozícióhoz juttatni a találati listán, illetve csak akkor lehetséges, ha nem kell az erős oldalakat felvonultató konkurenciával megküzdeni. Ha azonban a rivális szereplők eléggé tartalomgazdag weboldalakkal vannak jelen a ranglistán, a bevett és évekkel ezelőtt még igen sikeres keresőmarketing-eljárásokkal képtelenség lenyomni őket – hosszú távon legalábbis. (Ezelőtt elegendő volt, ha nagyjából ügyeltünk a honlapon a kulcsszósűrűségre és fontosabb előfordulásokra címben, kiemelésben, aztán ráküldtünk a szájtra egy rahedli kulcsszavas linket – és a támogatott webhely máris szárnyalt a keresőtalálatok élére. Most ezzel semmire sem megyünk.)

A tartalomról beszélve a másik aspektus a linket küldő weboldalak tartalma. Merthogy bizony régen rossz, ha bármilyen esetleges témájú oldalakról szervezzük a hivatkozásokat. A gagyi szájtok eleve nem jöhetnek szóba, de jobb elkerülni az ilyen-olyan cég- és linkkatalógusokat, hirdetési oldalakat is: ezek közül legfeljebb a kifejezetten szakmai, témába vágó és lehetőleg a Google által értékesnek ítélt (PageRank!) oldalakat szabad felhasználni a linképítéshez. Ennél is hasznosabb, ha a releváns linkküldő oldalak tartalmát magunk alkotjuk meg. Én a linképítésben három fő eljárást alkalmazok ebben a vonatkozásban:

  1. Statikus tematikus oldalak készítése: tanulmányozom a támogatás alá vett honlap tartalmát és ahhoz igazodva magam is honlapokat készítek az adott tárgyban – persze nem feltétlenül ragaszkodva szigorúan a szakmaisághoz, hanem kicsit irodalmilag fogva fel a feladatot. Ha például a téma a virtuális szerverek bérlése, akkor nem kell feltétlenül műszaki pontosságra törekednem, hiszen valójában nem kínálok szerverbérlési szolgáltatást, csupán egy ténylegesen szolgaltatást kínáló cég honlapját akarom támogatni. FIGYELEM: ezek nem szatellit-szájtok, nem kopírozzák az eredeti oldalt sem tartalmilag (ugye, megint a tartalom), sem kinézetre, de még kulcsszavaiban is csak emlékeztet rá, a szövege pedig kifejezetten egyedi és meglehetősen változatos.  Mutatok egy ilyet:  VPS service + Szerverhosting
  2. Meglévő honlapjaim hozzáigazítása a témához. Ez leginkább úgy működik, hogy egy erős – más témájú – oldalamra rálényegítem az olptimalizált honlap jellegét. Ennek egyik eleme, hogy tematikus szövegblokkot írok az adott szájton – lehetőleg szintén egyedi és változatos tartalommal -, majd második mozzanatként belenyúlok az oldal forráskódjába s az adott témához igazítom a meta tagek tartalmát, a képfeliratokat, linkek buborékszövegét…
  3. Blogolni kezdek az adott témában. Nem feltétlenül indítok ehhez új blogot (bár az se rossz), hanem egy erős meglévőt használok a célra. Itt is: nem csupán tematikus posztokat írok, hanem a blog jellegét is hozzáidomítom az új feladathoz.

Ezen a módon tartalmi kontextust teremtek a céloldal számára. Ezután okosan és körültekintően megválasztott linkszövegek használatával tudom a saját webegységeimről úgy linkelni a céloldal, hogy az a Googlenak is tessen. Szinte látom, ahogy jóváhagyólag bólint koronás fejével a linkek mögött álló tényleges szövegösszefüggéseket regisztrálva.

Honlaptartalom optimalizálása

A Google keresőalgoritmusa megköveteli a tényleges tartalmi összefüggéseket a hivatkozó és hivatkozott weblap, azaz a linket  küldő és a linket kapó honlapok között, ezért vált mindennél fontosabbá a körültekintő tartalomoptimalizálás és webre kerülő szövegeket kreatív módon kialakító linképítés. | SEO, keresőmarketing, Google, kreatív linképítés, tartalom, honlaptartalom, szerver, szerverbérlés, vps, virtuális szerver, tartalomoptimalizálás 

Share

Mit tanít az Arvisura?

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 3.

<< Előzmény: 1.1.3.  Kállay O. Béla munkái: 1.1.3.1. A doktori értekezés, 1.1.3.2. – A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0) – 1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)

1.1.3.4. Az Arvisura név eredete

A SEO új elméletét kidolgozó kutató különös névadása sokáig értetlenséget keltett a keresőoptimalizálással és linképtéssel foglalkozó szakemberek  körében, mígnem a szerzőnek (lásd az előző részt) a keleti gyógyászattal foglalkozó könyvéből (Arvisura – Gógykelet), pontosan annak mellékletéből mindenki megtudhatta, hogy az ősi indiai védikus tanítás egyes alaptételei – jelesül az ayurvéda és az arvisura – szolgáltak alapul a Yollaka-sejtéssel szembesülő Kállay O. Béla első hipotéziseinek a felépítéséhez: ezek az ősi keleti tanok abból indulnak ki, hogy bármi alkalmas az emberi gyógyulás elősegítésére, gyógyíthat a kis kavics vagy a nagy vihar, egyaránt gyógyíthat a kellemetlen emlék és a felemelő képzet, egy matematikai képlet vagy a napfelkelte – minden attól függ, hogy mi magunk – az egészségét visszaállítani vagy megerősíteni vágyó ember – képesek vagyunk-e a gyógyprincipiumot ráruházni az adott tárgyra, fogalomra, jelenségre, képzetre  (voltaképpen ennek a ráruházási aktusnak a neve az Arvisura).

Létezik a fogalomnak ennél kiterjedtebb értelmezése is a védikus filozófiában, amely a gyógyitó jellegtől függetlenül bármilyen ősprincípiumnak az átlényegítését feltételezi a kozmikus világrend legfőbb alapjának. Ezt a felfogást némileg félreértve beszélnek egyes valódi vagy inkább önjelölt történészek (így például a hun-magyar őstörténettel foglalkozók) arról, hogy az ősprincípium  a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra.

De térjünk vissza a korszerű keresőoptimalizálás és kreatív linképítés elméleti alapját képező tudományos műhöz.

1.1.3.4. Metatézisek 2.0: az Arvisura-elmélet

Kállay O. metatézisei tehát olyat fogalmi átvitelek, amelyek révén arvisura-szerűen gyakorlatilag bármilyen internetes szövegtartalomra ráruházhatók a SEO-funkciók. (A kutató az említett könyvmellékletben más párhuzamot is von: a gyógyítás voltaképp a kondíciójavítás (a test, lélek és szellemi állapotának a javítása), és a SEO sem egyéb, mint egy webegység internetes keresési kondícióinak a javítása. )

Az Arvisura SEO-jelentése tehát lényegében valahogy így foglalható össze:

Az interneten közzétett és így a hálózatba iktatott (szöveg)tartalmak számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyekkel más (pl. nyomtatott) tartalmak nem. Ezek közé tartozik az a speciális tulajdonságuk, hogy hordozóivá tehetők bizonyos keresési alkalmasságoknak (SEO-funkcióknak). Ezek révén az alkalmasságok révén ruházódnak rá az eredeti (elsődleges) tartalmakra a külső (másodlagos) jellegzetességek úgy, hogy maguk is lényegi jegyekké válnak (innen a szó: rálányegülés). Ez tehát egyfelől az internetnek mint kommunikációs-interakciós hálózatnak köszönhető, másfelől akaratlagos aktust feltételez, olyan tevékenységet, amelyben az adott tulajdonságok „felismerődnek és kiaknázódnak” releváns szövegösszefüggés létesítése révén.

Az aktus egymást feltételező négy momentumból áll:

1.  az elsődleges tartalmak alkalmasságának a felismerése és megragadása;
2. az elsődleges tartalmakon kívül álló, azaz külső, másodlagos jellegzetességek elkülönítése;
3. az elsődleges tartalmak keresési alkalmasságának és a külső (másodlagos) jellegzetességeknek az összekapcsolása szövegösszefüggés létesítésével úgy, hogy:
4. a külső, másodlagos jellegzetességek maguk is az elsődleges tartalom lényegi jellegzetességévé váljanak (ez a voltaképpeni rálényegítés).

Mindez erős leegyszerűsítés, a Metatézisek 2.0 néven ismert értekezésben több tucatnyi oldalon át kerül részletes kifejtésre minden egyes pont, és a tézisek gyakran olyan információ- és rendszerelméleti fejtegetésekkel vannak alátámasztva, amelyek laikusok számára tökéletesen követhetetlenek. Itt szót sem ejtünk például az rálényegítő aktusok irányultságáról vagy számos lehetséges szempont szerinti tipizálásáról, netán a derivált (a szerző szavával: kifolyólagos) rálényegítésről. Teljességgel figyelmen kívül hagytuk az összefüggésrendszerek jellegét meghatározó gráfelméletből következő téziseket és szót sem ejtünk arról, hogy a nagy számban egymást követő rálényegítések a szerző szerint spontán módon kialakuló fraktál-rendszert képeznek.

Ami az egész nagyszerű, de igen szövevényes elméletből gyakorlati hasznosításra alkalmas (és amit az alkalmazók egyszerűen Arvisura-eljárás néven ismernek), azzal a Transzmutációk című másik alapmű foglalkozik. Mielőtt erre kitérnénk, egy újabb terminus technikus-szal azonban meg kell ismerkednünk. Ez pedig az elemi interakció fogalma.

Erre a következő posztban kerítünk sort.

Következik: Az elemi interakció (a keresés alapfoka)

Összefoglalás

Mit tanít az Arvisura? Kreatív linképítés – 3

A komplex weboldal-keresőoptimalizálás és a tartalmi alapú kreatív linképítés Arvisura-elmélete a másodlagos SEO-funkcióknak valamely elsődleges tartalomra való rálényegítését jelenti. Szószedet: keresőoptimalizálás, linképítés, seo, arvisura, tartalom marketing, szövegösszefüggés, jellegzetesség, rálényegítés, elemi interakció, metatézis, linkmarketing, transzmutáció, honlap keresőoptimalizálás és Arvisura: SEO-funkciók rálényegítése a honlaptartalomra. Szöveg marketing, releváns tartalom, kontextus


Ajánlom még:

 

Share

A Yollaka-sejtés

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1.

linképítés - yollaka-sejtésA korszerű keresőoptimalizálás a tartalmi alapú kreatív linképítésre épül. A tartalmi alapú linképítés 2006-ban kidolgozott és 2013-ban (azaz, Google-időben mérve: nemrégiben) nyilvánosságra hozott rendszere elméleti metatézisekből és gyakorlati transzmutációkból áll, a rendszer egésze nem teljesen tisztázott okokból a Piréz Arvisura Tanítás néven vált ismertté. Elméleti alapjainak kidolgozása tehát 2006-ban történt, de mindaddig nem nyert elismerést sem a tudományos világban, sem a szűkebb szakmai körökben, míg a Google Penguin Algorithm frissítések 2012-es és főleg 2013-es életbe léptetése nem bizonyította be a gyakorlatban, hogy az elmélet érvényes és kiválóan alkalmazható.  Az elméletet kidolgozó kutató csaknem úgy járt, mint Gábor Dénes, aki már 1947-ben kidolgozta a holográfia elvét, de ennek érvényességét csak a lézer-fény felfedezése után lehetett bizonyítani, így 34 év késéssel, 1971-ben kapott fiatalkori munkájáért Nobel-díjat. Nos, Kállay O. Béla Metetézisei is hiába voltak szinte tökéletesen kidolgozva 2006-ban, csak a 2012-es és 2013-as Google-algoritmus-frissítések bizonyították be az elmélet helytálló voltát, és a Tanítás csak ezután kapott nagyobb publicitást.

Sorozatomban az elméleti alapok és a gyakorlati alkalmazások körvonalainak ismertetésére vállalkozom, mint azt előző posztomban – A Google-Pingvin szárnya alatt – megígértem, így vázolva a tartalmi alapú keresőoptimalizálás mibenlétét.

A tartalmi alapú kreatív linképítés

1. Metatézisek – elméleti alapok

1.1. Keletkezéstörténet

1.1.1. A Yollaka-sejtés

Az Arvisura elméleti alapjait lényegében Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) vetette meg azzal 2001-ben, hogy a webtartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok akkor már kidolgozott skálafüggetlen jellege és a tartalmi kontextusok gócosodása közötti összefüggésre. Megfigyelését gondolatkísérlettel társította, így keletkezett a Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis, amely kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva így hangzik:

A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat gócpontjaiban elhelyezkedő webtartalmak közötti  interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti kontextus-megfelelések számával és mélységével.

Még egyszerűbb és kevésbé árnyalt megfogalmazásban: minél több és minél mélyebb tartalmi összefüggés van az interneten összekötött két webhely között, annál valószínűbb, hogy ezek között interakció keletkezik, s ez az interakció annál gyakoribb és egy időegység alatt annál sűrűbb lesz, minél nagyobb és mélyebb a tartalmi összefüggés a két webhely között.

Yollaka nem tisztázta pontosan sem azt, hogy pontosan mit ért interakción, sem azt, hogy konkrétan mit fejez ki a konktextus-megfelelések mélysége.  Ezek tisztázása már a magyar Dr. Kállay O. Bélára várt, aki a Yollaka-sejtés alapján 2006-ban kidolgozta a keresőoptimalizálás metatéziseit.

1.1.2. A Kállay-kettős színre lép

A finn kutató sejtése valószínűleg elfelejtődött volna más irányt vevő kutatásai mellett, ha egy finnugrisztikai konferencián meg nem ismerkedik a magyar Kállay Labord irodalomtörténésszel. Yollaka itt előadást tartott „A lív nyelv mint információelméleti szoftver” címmel, majd az egyik estén közös asztalnál borozgattak, amikor Labord megemlítette, hogy az a bolond Béla nevű bátyja jó nevű pszichiáter létére most szintén az információelméletbe ásta be magát, egyetemet végzett és perceken belül doktorálni is fog… Yollaka kifejtette, dehogy bolond az a Béla: az információelmélet mint tudomány újabb lendületet kapott az internet elterjedésével és most már annyi információ áll a kutatók rendelkezésre, hogy talán még az ő sejtését is igazolni lehetne. Miféle sejtés?, kapta fel a fejét a fiatalabbik Kállay. De hiába mondta el Alberd egyszer, kétszer, háromszor – a magyar bölcsész képtelen volt a definíciót megjegyezni. Kérte: írná ezt meg neki emailben – a bátyját talán érdekelné.

Érdekelte. Kállay Béla éppen azelőtt nyújtotta be doktori értekezését, amelyet „Tartalomkeresés az interneten avagy a szemantikus web távlatai” címmel írt, éppen nem akadt sürgős munkája, volt hát ideje töprengeni a Yollaka-sejtésen, illetve azon, hogy esetleges bebizonyításán túl ez a sejtés mit jelenthet szaktémáját, a tartalomkeresést illetően.

Egy hónappal később pedig már el is kezdte a Metatézisek kidolgozását.

(Folyt. köv.) 


A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1. rész. Korszerű keresőoptimalizálás: szövegösszefüggéseken alapuló tartalommarketing + organikus linkprofil építés. A Yollaka-sejtés és a releváns tartalom, Metatézisek, SEO-link

Ajánljuk még:

Share

ungparty kultblog

ungparty google index - unique content blog A sok Ungparty… kezdetű blogok egyikét a wordpress.com ingyenes tárhelyen nyitottam. Új szövegeket nem készültem ide írni, célom az volt, hogy KULT témájú blogbejegyzéseimet egy helyen összegyűjtsem. Persze akkor azt még nem lehetett tudni, hogy a Google nem igazán szíveli az újraközléseket, viszont nagyra becsül minden unique content tartalmat – keresőmarketing szempontból ennek utóbb nagy jelentősége lett internetes jelenlétemben. Alább az eredeti bejegyzés, helyesebben még ez sem igaz, ez sem eredeti, a jelen blog sokáig csak ajánlóhelyként működött és ez a kis hírverés főblogomban is megjelent. Tehát eredetileg:

Google index: UngParty KultBlog

Idexálta a Google kultblogomat! Addig is, ameddig egy tervezett összefoglaló honlapom elkészülne, felújítottam egyik régi blogomat. Most amolyan válogatóhelyként működik: ide gyűjtöm össze az utóbbi években filmes, könyves, képzőművészeti, zenei és más kulturális témákban írt kritikáimat, jegyzeteimet. Némi késéssel felkerülnek a legújabbak, és szép sorban a régebbiek is. Az utolsó frissítéssel például három elfelejtett könyvkritikámat élesztettem újjá: Bujaságunk története könyv, Bankrablás Gömörben könyv, Tsúszó Sándor piréz író: Egy utazó derűs rezignáltsága
UNGPARTY KULTBLOG – ungparty google index – unique content blog – kultúra, film, irodalom, zene, könyv szöveg tartalom
Share