Bejövő linkek hatékonysága

Mitől függ a bejövő linkek hatékonysága?

Bár jelentőségét olykor a Google emberei is relativizálni próbálják, a keresőoptimalizálás legfontosabb része volt és maradt a linképítés. Miközben a saját érdekeit is érvényesítő világcég azt kommunikálja, hogy a keresőalgoritmusok a honlapokon elhelyezett releváns tartalmat értékelik első sorban és egy weboldal tartalmi jegyeinek az optimalizálása révén kerülhet a honlap az első helyre a keresőben, aközben tudjuk, hogy ez nincs pontosan így. Például a konkurencia versenyben két hasonló kvalitású website közül az érhet el jobb helyezést, amelyiknek jobb a hivatkozási háttere (linkprofilja), éppen ezért a bejövő linkek jelentősége ma is óriási.

Abban azonban kétségtelenül nagy változás történt, hogy milyen kritiriumoknak kell megfelelnie a külső hivatkozásnak ahhoz, hogy valóban hatékonyan támogathassák a megcélzott internetes entitást (céges oldalt, webáruházat, személyes szájtot…). 2012-ben erről egy igen terjedelmes tanulmányt írtam, annak állításai azonban mára nagyrészt elavultak, például amiatt, hogy a Google megszüntette a PageRank mutatók nyilvános használatát. Ezek a PR-számok korábban jól jelezték, hogy a nagy kereső mekkora linkerőt tulajdonít egy-egy webhelynek. Azóta sokkal nehezebb a SEO-szakemberek dolga, más szempontokat kell figyelembe venni. (Aki kíváncsi arra, hogyan számítgattam optimalizációs munkám kezdetén a bejövő linkek értékét, a régi számtásaimat-becsléseimet itt találja: A bejövő linkek SEO-hatékonysága – becslés, számítás.

Mai fejemmel tapasztalataimat így foglalhatom össze.

Hatékonyság = Linkerő + relevancia + időfaktor

E három tényező közül az első kettő igen összetett, sok részfaktortól függ, érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni őket

1. A linkerő a küldő oldal erejétől függ

De milyen az erős weblap, mi növelheti az elhelyezett link erejét?

bejövő linkek - backlinks

A bejövő linkek hatékonysága és a releváns kontextus

Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy kis marginális magánblog posztjában elhelyezett hivatkozás hatása igencsak csekély, míg egy nagy hírportál cikkében szereplő link nagyban hozzájárulhat a jó helyezések eléréshez. A linkerő ugyanakkor nemcsak attól függ, hogy a közlő szájt kicsi vagy sem, bár ez is mérvadó. Én valahogy így sorolnám fel egy weboldal azon tulajdonságait, amelyek alapját megítélhető, milyen erővel rendelkeznek a rajta elhelyezett hivatkozások.

A weboldalak annál erősebbek,

  • minél nagyobb a látogatottságuk
  • minél több külső link mutat rájuk
  • minél több keresőkifejezéssel szereztek topp helyezést a találati listákon
  • minél több indexelt aloldalból állnak
  • minél relevánsabb a tartalmuk az érintett témákban
  • tartalmilag minél optimalizáltabbak
  • formailag minél több keresőszempontnak felelnek meg (keresőbarát weblap)
  • megbízhatóak, stabilak (mindig elérhetőek)
  • dinamikusan fejlődnek (egyre több indexelt URL, bővülő adatbázis)
  • minél régebben észlelte őket először a Google

A sorrend egyfelől nem feltétlenül fontossági, másfelől egymással is összefüggő faktorokról van szó, mert pl. érthető, hogy a sok külső link és a jó helyezések hozzák a magas látogatottságot, az optimalizált releváns tartalom és a formai megfelelés pedig feltétele a jó helyezések megszerzésének; ugyanakkor a magas forgalom okán a site egyre több külső linket szerezhet… Ezek tehát egymással összefüggő tényezők.

Ha nincs módunk nagy forgalmú portálokon linket elhelyeznünk, kis saját fejlesztésű oldalainkkal is jó eredményt érhetünk el, ha a többi szempont közül minél többet teljesítjük.

  • Egy tartalmilag nagyon gondosan optimalizált
  • jó minőségű linkprofillal megtámogatott
  • saját területén értékes tartalmú
  • pár kifejezéssel a Googleban is jól szereplő
  • rendszeresen frissített és indexált
  • hosszabb ideje működő (esetleg veterán) oldal

igen komoly linkerőt képviselhet akkor is, hogy látogatói forgalma csekély. Ha tehát a linképítő munkát saját webbázisunkra alapozva végezzük, elengedhetetlenül fontos nagy gonddal felépített, optimalizált, rendszeresen gondozott weblapokkal, blogokkal, honlaprendszerekkel rendelkeznünk. Ezekben a struktúrákban hozhatunk létre egy-egy konkrét SEO-projektum keretében megfelelő bázist a linkprofil építéshez.

2. A link relevanciája: mi és mire nézve legyen releváns?

A küldő oldal, a fogadó oldal és a linkszöveg kölcsönös relevanciája

bejövő linkek - backlinks

Tartalmi összefüggések a küldő és kapó oldal között

Csak úgy kitett linkekkel ma már nem megyünk semmire. Hiába teszünk ki hivatkozást akár több száz oldalra (mondjuk főleg láblécekbe, oldalsávokba) – ezek hatása minimális, de azzal sem túlzunk, ha azt állítjuk: az ilyen hivatkozásokat ma már a keresőalgoritmusok figyelmen kívül hagyják. Élő, hatékony linket úgy állíthatunk elő, ha új tartalmat hozunk létre és a kattintható hivatkozást megfelelő kontextusba helyezzük.

A linket releváns tartalmi összefüggések fókuszába kell helyezni!

Ez azt jelenti, hogy hivatkozásunknak szorosan kapcsolódnia kell mind saját szövegkörnyezetéhez, mind pedig a hivatkozott webhely tartalmához. Ez természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha

  1. A linket küldő oldal és a linket kapó oldal között nyilvánvaló, lehetőleg szoros tartalmi összefüggés áll fenn
  2. A link szövege szorosan kapcsolódik mind a küldő, mind a kapó oldal tartalmához

A tartalmi összefüggés és kapcsolódás fogalma külön tárgyalást érdemelne. Természetesen sokkal többről van szó, mint szóegyezésekről, de még a hasonló vagy rokon téma sem mindig elegendő. Mélyebb összefüggésekre is szükség van, olyanokra, amelyeket a szemantikus keresés és a látens szemantikai indexelés fogalomköre ír le.

3. Idő-faktor: mióta és meddig van kinn a link

Ez talán külön magyarázatot nem igényel, világos, hogy két különböző, de azonos erősségű weboldalon a 6 éve kitett és azóta ható nem háborgatott link ereje sokszorosa lehet annak, mint annak, amelyet csak pár hónapja helyeztünk el. Az abszolút idő mellett azonban érdemes a relatív időt is nézni: utóbbi attól függ, hogy a googlerobotok ezalatt hányszor érzékelték a hivatkozást. Egy nagy hírportálon az új cikkeket naponta indexeli a kereső, egy kis forgalmú blog posztját esetleg havonta. Így ha mind az egyik helyre, mint a másikra 6 hónappal ezelőtt került ki a linkünk, akkor bár a két időfaktor abszolút értékben azonos, ám világos, hogy ha ezalatt a portálon a robototok kétszázszor találták ott a hivatkozást, míg a blogon 3-4 alkalommal, akkor relatíve az előbbi sokkal régebbinek, az utóbbi pedig még elég zsengének számít.

A célzott weblappal tartalmi kontextusban álló releváns külső linkek megfelelően nagy száma igazolja a weboldal hitelességét. Top weblapok optimalizálása – SEO

Share

A bejövő linkek fraktálhálózata

A bejövő linkek rendszere. Backlink fraktálhálózat építése

backlink hálózat építése

Az bejövő linkek épített hálózata keltse a természetesség látszatát: rend és esetléegesség

Linkprofil építés: tudatos rend és spontán káosz

Hogyan érjük el, hogy linképítő munkánk eredményét a Google algoritmusok ne tekintsék manipulációnak és ne büntessék honlapunkat hátrasorolással?

Rossz megoldás, ha minden webhelyről közvetlenül a céloldalra hivatkozunk. Ezzel egyetlen pontba mutató sugarak rajzolata adódik és azonnal felismerhető, hogy céltudatosan igyekeztünk egy weboldal helyezéseit külső linkekkel manipulálni. Ennél sokkal kifinomultabb módszerekre van szükség – de ehhez elég nagy saját webrendszerrel kell rendelkezünk.

bejövő linkek hálózata

A bejövő linkek természetes rendszere fraktálhálózatra emlékeztet. Ilyet építsünk!

A bejövő linkek imitált természetessége

A honlapok eredményes keresőoptimalizálásában kétség kívül a bejövő linkeké – backlinks – a legnagyobb szerep, abban az értelemben legalábbis, hogy a körültekintő linképítő munka igényli a legtöbb időráfordítást és a folytonos fejlesztést. A honlapot elegendő egyszer feltölteni, elegendő egyszer dolgozni azon, hogy tartalma releváns és felépítése a Google elvárásainak megfelelő legyen, mint ahogy elegendő egyszer (építése vagy utólagos optimalizálása során) eleget tenni annak a 25-31 (esetleg akár valamivel több) fontos SEO-szempontnak, amelyek alapján a keresők az oldalt alkalmasnak tarthatják a jó kulcsszavas szerepeltetésre a találati listákon. Magyarán: a minőségi tartalmú és a keresőrobotok által jól feltérképezhető és az algoritmusok értelmezését segítő keresőbarát weboldal előállítása egyszeri szakmai feladat, utólag legfeljebb finomításokra lehet szükség.

backlink - linkprofil

Káosz és rend: fraktál

Ezzel szemben a külső webtámogatás, azaz a linkprofil felépítése és fejlesztése hosszú folyamat – és elméletileg soha nem ér véget. A gyakorlatban persze mégis fontos bizonyos időkorlátokkal számolni, de annyi bizonyos, hogy felelőtlen (vagy szélhámos) weboptimalizátor az, aki három (de inkább 4-6)  hónapnál rövidebb határidővel vállal munkát, mert kevésbé terhelt kulcsszavakkal ugyan lehetséges az első 1-2 hónapban is jó eredményt elérni, de nagy a valószínűsége annak, hogy később drámai visszaesés történik. Olyan üzleti jelentőségű kulcsszavakkal azonban, amelyekre sok találat adódik és ezért valószínűleg a konkurencia is kellőképp nagy és erős, egy SEO-projekt teljes kifutása lehetetlen 3-4 hónapnál rövidebb idő alatt – a webháttér elejét ennél rövidebb idő alatt lehetetlen biztosítani. Az sem segít, ha a szakember kétszer többet dolgozik naponta, mert, mint tudjuk, a Google erősen bünteti az erőszakos és nem-természetes módszereket, így a túlzott számú linkszám-növekedést is. No meg: a Google meglehetősen lomha állat, komótosan idexeli a periférikus weboldalakat, ráérősen lép utána az új linkeknek, így mi hiába szaporázunk, ha az érvényesítés lassúbb ütemben történik. A linkeket küldő blogon például fölösleges kétnaponta posztolni, ha a Google-robotok csak hetente jár arra. Nem túl frekventált, alacsony látogatottságú, leginkább keresőmarketing célokat szolgáló honlapok esetében két látogatási idő között akár hónapok is eltelhetnek.

Aki vállalja egy honlap kulcsszavas Google-pozíciójának a hatékony javítását, az ugyan elbíbelődhet napokig magának a honlapnak a bütykörészésén, de idejének-energiájának a döntő részét a külső linkek rendszerének a felépítésére fogja fordítani. Különösen így van ez azóta, hogy puszta linkekkel már nem mehetünk semmire: minden hivatkozás számára megfelelő szöveges hátteret is biztosítanunk kell.

Rendszerben, hálózatban kell gondolkozni

A bejövő linkek hatékonyságával foglalkozó régebbi posztomban (amelynek bizonyos aspektusai már elavultak amiatt, hogy a Google már nem teszi nyilvánossá a weblapok PageRankértékét) számos fontos tényezőt jártam körbe, de nem érintettem azt a kérdést, hogy

a külső weboldalakon elhelyezett linkek ugyan külön-külön, önállóan és egyesével mutatnak a céloldalra, és elsődleges hatásukat is ekként fejtik ki, ám összesített erejük mégsem csupán az egyes linkek erejének összegével egyenlő.

De nem ám! Illetve csak akkor, ha ezek a bejövő linkek teljesen különálló, független, elszigetelt, mondhatni magános weboldalakon helyezkednek el. Ha azonban egymással is hivatkozási vagy pláne kölcsönhivatkozási kapcsolatban vannak, akkor már valamiféle rendszert alkotnak, olyat, amelynek feltérképezhető linkhálózata van.

Nos, a linkprofil felépítését illetően az én

honlapoptimalizálási stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal operálok és nem nagy számú egyes linkekkel dolgozom, hanem minden munkámhoz külön webrendszert építek fel.

Erről másik szakmai blogomban erről részletesebben is írtam: A kreatív honlapoptimalizálás egyéni módszerei.

Ott, előbb bemutatva a rendszert képező fontosabb alkotóelemeket, magáról a rendszerbe állításról ezt írom:

Évek munkájával kifejlesztett egyéni keresőoptimalizáló stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal és az azokon elhelyezett hivatkozásokkal operálok, hanem teljes támogatói webrendszert építek. A különálló oldalak rendszerbe állítása elsősorban kulcsszavas, szöveges linkek révén történik, de eközben ügyelek arra is, hogy a rendszer alapját képező oldalak tematikus szempontból is összefüggjenek, és – amennyire lehetséges – ezekhez nem csupán linkjeik révén kapcsolódjanak a periférikus oldalak, hanem legyenek más (közvetett) kapcsolódásaik is.

A rendszer megfelelő szerkezeti felépítettsége kulcskérdés. A struktúra kidolgozása mindig a legtöbb figyelmet és körültekintést igényló munka.

Az eredeti helyen több pontba foglalva soroltam fel, szerintem a létrehozandó rendszernek milyennek kell lennie ahhoz, hogy egyfelől valóban rendszerként működjön, azaz összegezze és sokszorozza az egyes linkek erejét, másfelől ne hívja ki a Google „haragját”, ne kerüljön a manipuláció gyanújába, azaz ne adjon okot semmilyen szankcióra. (Tudjuk például, hogy a sok egyforma elemből álló nagy linkfarmok, a sokszoros oda-vissza hivatkozások vagy a ciklikus körbelinkelések szinte bizonyosan hátrasoroláshoz vezetnek – az ilyen megoldásokat érdemes messziről elkerülni.)

Ott azt írom, arra kell törekedni, hogy a számos központi és periférikus tartományból álló rendszer akkor megfelelő, ha

  • egyszerre kelti a rend és a káosz benyomását.

Hogy ilyen rendszert pontosan miként kell felépíteni, azt ott nem árulom el, és egyik  legfőbb szakmai titkaimat itt sincs szándékomban kiteregetni, de az ott közölteken mégis továbblépnék egy terminus technicus alkalmazásával, merészen kijelentve, hogy a céloldal számára épített webtámogatói hálórendszernek egyfajta folyamatosan fejleszthető, befelé és kifelé korlátlanul továbbépíthető

fralkátálhálózat

mintájára kell felépülnie. A fraktál szót hallva persze ne a szabálytalan elemeket nagyon szabályosan ismétlő-nagyító-mozdító tetszetős grafikákra vagy a hópelyhek tetszetősen szimmetrikus rajzolatára gondoljunk, hanem arra, amit a nem egész számú dimenziós terekről  vagy a skálafüggetlen hálózatokról tanultunk a felsőmatematikában. Ha tanultunk…

Ha nem, akkor alkalmazhatunk olyasfajta egyszerűbb trükköket, mint amilyeneket például a szociológusok vagy közvélemény-kutatók használnak, ha tudományos hitelességgel kívánnak egy nagyobb halmazból véletlenszerű mintát venni, de ennek a véletlenszerű mintavételnek megadják a pontos szabályát, azaz a véletlenre szabályszerűséget húznak. Például: a közvéleménykutatók minden faluban a főutcán a jobbról tizenötödikként álló házba térnek be, vagy az utcán a velük nyolcadikként szembejövő embert szólítják meg. Ám ez voltaképp még nagyon primitív megközelítés: a szabály túl egyszerű, a véletlen nagyon megszabott, a megkérdezetteket összekötő vonalhálózatról egy laikus szemlélő számára is lerí, hogy nem természetes úton, hanem tudatps tervezéssel jött létre.

Most kicsit elrugaszkodva a linképítés konkrét feladatától játsszunk azonban el azzal, alkothatunk-e akaratlagosan olyan kiválasztási módot, amelyről már nem árulkodik a szabályszerűség? Valószínűleg: igen. Mondjuk azoknak a végpontoknak a hálózata már elég jól közelíti a se nem káosz, se nem rend, se nem véletlen, se nem szabály követelményét, amelyeket például egy ilyen előírással választanánk ki:

Minden faluba érkezve a falu nevében az egyes betűknek számokat feleltetünk meg (alfanumerikus megfeleltetés), még ám aszerint, hogy mikor érkeztünk a faluba: a betűk hátulról kezdve sorra az adott hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc számát adják meg, (ha hosszabb a falunév 6 betűnél, elölről kezdjük). Az adott számokból minden betűnél kivonjuk azt a számot, amely azt mutatja, hányadik a betű az ábécében, majd hozzáadjuk azt, hogy hányadik a falunévben. Az összes kapott számot összeszorozzuk, a szorzatot elosztjuk a falu lakosainak a statisztikákban szereplő számával; az eredményből a mássalhangzóval kezdődő falunevek esetén a teraszos házak, magánhangzóval kezdődők esetén a nyilvántartott internet előfizetők számát vonjuk ki. Az így kapott N szám mutatja, hanyadik szembejövőnek kell feltennünk kutatásunk kérdéseit.

Látszatra ez már „durvább” akár a természetes véletlennél is. Pedig a szabály nagyon is benne van. De ezt már talán a Google gépi intelligenciája is csak megfelelően nagy minta esetében venné észre :)

A linkprofil építésére használt bázis nagysága

Nyilvánvaló, hogy ha mindössze húsz saját oldallal rendelkezünk, nem tudunk fraktálhálózatot építeni, mert egyszerűen nincsen elég variációs lehetőségünk. Ám képzeljük el, hogy egy SEO-projektben speciálisan a munka kedvéért építünk 20 darab tematikus bázisoldalt és indítottunk 2 új tematikus blogot, emellett rendelkezésünkre áll 60 régebbi blog, egyenként néhány száz vagy akár ezer bejegyzéssel, továbbá 8-10 ezer (!) statikus oldal. Minden egyes URL esetében eldönthetjük: mit linkelünk a hozzá tartozó weboldalról: magát a céloldalt; annak valamelyik aloldalát; saját bázisoldalunkat; valamelyik blogunkat; valamelyik blogunk valamelyik posztját; egy statikus perifériaoldalt; illetve: melyik olyan oldalt linkeljük, amely a fenti oldalakra mutató linkek valamelyikét tartalmazza… Létrejönnek az első szintű hivatkozásokat linkelő másodlagos, harmadlagos stb. linkek, kirajzolódik a linkprofil gyönyörű fraktálhálózata. Mindenki örül.

 

Share

A bejövő linkek SEO-hatékonysága – becslés, számítás

Sajnos ennek a posztnak a tartalma részben elavult, miután a Google megszüntette a PageRank mutatók nyilvános használatát. Azóta sokkal nehezebb a SEO-szakemberek dolga. De talán ma is érdekes elolvasni, hogyan számítgattam a bejövő linkek értékét akkor, amikor ez a mérőszám volt a mérvadó.

A backlinkek SEO-hatékonysága – becsléseim 2012-ben

bejövő linkek értékeA keresőoptimalizálásnak csak bizonyos kiragadott tényeit ismerő laikusok körében elterjedt felfogás, hogy a honlap sikerét (felívelését a Google-listán) a külső linkek adják (ami igaz), miközben ezek számát tarják mérvadónak (ami viszont nem). A bejövő linkek hatékonysága összességében nemcsak, sőt, nem első sorban mennyiségüktől függ, hanem igen sok egyéb tényezőtől, többek között a minőségi mutatóktól és az időfaktortól.

Több év tapasztalata és bizonyos elméleti megfontolások alapján felállítottam egy meglehetősen bonyolult képletet, amely talán segíthet abban, hogy megbecsüljük, még inkább, hogy összehasonlítsuk a linkek effektivitását, azaz közvetlen hatásukat a céloldal SEO-helyzetére nézve. Ez a közvetlen hatás még nem jelent tényleges előremozdító erőt (ez még sok egyéb faktortól is függ), de a ráhatás nagysága szerintem nagyjából felmérhető képletem alapján.

Ezzel együtt fontosnak tartom leszögezni, hogy az alább olvasható állítások nem tekinthetők adekvát tényeknek, egyes elemeiben inkább csak feltevések, lehetséges megközelítések fogalmazódnak meg, olyan megfontolások, amelyek valószínűleg nem állnák ki a tudományosság szigorú próbáját, de empirikusan esetleg mégis használhatók akkor is, ha abszolút értékek helyett inkább csak összehasonlításra, becslésre alkalmasak és ezen a réven engednek következtetéseket levonni. Éppen ezért szigorúan csak házi használatra ajánlom (erős idegzetűeknek és elvetemült ínyenceknek) kérem, a SEO-egyetemen egyelőre ne tessék tanítani.

A képlet és a hozzá tartozó magyarázatok közreadásával egyben inspirálni szeretném a honlapoptimalizálás fortélyaihoz nálam jobban értő kollégákat, hogy esetleg dolgozzák ki a saját verziójukat vagy pontosítsák, finomítsák az enyémet.

No, akkor lássuk a medvezsonkát.

A link-hatékonyság kiszámítása

Egy szöveges linknek a céloldalra gyakorolt SEO-hatékonysága az adott témát illetően az alábbi képlettel fejezhető ki:

E = RGSDP   (a szorzójeleket kitéve: E = R × G × S × D × P)

ahol:

E – a bejövő link keresőoptimalizációs hatékonysága (SEO-effektivitás);

Rrelevancia; a linket küldő oldal relevanciája az adott témában egy 5-ös skála szerint

az R értéke eközben:

    • 0,25 – ha az oldal irreleváns
    • 0,5 – mérsékelten releváns oldal
    • 1 – közepesen releváns oldal
    • 2 – erős relevanciájú oldal
    • 3 – igen erős relevanciájú
    • 4 – kiemelten erős relevanciájú

G – a linket küldő oldal Google-besorolása, amelyet a PageRank-érték (PR) határoz meg a következőképpen:

az G értéke

    • 0,25 – ha az oldal PR-száma: N/A (nincs adat)
    • 0,5 – ha az oldal PR-száma: 0 (nulla)
    • 1 – ha az oldal PR-száma: 1
    • 2 ha az oldal PR-száma: 2
    • 4 ha az oldal PR-száma: 3
    • 8 ha az oldal PR-száma: 4
    • 16 – ha az oldal PR-száma: 5
    • 32 – ha az oldal PR-száma 6
    • 64 – ha az oldal PR-száma 7
    • 128 – ha az oldal PR-száma 8
    • 256 – ha az oldal PR-száma 9
    • 512 – ha az oldal PR-száma 10

(mint ismeretes, a PR-szám mögött logaritmus-függvény áll, igaz, hogy az 10-es alapú, így a 10-100-1000 stb. sorozatot kellene alkalmazni szorzóként, de privát tapasztalatom szerint a link ereje lépésről lépésre nem növekszik tízszeresére, inkább csak megduplázódik.)

S stabilitás, állandóság, azaz az oldalra mutató link hatásának időfaktora hónapok szerint értékelve, tekintettel az indexációs időre is

az S értékét általában 1-nek vehetjük, ettől eltérni a következő esetekben érdemes (egy kb. havonta indexált oldal esetén)

    • 0 – ha a link kintléte alatt nem történt Google-indexáció
    • 0,5 – ha a link kintléte alatt csupán 1 indexáció történt
    • 1 – ha a link legalább 3 hónapig kint volt
    • 1,2 – legalább 6 hónapig
    • 1,4 – legalább egy évig
    • 1,5 – két évig

Ddinamizmus, azaz a küldő oldal Google-indexálásának átlagos gyakorisága

a D értéke:

    • 0,8 – 2 hónapnál hosszabb idő 2 Google-indexálás között
    • 0,9 – 1 hónapnál hosszabb, 2 hónapnál rövidebb idő
    • 1 – nagyjából havi indexáció
    • 1,1 – havi 2-3 indexáció
    • 1,2 – nagyjából heti indexáció
    • 1,3 – heti 2-6 indexálás
    • 1,4 – nagyjából napi indexálás
    • 1,5 – napi többszöri indexálás

Pparcialitás, azaz megoszlás, amelynek értéke attól függ, hogy a küldő oldalon hány különböző link szerepel – tekintve hogy az oldal link-küldő ereje valamelyest megoszlik a rajta elhelyezett linkek között. (Az elképzelés, hogy ha 10 link van az oldalon, azok egyesével 2× erősebbek, semmint ha 20 lenne: alapvetően téves – de kétségtelen, hogy a linkek száma és ereje között  fordított összefüggés áll fenn.)

a D értéke:

    • 0,7 – 200-nál több link az oldalon
    • 0,8 – linkek száma 100-199 között
    • 0,9 – 50-100
    • 1 – nagyjából 50 link
    • 1,1 – 30-50 link
    • 1,2 – 20-30 link
    • 1,3 – 10-20 link
    • 1,4 – 5-10 link
    • 1,5 – 5-nél kevesebb link

Újra hangsúlyozom, hogy ezeknek a számoknak a meghatározásában aránybecslésemre és tapasztalatomra támaszkodtam – valódi tudományos igazolással nem szolgálhatok.

A képlet használata

Tegyük fel, hogy egy adott link közepesen releváns oldalról érkezik (R=1), amelynek GooglePageR-értéke 1 (G = 1) és a link 3 hónapon át van kitéve (S=1), a küldő oldal kb. havonta frissül (D=1) és 50 körüli a rajta található linkek száma (P=1). Ez esetben a képletbe helyettesítve az értékeket:

E = 1×1×1×1×1

E = 1

Ez tekinthető a viszonyítási alapnak: egy nagyjából átlagosnak látszó eset, amikor a link SEO-effektivitása 1 egész.

Másik példa: vegyünk egy erős relevanciájú oldalt (R=2), amelynek 4-es a PR-értéke (G=8), és amelyen linkünk  3 hónapig van elhelyezve (S=1). Legyen a küldő oldal  frissülési gyakorisága heti (D=1,2) az oldalon található linkek száma pedig 25 (P=1,2). Ez esetben

E = 2 × 8 × 1 × 1,2 × 1,2 ≈ 23

Egy ilyen link tehát 23-szor erősebb az első esetben leírtnál.

Próbálgassuk, próbálgassuk! – esetleg konkrét oldalak adataiból kiindulva.

Itt ismételten felhívom arra a figyelmet, hogy ezek nem adekvát mérőszámok és nem pontos képletek, használatuk mindössze egyfajta összehasonlítási lehetőséget ad arra nézvést, hogy a linkjeink támogató hatását megbecsüljük – de előfordulhat, hogy az egyes tényezők hatását rosszul becsültem meg, mondjuk lehet, hogy a Dinamizmus kisebb, a PR-érték pedig nagyobb szerepet játszik a SEO-hatásban.

Továbbá: lennének ám még egyéb faktorok is. A képlet nem foglalkozik – például – a másodlagos linkek hatásával, holott a SEO és linkmarketing területén járatos minden tapasztalt szaki ismeri a másodlagos linkek egyáltalán nem lebecsülendő hatását. Lehetne finomítani a képletet aszerint is, hogy a linkszöveg milyen mértékben egyezik meg a céloldal SEO-kulcsszavával (tudjuk, egy-egy töltelékszó beszúrása rontja a hatást, mégis gyakran beillesztünk ilyesmit, mert a Google bünteti az egyoldalú linkelést). Nem foglalkozik a képlet az anchor text hatásával és nem veszi figyelembe a küldő és fogadó oldal egyéb linkekkel elért beágyazottságát, stb. Amit közreadtam, az tehát csupán egy megközelítési lehetőség.

Olykor érdemes azt is megbecsülni, hogy egy céloldalra összességében mekkora külső linkerő hat. Ilyenkor össze kell adni az összes rá mutató link E-értékét: ΣE. (Vagy ki kell számolni a linkek átlagos E-jét, és beszorozni az összes link számával: M számú link esetében az oldalra ható teljes linkerő: M×E-átlag.)

A képlet segítségével nagyjából összemérhető, hogy sok gyenge link hány erős linknek felel meg, vagy hogy mennyivel hosszabb ideig fejtik ki a kevésbé hatékony hivatkozások ugyanazt a hatást, amit a hatékonyak jóval rövidebb idő alatt.

A linkek hatékonyságának a megállapítása – nem tudom eléggé hangsúlyozni –  a fenti módszerrel persze csak hozzávetőleges, viszonylagos eredményt ad. Egy SEO-munkás számára azonban szolgálhat némi tanulságokkal.

Ugyanakkor: jól is néznénk ki, ha mindig minden linknek kiszámítanánk a SEO-effektivitását: nem maradna időnk a voltaképpeni keresőoptimalizálásra.


A keresőoptimalizálás elmélete szerint egy weboldal kulcsszavas organikus helyezéseinek alakulásában a Google keresőtalálati listán a külső, azaz bejövő linkek száma és minősége mérvadó. A honlap sikerében más tényezők is közrejátszanak, backlinkek hatékonysága a SEO-ban

Share