Hogyan legyek első a Google-ban?

Ez blogom indító cikke. A friss bejegyzések a jobb sávról nyithatók meg >>

google első oldal, első 10

Keresőbarát honlappal és bölcs linképítéssel kerülhetsz a Google első oldalára

Hogy kerüljek a Google első oldalára?

Csak lassan a testtel… :) Az első helyre vagy első oldalra kerülés nem megy sem könnyen, sem gyorsan. Bizony meg kell dolgoznod érte alaposan – és hosszú időn át! Ez még akkor is így van, ha nincsen különösebben erős konkurencia arra a kulcsszóra, mellyel első szeretnél lenni. Ám ha ráadásul sok erős honlap sorakozik a lista élén, azokat megelőzni egyáltalán nem könnyű feladat. Komoly munka vár rád!

Kezdjük azzal: milyen a honlapod? Vajon keresőbarát?

Azt kérdezed, mi az, hogy keresőbarát? Hát igen, alighanem azzal kell kezdened, hogy megtanulod, milyen az a weboldal, amelyet a Google „szeret”. Pontosabban fogalmazva: milyen értékelési elvárásokat támaszt a Nagy Kereső minden honlappal szemben. Ha ezek nem teljesülnek, nincs sok esélyed arra, hogy az élre törj a találati ranglistán.

1. A honlap formai és tartalmi optimalizálása

Amit a honlapoddal tenni kell, azok nagyrészt jól konkretizálható szakmai fogások és főleg az oldalad formai jegyeire vonatkoznak. Elég sok van belőlük még akkor is, ha csak a legfontosabbakra koncentrálsz. Tudnod kell:

  • honlapod akkor számíthat sikerre, ha eleget tesz 7-8 nagyon fontos Google-elvárásnak, plusz még legalább ugyanennyinek abból a 20-25-ből, amelyek szintén jelentős szerepet játszanak a találatok rangsorolásában

Azt kérdezed, hogy konkrétan melyek ezek az elvárások? Néhányat felsorolok az alább ajánlott oldalaimon, de tudnod kell, hogy ezeknek a fogásoknak az alkalmazását én sok évi tanulással és tapasztalatszerzéssel sajátítottam el, ne lepődj meg, ha egy részét nem érted, más részét meg nem tudod elvégezni… Illetve ha el is végzed, nem hoz azonnal eredményt. Az optimalizálás komplex tevékenység, nagyon sok mindenre kell egyszerre figyelni és a részfeladatok teljesítését össze kell hangolni.

Mondjuk, hogy formai szempontból sikerült keresőbarát weboldalt készítened: Megfelelő hosszúságú az oldal neve, leírása, jól adtad meg a kulcsszavakat, értelmezhető szavakból állnak a belső oldalak URL-címei, logikus a könyvtárak felépítése és azokban a fájlok elhelyezkedése, jó a menü felépítése, nincsenek sem elérhetetlen, sem ismétlődő, sem tartalom saját nélküli  oldalak a rendszerben, minden belső oldal kapott megfelelő saját nevet, leírást, készítettél oldaltérképet és eligazítottad a keresőrobotokat, mit szkenneljenek és mit ne, elláttad a képeket helyettesítő szöveggel, okosan használtad a belső és kifelé mutató linkeket, nem használtál olyanak elemeket, amelyek nehezítik az oldal lehívását, értelmezését, a szövegek leolvasását, mindehhez ráadásul mobilbarát sablont használtál – elégedett is lehetnél.

Mindez nagyon fontos, de sajnos nem elegendő, mert a formánál is fontosabb a tartalom. Hiába teszel eleget a Google formai elvárásainak, hiába tartasz be minden szakmai tanácsot:

  • ha nincs a weblapodon elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű (azaz értékes) szöveg,  akkor hiába a formai megfelelés, sajnos nem fogsz az élre kerülni
  • a teendő tehát olyan honlap kialakítása, amelyik  tartalmas, értékes és mások által is fontosnak tartott ismereteket közöl, információkban gazdag és megfogalmazása egyedi (nem másolt!)
  • mindezen felül még az is szükséges, hogy a honlaptartalom releváns legyen a saját témájában (hogy ezen mi értendő, több helyen is igyekeztem elmagyarázni: Tartalmi relevancia és releváns kontextus; illetve: Mi a tartalmi relevancia? – releváns honlaptartalom)

Ha mind a formai, mind a tartalmi elvárásoknak eleget tettél, akkor sem dőlhetsz hátra. Amit elvégeztél, az még mindig csak a munka kisebbik fele!

A honlap tartalmi és formai optimalizálásánál is nehezebb és több kitartást követelő feladat a külső webtámogatás, a linkprofil felépítése, azaz a linképítés.

2.  A linkprofil felépítése

Ugyanis: Hiába készítesz valamely témában releváns honlapot, hiába teszed keresőbaráttá: a Google elismerését csak akkor szerzi meg az oldalad, ha hiteles terelőtáblák irányítják rá a figyelmét.

Ezek a terelőtáblák a nagy internetes sztrádán pedig nem egyebek, mint a más helyekről történő hivatkozások, azaz a bejövő linkek (külső linkek, visszamutató linkek, backlinks). Az pedig külön fejezet a keresőoptimalizálás vaskos kézikönyvében, hogy milyennek kell lennie a jó linkhálózatnak, hogyan kell a kulcsszavas hivatkozások rendszerét kiépíteni ahhoz, hogy az a bizonyos Google első hely reálissá váljon. Röviden megragadva a lényeget: amit erről mindenképpen  tudnod kell:

  • honlapod azon a réven előzheti meg konkurenseidet, hogy több és jobb minőségű külső webhely hivatkozik a te oldalara, mint másokéra
  • a teendő: több száz vagy inkább több ezer releváns külső linkkel terelni a Google figyelmét a honlapodra
  • mindezt úgy, hogy a linkszaporítás ne legyen sem erőszakos, sem egyoldalú, sem manipuilatív módon kulcsszavas

Vigyázat: nem véletlenül beszélek minőségi és releváns linkekről! Ne az ilyen-olyan linkkatalógusokból, fórumokból, hirdetési szájtokról és értéktelen gagyi oldalakról kapjál linkeket! Az ilyenek többet ártanak, mint használnak. (Nem cselekszel okosan, ha elkezded szájtodat mindenhová regisztrálni, ahová csak lehet!)

  • a linképítéshez jó minőségű, magasra értékelt és lehetőleg a saját honlapoddal tartalmi összefüggésbe hozható weboldalakat, blogokat, szakmai szájtokat vegyél igénybe

Nem állnak ilyenek a rendelkezésedre? Építsed meg őket!

Túl nagy a feladat? Meglehet, de talán érdemes elindulni az úton, amely a kreatív linképítés elsajátításához és alkalmazásához vezet. Ehhez bizony egy kisebb webuniverzumot kell felépítened. Ha rendelkezni fogsz ilyennel, akkor jól fejleszthető bázisod is lesz a linképítő munkához.

A hogyan és miért? összefüggéseiről készítettem ehhez a nagy munkához egy kis segítséget:

A linképítő cikk folytatódik

Share

A weboptimalizálás komlexicitása

Amilyen ütemben válik a Google keresőalgoritmusa egyre hasonlatosabbá a mesterséges intelligenciához (hovatovább valóban megérteni látszik kérdéseinket), ugyanolyan ütemben, sőt, inkább előre lépve kell a keresőoptimalizálást végző szakembereknek a munkamódszereiket fejleszteniük. Egyértelmű, hogy ma már értelmetlen külön tárgyalni a honlap tartalmára vonatkozó optimalizálást és külön a külső linképítő munkát, illetve külön a mindkettőtől eltérő eljárásokat (pl. a közösségi oldalakkal való összekapcsolódás).

Mindezeket komplex egységben kell látnunk. Eközben persze tisztában lehetünk az egyes részágazatok sajátosságaival, ismernünk kell külön a tartalomoptimalizálás minden trükkjét és pontosan tudnunk kell, mitől is lesz egy oldal keresőbarát, információtartalma mitől lesz releváns, és külön tisztában kell lennünk a linkhálózat építésével szembeni összes tilalommal és elvárással, mégis: a folyamat egészét át kell látnunk és azon egységében kell értelmeznünk, miközben talán leghelyesebb weboptimalizálásnak nevezni az eljárások összességét, hiszen egymással igen jól összehangolt munkamenetekben optimalizáljuk a célba vett webhely tartalmát és a vele kapcsolatba kerülő webkörnyezetet. Minél jobban sikerül ezeket egymásnak megfeleltetni kedvenc keresőnk lefektetett és titkolt preferenciái szerint – annál nagyobb esélyünk van kedvező helyezést tartósan elérni, azaz keresőoptimalizálással az első Google oldalra felkerülni.

Ez gyakran megnehezíti az ügyfelekkel történő egyeztetést. Érkezik a megkeresés: itt van ez a webáruház, fel kellene nyomni az első 10-be. Mennyi pénz, mennyi idő? – Ha ilyen egyszerű lenne! A linképítő cikk folytatódik

Share

Weboptimalizálás a Google Pingvin és Kolibri után

Mivel a szerzői jog terén támadt viták miatt blogunk egyelőre nem ismertetheti a tervezett részletességgel Dr. Kállay O. Béla elméleti kutatásainak az eredményeit (metatézisek) és nem mutathatjuk be kellő alapossággal ezek gyakorlati alkalmazásának mikéntjét (transzmutációk) sem, azaz lényegében el kell tekintenünk a SEO-Arvisura bemutatásától, így egyelőre más jellegű posztokkal jelentkezünk, jellemezve például azt, hogy a Nagy Kereső új filozófiájának a gyakorlati életbe lépése óta a weblap optimalizálás milyen módszerei alkalmazhatók a Google-helyezések javítására.

A Google új filozófiája

a keresési preferencia mint üzletet befolyásoló tényező

A piacvezetővé vált nagy keresőprogram az utóbbi években a világháló és az online digitális univerzum egyik legmeghatározóbb üzleti szereplőjévé vált. Minden más konkurens résztvevő fölé az emelte, hogy a kereső-piac monopolhelyzetű teljhatalmú urává vált. Mint ismeretes, a weben indított keresések 95 %-a ma a Google rendszerén belül realizálódik, így minden egyes keres-talál-kattint interakció (amelyről terveink szerint Dr. Kállay kutatási eredményei alapján számoltunk volna be, mint „a keresés alapfokáról) voltaképp a Google erejét és értékét növeli.

Annak, hogy egyes kulcsszavas keresések után mely honlapok kerülnek a találati lista élére, óriási lett a jelentősége. Ezen a réven a Google nem csupán az interneten zajló kereskedés fő befolyásoló erejévé és – tegyük hozzá: – haszonélvezőjévé vált, hanem az interneten indított, de a fizikai valóságban lezajló üzleti akciókban is döntő szerephez jutott attól, hogy kedvező helyzetbe éppen a Google keresési preferenciáinak leginkább megfelelő honlapok mögött álló cégek kerültek.

Ha egy cég például a magyaroknak a Kárpát-medencébe való bejövetelének az emlékművéhez szervez utazásokat, akkor a helyszín iránt érdeklődő ügyfeleinek egy részét úgy tudja megszerezni, ha rendelkezik olyan honlappal, amely például arra a kérdésre, hogy hány kilométerre van a vereckei honfoglalási emlékmű, az első Google-talál pozíciójába kerülve pontos választ tud adni. De mit is kell tenni ahhoz, hogy valamely weblap egyfelől ilyen Google-pozíciót szerezzen, másfelől az a tulajdonsága, hogy tartalmazza a jó választ, előtérbe kerüljön?

a Google-szempontjai szerinti optimalizálás

Hogy mely honlapok szerepelhetnek valamely kulcsszóval vagy hosszabb keresőkérdéssel a találatok közt az 1., 2., 3.  stb. helyen, azt ma már döntő mértékben a Google algoritmusának való megfelelés dönti el. Könnyű belátnunk, a keresőprogramot működtető cég abban érdekelt, hogy az élen olyan weboldalak álljanak, amelyek a felhasználók igényeinek a legmegfelelőbb módon tesznek eleget. Ha sok egyenrangú vagy közel azonos értékű honlap létezik, ezek közül az fog a topon szerepelni, amelyik a Google speciális és igen komplex szempontrendszerének a leginkább megfelel. A kritériumokról sokaknak van elképzelése, ezek egy része a gyakorlati pasztalatok alapján ki is sakkozható, de a pontosan definiált szempontokat a Google belső emberein kívül senki sem ismeri kellő mértékben, inkább csak a megfigyelések, a honlapokkal elért kudarcok és sikerek alapján lehet visszakövetkeztetni arra, melyek a tényleges  elvárások.

Eddig ez rendben is lenne. A linképítő cikk folytatódik

Share

Mit tanít az Arvisura?

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 3.

<< Előzmény: 1.1.3.  Kállay O. Béla munkái: 1.1.3.1. A doktori értekezés, 1.1.3.2. – A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0) – 1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)

1.1.3.4. Az Arvisura név eredete

A SEO új elméletét kidolgozó kutató különös névadása sokáig értetlenséget keltett a keresőoptimalizálással és linképtéssel foglalkozó szakemberek  körében, mígnem a szerzőnek (lásd az előző részt) a keleti gyógyászattal foglalkozó könyvéből (Arvisura – Gógykelet), pontosan annak mellékletéből mindenki megtudhatta, hogy az ősi indiai védikus tanítás egyes alaptételei – jelesül az ayurvéda és az arvisura – szolgáltak alapul a Yollaka-sejtéssel szembesülő Kállay O. Béla első hipotéziseinek a felépítéséhez: ezek az ősi keleti tanok abból indulnak ki, hogy bármi alkalmas az emberi gyógyulás elősegítésére, gyógyíthat a kis kavics vagy a nagy vihar, egyaránt gyógyíthat a kellemetlen emlék és a felemelő képzet, egy matematikai képlet vagy a napfelkelte – minden attól függ, hogy mi magunk – az egészségét visszaállítani vagy megerősíteni vágyó ember – képesek vagyunk-e a gyógyprincipiumot ráruházni az adott tárgyra, fogalomra, jelenségre, képzetre  (voltaképpen ennek a ráruházási aktusnak a neve az Arvisura).

Létezik a fogalomnak ennél kiterjedtebb értelmezése is a védikus filozófiában, amely a gyógyitó jellegtől függetlenül bármilyen ősprincípiumnak az átlényegítését feltételezi a kozmikus világrend legfőbb alapjának. Ezt a felfogást némileg félreértve beszélnek egyes valódi vagy inkább önjelölt történészek (így például a hun-magyar őstörténettel foglalkozók) arról, hogy az ősprincípium  a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra.

De térjünk vissza a korszerű keresőoptimalizálás és kreatív linképítés elméleti alapját képező tudományos műhöz.

1.1.3.4. Metatézisek 2.0: az Arvisura-elmélet

Kállay O. metatézisei tehát olyat fogalmi átvitelek, amelyek révén arvisura-szerűen gyakorlatilag bármilyen internetes szövegtartalomra ráruházhatók a SEO-funkciók. (A kutató az említett könyvmellékletben más párhuzamot is von: a gyógyítás voltaképp a kondíciójavítás (a test, lélek és szellemi állapotának a javítása), és a SEO sem egyéb, mint egy webegység internetes keresési kondícióinak a javítása. )

Az Arvisura SEO-jelentése tehát lényegében valahogy így foglalható össze:

Az interneten közzétett és így a hálózatba iktatott (szöveg)tartalmak számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyekkel más (pl. nyomtatott) tartalmak nem. Ezek közé tartozik az a speciális tulajdonságuk, hogy hordozóivá tehetők bizonyos keresési alkalmasságoknak (SEO-funkcióknak). Ezek révén az alkalmasságok révén ruházódnak rá az eredeti (elsődleges) tartalmakra a külső (másodlagos) jellegzetességek úgy, hogy maguk is lényegi jegyekké válnak (innen a szó: rálányegülés). Ez tehát egyfelől az internetnek mint kommunikációs-interakciós hálózatnak köszönhető, másfelől akaratlagos aktust feltételez, olyan tevékenységet, amelyben az adott tulajdonságok „felismerődnek és kiaknázódnak” releváns szövegösszefüggés létesítése révén.

Az aktus egymást feltételező négy momentumból áll:

1.  az elsődleges tartalmak alkalmasságának a felismerése és megragadása;
2. az elsődleges tartalmakon kívül álló, azaz külső, másodlagos jellegzetességek elkülönítése;
3. az elsődleges tartalmak keresési alkalmasságának és a külső (másodlagos) jellegzetességeknek az összekapcsolása szövegösszefüggés létesítésével úgy, hogy:
4. a külső, másodlagos jellegzetességek maguk is az elsődleges tartalom lényegi jellegzetességévé váljanak (ez a voltaképpeni rálényegítés).

Mindez erős leegyszerűsítés, a Metatézisek 2.0 néven ismert értekezésben több tucatnyi oldalon át kerül részletes kifejtésre minden egyes pont, és a tézisek gyakran olyan információ- és rendszerelméleti fejtegetésekkel vannak alátámasztva, amelyek laikusok számára tökéletesen követhetetlenek. Itt szót sem ejtünk például az rálényegítő aktusok irányultságáról vagy számos lehetséges szempont szerinti tipizálásáról, netán a derivált (a szerző szavával: kifolyólagos) rálényegítésről. Teljességgel figyelmen kívül hagytuk az összefüggésrendszerek jellegét meghatározó gráfelméletből következő téziseket és szót sem ejtünk arról, hogy a nagy számban egymást követő rálényegítések a szerző szerint spontán módon kialakuló fraktál-rendszert képeznek.

Ami az egész nagyszerű, de igen szövevényes elméletből gyakorlati hasznosításra alkalmas (és amit az alkalmazók egyszerűen Arvisura-eljárás néven ismernek), azzal a Transzmutációk című másik alapmű foglalkozik. Mielőtt erre kitérnénk, egy újabb terminus technikus-szal azonban meg kell ismerkednünk. Ez pedig az elemi interakció fogalma.

Erre a következő posztban kerítünk sort.

Következik: Az elemi interakció (a keresés alapfoka)

Összefoglalás

Mit tanít az Arvisura? Kreatív linképítés – 3

A komplex weboldal-keresőoptimalizálás és a tartalmi alapú kreatív linképítés Arvisura-elmélete a másodlagos SEO-funkcióknak valamely elsődleges tartalomra való rálényegítését jelenti. Szószedet: keresőoptimalizálás, linképítés, seo, arvisura, tartalom marketing, szövegösszefüggés, jellegzetesség, rálényegítés, elemi interakció, metatézis, linkmarketing, transzmutáció, honlap keresőoptimalizálás és Arvisura: SEO-funkciók rálényegítése a honlaptartalomra. Szöveg marketing, releváns tartalom, kontextus


Ajánlom még:

 

Share

A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

metatézisek - linképítésAz előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást.

A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra, hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban az öccse által kezelt laptop vibráló kijelzője fölé görnyedve ismerte meg egy emlékezetes éjszakán a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik.

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását – amihez már a Helsinkiből Budapestre tartó repülőgépen hozzáfogott a laptopja billentyűzetét nyűve. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom: antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attribútumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?


Emberi kérdés – gépi válasz. A számítógépes tartalomkeresés metatézisei. Kreatív linképítés laptop kijelzőn – az internet és a tartalommarketing alapjai. A Yollaka-sejtés adta innovatív inspiráció és a releváns tartalomra irányuló új honlap-SEO elmélet kidolgozása.

Ajánljuk még:

Share

A Google-Pingvin szárnya alatt

google-pingvinA Google Pingvin személyes védelme alá vette a kreatív keresőoptimalizálás módszereit. Miközben a 2013 május 22-én indított második nagy algoritmus-frissítés (elterjedt nevén Google Penguin 2.0 Algorithm Update) többszöri lefuttatása gyakorlatilag fenekestül felforgatta a hosszú ideje nagyjából beállt helyezési listákat, s miközben kiderült, hogy amit a Pingvin 1.0 2012-es áprilisi élesítése nem ért el, azt most az újraröptetett madár véghezvitte, aközben nyilvánvalóvá vált, hogy a kreatív linképítési eljárásokkal és az általunk kidolgozott arvisura seo-módszerrel optimalizált weboldalak nem elszenvedői, hanem sokkal inkább kedvezményezettjei lettek a nagy átrendeződésnek, igazolva ezzel a weboptimalizáció speciális metódusainak maximális létjogosultságát a Gogle-helyezések javításában. (Ennek köszönhető, hogy egyik favorit-oldalunk a linképítés és google keresőoptimalizálás kulcskifejezéssel a találati lista élmezőnyébe került.)

Miről is van szó?

Leginkább arról, hogy a Google üzleti érdekeit egyre inkább sértette a keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization = SEO) mind szélesebb körű elterjedése. A Goole fizetett szolgáltatása (AdWord) helyett igen sokan választották a kölcséghatékonyabb SEO-t, s egyre több cég és szakember szakosodott arra, hogy elfogadható sikerdíj vagy havi munkadíj mellett a legkülönbözőbb üzleti honlapokat a találati listák élére juttassa akkor is, ha maga az oldal gyengébb volt a konkurens szájtoknál. A piacot hovatovább nem az tudta megszerezni, aki igényesen felépített és számos elvárásnak megfelelő honlapon kínálta szolgáltatást, áruját, információját – hanem az, aki ügyesebben optimalizált optimalizáltatott. A minőségi SEO-munkához ugyan eddig is kellett jókora szaktudás, meg kellett megfelelően kiterjedt webes háttér – de ezek teljes vagy részéleges hiányában is lehetett látványos eredményeket elérni. A keresőoptimalizálásban számos olyan rutineljárás alakult ki, amelynek mechanikus végrehajtására akár egy ráérő titkárnő is képes volt, ha megkapta a szükséges instanciákat.

Igen, leginkább a link-katalógusokba való esztelen regisztrálás módszeréről beszélek. Cégek sokasága tett üzleti ajánlatot arra nézve, hogy 1-2-3 hónap alatt több száz (esetenként akár ezres nagyságrendű) külső linket szereznek az oldal számára, s ezek szárnyán majd a támogatott honlap egy fontos keresőszóra nézve egyenesen a Google top 10-be röppen akár 150. helyről. ÉS VALÓBAN! Csak annyi kellett hozzá, hogy valaki heteken át napi 8 órában mást se tegyen, csak a legkülönfélébb linkgyűjtő helyekre ajánlja be a céloldal linkjét. Még az se jelentett gondot, ha bizonyos százalékban a megkeresett oldalak visszautasították a link elhelyezését, mert a nagy számok törvénye alapján a felkerült linkek száma mégis bámulatos gyorsasággal növekedni volt képes – a céloldal pedig vágtatott előre a listán.

Voltak más módszerek is: saját linkfarmok építésétől a spamblogok indításán át a szorgos spam-kommentelésig. Sokáig lehetett trükközni körbelinkelésekkel, link-piramisok építésével, csali-kulcsszavakkal, generált tartalmakkal…

Az ilyen és ehhez hasonló eljárásokat a Google eleve tilalmasnak tekintette és büntette – de a szűrés nem volt eléggé hatékony. Aztán jött a Panda és Pingvin… Az utóbbi indításakor 2012 áprilisában szabályos pánikhangulat tört ki: évek óta listavezető oldalak tűntek el a találati listák éléről. Névleg a tiltólistára került linképítési eljárások alkalmazása miatt. Ezek között szerepelt a katalógusokban való túlzott szereplés, a nem-természetes gyorsaságú link-szaporodás, az egyoldalú optimalizálás, a túl sok azonos anchor-text, a spam-hátterű linképítés…

Kiderült azonban, hogy az új algoritmus közel sem hibátlan, mert áldozatául esett számtalan fontos tartalmú igényes webhely, s helyette feljöttek az információszegény, rossz minőségű oldalak – csak azért, mert előbbieket nem a legtisztább módszerekkel optimalizálták, utóbbiak viszont e tekintetben makulátlanok voltak. Igen ám, de ha a valóban fontos infók nincsenek ott a listák élén, akkor a felhasználó bosszankodik… Ilyen változás tehát nem szolgálhatta a Google érdekeit. Ha a Pingvin vérengzése a nagy kereső a presztízsének a csökkenését vagy pláne a piaci részesedés apadását eredményezi, az nagyobb kárt okos, semmint ha az Adwords fizetett szolgáltatása helyett a honlaptulajdonosok továbbra is az optimalizálást választják.

Lépni kellett tehát. Az algoritmus kisebb finomításainak elvégzése és lefuttatása után jött az újabb nagy dobás, a Penguin 2.0 néven ismertté vált frissítés.

És újra a feje tetejére állt minden.

Számos szakcikk, vélekedés, elemzés, beszámoló jelent meg arról, mit is büntet a Pingvin Kettő. Szerintem ezek többsége találgatás, tippelés, jó esetben valószínűsítés. Úgy vélem, az eddig is nyilvánvalóan tiltólistás eljárásokon túl a konkrétumokat igen nehéz megragadni, számos eljárásról nem lehet biztosan állítani sem azt, hogy kerülendő, sem azt, hogy bátran alkalmazható. Ezúttal, úgy érzem, nem a részletekben lakik az ördög, hanem a lényeget kell megragadni. Ez pedig a következő.

A Google Pingvin 2.0 érvénybe lépése óta egyértelműen azok a webhelyek kerültek helyzeti előnybe, amelyek nem csupán saját tartalmi vonatkozásukban relevánsak egy-egy adott témát illetően, hanem

  1. a weboldal releváns tartalma egyedi szövegezésben jelenik meg
  2. a honlapot tartalmi alapú linképítéssel támogatják

No de mi az a tartalmi alapú linképítés?

Lényegében az a kreatív (ha tetszik: irodalmi) linképítés, amelynek a módszereit én évek hosszú során kidolgoztam és hosszabb ideje sikeresen alkalmazom.

Ennek jellegzetességeiről fognak szólni következő bejegyzéseim.


A Google Pingvin 2.0 és a kreatív linképítés

A Google Penguin Algorithm Update 2012-ben lényegében érvénytelenítette a keresőoptimalizálás (seo) korábban jól bevált módszereit, ám eredményei magára a Google-ra nézve is veszélyt rejtettek. Ennek kiküszöbölésére dolgozták ki a Pingvin 2.0 néven ismertté vált algoritmust, amely a tartalmi alapú szempontokat helyezte előtérbe az weboldalak megítélése és a link építés terén.

Google, Pingvin, Penguin, algoritmus, algorithm, update, 2012, 2013, keresőoptimalizálás, linképítés, frissítés, releváns tartalom – A Pingvin 2 a korábbi verzió Google-ra nézve is veszélyt rejtő hibáit küszöböli ki és a tartalmi alapú keresőoptimalizálást és linképítést támogatja.

 

Share

Weboldal optimalizálás

A SEO (szó szerint: keresőeszköz-optimalizálás = search engine optimization) szakkifejezései a magyar szóhasználatban eléggé pontatlanok. Keresőeszköz-optimalizálás helyett például egyszerűen keresőoptimalizálást mondunk, ami tovább egyszerűsíti az angolul sem túl precíz kifejezést, hiszen könnyű belátni, hogy nem a keresőt, hanem a honlapot optimalizáljuk, igaz, hogy az optimalizálást a keresőkhöz, a keresők alá végezzük. A pontos kifejezésnek tehát valahogy úgy kellene hangoznia, hogy honlapoknak a keresőeszközökhöz való optimalizálása.  De még igazából ezzel sem mennénk semmire, mert magának a weboldalnak az optimalizálása csak egyik, s volumenében kisebbik része a SEO-munkának, a nagyobb részt a linképítés teszi ki, amikor viszont a honlappal magával már semmit nem teszünk, csupán kívülről támogatjuk azért, hogy a keresési találatok közt előbbre kerüljön, ilyenkor tehát nem a weblapot és nem is is a keresőt (keresőeszközöket), hanem éppenséggel a találatokat optimalizáljuk. A két részből álló teljes munkafolyamat pontos megnevezése tehát honlap- és találat-optimalizálás lehetne – ilyesfajta szakszót azonban senki nem használ. Marad tehát a keresőoptimalizálás és annak szinonimájaként a honlap optimalizálás – általános esetben mindkettőn ugyanazt értjük: a találatok közti pozíciószerzést és az ennek érdekében tett különböző on-site és of-site munkakfolyamatokat.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az angol homepage és website szavaknak megfelelően a magyarban is van honlap meg van weboldal is, és igazából a kettő tökéletesen felcserélhető egymással, holott az lenne a kézenfekvőbb, ha lenne némi különbség jelentésük között. De nincsen. Mi több, az egyenlőséget, miszerint weboldal = honlap,  az internet indiánok leleményes törzsfőnöke, a Nagy Nyomkereső (a cowboyok Gugli úrként emlegetik) nemcsak hogy felfedezte, hanem szigorúan érvényesíti is olyan módon, hogy az egyik szóra való rákeresést a másik szó találatával válaszolja meg. Önmagában kicsit furcsa eljárás. Jól pofára esel, sápadt arcú testvérem, ha éppen egy bizonyos szinonima előfordulásit szeretnéd megtalálni. Hiába tudod, hogy az ebadó nem kutyaadó, a pápaszemes kígyó nem szemüveges, és hiába véled úgy, hogy a honlap jelentése is tágabb, mint a weboldal, Előbbi szinte az összes webes megjelenési formát jelentheti, egyetlen internetes névjegytől a nagy hírportálig vagy webarchívumig. A weboldal sokkal inkább csak egy adott felületet, egyetlen weblapot, oldalt, page-et jelent. A linképítő cikk folytatódik

Share

A »keresőoptimalizálás« mint kulcsszó

A keresőoptimalizálásnak mint szakmának a legfontosabb kulcsszava a magyar nyelvterületen kétség kívül maga a keresőoptimalizálás. Hiába állapítottuk meg már évekkel ezelőtt, hogy pontatlan a kifejezés, lévén nem a keresőt optimalizáljuk, hanem az honlapot (on-site munka), illetve linképítést végzünk (off-site munka), amely utóbbi azonban szintén nem a keresőt optimalizálja, hanem a találatokat, a SEO magyar megfelelőjévé mégis a keresőoptimalizálás lett, a többi kifejezés, például a honlap optimalizálás közel sincs annyira elterjedve, a rá eső Google-keresések száma is nagyságrenddel kisebb.
Bárhogy is: a keresőoptimalizálás kifejezés a komplex tevékenység egészét kifejező fogalommá vált, azaz nem csupán  a weboldal alkalmassá tételét jelenti, hanem azt is (sőt, leginkább azt), hogy egy adott weboldalt külső erőkkel ténylegesen előbbre hozunk a Google találati listáin.

Lényegében tehát a keresőoptimalizálás kifejezés a maga összefoglaló jellegével és azzal a jelentéstömörítéssel, hogy honlapoknak a keresők igényeihez igazodó és jó jó keresőtalálati eredményt hozó optimalizálását jelenti nem csupán a legismertebb, hanem a leginkább frekventált szava a szakmának, és ezért presztízskérdéssé vált, hogy a legjobb szakemberek a saját honlapjukat ezzel a kérdéssel a Google élmezőnyébe juttassák. Ez a mezőny éppen ezért olyan nagy és olyan erős, hogy nekem sokáig még az első 100 találatba sem sikerült bekerülnöm. Favorit-oldalaim sorra elbuktak, az 5-7. táblánál (első 60-70 találat) nem jutottal előrébb, ha egyszer-egyszer az 5-ig fel is jöttek, egykettőre el is vesztették ezt a pozíciót. Mígnem egy különösebben nem is támogatott blogposzt megjelent az első 60-ban, majd 50-ben – és nem is tágított onnan. Akkor erre érdemes erre rágyúrni, gondoltam. Végeztem hát egy laza linképítést a háttérben. De sokáig nem történt semmi, aztán a poszt a keresőoptimalizálással feljött előbb a 4. majd a 3. táblára. Hinnye!

Közben javítottam is rajta, feltettem rá több szöveget és a támogatást is szervezetebbé, rendszer-szerűvé tettem. Ez többek között azzal járt, hogy az egyoldalú optimalizálás elkerülése céljából oldalamat a Google keresőoptimalizálás és SEO keresőoptimalizálás kombinációkra nézve is megdolgoztam.

Ennek köszönhetően a Google-keresőoptimalizálás című poszt a legfontosabb kulcskérdéssel feljött a 2. táblára (első 20), de aztán visszacsúszott a harmadikra. Ott viszont tartósan berendezkedett. Bár tuható, hogy a 3. tízesnek már alig van kereskedelmi értéke, itt azonban a szakmai siker látszik fontosabbnak, és a magyar nyelvterület első 30 keresőoptimalizátora közé tartozni azért nem utolsó dolog.

Share

Optimalizálás lépésről lépésre

A szakmai vélemények és közel 10 esztendős saját tapasztalatom alapján a keresőoptimalizálás legfontosabb lépéseit a következőkben tudom összefoglalni (én legalábbis így csinálom…)

I. HONLAPOPTIMALIZÁLÁS

Első lépés: tartalomfejlesztés

  • a honlap fejlesztése abból a célból, hogy informatív, egyedi és a legfontosabb keresőszavakra nézve releváns tartalmú legyen (az optimalizálásra szoruló honlapok nagy többsége információszegény és nem közöl lényeges tudnivalókat arról a témáról, amelynek kulcsszavaival a tulajdonosa Google-pozíciót szeretne elérni)
  • tapasztalatom szerint a honlapot akkor könnyebb sikerre vinni (akkor tekinthetjük relevánsnak), ha
    • a témára vonatkozó szövegtartalma legalább 6000-8000 karakternyi (ez esetben könnyebb a lentebb sorolt szempontok közül minél többet érvényesíteni)
    • a szöveg egyedi fogalmazású, információkban gazdag és hasznos ismereteket közöl
    • tartalmaz definíciót, rövid és/vagy hosszabb leírást a tárgyát képező dologról
    • az általános ismeretek mellett tartalmaz speciális, másutt nem található információkat
    • címekkel, alcímekkel tagolt, előfordul benne felsorolás, táblázat, képek, belső és külső linkek
    • aloldalak tartoznak alá, amelyek a témát érintő kérdéseket tovább részletezik, új információkat közölnek

Második lépés: keresőbaráttá tétel 

  • szükséges, hogy a megfelelően gazdag és fontos tartalom a keresőszempontoknak megfelelő formában jelenjen meg;
  • a jól ismert formai szempontok száma 50 körüli, a gyakorlatban ebből általában 20-25 érvényesítésére van lehetőség
  • a formai elvárások között van 6-8 roppant fontos, ezek érvényesítése nélkül a honlap nem tekinthető keresőbarátnak
  • ajánlatos a kevésbé fontos, de összességében mégis lényeges szempontok közül további 10-12 betartása
  • a keresőszempontok főleg az alábbi típusokba tartoznak:
    • a forráskódban megadott elemek (meta-tagek)
    • látható jegyek (címek, kiemelések, táblázatok, linkek, képszövegek…)
    • tartalmi arányok, szógyakoriságok (kulcsszósűrűség, folyószöveg/cím arány, szöveg/link arány…)
    • a szerkezeti elemek megfelelősége (keresőbarát url-ek, könyvtárak és fájlok elrendezése…)
    • a kiegészítő elemek (pl. site mappa, robots.txt, mérókódok…)

II. LINKÉPÍTÉS

Linképítő módszerem sokban eltér a kollégák többsége által alkalmazott gyakorlattól; nem használok például külső erőforrásokat (pl. linkkatalógusok, linkcsere idegen honlapokkal), hanem kizárólag saját webbázisomra támaszkodom. Az alábbi leírást tehát leginkább csak azok tudják hasznosítani, akik maguk is kiterjedt honlaphálózattal rendelkeznek.

Harmadik lépés: a bázisoldalak, rendszerblogok és perifériák kiválasztása (létrehozása)

  • kiválasztjuk azokat a statikus weboldalainkat, amelyeket alkalmasnak tartunk arra, hogy a linképítő munka bázispontjaiként szolgáljanak; célszerű minél magasabb PageRank számmal rendelkező általános vagy a céloldalhoz közelítő témájú webhelyeket kiválasztani; ha kevés ilyen oldalunk van, meg kell építeni őket (én a projekt nagyságától függően 20-50 bázisoldallal dolgozom) {fontos frissítés – 2015: a Google 2013 óta nem frissíti a nyilvános PageRank értékeket, ez az értékrendszer tehát elavult, így helyette több audit oldal értékelését egybevetve lehet megállapítani egy-egy webhely internetes értékét; ezek az Ahrefs, a MOZ és a Majestic}
  • kiválasztjuk a rendszerblogot vagy blogokat: ezek lesznek a felépítendő linkhálózat motorjai, frissítéseik révén mobilizálódik a rendszer; a kiválasztás szempontja ugyanazok, mint a statikus weblapoknál; ha nincs a munkára alkalmasnak tartott blogunk: létre kell hozni egyet vagy többet
  • kiválasztjuk azokat az oldalainkat (legyenek köztük állandó szájtok és blogok is), amelyek kisebb mértékben és háttér-szerepben vesznek majd részt a projektben; témájuk teljesen változatos lehet

Negyedik lépés: a kiválasztott webhelyekre (projektoldalakra) rálényegítjük a céloldal jellegzetességeit (igen speciális, nagy tapasztalatot igénylő tevékenység)

  • honlapelemzéssel meghatározzuk a céloldal 2-3 lényegi és tucatnyi mellékes jellegzetességét (ezek között legyenek egyrészt a leggyakrabban előforduló kulcsszavak, illetve másrészt speciális, ritka kifejezések, szakszavak, idegen szavak, személy- és helynevek, továbbá harmadrészt ezek jellemző kombinációi
  • ezeket a jellegzetességeket sorra a kiválasztott bázisoldalak, blogok és perifériák lényegi elemeivé tesszük; ez természetesen sokkal többet jelent annál, semhogy a szavakat kitesszük az adott oldalakra, hanem szerepeltetjük címekben, meta-tagekben, kép- és linkszövegekben stb.

Ötödik lépés: a statikus linkelés – ez a legnagyobb körültekintést és szakértelmet igénylő munka – ha óvatlanul végezzük, a Google manipulációnak ítéli; e munka során:

  • statikus oldalainkon állandó szöveges linkek formájában hivatkozunk a találatok közt előrejuttatni kívánt webhelyre; eközben ügyelünk:
    • a linkszövegek sokféleségére, a nyelvi változatokra, a szórendre….
    • a kulcsszavas, a long tail és a kulcsszó nélküli linkek arányára
    • a főoldali és aloldali linkek arányra
    • az url-változatokra (www-vel vagy anélkül; könyvtárra vagy index-fájlra…)
    • a linkek buborékszövegének változatosságára
    • fontos: a munka időbeli elosztására – a linkeket fokozatosan kel kitenni, a túl gyors linkgyarapodás gyanút kelt, a túl lassú hatása pedig csak nagyon sokára jelentkezik
  • ha elég sok oldalt vontunk be a munkába, megengedettek a kereszthivatkozások, de ezek száma ne legyen túl magas

Hatodik lépés: dinamikus linkelés: beindulnak rendszerblogok

  • posztolás és linkelés elkezdése az egy vagy több kiválasztott vagy újonnan létrehozott blogban
    • helyezzünk ki néhány (nem sok!) linket a blog főoldalára (oldalsáv, lábléc…), ezek mutassanak bázisoldalaink közül néhányra
    • minden posztban helyezzünk el 1-2 linket (ne többet) – ezek mutathatnak további bázisoldalakra, perifériákra és olykor-olykor a céloldalra (a támogatott, Google-listán előre juttatni kívánt honlapra) is
    • ha az optimalizálandó honlapnak vannak aloldalai, a blogposztokból inkább ezeket linkeljük
    • ha több bloggal dolgozunk, a posztokban olykor kereszthivatkozásokat is elhelyezhetünk
  • a bejegyzéseink legyen tartalmilag értékesel (ne kamuszöveget publikáljunk), abban a linkek szereltetése legyen indokolt
  • a posztolás gyakorisága változó; hetinél sűrűbben célszerűtlen, havinál ritkábban kevéssé hatásos

III. MÁSODFOKÚ OPTIMALIZÁLÁS

Hetedik lépés: a projektben részvevő oldalaink optimalizálása

  • Hosszabb időn keresztül folytatott nagyobb volumenű optimalizációs munka esetén feltétlenül szükséges, hogy a linképítésben részt vevő bázisoldalakat, blogokat és perifériákat magukat is optimalizáljuk
  • a korábban is meglévő, már PageRank értéket szerzett oldalaink nyilván korábban is optimalizálás alatt álltak, most ezt a folyamatot úgy terjesztjük ki, hogy belevesszük a projekt témáját, kulcsszavait is
  • az újonnan létrehozott vagy korábban nem optimalizált blogok és perifériák optimalizálását már a projekt indításakor elkezdhetjük, így mire linkküldő hellyé válnak, már bizonyos erőt képviselhetnek
  • a másodfokú optimalizálás fő célja az, hogy a saját oldalainkra rálényegített jellegzetességek projektoldalaink releváns résztévé váljanak s ezek a webhelyek maguk is pozíciót szerezzenek a Google találati listáin a céloldaléval azonos kulcsszavakkal – ezáltal linkjeik is erősebbek legyenek

– talán ennyi lenne az általam összefoglalható lényeg.

Jelen blogomban, mint a fentiek ezt talán igazolták, a weboldalak keresőoptimalizálásával és Google helyezés elérésével kapcsolatos sok éves tapasztalataimat osztom meg az ide látogató érdeklődő olvasóval, akik így talán értékes választ kaphatnak kérdéseikre, megismerkedhetnek a weboptimalizálás legfontosabb fogalmaival és praktikus tanácsokat is kaphatnak arra nézvést, milyen főbb lépések alapján lehet keresőbarát honlapot készíteni, illetve milyen külső webtámogatás szükséges ahhoz, hogy az optimalizált honlap jó pozíciókat szerezzen a találati ranglistákon

Ha további tanácsra lenne szüksége vagy linképítő megbízást adna, akkor lépjen velem kapcsolatba.

Írhat levelet:

seo-bdk

vagy >> küldhet üzenetet

A blogbejegyzések általában  konkrét kérdésekkel foglalkoznak, a nagyobb összefoglalókat külön oldalakon helyeztem el, éspedig:

 


keresőoptimalizálás – lépésről lépésre

Google kereső optimalizálás lépésről lépésre. Hogyan, miként kell, lehet weboldalt, honlapot optimalizálni, előre juttatni, mozdítani a Google-listán, a Google találati ranglistáin, a Google keresőben? Ingyen SEO tanácsadás. Google keresőoptimalizálás lépésről lépésre. Hogy kell weboldalt optimalizálni, linket építeni? Honlapoptimalizálás, keresőbarát honlap készítése , web optimalizálás, honlapok előkészítése keresőoptimalizáláshoz . Kulcsszavak:  keresőoptimizálás, optimalizáció, linképítés lépésről lépésre, honlapok, weboldalak, optimizálás, net-seo, ingyen, ingyenes tanácsadás, tanácsok, keresőbarát weboldal építése a keresőoptimalizálás első munkafázisa, lépésről lépésre haladva,  googleoptimalizálás, seogoogle, weboptimalizálás, linképítés, hogyan, kell, építeni, optimalizálni

Share

A bejövő linkek SEO-hatékonysága – becslés, számítás

Sajnos ennek a posztnak a tartalma részben elavult, miután a Google megszüntette a PageRank mutatók nyilvános használatát. Azóta sokkal nehezebb a SEO-szakemberek dolga. De talán ma is érdekes elolvasni, hogyan számítgattam a bejövő linkek értékét akkor, amikor ez a mérőszám volt a mérvadó.

A backlinkek SEO-hatékonysága – becsléseim 2012-ben

bejövő linkek értékeA keresőoptimalizálásnak csak bizonyos kiragadott tényeit ismerő laikusok körében elterjedt felfogás, hogy a honlap sikerét (felívelését a Google-listán) a külső linkek adják (ami igaz), miközben ezek számát tarják mérvadónak (ami viszont nem). A bejövő linkek hatékonysága összességében nemcsak, sőt, nem első sorban mennyiségüktől függ, hanem igen sok egyéb tényezőtől, többek között a minőségi mutatóktól és az időfaktortól.

Több év tapasztalata és bizonyos elméleti megfontolások alapján felállítottam egy meglehetősen bonyolult képletet, amely talán segíthet abban, hogy megbecsüljük, még inkább, hogy összehasonlítsuk a linkek effektivitását, azaz közvetlen hatásukat a céloldal SEO-helyzetére nézve. Ez a közvetlen hatás még nem jelent tényleges előremozdító erőt (ez még sok egyéb faktortól is függ), de a ráhatás nagysága szerintem nagyjából felmérhető képletem alapján.

Ezzel együtt fontosnak tartom leszögezni, hogy az alább olvasható állítások nem tekinthetők adekvát tényeknek, egyes elemeiben inkább csak feltevések, lehetséges megközelítések fogalmazódnak meg, olyan megfontolások, amelyek valószínűleg nem állnák ki a tudományosság szigorú próbáját, de empirikusan esetleg mégis használhatók akkor is, ha abszolút értékek helyett inkább csak összehasonlításra, becslésre alkalmasak és ezen a réven engednek következtetéseket levonni. Éppen ezért szigorúan csak házi használatra ajánlom (erős idegzetűeknek és elvetemült ínyenceknek) kérem, a SEO-egyetemen egyelőre ne tessék tanítani.

A képlet és a hozzá tartozó magyarázatok közreadásával egyben inspirálni szeretném a honlapoptimalizálás fortélyaihoz nálam jobban értő kollégákat, hogy esetleg dolgozzák ki a saját verziójukat vagy pontosítsák, finomítsák az enyémet.

No, akkor lássuk a medvezsonkát.

A link-hatékonyság kiszámítása

Egy szöveges linknek a céloldalra gyakorolt SEO-hatékonysága az adott témát illetően az alábbi képlettel fejezhető ki:

E = RGSDP   (a szorzójeleket kitéve: E = R × G × S × D × P)

ahol:

E – a bejövő link keresőoptimalizációs hatékonysága (SEO-effektivitás);

Rrelevancia; a linket küldő oldal relevanciája az adott témában egy 5-ös skála szerint

az R értéke eközben:

    • 0,25 – ha az oldal irreleváns
    • 0,5 – mérsékelten releváns oldal
    • 1 – közepesen releváns oldal
    • 2 – erős relevanciájú oldal
    • 3 – igen erős relevanciájú
    • 4 – kiemelten erős relevanciájú

G – a linket küldő oldal Google-besorolása, amelyet a PageRank-érték (PR) határoz meg a következőképpen:

az G értéke

    • 0,25 – ha az oldal PR-száma: N/A (nincs adat)
    • 0,5 – ha az oldal PR-száma: 0 (nulla)
    • 1 – ha az oldal PR-száma: 1
    • 2 ha az oldal PR-száma: 2
    • 4 ha az oldal PR-száma: 3
    • 8 ha az oldal PR-száma: 4
    • 16 – ha az oldal PR-száma: 5
    • 32 – ha az oldal PR-száma 6
    • 64 – ha az oldal PR-száma 7
    • 128 – ha az oldal PR-száma 8
    • 256 – ha az oldal PR-száma 9
    • 512 – ha az oldal PR-száma 10

(mint ismeretes, a PR-szám mögött logaritmus-függvény áll, igaz, hogy az 10-es alapú, így a 10-100-1000 stb. sorozatot kellene alkalmazni szorzóként, de privát tapasztalatom szerint a link ereje lépésről lépésre nem növekszik tízszeresére, inkább csak megduplázódik.)

S stabilitás, állandóság, azaz az oldalra mutató link hatásának időfaktora hónapok szerint értékelve, tekintettel az indexációs időre is

az S értékét általában 1-nek vehetjük, ettől eltérni a következő esetekben érdemes (egy kb. havonta indexált oldal esetén)

    • 0 – ha a link kintléte alatt nem történt Google-indexáció
    • 0,5 – ha a link kintléte alatt csupán 1 indexáció történt
    • 1 – ha a link legalább 3 hónapig kint volt
    • 1,2 – legalább 6 hónapig
    • 1,4 – legalább egy évig
    • 1,5 – két évig

Ddinamizmus, azaz a küldő oldal Google-indexálásának átlagos gyakorisága

a D értéke:

    • 0,8 – 2 hónapnál hosszabb idő 2 Google-indexálás között
    • 0,9 – 1 hónapnál hosszabb, 2 hónapnál rövidebb idő
    • 1 – nagyjából havi indexáció
    • 1,1 – havi 2-3 indexáció
    • 1,2 – nagyjából heti indexáció
    • 1,3 – heti 2-6 indexálás
    • 1,4 – nagyjából napi indexálás
    • 1,5 – napi többszöri indexálás

Pparcialitás, azaz megoszlás, amelynek értéke attól függ, hogy a küldő oldalon hány különböző link szerepel – tekintve hogy az oldal link-küldő ereje valamelyest megoszlik a rajta elhelyezett linkek között. (Az elképzelés, hogy ha 10 link van az oldalon, azok egyesével 2× erősebbek, semmint ha 20 lenne: alapvetően téves – de kétségtelen, hogy a linkek száma és ereje között  fordított összefüggés áll fenn.)

a D értéke:

    • 0,7 – 200-nál több link az oldalon
    • 0,8 – linkek száma 100-199 között
    • 0,9 – 50-100
    • 1 – nagyjából 50 link
    • 1,1 – 30-50 link
    • 1,2 – 20-30 link
    • 1,3 – 10-20 link
    • 1,4 – 5-10 link
    • 1,5 – 5-nél kevesebb link

Újra hangsúlyozom, hogy ezeknek a számoknak a meghatározásában aránybecslésemre és tapasztalatomra támaszkodtam – valódi tudományos igazolással nem szolgálhatok.

A képlet használata

Tegyük fel, hogy egy adott link közepesen releváns oldalról érkezik (R=1), amelynek GooglePageR-értéke 1 (G = 1) és a link 3 hónapon át van kitéve (S=1), a küldő oldal kb. havonta frissül (D=1) és 50 körüli a rajta található linkek száma (P=1). Ez esetben a képletbe helyettesítve az értékeket:

E = 1×1×1×1×1

E = 1

Ez tekinthető a viszonyítási alapnak: egy nagyjából átlagosnak látszó eset, amikor a link SEO-effektivitása 1 egész.

Másik példa: vegyünk egy erős relevanciájú oldalt (R=2), amelynek 4-es a PR-értéke (G=8), és amelyen linkünk  3 hónapig van elhelyezve (S=1). Legyen a küldő oldal  frissülési gyakorisága heti (D=1,2) az oldalon található linkek száma pedig 25 (P=1,2). Ez esetben

E = 2 × 8 × 1 × 1,2 × 1,2 ≈ 23

Egy ilyen link tehát 23-szor erősebb az első esetben leírtnál.

Próbálgassuk, próbálgassuk! – esetleg konkrét oldalak adataiból kiindulva.

Itt ismételten felhívom arra a figyelmet, hogy ezek nem adekvát mérőszámok és nem pontos képletek, használatuk mindössze egyfajta összehasonlítási lehetőséget ad arra nézvést, hogy a linkjeink támogató hatását megbecsüljük – de előfordulhat, hogy az egyes tényezők hatását rosszul becsültem meg, mondjuk lehet, hogy a Dinamizmus kisebb, a PR-érték pedig nagyobb szerepet játszik a SEO-hatásban.

Továbbá: lennének ám még egyéb faktorok is. A képlet nem foglalkozik – például – a másodlagos linkek hatásával, holott a SEO és linkmarketing területén járatos minden tapasztalt szaki ismeri a másodlagos linkek egyáltalán nem lebecsülendő hatását. Lehetne finomítani a képletet aszerint is, hogy a linkszöveg milyen mértékben egyezik meg a céloldal SEO-kulcsszavával (tudjuk, egy-egy töltelékszó beszúrása rontja a hatást, mégis gyakran beillesztünk ilyesmit, mert a Google bünteti az egyoldalú linkelést). Nem foglalkozik a képlet az anchor text hatásával és nem veszi figyelembe a küldő és fogadó oldal egyéb linkekkel elért beágyazottságát, stb. Amit közreadtam, az tehát csupán egy megközelítési lehetőség.

Olykor érdemes azt is megbecsülni, hogy egy céloldalra összességében mekkora külső linkerő hat. Ilyenkor össze kell adni az összes rá mutató link E-értékét: ΣE. (Vagy ki kell számolni a linkek átlagos E-jét, és beszorozni az összes link számával: M számú link esetében az oldalra ható teljes linkerő: M×E-átlag.)

A képlet segítségével nagyjából összemérhető, hogy sok gyenge link hány erős linknek felel meg, vagy hogy mennyivel hosszabb ideig fejtik ki a kevésbé hatékony hivatkozások ugyanazt a hatást, amit a hatékonyak jóval rövidebb idő alatt.

A linkek hatékonyságának a megállapítása – nem tudom eléggé hangsúlyozni –  a fenti módszerrel persze csak hozzávetőleges, viszonylagos eredményt ad. Egy SEO-munkás számára azonban szolgálhat némi tanulságokkal.

Ugyanakkor: jól is néznénk ki, ha mindig minden linknek kiszámítanánk a SEO-effektivitását: nem maradna időnk a voltaképpeni keresőoptimalizálásra.


A keresőoptimalizálás elmélete szerint egy weboldal kulcsszavas organikus helyezéseinek alakulásában a Google keresőtalálati listán a külső, azaz bejövő linkek száma és minősége mérvadó. A honlap sikerében más tényezők is közrejátszanak, backlinkek hatékonysága a SEO-ban

Share