Weboptimalizálás a Google Pingvin és Kolibri után

Mivel a szerzői jog terén támadt viták miatt blogunk egyelőre nem ismertetheti a tervezett részletességgel Dr. Kállay O. Béla elméleti kutatásainak az eredményeit (metatézisek) és nem mutathatjuk be kellő alapossággal ezek gyakorlati alkalmazásának mikéntjét (transzmutációk) sem, azaz lényegében el kell tekintenünk a SEO-Arvisura bemutatásától, így egyelőre más jellegű posztokkal jelentkezünk, jellemezve például azt, hogy a Nagy Kereső új filozófiájának a gyakorlati életbe lépése óta a weblap optimalizálás milyen módszerei alkalmazhatók a Google-helyezések javítására.

A Google új filozófiája

a keresési preferencia mint üzletet befolyásoló tényező

A piacvezetővé vált nagy keresőprogram az utóbbi években a világháló és az online digitális univerzum egyik legmeghatározóbb üzleti szereplőjévé vált. Minden más konkurens résztvevő fölé az emelte, hogy a kereső-piac monopolhelyzetű teljhatalmú urává vált. Mint ismeretes, a weben indított keresések 95 %-a ma a Google rendszerén belül realizálódik, így minden egyes keres-talál-kattint interakció (amelyről terveink szerint Dr. Kállay kutatási eredményei alapján számoltunk volna be, mint „a keresés alapfokáról) voltaképp a Google erejét és értékét növeli.

Annak, hogy egyes kulcsszavas keresések után mely honlapok kerülnek a találati lista élére, óriási lett a jelentősége. Ezen a réven a Google nem csupán az interneten zajló kereskedés fő befolyásoló erejévé és – tegyük hozzá: – haszonélvezőjévé vált, hanem az interneten indított, de a fizikai valóságban lezajló üzleti akciókban is döntő szerephez jutott attól, hogy kedvező helyzetbe éppen a Google keresési preferenciáinak leginkább megfelelő honlapok mögött álló cégek kerültek.

Ha egy cég például a magyaroknak a Kárpát-medencébe való bejövetelének az emlékművéhez szervez utazásokat, akkor a helyszín iránt érdeklődő ügyfeleinek egy részét úgy tudja megszerezni, ha rendelkezik olyan honlappal, amely például arra a kérdésre, hogy hány kilométerre van a vereckei honfoglalási emlékmű, az első Google-talál pozíciójába kerülve pontos választ tud adni. De mit is kell tenni ahhoz, hogy valamely weblap egyfelől ilyen Google-pozíciót szerezzen, másfelől az a tulajdonsága, hogy tartalmazza a jó választ, előtérbe kerüljön?

a Google-szempontjai szerinti optimalizálás

Hogy mely honlapok szerepelhetnek valamely kulcsszóval vagy hosszabb keresőkérdéssel a találatok közt az 1., 2., 3.  stb. helyen, azt ma már döntő mértékben a Google algoritmusának való megfelelés dönti el. Könnyű belátnunk, a keresőprogramot működtető cég abban érdekelt, hogy az élen olyan weboldalak álljanak, amelyek a felhasználók igényeinek a legmegfelelőbb módon tesznek eleget. Ha sok egyenrangú vagy közel azonos értékű honlap létezik, ezek közül az fog a topon szerepelni, amelyik a Google speciális és igen komplex szempontrendszerének a leginkább megfelel. A kritériumokról sokaknak van elképzelése, ezek egy része a gyakorlati pasztalatok alapján ki is sakkozható, de a pontosan definiált szempontokat a Google belső emberein kívül senki sem ismeri kellő mértékben, inkább csak a megfigyelések, a honlapokkal elért kudarcok és sikerek alapján lehet visszakövetkeztetni arra, melyek a tényleges  elvárások.

Eddig ez rendben is lenne.

Elfogadható helyzet, hogy az évek során kialakult egy speciális iparág és kialakult egy szakma, amelynek képviselői azzal foglalkoznak, hogy egyes weboldalakat keresőszempontok szerint építve-alakítva és a külső webes környezetből támogatva szereznek a kiválasztott honlap számára marketing szempontból értékelhető Google-pozíciót. Az esztendők során kialakultak a stratégiák, a módszerek, a jó hatásfokkal működő eljárások, amelyek révén ez a pozíciószerzés realizálható volt.

a Google szűkíti a SEO-lehetőségeket

Ám az e tekintetben az megbízók érdekeit szolgáló keresőoptimalizáló munka nem hajtott a Google számára közvetlen hasznot. Ezért a cég fejlesztői agytrösztje időről  időre „feketének”, illegálisnak, kerülendőnek, büntetendőnek minősít egyes metódusokat, korábban elfogadott-eltűrt és az alkalmazók által jól bejáratott módszereket.

például a link-katalógusok

Ilyen például a link-jegyzékekbe való regisztrálás. A Google sokáig semmilyen kifogást nem támasztott az ellen, ha egy honlap azon a réven jut előre, hogy számos link-katalógusban szerepelteti magát, jellemzően épp azokkal a kulcsszavakkal, amelyekre nézve pozíciót kíván szerezni. Mértéktelenül el is szaporodtak ezek a katalógusok, a SEO-cégek és szakik egy része pedig iparszerűen kezdte űzni a linképítést: mást sem tettek, mint esztelen iramban és minden válogatás nélkül regisztrálták mindenhová a céloldalt. Aki több órát szánt az ilyen munkára, eredményesebb lehetett és ezres-tízezres linkmennyiséggel gyakorlatilag bármilyen gagyi oldalt az egekbe lehetett repíteni. A Gugli ezt nem tűrhette, a katalóguslinkek nem pozitív, hanem negatív tényezővé váltak – maguk a webszemét ellen létrehozott algoritmusok azonban eléggé késve reagáltak a szándékra, így a kevésbé felelős SEO-munkások még a legutóbbi időkben is alkalmazta ezt a mechanikus, semmilyen szaktudást nem igénylő és akár automatizálható módszert.

például a szatellit-weblapok

Hosszú ideig jól bevált és a Google által elfogadott eljárás volt az ún. szatellit-honlapok készítése: ezek olyan webegységek, amelyek speciálisan a kiválasztott honlap támogatása céljából jöttek létre. Webfelületük a céloldal témájához kapcsolódott, gyakorlatilag azt reklámozta – de a szövegénél fontosabb volt, hogy szöveges link révén segítse vezető találati helyre.  Pár év elteltével ezeket a támogatói oldalakat a Google webspamnek minősítette és az általuk   történő pozíciószerzést manipulációnak tekintve egyre súlyosabb szankciókat alkalmazott.

például a spamnak minősített kommentek

A Linképítők előszeretettel alkalmazták azt a módszert, hogy a céloldal témáját jobban vagy kevésbé érintő idegen oldalakon rendszeresen hozzászólásokat helyeztek el. Ezekbe mindig beletették a támogatott oldal linkjét, így az eléggé szorgos kommentelők akár ezrével szerezhettek linkeket a gondjukra bízott weblap számára. Értelmes szöveg és tényleges tartalmi összefüggés nem igazán volt a tevékenység mögött, tiltólistára is került hamarost.

A webspameket kiszűrő algoritmusok Google Pingvin gyűjtőnév alatt váltak rettegetté.

a szigorítások következményei

A Google egyre több és több eljárást minősített manipulációnak, míg végül a folyamat oda vezetett, hogy azok is szorongatott helyzetbe kerültek, akik a korábban már tiltottnak bélyegzett mechanikus eljárásokat kerülve kellő kreativitással a tartalmi alapú weboptimalizálás eljárásait dolgozták ki és alkalmazták. 2013 kora őszének egy gyászos napján, október 4-én ők is arra ébredtek, hogy szakmailag kifogástalannak gondolt, bőséges tartalommal és sok-sok információval, a korábbi Google-szempontok maximális érvényesítésével futtatott szájtjaik pozíciói a Google-listákon drasztikusan leromlottak. Az történt ugyanis, hogy a Google még koraösszel lecserélte 2001 óta működő keresőmotorját egy új, Kolibrinak keresztelt szoftverre, amely mögött egy új filozófia állt (ez még nem okozott nagy ribilliót), majd lefuttatta a spamokat szűrő Pingvin algoritmus legújabb változatát. A kettő együtt azt eredményezte, hogy igen nagy számban hátrasorolódtak azok az oldalak, amelyeknek nem volt más bűnük, csak az, hogy céltudatos kulcsszavas keresőoptimalizálás alatt álltak.

A Google új filozófiája ugyanis a kulcsszavas keresésről áthelyezte a hangsúlyt a keresőkérdésekre. Ha pedig többé a kereső nem preferálja a kulcsszavas keresést, akkor nem támogatja a kulcsszavas optimalizálást sem. Így az új szempontrendszert megtestesítő Kolibri alatt lefuttatott Pingvin 2.1 spamnak nyilvánítva hátrasorolta a koncentráltan kulcsszavas optimalizálás alatt álló weblapok sokaságát

Holott – erre mindenki emlékezhetett – a Google-keresés céges-hivatalos útmutatójában valami olyasmi állt, hogy nem azt kell kérdezni, Mit vegyek be, ha nagyon hasogat a halántékom mögött?, hanem be kell gépelni, hogy: fejfájás, fájdalomcsillapító. Ha pedig ez a keresési preferencia, akkor ez az optimalizálási preferencia is! Azaz a hangsúly a kategorizáló-címkéző kulcsszavakra esett mind a keresésben, mind az optimalizálásban – és ez egyenesen következett a Google szemléletéből. EZ FORDULT AZ ELLENKEZŐJÉRE. 2013 őszétől a kiokoskodott kulcsszavak helyett a természetes beszédhez igazodó keresőkérdéseket támogatja a Google (Mit vegyek be, ha…) és ennek értelmében manipulációnak tekinti a kulcsszavakra történő – évekig élőtérben álló – optimalizálást.

Ezzel a radikális váltással, saját elvének ellenkezőjére váltásával a Google azt mutatta be, hogy egyeduralmával élve bármikor megváltoztathatja a játékszabályokat, bármikor keresztülhúzhatja a honlapoptimalizálással  foglalkozók számításait, bármikor semmissé teheti a legalis módszerekkel élő linképítők akár sokéves munkáját.

És miért teszi-teheti meg ezt?

Nyilvánvaló: üzleti érdekei azt kívánják, hogy akik a weboldalukkal a topon akarnak szerepelni, azok éppenséggel a Google saját reklámlehetőségét vegyik igénybe, az AdWords fizetett szolgáltatása révén jussanak élpozícióba.

Ha azonban nem lehet célzatosan és koncentráltan kulcsszavakra optimalizálni, akkor hogyan jut oldalunk a kulcsszavas élmezőnybe?

Nos,

van keresőoptimalizálás a Kolibri és Pingvin után is.

E blog tulajdonosa másfél havi munkával kidolgozta és a gyakorlatban is kipróbálta a honlapoptimalizálásnak és linképítésnek egy teljesen új módszerét, diszperzív SEO metódusát.

Az első kísérletek sikerrel jártak – bár a módszer érvényessége nyilván csak több havi eredményesség után nevezhető majd igazoltnak.

Az új eljárás ismertetésére rövidesen sor kerül. Addig egy halvány bizonyíték.

Kérem, gépeljék be a keresőbe ezt a kérdést:

ki a legjobb linképítő szakember? 

Ha az első találat Balla D. Károly seo.balladium.hu weboldala, akkor a pasas tud valamit.


Weblap optimalizálás a Google Pingvin és Kolibri algoritmus váltás-frissítés után

Milyen módszerekkel működhet a weboptimalizálás a Pingvin és Kolibri algoritmus után. 2013 ősze óta kulcsszavak helyett keresőkérdéseket preferál a Google – ezt kell hát céloznia az új SEO-módszernek is. BDK kidolgozta a diszperziv weboptimalizálás eljárását, amely kombinált linképítési technikákat alkalmaz.

Címke , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.