A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

metatézisek - linképítésAz előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást.

A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra, hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban az öccse által kezelt laptop vibráló kijelzője fölé görnyedve ismerte meg egy emlékezetes éjszakán a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik.

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását – amihez már a Helsinkiből Budapestre tartó repülőgépen hozzáfogott a laptopja billentyűzetét nyűve. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom: antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attribútumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?


Emberi kérdés – gépi válasz. A számítógépes tartalomkeresés metatézisei. Kreatív linképítés laptop kijelzőn – az internet és a tartalommarketing alapjai. A Yollaka-sejtés adta innovatív inspiráció és a releváns tartalomra irányuló új honlap-SEO elmélet kidolgozása. Szemantikus háló – fogalmi szövegösszefüggések

Ajánljuk még:

A Google-Pingvin szárnya alatt

google-pingvin

google pingvin – tartalom-marketing

A Google Pingvin személyes védelme alá vette a kreatív keresőoptimalizálás módszereit. Miközben a 2013 május 22-én indított második nagy algoritmus-frissítés (elterjedt nevén Google Penguin 2.0 Algorithm Update) többszöri lefuttatása gyakorlatilag fenekestül felforgatta a hosszú ideje nagyjából beállt helyezési listákat, s miközben kiderült, hogy amit a Pingvin 1.0 2012-es áprilisi élesítése nem ért el, azt most az újraröptetett madár véghezvitte, aközben nyilvánvalóvá vált, hogy a kreatív linképítési eljárásokkal és az általunk kidolgozott arvisura seo-módszerrel optimalizált weboldalak nem elszenvedői, hanem sokkal inkább kedvezményezettjei lettek a nagy átrendeződésnek, igazolva ezzel a weboptimalizáció speciális metódusainak maximális létjogosultságát a Gogle-helyezések javításában. (Ennek köszönhető, hogy egyik favorit-oldalunk a linképítés és google keresőoptimalizálás kulcskifejezéssel a találati lista élmezőnyébe került.)

Miről is van szó?

Leginkább arról, hogy a Google üzleti érdekeit egyre inkább sértette a keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization = SEO) mind szélesebb körű elterjedése. A Goole fizetett szolgáltatása (AdWord) helyett igen sokan választották a költséghatékonyabb SEO-t, s egyre több cég és szakember szakosodott arra, hogy elfogadható sikerdíj vagy havi munkadíj mellett a legkülönbözőbb üzleti honlapokat a találati listák élére juttassa akkor is, ha maga az oldal gyengébb volt a konkurens szájtoknál. A piacot hovatovább nem az tudta megszerezni, aki igényesen felépített és számos elvárásnak megfelelő honlapon kínálta szolgáltatást, áruját, információját – hanem az, aki ügyesebben optimalizált optimalizáltatott. A minőségi SEO-munkához ugyan eddig is kellett jókora szaktudás, meg kellett megfelelően kiterjedt webes háttér – de ezek teljes vagy részéleges hiányában is lehetett látványos eredményeket elérni. A keresőoptimalizálásban számos olyan rutineljárás alakult ki, amelynek mechanikus végrehajtására akár egy ráérő titkárnő is képes volt, ha megkapta a szükséges instanciákat.

Igen, leginkább a link-katalógusokba való esztelen regisztrálás módszeréről beszélek. Cégek sokasága tett üzleti ajánlatot arra nézve, hogy 1-2-3 hónap alatt több száz (esetenként akár ezres nagyságrendű) külső linket szereznek az oldal számára, s ezek szárnyán majd a támogatott honlap egy fontos keresőszóra nézve egyenesen a Google top 10-be röppen akár 150. helyről. ÉS VALÓBAN! Csak annyi kellett hozzá, hogy valaki heteken át napi 8 órában mást se tegyen, csak a legkülönfélébb linkgyűjtő helyekre ajánlja be a céloldal linkjét. Még az se jelentett gondot, ha bizonyos százalékban a megkeresett oldalak visszautasították a link elhelyezését, mert a nagy számok törvénye alapján a felkerült linkek száma mégis bámulatos gyorsasággal növekedni volt képes – a céloldal pedig vágtatott előre a listán.

Voltak más módszerek is: saját linkfarmok építésétől a spamblogok indításán át a szorgos spam-kommentelésig. Sokáig lehetett trükközni körbelinkelésekkel, link-piramisok építésével, csali-kulcsszavakkal, generált tartalmakkal…

Az ilyen és ehhez hasonló eljárásokat a Google eleve tilalmasnak tekintette és büntette – de a szűrés nem volt eléggé hatékony. Aztán jött a Panda és Pingvin… Az utóbbi indításakor 2012 áprilisában szabályos pánikhangulat tört ki: évek óta listavezető oldalak tűntek el a találati listák éléről. Névleg a tiltólistára került linképítési eljárások alkalmazása miatt. Ezek között szerepelt a katalógusokban való túlzott szereplés, a nem-természetes gyorsaságú link-szaporodás, az egyoldalú optimalizálás, a túl sok azonos anchor-text, a spam-hátterű linképítés…

Kiderült azonban, hogy az új algoritmus közel sem hibátlan, mert áldozatául esett számtalan fontos tartalmú igényes webhely, s helyette feljöttek az információszegény, rossz minőségű oldalak – csak azért, mert előbbieket nem a legtisztább módszerekkel optimalizálták, utóbbiak viszont e tekintetben makulátlanok voltak. Igen ám, de ha a valóban fontos infók nincsenek ott a listák élén, akkor a felhasználó bosszankodik… Ilyen változás tehát nem szolgálhatta a Google érdekeit. Ha a Pingvin vérengzése a nagy kereső a presztízsének a csökkenését vagy pláne a piaci részesedés apadását eredményezi, az nagyobb kárt okos, semmint ha az Adwords fizetett szolgáltatása helyett a honlaptulajdonosok továbbra is az optimalizálást választják.

Lépni kellett tehát. Az algoritmus kisebb finomításainak elvégzése és lefuttatása után jött az újabb nagy dobás, a Penguin 2.0 néven ismertté vált frissítés.

És újra a feje tetejére állt minden.

Számos szakcikk, vélekedés, elemzés, beszámoló jelent meg arról, mit is büntet a Pingvin Kettő. Szerintem ezek többsége találgatás, tippelés, jó esetben valószínűsítés. Úgy vélem, az eddig is nyilvánvalóan tiltólistás eljárásokon túl a konkrétumokat igen nehéz megragadni, számos eljárásról nem lehet biztosan állítani sem azt, hogy kerülendő, sem azt, hogy bátran alkalmazható. Ezúttal, úgy érzem, nem a részletekben lakik az ördög, hanem a lényeget kell megragadni. Ez pedig a következő.

A Google Pingvin 2.0 érvénybe lépése óta egyértelműen azok a webhelyek kerültek helyzeti előnybe, amelyek nem csupán saját tartalmi vonatkozásukban relevánsak egy-egy adott témát illetően, hanem

  1. a weboldal releváns tartalma egyedi szövegezésben jelenik meg
  2. a honlapot tartalmi alapú linképítéssel támogatják

No de mi az a tartalmi alapú linképítés?

Lényegében az a kreatív (ha tetszik: irodalmi) linképítés, amelynek a módszereit én évek hosszú során kidolgoztam és hosszabb ideje sikeresen alkalmazom.

Ennek jellegzetességeiről fognak szólni következő bejegyzéseim.


A Google Pingvin 2.0 és a kreatív linképítés

A Google Penguin Algorithm Update 2012-ben lényegében érvénytelenítette a keresőoptimalizálás (seo) korábban jól bevált módszereit, ám eredményei magára a Google-ra nézve is veszélyt rejtettek. Ennek kiküszöbölésére dolgozták ki a Pingvin 2.0 néven ismertté vált algoritmust, amely a tartalmi alapú szempontokat helyezte előtérbe az weboldalak megítélése és a link építés terén.

Az Arvisura honlap-SEO és a tartalom-marketing közös eljárásai az infrafűtés weboldalt első helyre pozicionálta a Google keresőben. Pingvin, Penguin algorithm update, 2012, 2013.

2022: Tartalmi alapú keresőoptimalizálás, prémium linképítés, oldal frissítés, releváns tartalom – A Pingvin 2 a korábbi verzió Google-ra nézve is veszélyt rejtő hibáit küszöböli ki és a szemantikus és havidíjas keresőoptimalizálást, valamint a természetes linképítést támogatja.

E-linkmegosztás: weblap – tartalom-marketing – infrafűtés

Weboldal optimalizálás – Honlap-seo

Tanácsadás – Honlap SEO optimalizálás

weboldal optimalizálás seo

Honlapok keresőoptimalizálása

Egy tanácsadó számára a SEO (szó szerint: keresőeszköz-optimalizálás = search engine optimization) szakkifejezései a magyar szóhasználatban eléggé pontatlanok. Keresőeszköz-optimalizálás helyett például egyszerűen keresőoptimalizálást mondunk, ami tovább egyszerűsíti az angolul sem túl precíz kifejezést, hiszen könnyű belátni, hogy nem a keresőt, hanem evidens módon a honlapot optimalizáljuk, igaz, hogy az optimalizálást a keresőkhöz idomulva, a keresők alá végezzük. A pontos kifejezésnek tehát valahogy úgy kellene hangoznia, hogy honlapoknak a keresőeszközökhöz való optimalizálása.

De még igazából ezzel sem mennénk semmire, mert magának a weboldalnak az optimalizálása csak egyik, s volumenében kisebbik része a SEO-munkáknak, a nagyobb részt a linképítés teszi ki, amikor viszont a honlappal magával már semmit nem teszünk, csupán kívülről támogatjuk azért, hogy a keresési találatok közt előbbre kerüljön, ilyenkor tehát nem a weblapot és végképp nem a keresőt (keresőeszközöket, motorokat, robotokat, algoritmusokat), hanem éppenséggel a találatokat optimalizáljuk vagy inkább maximalizáljuk.

A két részből álló teljes munkafolyamat pontos megnevezése tehát honlap- és találat-optimalizálás lehetne – ilyesfajta szakszót azonban senki nem használ. És akkor ebben benne sincs még a weboldal elemzés és keresőoptimalizálási tanácsadás, ami nélkül el sem képzelhető a keresőoptimalizálási eljárás. Marad tehát a keresőoptimalizálás és annak szinonimájaként a honlap optimalizálás – általános esetben mindkettőn ugyanazt értjük: a találatok közti pozíciószerzést és az ennek érdekében tett különböző on-site és of-site munkafolyamatokat.

Mi a neve annak, amit optimalizálunk?

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az angol homepage és website szavaknak megfelelően a magyarban is van honlap meg van weboldal is, és igazából a kettő tökéletesen felcserélhető egymással, holott az lenne a kézenfekvőbb, ha lenne némi különbség árnyalt jelentésük között. De nincsen. Mi több, az egyenlőséget, miszerint weboldal = honlap,  az internet indiánok leleményes törzsfőnöke, a Nagy Nyomkereső (a cowboyok hosszú kezű  Gugli úrként emlegetik) nemcsak hogy felfedezte, hanem szigorúan érvényesíti is olyan módon, hogy az egyik szóra való rákeresést a másik szó találatával válaszolja meg.

Google keresőhöz honlapoptimalizálás

Önmagában kicsit furcsa eljárás. Jól pofára esel, sápadt arcú testvérem, ha éppen egy bizonyos szinonima előfordulásit szeretnéd megtalálni. Hiába tudod, hogy az ebadó nem kutyaadó, a pápaszemes kígyó nem szemüveges, és hiába véled úgy, hogy a honlap jelentése is tágabb, mint a weboldal, Előbbi szinte az összes webes megjelenési formát jelentheti, egyetlen internetes névjegytől a nagy hírportálig vagy webarchívumig. A weboldal sokkal inkább csak egy adott felületet, egyetlen weblapot, oldalt, page-et jelent. Na és van még egy szörnyszülöttünk is: a honoldal. A linképítő cikk folytatódik

Google keresőoptimalizálás

SEO – a Google-kereső optimalizálása

Mióta az online keresőszoftvert fejlesztő világcég piacvezetővé, mondhatni egyeduralkodóvá vált és az internetes kereséseknek cirka 95 %-át ebben rendszerében indítják, azóta körülötte forog a web. Ma már a Search Engine Optimization (SEO), azaz a keresőeszközök optimalizálása gyakorlatilag Google-optimalizálást jelent. Azaz mérvadóvá mára az vált, hogy egy adott weboldal ennek a keresőprogramnak a találatai közt milyen eredményt ér el. A kereső optimalizálási folyamatot tehát indokolt így meghatároznunk:

A keresőoptimalizálás célja, hogy valamely honlap adott kulcsszóra nézve az élen szerepeljen a webtartalmak keresések találatai között.

A weboldal-tulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy manapság mindazok a Google-keresést veszik igénybe, akik a világhálón számukra szükséges információt, szolgáltatást, terméket, munkalehetőséget, partnert stb. keresnek.

A program használata egyszerű, a keresést indító kérdés okos megfogalmazásával szinte bizonyos, hogy ha létezik a neten a keresett tartalom, arra a Nagy Nyomkereső rá is bukkan. Annak ellenére, hogy természetesen nem gondolkodik. Felfoghatatlanul hatalmas, több billió weboldal tartalmát tároló adatbázisa szinte végtelen számú összehasonlításra ad lehetőséget. Az évtizedek munkájával kifejlesztett és tökéletesített keresőalgoritmusa pedig szinte valamiféle mesterséges intelligencia módjára viselkedik. Látszólag megérti kérdéseinket és releváns válaszokat tartalmazó webhelyekre vezet. Érdemes tehát “kedvében járni” és érdemes a Google keresőoptimalizálás eljárásait jobban megismerni.

Hogyan keresünk? – azaz miért fontos a kulcsszavas keresőoptimalizálás?

Számos felmérés bizonyítja, hogy a keresési szokások a következők (bár az egyes kutatások adatai nagy eltéréseket mutatnak):

  • a böngészések cirka kétharmada (mások szerint több mint 70 %-a) kizárólag az első oldalra (keresőtalálati táblára) esik, a böngészők ilyen mértékben csupán az itt található kínálatból választanak információt, terméket vagy szolgáltatót (közülük is legtöbben az első 4-ből) – tovább csak akkor lépnek, ha nem találtak igényiknek megfelelő kínálatot – de ekkor sem jutnak túl messzire;
  • az összes keresésekből mindössze kb. 20-25 % jut a 2. találati oldalra, és alig 5-8 % a 3-ra. Száz keresésből csupán 3-4 estben beszélhetünk mélyebb rétegekről;
  • amelyik oldal nincs benne az első 50-ben, annak 1 %-nál kisebb az esélye arra, hogy rákattintanak.

Ez azt jelenti, hogy ha valamely keresőkérdéssel egy honlap nincs benne az első 30 találatban, akkor minimálisak az esélyei arra nézve, hogy a keresők az adott kifejezéssel rátaláljanak (ez persze még mindig jobb, semmint ha az első 100-ban sem szerepel…). Igazi esélyt azonban csak az első Google-tábla adhat, az első 4-be kerülés pedig szinte garantáltan azt jelenti, hogy minden kereső rákattint az adott weblap linkjére.

A fentiek fényében talán fölösleges ecsetelni, miért akkora a jelentősége egy honlap pozíciójának és miért van szükség a keresőmarketing eljárások alkalmazására, ha sikerre akarjuk vinni weboldalunkat.

A keresőoptimalizálás éppen abban segít, hogy valamely honlap a tulajdonosa érdekeinek megfelelően minél kedvezőbb pozícióba kerüljön a  keresőtalálati listákon!

Hogyan lehet ezt elérni? Nem árt mindenekelőtt tisztázni a honlapok keresőoptimalizálásával kapcsolatos alapfogalmakat.

 SEO alapfogalmak – kissé részletesebben

Keresőmarketing

Komplex értelmű, átfogó jellegű gyűjtőfogalom. A keresőmarketing a világhálón folyó online üzleti tevékenység egyik speciális ága. Az, amely az internetes keresőprogramok találati listáinak felhasználása és befolyásolása révén hat a kereslet-kínálat üzleti és piaci viszonyaira. A ~ legfőbb összetevője maga a keresőoptimalizálás (amely a normál, azaz nem-fizetett találatokat érinti), továbbá pedig a fizetett szolgáltatások keretében megjelenő találatok, a keresőkben szereplő hirdetett hivatkozások és reklámok, az üzleti jellegű linkmarketing, valamint a keresési eredményekre épülő mindenfajta online tevékenység. A témáról bővebben: keresőmarketing, net-seo

Mi a Google keresőoptimalizálás?

A Google-alapú keresőoptimalizálás – SEO – olyan tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy egy adott honlap minél jobb helyezést érjen el a keresőprogramok nem-fizetett találatai közt. Éspedig valamely előre megadott keresőkifejezéssel indított internetes keresés során. (A kérdésnek több külön oldalt is szenteltem, az egyik összefoglalás itt található: Hogyan kerüljön honlapunk az első oldalra keresőoptimalizálással?)

Valamivel részletesebben. A keresőoptimalizálás elsődleges célja az, hogy egy adott honlap minél jobb helyezést érjen el a normál találatok közt a honlap tulajdonosa/üzemeltetője vagy szponzora, hirdetője által fontosnak tartott keresőkifejezésekre. (Normál vagy organikus találatoknak épp azokat a keresők által kilistázott találatokat nevezzük, amelyek nem fizetettek, csupán a keresőmotorok belső logikája, algoritmusa alapján kerültek a találati lista adott helyére; a fizetett linkek, hirdetések tehát nem tartoznak ide.)

Ennek fényében az optimalizáló tevékenység másodlagos célja az, hogy a helyezés-javítás segítségével elért jó pozíció révén a céloldal minél nagyobb látogatottságra tegyen szert, a harmadlagos cél a támogatás alá vont weboldal internetes értékének, presztízsének a növelése (Page Autority).

A keresőoptimizálás két fő összetevője:

A linképítő cikk folytatódik

A bejövő linkek fraktálhálózata

A bejövő linkek rendszere. Backlink fraktálhálózat építése

backlink hálózat építése

Az bejövő linkek épített hálózata keltse a természetesség látszatát: rend és esetléegesség

Linkprofil építés: tudatos rend és spontán káosz

Hogyan érjük el, hogy linképítő munkánk eredményét a Google algoritmusok ne tekintsék manipulációnak és ne büntessék honlapunkat hátrasorolással?

Rossz megoldás, ha minden webhelyről közvetlenül a céloldalra hivatkozunk. Ezzel egyetlen pontba mutató sugarak rajzolata adódik és azonnal felismerhető, hogy céltudatosan igyekeztünk egy weboldal helyezéseit külső linkekkel manipulálni. Ennél sokkal kifinomultabb módszerekre van szükség – de ehhez elég nagy saját webrendszerrel kell rendelkezünk.

bejövő linkek hálózata

A bejövő linkek természetes rendszere fraktálhálózatra emlékeztet. Ilyet építsünk!

A bejövő linkek imitált természetessége

A honlapok eredményes keresőoptimalizálásában kétség kívül a bejövő linkeké – backlinks – a legnagyobb szerep, abban az értelemben legalábbis, hogy a körültekintő linképítő munka igényli a legtöbb időráfordítást és a folytonos fejlesztést. A honlapot elegendő egyszer feltölteni, elegendő egyszer dolgozni azon, hogy tartalma releváns és felépítése a Google elvárásainak megfelelő legyen, mint ahogy elegendő egyszer (építése vagy utólagos optimalizálása során) eleget tenni annak a 25-31 (esetleg akár valamivel több) fontos SEO-szempontnak, amelyek alapján a keresők az oldalt alkalmasnak tarthatják a jó kulcsszavas szerepeltetésre a találati listákon. Magyarán: a minőségi tartalmú és a keresőrobotok által jól feltérképezhető és az algoritmusok értelmezését segítő keresőbarát weboldal előállítása egyszeri szakmai feladat, utólag legfeljebb finomításokra lehet szükség.

backlink - linkprofil

Káosz és rend: fraktál

Ezzel szemben a külső webtámogatás, azaz a linkprofil felépítése és fejlesztése hosszú folyamat – és elméletileg soha nem ér véget. A gyakorlatban persze mégis fontos bizonyos időkorlátokkal számolni, de annyi bizonyos, hogy felelőtlen (vagy szélhámos) weboptimalizátor az, aki három (de inkább 4-6)  hónapnál rövidebb határidővel vállal munkát, mert kevésbé terhelt kulcsszavakkal ugyan lehetséges az első 1-2 hónapban is jó eredményt elérni, de nagy a valószínűsége annak, hogy később drámai visszaesés történik. Olyan üzleti jelentőségű kulcsszavakkal azonban, amelyekre sok találat adódik és ezért valószínűleg a konkurencia is kellőképp nagy és erős, egy SEO-projekt teljes kifutása lehetetlen 3-4 hónapnál rövidebb idő alatt – a webháttér elejét ennél rövidebb idő alatt lehetetlen biztosítani. Az sem segít, ha a szakember kétszer többet dolgozik naponta, mert, mint tudjuk, a Google erősen bünteti az erőszakos és nem-természetes módszereket, így a túlzott számú linkszám-növekedést is. No meg: a Google meglehetősen lomha állat, komótosan idexeli a periférikus weboldalakat, ráérősen lép utána az új linkeknek, így mi hiába szaporázunk, ha az érvényesítés lassúbb ütemben történik. A linkeket küldő blogon például fölösleges kétnaponta posztolni, ha a Google-robotok csak hetente jár arra. Nem túl frekventált, alacsony látogatottságú, leginkább keresőmarketing célokat szolgáló honlapok esetében két látogatási idő között akár hónapok is eltelhetnek.

Aki vállalja egy honlap kulcsszavas Google-pozíciójának a hatékony javítását, az ugyan elbíbelődhet napokig magának a honlapnak a bütykörészésén, de idejének-energiájának a döntő részét a külső linkek rendszerének a felépítésére fogja fordítani. Különösen így van ez azóta, hogy puszta linkekkel már nem mehetünk semmire: minden hivatkozás számára megfelelő szöveges hátteret is biztosítanunk kell.

Rendszerben, hálózatban kell gondolkozni

A bejövő linkek hatékonyságával foglalkozó régebbi posztomban (amelynek bizonyos aspektusai már elavultak amiatt, hogy a Google már nem teszi nyilvánossá a weblapok PageRankértékét) számos fontos tényezőt jártam körbe, de nem érintettem azt a kérdést, hogy

a külső weboldalakon elhelyezett linkek ugyan külön-külön, önállóan és egyesével mutatnak a céloldalra, és elsődleges hatásukat is ekként fejtik ki, ám összesített erejük mégsem csupán az egyes linkek erejének összegével egyenlő.

De nem ám! Illetve csak akkor, ha ezek a bejövő linkek teljesen különálló, független, elszigetelt, mondhatni magános weboldalakon helyezkednek el. Ha azonban egymással is hivatkozási vagy pláne kölcsönhivatkozási kapcsolatban vannak, akkor már valamiféle rendszert alkotnak, olyat, amelynek feltérképezhető linkhálózata van.

Nos, a linkprofil felépítését illetően az én

honlapoptimalizálási stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal operálok és nem nagy számú egyes linkekkel dolgozom, hanem minden munkámhoz külön webrendszert építek fel.

Erről másik szakmai blogomban erről részletesebben is írtam: A kreatív honlapoptimalizálás egyéni módszerei.

Ott, előbb bemutatva a rendszert képező fontosabb alkotóelemeket, magáról a rendszerbe állításról ezt írom:

Évek munkájával kifejlesztett egyéni keresőoptimalizáló stratégiám egyik alapelve, hogy nem különálló oldalakkal és az azokon elhelyezett hivatkozásokkal operálok, hanem teljes támogatói webrendszert építek. A különálló oldalak rendszerbe állítása elsősorban kulcsszavas, szöveges linkek révén történik, de eközben ügyelek arra is, hogy a rendszer alapját képező oldalak tematikus szempontból is összefüggjenek, és – amennyire lehetséges – ezekhez nem csupán linkjeik révén kapcsolódjanak a periférikus oldalak, hanem legyenek más (közvetett) kapcsolódásaik is.

A rendszer megfelelő szerkezeti felépítettsége kulcskérdés. A struktúra kidolgozása mindig a legtöbb figyelmet és körültekintést igényló munka.

Az eredeti helyen több pontba foglalva soroltam fel, szerintem a létrehozandó rendszernek milyennek kell lennie ahhoz, hogy egyfelől valóban rendszerként működjön, azaz összegezze és sokszorozza az egyes linkek erejét, másfelől ne hívja ki a Google „haragját”, ne kerüljön a manipuláció gyanújába, azaz ne adjon okot semmilyen szankcióra. (Tudjuk például, hogy a sok egyforma elemből álló nagy linkfarmok, a sokszoros oda-vissza hivatkozások vagy a ciklikus körbelinkelések szinte bizonyosan hátrasoroláshoz vezetnek – az ilyen megoldásokat érdemes messziről elkerülni.)

Ott azt írom, arra kell törekedni, hogy a számos központi és periférikus tartományból álló rendszer akkor megfelelő, ha

  • egyszerre kelti a rend és a káosz benyomását.

Hogy ilyen rendszert pontosan miként kell felépíteni, azt ott nem árulom el, és egyik  legfőbb szakmai titkaimat itt sincs szándékomban kiteregetni, de az ott közölteken mégis továbblépnék egy terminus technicus alkalmazásával, merészen kijelentve, hogy a céloldal számára épített webtámogatói hálórendszernek egyfajta folyamatosan fejleszthető, befelé és kifelé korlátlanul továbbépíthető

fralkátálhálózat

mintájára kell felépülnie. A fraktál szót hallva persze ne a szabálytalan elemeket nagyon szabályosan ismétlő-nagyító-mozdító tetszetős grafikákra vagy a hópelyhek tetszetősen szimmetrikus rajzolatára gondoljunk, hanem arra, amit a nem egész számú dimenziós terekről  vagy a skálafüggetlen hálózatokról tanultunk a felsőmatematikában. Ha tanultunk…

Ha nem, akkor alkalmazhatunk olyasfajta egyszerűbb trükköket, mint amilyeneket például a szociológusok vagy közvélemény-kutatók használnak, ha tudományos hitelességgel kívánnak egy nagyobb halmazból véletlenszerű mintát venni, de ennek a véletlenszerű mintavételnek megadják a pontos szabályát, azaz a véletlenre szabályszerűséget húznak. Például: a közvéleménykutatók minden faluban a főutcán a jobbról tizenötödikként álló házba térnek be, vagy az utcán a velük nyolcadikként szembejövő embert szólítják meg. Ám ez voltaképp még nagyon primitív megközelítés: a szabály túl egyszerű, a véletlen nagyon megszabott, a megkérdezetteket összekötő vonalhálózatról egy laikus szemlélő számára is lerí, hogy nem természetes úton, hanem tudatps tervezéssel jött létre.

Most kicsit elrugaszkodva a linképítés konkrét feladatától játsszunk azonban el azzal, alkothatunk-e akaratlagosan olyan kiválasztási módot, amelyről már nem árulkodik a szabályszerűség? Valószínűleg: igen. Mondjuk azoknak a végpontoknak a hálózata már elég jól közelíti a se nem káosz, se nem rend, se nem véletlen, se nem szabály követelményét, amelyeket például egy ilyen előírással választanánk ki:

Minden faluba érkezve a falu nevében az egyes betűknek számokat feleltetünk meg (alfanumerikus megfeleltetés), még ám aszerint, hogy mikor érkeztünk a faluba: a betűk hátulról kezdve sorra az adott hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc számát adják meg, (ha hosszabb a falunév 6 betűnél, elölről kezdjük). Az adott számokból minden betűnél kivonjuk azt a számot, amely azt mutatja, hányadik a betű az ábécében, majd hozzáadjuk azt, hogy hányadik a falunévben. Az összes kapott számot összeszorozzuk, a szorzatot elosztjuk a falu lakosainak a statisztikákban szereplő számával; az eredményből a mássalhangzóval kezdődő falunevek esetén a teraszos házak, magánhangzóval kezdődők esetén a nyilvántartott internet előfizetők számát vonjuk ki. Az így kapott N szám mutatja, hanyadik szembejövőnek kell feltennünk kutatásunk kérdéseit.

Látszatra ez már „durvább” akár a természetes véletlennél is. Pedig a szabály nagyon is benne van. De ezt már talán a Google gépi intelligenciája is csak megfelelően nagy minta esetében venné észre :)

A linkprofil építésére használt bázis nagysága

Nyilvánvaló, hogy ha mindössze húsz saját oldallal rendelkezünk, nem tudunk fraktálhálózatot építeni, mert egyszerűen nincsen elég variációs lehetőségünk. Ám képzeljük el, hogy egy SEO-projektben speciálisan a munka kedvéért építünk 20 darab tematikus bázisoldalt és indítottunk 2 új tematikus blogot, emellett rendelkezésünkre áll 60 régebbi blog, egyenként néhány száz vagy akár ezer bejegyzéssel, továbbá 8-10 ezer (!) statikus oldal. Minden egyes URL esetében eldönthetjük: mit linkelünk a hozzá tartozó weboldalról: magát a céloldalt; annak valamelyik aloldalát; saját bázisoldalunkat; valamelyik blogunkat; valamelyik blogunk valamelyik posztját; egy statikus perifériaoldalt; illetve: melyik olyan oldalt linkeljük, amely a fenti oldalakra mutató linkek valamelyikét tartalmazza… Létrejönnek az első szintű hivatkozásokat linkelő másodlagos, harmadlagos stb. linkek, kirajzolódik a linkprofil gyönyörű fraktálhálózata. Mindenki örül.

 

Optimalizálás lépésről lépésre

A szakmai vélemények és közel 10 esztendős saját tapasztalatom alapján a keresőoptimalizálás legfontosabb lépéseit a következőkben tudom összefoglalni (én legalábbis így csinálom…)

I. HONLAPOPTIMALIZÁLÁS

Első lépés: tartalomfejlesztés

  • a honlap fejlesztése abból a célból, hogy informatív, egyedi és a legfontosabb keresőszavakra nézve releváns tartalmú legyen (az optimalizálásra szoruló honlapok nagy többsége információszegény és nem közöl lényeges tudnivalókat arról a témáról, amelynek kulcsszavaival a tulajdonosa Google-pozíciót szeretne elérni)
  • tapasztalatom szerint a honlapot akkor könnyebb sikerre vinni (akkor tekinthetjük relevánsnak), ha
    • a témára vonatkozó szövegtartalma legalább 6000-8000 karakternyi (ez esetben könnyebb a lentebb sorolt szempontok közül minél többet érvényesíteni)
    • a szöveg egyedi fogalmazású, információkban gazdag és hasznos ismereteket közöl
    • tartalmaz definíciót, rövid és/vagy hosszabb leírást a tárgyát képező dologról
    • az általános ismeretek mellett tartalmaz speciális, másutt nem található információkat
    • címekkel, alcímekkel tagolt, előfordul benne felsorolás, táblázat, képek, belső és külső linkek
    • aloldalak tartoznak alá, amelyek a témát érintő kérdéseket tovább részletezik, új információkat közölnek

Második lépés: keresőbaráttá tétel 

  • szükséges, hogy a megfelelően gazdag és fontos tartalom a keresőszempontoknak megfelelő formában jelenjen meg;
  • a jól ismert formai szempontok száma 50 körüli, a gyakorlatban ebből általában 20-25 érvényesítésére van lehetőség
  • a formai elvárások között van 6-8 roppant fontos, ezek érvényesítése nélkül a honlap nem tekinthető keresőbarátnak
  • ajánlatos a kevésbé fontos, de összességében mégis lényeges szempontok közül további 10-12 betartása
  • a keresőszempontok főleg az alábbi típusokba tartoznak:
    • a forráskódban megadott elemek (meta-tagek)
    • látható jegyek (címek, kiemelések, táblázatok, linkek, képszövegek…)
    • tartalmi arányok, szógyakoriságok (kulcsszósűrűség, folyószöveg/cím arány, szöveg/link arány…)
    • a szerkezeti elemek megfelelősége (keresőbarát url-ek, könyvtárak és fájlok elrendezése…)
    • a kiegészítő elemek (pl. site mappa, robots.txt, mérókódok…)

II. LINKÉPÍTÉS

Linképítő módszerem sokban eltér a kollégák többsége által alkalmazott gyakorlattól; nem használok például külső erőforrásokat (pl. linkkatalógusok, linkcsere idegen honlapokkal), hanem kizárólag saját webbázisomra támaszkodom. Az alábbi leírást tehát leginkább csak azok tudják hasznosítani, akik maguk is kiterjedt honlaphálózattal rendelkeznek.

Harmadik lépés: a bázisoldalak, rendszerblogok és perifériák kiválasztása (létrehozása)

  • kiválasztjuk azokat a statikus weboldalainkat, amelyeket alkalmasnak tartunk arra, hogy a linképítő munka bázispontjaiként szolgáljanak; célszerű minél magasabb PageRank számmal rendelkező általános vagy a céloldalhoz közelítő témájú webhelyeket kiválasztani; ha kevés ilyen oldalunk van, meg kell építeni őket (én a projekt nagyságától függően 20-50 bázisoldallal dolgozom) {fontos frissítés – 2015: a Google 2013 óta nem frissíti a nyilvános PageRank értékeket, ez az értékrendszer tehát elavult, így helyette több audit oldal értékelését egybevetve lehet megállapítani egy-egy webhely internetes értékét; ezek az Ahrefs, a MOZ és a Majestic}
  • kiválasztjuk a rendszerblogot vagy blogokat: ezek lesznek a felépítendő linkhálózat motorjai, frissítéseik révén mobilizálódik a rendszer; a kiválasztás szempontja ugyanazok, mint a statikus weblapoknál; ha nincs a munkára alkalmasnak tartott blogunk: létre kell hozni egyet vagy többet
  • kiválasztjuk azokat az oldalainkat (legyenek köztük állandó szájtok és blogok is), amelyek kisebb mértékben és háttér-szerepben vesznek majd részt a projektben; témájuk teljesen változatos lehet

Negyedik lépés: a kiválasztott webhelyekre (projektoldalakra) rálényegítjük a céloldal jellegzetességeit (igen speciális, nagy tapasztalatot igénylő tevékenység)

  • honlapelemzéssel meghatározzuk a céloldal 2-3 lényegi és tucatnyi mellékes jellegzetességét (ezek között legyenek egyrészt a leggyakrabban előforduló kulcsszavak, illetve másrészt speciális, ritka kifejezések, szakszavak, idegen szavak, személy- és helynevek, továbbá harmadrészt ezek jellemző kombinációi
  • ezeket a jellegzetességeket sorra a kiválasztott bázisoldalak, blogok és perifériák lényegi elemeivé tesszük; ez természetesen sokkal többet jelent annál, semhogy a szavakat kitesszük az adott oldalakra, hanem szerepeltetjük címekben, meta-tagekben, kép- és linkszövegekben stb.

Ötödik lépés: a statikus linkelés – ez a legnagyobb körültekintést és szakértelmet igénylő munka – ha óvatlanul végezzük, a Google manipulációnak ítéli; e munka során:

  • statikus oldalainkon állandó szöveges linkek formájában hivatkozunk a találatok közt előrejuttatni kívánt webhelyre; eközben ügyelünk:
    • a linkszövegek sokféleségére, a nyelvi változatokra, a szórendre….
    • a kulcsszavas, a long tail és a kulcsszó nélküli linkek arányára
    • a főoldali és aloldali linkek arányra
    • az url-változatokra (www-vel vagy anélkül; könyvtárra vagy index-fájlra…)
    • a linkek buborékszövegének változatosságára
    • fontos: a munka időbeli elosztására – a linkeket fokozatosan kel kitenni, a túl gyors linkgyarapodás gyanút kelt, a túl lassú hatása pedig csak nagyon sokára jelentkezik
  • ha elég sok oldalt vontunk be a munkába, megengedettek a kereszthivatkozások, de ezek száma ne legyen túl magas

Hatodik lépés: dinamikus linkelés: beindulnak rendszerblogok

  • posztolás és linkelés elkezdése az egy vagy több kiválasztott vagy újonnan létrehozott blogban
    • helyezzünk ki néhány (nem sok!) linket a blog főoldalára (oldalsáv, lábléc…), ezek mutassanak bázisoldalaink közül néhányra
    • minden posztban helyezzünk el 1-2 linket (ne többet) – ezek mutathatnak további bázisoldalakra, perifériákra és olykor-olykor a céloldalra (a támogatott, Google-listán előre juttatni kívánt honlapra) is
    • ha az optimalizálandó honlapnak vannak aloldalai, a blogposztokból inkább ezeket linkeljük
    • ha több bloggal dolgozunk, a posztokban olykor kereszthivatkozásokat is elhelyezhetünk
  • a bejegyzéseink legyen tartalmilag értékesel (ne kamuszöveget publikáljunk), abban a linkek szereltetése legyen indokolt
  • a posztolás gyakorisága változó; hetinél sűrűbben célszerűtlen, havinál ritkábban kevéssé hatásos

III. MÁSODFOKÚ OPTIMALIZÁLÁS

Hetedik lépés: a projektben részvevő oldalaink optimalizálása

  • Hosszabb időn keresztül folytatott nagyobb volumenű optimalizációs munka esetén feltétlenül szükséges, hogy a linképítésben részt vevő bázisoldalakat, blogokat és perifériákat magukat is optimalizáljuk
  • a korábban is meglévő, már PageRank értéket szerzett oldalaink nyilván korábban is optimalizálás alatt álltak, most ezt a folyamatot úgy terjesztjük ki, hogy belevesszük a projekt témáját, kulcsszavait is
  • az újonnan létrehozott vagy korábban nem optimalizált blogok és perifériák optimalizálását már a projekt indításakor elkezdhetjük, így mire linkküldő hellyé válnak, már bizonyos erőt képviselhetnek
  • a másodfokú optimalizálás fő célja az, hogy a saját oldalainkra rálényegített jellegzetességek projektoldalaink releváns résztévé váljanak s ezek a webhelyek maguk is pozíciót szerezzenek a Google találati listáin a céloldaléval azonos kulcsszavakkal – ezáltal linkjeik is erősebbek legyenek

– talán ennyi lenne az általam összefoglalható lényeg.

Jelen blogomban, mint a fentiek ezt talán igazolták, a weboldalak keresőoptimalizálásával és Google helyezés elérésével kapcsolatos sok éves tapasztalataimat osztom meg az ide látogató érdeklődő olvasóval, akik így talán értékes választ kaphatnak kérdéseikre, megismerkedhetnek a weboptimalizálás legfontosabb fogalmaival és praktikus tanácsokat is kaphatnak arra nézvést, milyen főbb lépések alapján lehet keresőbarát honlapot készíteni, illetve milyen külső webtámogatás szükséges ahhoz, hogy az optimalizált honlap jó pozíciókat szerezzen a találati ranglistákon

Ha további tanácsra lenne szüksége vagy linképítő megbízást adna, akkor lépjen velem kapcsolatba.

Írhat levelet:

seo-bdk

vagy >> küldhet üzenetet

A blogbejegyzések általában  konkrét kérdésekkel foglalkoznak, a nagyobb összefoglalókat külön oldalakon helyeztem el, éspedig:

 


keresőoptimalizálás – lépésről lépésre

Google kereső optimalizálás lépésről lépésre. Hogyan, miként kell, lehet weboldalt, honlapot optimalizálni, előre juttatni, mozdítani a Google-listán, a Google találati ranglistáin, a Google keresőben? Ingyen SEO tanácsadás. Google keresőoptimalizálás lépésről lépésre. Hogy kell weboldalt optimalizálni, linket építeni? Honlapoptimalizálás, keresőbarát honlap készítése , web optimalizálás, honlapok előkészítése keresőoptimalizáláshoz . Kulcsszavak:  keresőoptimizálás, optimalizáció, linképítés lépésről lépésre, honlapok, weboldalak, optimizálás, net-seo, ingyen, ingyenes tanácsadás, tanácsok, keresőbarát weboldal építése a keresőoptimalizálás első munkafázisa, lépésről lépésre haladva,  googleoptimalizálás, seogoogle, weboptimalizálás, linképítés, hogyan, kell, építeni, optimalizálni