Új honlapoptimalizáló és linképítő projekt

Mint tudjuk,  a keresőoptimalizálás az a tevékenység, amelynek során egy kiválasztott weboldalnak javítjuk a Google-helyezését – ezt honlapoptimalizálással és linképítéssel érjük el. Ez A folyamat komplex eljárások sorozatából áll, amelyek jellegüknél fogva külömböznek egymástól, és amelyek az utóbbi időben lényegesen megváltoztak annak megfelelően, hogy

a Google 2013-2014-ben paradigmaváltást hajtott végre,

amelynek nem csupán az a lényege, hogy a kulcsszavas keresésről áttette a hangsúlyt a hosszabb, életszerű keresőkérdésekre, hanem az is, hogy ezzel magát a kulcsszavas optimalizálást is zárójelbe tette, mi több, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a célzatosan és koncentráltan a kulcsszavakra irányuló optimalizálás egészét manipulációnak nyilvánította és a határozott célok mentén erőteljesen optimalizált weboldalakat hátrasorolással vagy a kulcsszavas listákról való kitiltással sújtotta. Ezzel lehetetlenné váltak a keresőoptimalizálás korábban bevett módszerei. Új metódus kidolgozása vált szükségessé. A linképítő cikk folytatódik

Weboptimalizálás a Google Pingvin és Kolibri után

Mivel a szerzői jog terén támadt viták miatt blogunk egyelőre nem ismertetheti a tervezett részletességgel Dr. Kállay O. Béla elméleti kutatásainak az eredményeit (metatézisek) és nem mutathatjuk be kellő alapossággal ezek gyakorlati alkalmazásának mikéntjét (transzmutációk) sem, azaz lényegében el kell tekintenünk a SEO-Arvisura bemutatásától, így egyelőre más jellegű posztokkal jelentkezünk, jellemezve például azt, hogy a Nagy Kereső új filozófiájának a gyakorlati életbe lépése óta a weblap optimalizálás milyen módszerei alkalmazhatók a Google-helyezések javítására.

A Google új filozófiája

a keresési preferencia mint üzletet befolyásoló tényező

A piacvezetővé vált nagy keresőprogram az utóbbi években a világháló és az online digitális univerzum egyik legmeghatározóbb üzleti szereplőjévé vált. Minden más konkurens résztvevő fölé az emelte, hogy a kereső-piac monopolhelyzetű teljhatalmú urává vált. Mint ismeretes, a weben indított keresések 95 %-a ma a Google rendszerén belül realizálódik, így minden egyes keres-talál-kattint interakció (amelyről terveink szerint Dr. Kállay kutatási eredményei alapján számoltunk volna be, mint „a keresés alapfokáról) voltaképp a Google erejét és értékét növeli.

Annak, hogy egyes kulcsszavas keresések után mely honlapok kerülnek a találati lista élére, óriási lett a jelentősége. Ezen a réven a Google nem csupán az interneten zajló kereskedés fő befolyásoló erejévé és – tegyük hozzá: – haszonélvezőjévé vált, hanem az interneten indított, de a fizikai valóságban lezajló üzleti akciókban is döntő szerephez jutott attól, hogy kedvező helyzetbe éppen a Google keresési preferenciáinak leginkább megfelelő honlapok mögött álló cégek kerültek.

Ha egy cég például a magyaroknak a Kárpát-medencébe való bejövetelének az emlékművéhez szervez utazásokat, akkor a helyszín iránt érdeklődő ügyfeleinek egy részét úgy tudja megszerezni, ha rendelkezik olyan honlappal, amely például arra a kérdésre, hogy hány kilométerre van a vereckei honfoglalási emlékmű, az első Google-talál pozíciójába kerülve pontos választ tud adni. De mit is kell tenni ahhoz, hogy valamely weblap egyfelől ilyen Google-pozíciót szerezzen, másfelől az a tulajdonsága, hogy tartalmazza a jó választ, előtérbe kerüljön?

a Google-szempontjai szerinti optimalizálás

Hogy mely honlapok szerepelhetnek valamely kulcsszóval vagy hosszabb keresőkérdéssel a találatok közt az 1., 2., 3.  stb. helyen, azt ma már döntő mértékben a Google algoritmusának való megfelelés dönti el. Könnyű belátnunk, a keresőprogramot működtető cég abban érdekelt, hogy az élen olyan weboldalak álljanak, amelyek a felhasználók igényeinek a legmegfelelőbb módon tesznek eleget. Ha sok egyenrangú vagy közel azonos értékű honlap létezik, ezek közül az fog a topon szerepelni, amelyik a Google speciális és igen komplex szempontrendszerének a leginkább megfelel. A kritériumokról sokaknak van elképzelése, ezek egy része a gyakorlati pasztalatok alapján ki is sakkozható, de a pontosan definiált szempontokat a Google belső emberein kívül senki sem ismeri kellő mértékben, inkább csak a megfigyelések, a honlapokkal elért kudarcok és sikerek alapján lehet visszakövetkeztetni arra, melyek a tényleges  elvárások.

Eddig ez rendben is lenne. A linképítő cikk folytatódik

Mit tanít az Arvisura?

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 3.

<< Előzmény: 1.1.3.  Kállay O. Béla munkái: 1.1.3.1. A doktori értekezés, 1.1.3.2. – A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0) – 1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)

1.1.3.4. Az Arvisura név eredete

A SEO új elméletét kidolgozó kutató különös névadása sokáig értetlenséget keltett a keresőoptimalizálással és linképtéssel foglalkozó szakemberek  körében, mígnem a szerzőnek (lásd az előző részt) a keleti gyógyászattal foglalkozó könyvéből (Arvisura – Gógykelet), pontosan annak mellékletéből mindenki megtudhatta, hogy az ősi indiai védikus tanítás egyes alaptételei – jelesül az ayurvéda és az arvisura – szolgáltak alapul a Yollaka-sejtéssel szembesülő Kállay O. Béla első hipotéziseinek a felépítéséhez: ezek az ősi keleti tanok abból indulnak ki, hogy bármi alkalmas az emberi gyógyulás elősegítésére, gyógyíthat a kis kavics vagy a nagy vihar, egyaránt gyógyíthat a kellemetlen emlék és a felemelő képzet, egy matematikai képlet vagy a napfelkelte – minden attól függ, hogy mi magunk – az egészségét visszaállítani vagy megerősíteni vágyó ember – képesek vagyunk-e a gyógyprincipiumot ráruházni az adott tárgyra, fogalomra, jelenségre, képzetre  (voltaképpen ennek a ráruházási aktusnak a neve az Arvisura).

Létezik a fogalomnak ennél kiterjedtebb értelmezése is a védikus filozófiában, amely a gyógyitó jellegtől függetlenül bármilyen ősprincípiumnak az átlényegítését feltételezi a kozmikus világrend legfőbb alapjának. Ezt a felfogást némileg félreértve beszélnek egyes valódi vagy inkább önjelölt történészek (így például a hun-magyar őstörténettel foglalkozók) arról, hogy az ősprincípium  a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra.

De térjünk vissza a korszerű keresőoptimalizálás és kreatív linképítés elméleti alapját képező tudományos műhöz.

1.1.3.4. Metatézisek 2.0: az Arvisura-elmélet

Kállay O. metatézisei tehát olyat fogalmi átvitelek, amelyek révén arvisura-szerűen gyakorlatilag bármilyen internetes szövegtartalomra ráruházhatók a SEO-funkciók. (A kutató az említett könyvmellékletben más párhuzamot is von: a gyógyítás voltaképp a kondíciójavítás (a test, lélek és szellemi állapotának a javítása), és a SEO sem egyéb, mint egy webegység internetes keresési kondícióinak a javítása. )

Az Arvisura SEO-jelentése tehát lényegében valahogy így foglalható össze:

Az interneten közzétett és így a hálózatba iktatott (szöveg)tartalmak a számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyekkel más (pl. nyomtatott) tartalmak nem. Ezek közé tartozik az a speciális tulajdonságuk, hogy hordozóivá tehetők bizonyos keresési alkalmasságoknak (SEO-funkcióknak). Ezek révén az alkalmasságok révén ruházódnak rá az eredeti (elsődleges) tartalmakra a külső (másodlagos) jellegzetességek úgy, hogy maguk is lényegi jegyekké válnak (innen a szó: rálányegölés). Ez tehát egyfelől az internetnek mint kommunikációs-interakciós hálózatnak köszönhető, másfelől akaratlagos aktust feltételez, olyan tevékenységet, amelyben az adott tulajdonságok „felismerődnek és kiaknázódnak”.

Az aktus egymást feltételező négy momentumból áll:

1.  az elsődleges tartalmak alkalmasságának a felismerése és megragadása;
2. az elsődleges tartalmakon kívül álló, azaz külső, másodlagos jellegzetességek elkülönítése;
3. az elsődleges tartalmak keresési alkalmasságának és a külső (másodlagos) jellegzetességeknek az összekapcsolása úgy, hogy:
4. a külső, másodlagos jellegzetességek maguk is az elsődleges tartalom lényegi jellegzetességévé váljanak (ez a voltaképpeni rálényegítés).

Mindez erős leegyszerűsítés, a Metatézisek 2.0 néven ismert értekezésben több tucatnyi oldalon át kerül részletes kifejtésre minden egyes pont, és a tézisek gyakran olyan információ- és rendszerelméleti fejtegetésekkel vannak alátámasztva, amelyek laikusok számára tökéletesen követhetetlenek. Itt szót sem ejtünk például az rálényegítő aktusok irányultságáról vagy számos lehetséges szempont szerinti tipizálásáról, netán a derivált (a szerző szavával: kifolyólagos) rálényegítésről. Teljességgel figyelmen kívül hagytuk az összefüggésrendszerek jellegét meghatározó gráfelméletből következő téziseket és szót sem ejtünk arról, hogy a nagy számban egymást követő rálényegítések a szerző szerint spontán módon kialakuló fraktál-rendszert képeznek.

Ami az egész nagyszerű, de igen szövevényes elméletből gyakorlati hasznosításra alkalmas (és amit az alkalmazók egyszerűen Arvisura-eljárás néven ismernek), azzal a Transzmutációk című másik alapmű foglalkozik. Mielőtt erre kitérnénk, egy újabb terminus technikus-szal azonban meg kell ismerkednünk. Ez pedig az elemi interakció fogalma.

Erre a következő posztban kerítünk sort.

Következik: Az elemi interakció (a keresés alapfoka)

Összefoglalás

Mit tanít az Arvisura? Kreatív linképítés – 3

A komplex weboldal-keresőoptimalizálás és a tartalmi alapú kreatív linképítés Arvisura-elmélete a másodlagos SEO-funkcióknak valamely elsődleges tartalomra való rálényegítését jelenti. Szószedet: keresőoptimalizálás, linképítés, seo, arvisura, tartalom, jellegzetesség, rálényegítés, elemi interakció, metatézis, transzmutáció

A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

Az előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást. A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra,  hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban ismerte meg a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom:  antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok  beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attributumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?

Google optimalizálás – kérdések, válaszok

Amióta a Google honlap optimalizálás blogomban felajánlottam, hogy időnként ingyenes tanácsadás keretében is szolgálók ötletekkel, javaslatokkal, azóta szinte naponta kapok megkereséseket. Ezek némelyike megmosolyogtat. „Készítettem egy honlapot. Hogy kerüljek vele az első 10 Google-találat közé?” – a legjobb az, amikor az érdeklődő sem a honlapja elérhetőségét, sem azt nem írja le, milyen keresőkérdéssel szeretne jól szerepelni. Velem semmit nem közöl, de ő a tuti receptet akarja tudni.

Válaszom: „Ha a honlapját a keresőoptimalizálás 20-25 szempontjának maximális figyelembe vételével készítette, ha szakszerű linképítéssel elérte, hogy a honlapjára legalább 300  hatékony kulcsszavas link mutasson más webhelyekről, továbbá ha az Ön számára fontos keresőszóra nézve a közepesnél nem erősebb a konkurencia – nos, akkor Önnek semmi dolga, várhatja hogy weboldala az első 10-be kerüljön.”

Mindennapi eset: vállalkozó kedvű ifjú úgy szeretne könnyű pénzt keresni, hogy regisztrál egy ígéretes hangzású  domaintnevet, ingyenes program segítségével összeüt egy webáruházat, kínál rajta valami menő izét – és már várja is a szájába repülő sült galambot. De a gerlice sem sült sem sületlen állapotában nem. Ugyanis a kutya se kattint a honlapra. Ugyanis nem tudnak róla. Ugyanis honnan is tudnának. Aztán a delikvens rájön, hogy a sikerhez a Google találatokon keresztül vezet az út. Hogyam is kerülhetne az élmezőnybe webshopjával? Böngészget erre, keresgél arra, megtudja, hogy vagy fizetett hirdetési hampányt kell indítania (AdWords) vagy a titokzatos hangzású  honlapoptimalizálás és linképítés eljárásaihoz kell folyamodni. Nem igazán tudja, mit jelentenek ezek a bűvös szavak, hát keres valakit, aki tudja. Beüti őket a keresőbe – és megtalál engem…

Rögvest rá is kérdez: hogyan kerüljön újonnan készített honlapjával a Google top 10-be. Először röviden összefoglalom a lényeget, de persze jön az újabb kérdés: ugyan micsoda az a 20-25 SEO-szempont? Ugyan miként lehetne 300 külső linket elhelyezni a neten?  Ugyan ne monjam már, hogy nem elég, ha kinn van a címoldalon 50 menő cucc szép színes fotója?

Az ezeknél komolyabb kérdésre, hogy milyen is az a szakszerű linképítés, röviden már nem tudok válaszolni. Azt ajánlom, olvassa végig a bejegyzéseimet abban a blogban, amelynek alapján megtalált engem, azt igyekezzen lekövetni, hogyan végzem én ezt a bizonyos szakszerű link építést, figyelje meg például, hogy milyen segédoldalakat készítek, hogyan optimalizálom őket, miként építem fel a linkhálózatot, milyen szöveges linkeket küldök a céloldalra, milyen anchor text-eket alkalmazok, miként használom a másodlagos linkek erejét stb., stb.  Ha mindezeket képes nyomon követni, lényegeben már tudni fogja a titkomat, vagyis azt, mi a kreatív linképítés.

Ilyen könnyű lenne kifürkészni a szakmai titkaimat? Nem félek, hogy ellesik. Nem, cseppet sem. Mert ha valaki végig is követte a módszereimet és el is leste minden trükkömet, akkor sem tudja mindezt utánam csinálni.

Miért is ne tudná? Hát azért, mert:

  1. Én a honlapoptimalizálást igen kiterjedt saját web-rendszeremre építem. Ez a rendszer lassan tizenöt éve épül,   hatvan blog tartozik a keretébe, ezek között sokban százas nagyságrendű a bejegyzések száma, de akad olyan is, amelyikben ezernél is több poszt található;  ide tartoznak továbbá a kisebb-nagyobb webtrendszerek tucatjai, különálló statikus oldalak százai, szövegfolyamok archívumai. Magam dönthetek arról, hogy céljaimnak megfelelően hogyan rendezzem őket, link-potenciáljukat hogyan állítsam linképítő munkám szolgálatába.
  2. Köztudomásúlag grafomán vagyok, ezért én egyfajta irodalmi, vagy legalábbis írói linképítést végzek. A SEO-projektumokban tetszés szerinti nagy szövegkorpuszokkal tudok operálni, van elég kész alapanyagom az interneten és tudok olyan mértékben újakat előállítani ahhoz, hogy mindig friss, egyedi fogalmazású szövegekbe ágyazhassam a kimenő linkeket.

Pontosan tudom, hogy vannak nálam sokkal jobb Google-optimalizáló szakemberek, és nyilvánvalóan vannak nálam sokkal szorgosabb linképítők. De azt hiszem, az a fajta komplex honlapoptimalizálás és az a kreatív linképítés, amit én művelek, mások számára nagyjából leutánozhatatlan.

Ezért vagyok hajlandó titkaimat kiteregetni, itt, ebben a linképítési SEO-blogban is.

Honlapok optimalizálása

Bár azt szeretném, ha idővel a saját tárhelyen saját domain alatt futó jelen blog válna a témában vezető webhelyemmé, egyelőre azonban mindenképpen a honlapoptimalizalas.blog.hu a legfőbb szakmai blogom. Amely egyébként jó ideje nem csupán a kulcskifejezésnek azzal a  szótári alakjával – honlap optimalizálás – áll az élen, amely megfelel a nyelvhelyességi elvárásoknak (ugyanis külön írandó), hanem az egybeírt alakkal is, továbbá pedig számos jelzős és ragozott változattal, sőt, most már a szinonimás kombinációval (weboldal optimalizálás) is vezeti a Google-találatok listáját. Az alábbi sorrend például a többes számú honlapok optimalizálása keresőkérdésre adódik. 10-ből 10 saját oldalam. Ez akkor is látványos siker, ha erre a nyelvi verzióra a konkurencia körében nincs öldöklő versengés. Tehát mit mutat a SEO-munkások védőszentje, a Saint Google? A linképítő cikk folytatódik

Facebook-hozzászólások moderálása blogokban

Kedves Olvasóm, ebben a posztban megoldást találsz arra nézve, hogyan moderálhatod a blogodban megjelenő FB-kommenteket. Ez sokaknak okoz gondot: ha sok a poszt, szinte lehetetlen felfigyelni a Facebookról érkező összes hozzászólásra, képtelenséget mindegyiket követni, szükség esetén moderálni. Létezik azonban egy olyan oldal, amelyen mindez remekül nyomon követhető, sőt egy helyen történhet a válaszadás, a szerkesztés és a moderálás. Előbb azonban kis kitérő. A linképítő cikk folytatódik

Weboldal optimalizálás

A SEO (szó szerint: keresőeszköz-optimalizálás = search engine optimization) szakkifejezései a magyar szóhasználatban eléggé pontatlanok. Keresőeszköz-optimalizálás helyett például egyszerűen keresőoptimalizálást mondunk, ami tovább egyszerűsíti az angolul sem túl precíz kifejezést, hiszen könnyű belátni, hogy nem a keresőt, hanem a honlapot optimalizáljuk, igaz, hogy az optimalizálást a keresőkhöz, a keresők alá végezzük. A pontos kifejezésnek tehát valahogy úgy kellene hangoznia, hogy honlapoknak a keresőeszközökhöz való optimalizálása.  De még igazából ezzel sem mennénk semmire, mert magának a weboldalnak az optimalizálása csak egyik, s volumenében kisebbik része a SEO-munkának, a nagyobb részt a linképítés teszi ki, amikor viszont a honlappal magával már semmit nem teszünk, csupán kívülről támogatjuk azért, hogy a keresési találatok közt előbbre kerüljön, ilyenkor tehát nem a weblapot és nem is is a keresőt (keresőeszközöket), hanem éppenséggel a találatokat optimalizáljuk. A két részből álló teljes munkafolyamat pontos megnevezése tehát honlap- és találat-optimalizálás lehetne – ilyesfajta szakszót azonban senki nem használ. Marad tehát a keresőoptimalizálás és annak szinonimájaként a honlap optimalizálás – általános esetben mindkettőn ugyanazt értjük: a találatok közti pozíciószerzést és az ennek érdekében tett különböző on-site és of-site munkakfolyamatokat.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az angol homepage és website szavaknak megfelelően a magyarban is van honlap meg van weboldal is, és igazából a kettő tökéletesen felcserélhető egymással, holott az lenne a kézenfekvőbb, ha lenne némi különbség jelentésük között. De nincsen. Mi több, az egyenlőséget, miszerint weboldal = honlap,  az internet indiánok leleményes törzsfőnöke, a Nagy Nyomkereső (a cowboyok Gugli úrként emlegetik) nemcsak hogy felfedezte, hanem szigorúan érvényesíti is olyan módon, hogy az egyik szóra való rákeresést a másik szó találatával válaszolja meg. Önmagában kicsit furcsa eljárás. Jól pofára esel, sápadt arcú testvérem, ha éppen egy bizonyos szinonima előfordulásit szeretnéd megtalálni. Hiába tudod, hogy az ebadó nem kutyaadó, a pápaszemes kígyó nem szemüveges, és hiába véled úgy, hogy a honlap jelentése is tágabb, mint a weboldal, Előbbi szinte az összes webes megjelenési formát jelentheti, egyetlen internetes névjegytől a nagy hírportálig vagy webarchívumig. A weboldal sokkal inkább csak egy adott felületet, egyetlen weblapot, oldalt, page-et jelent. A linképítő cikk folytatódik

Domain-név: általános vagy speciális

A cél: keresőbarát weboldal létrehozása / seo alapok

Ha a remélt Google-siker lehetőségeire a leendő honlaptulajdonos már előre gondol,  érdemes a választandó domain-néven nem csupán abból a szempontból töprengenie, hogy cégneves vagy kucsszavas domaint regisztráljon-e honlapja számára, hanem azon is, hogy a működési profilját felölelő általános kifejezést válasszon-e, vagy inkább szűkebb értelműt, speciálisat. Tegyük fel, hogy képzeletbeli kliensünk a bor piaci kérdéseivel foglalkozik, főleg a tokaji borok, ezen belül is a Tokaji aszu eladása, vétele, reklámozása, promóciója képezi a szakterületét. Mit tanácsoljunk számára, ha olyan honlapot akar indítani, amellyel szeretne betörni az adott szakma web-piacára. Milyen remek lenne, mondja ő, ha arra a keresőszóra, hogy bor, az ő weboldala lenne az első, legyen hát bor-pont-valami az oldal internetes neve.

Hűtsük le a kedélyeit. Mondjuk el, hogy ennyire általános kifejezést legalább négy okból nem érdemes választani.

  1. Minél általánosabb a kifejezés, annál valószínűbb, hogy képtelenül nagy mennyiségű találatot mutat rá a Google (bor – 139 millió), ezért az élmezőnybe kerülni ezzel a szóval igen nehéz.
  2. Az ennyire általános kifejezések találati listáinak az élén valószínűleg hosszú évek óta meglévő, igen informatív, sokak által hivatkozott és még többek által keresett-megtalált honlapok állnak, amelyeket egy most induló weboldallal talán évek kitartó munkájával sem lehetne a lista éléről letaszítani.
  3. Az általános szavakra nézve bizonyosan foglalt az összes alkalmas domain-név, ezért valamilyen  töltelékszót kellene tenni hozzá – ha pedig már teszünk hozzá valamit, az inkább legyen olyasmi, ami az általános értelmű szót speciálisabb jelentésűvé teszi és a majdani kulcsszavas optimalizálásban szerepe lehet.
  4. Keresések szempontjából sem jó az ilyen szó: a bor-ra az is rákeres, akik készítési módja iránt érdeklődik, az is, aki a bor keletkezésének és elterjedésének a történetét vagy a szó etimológiai eredetét keresi, sőt, talán az is, aki csak éppen megszomjazott… A kifejezetten a tokaji borok piaci helyzetével foglalkozók nyilván speciálisabb kereséseket indítanak.

Akkor legyen a doman tokaji-bor-pont-valami, tokaji-aszu-pont-valami, mondja az ügyfél. Ezek már sokkal jobbak. De akkor talán mégis a domain-választás előtt azt kellene előbb eldönteni, milyen keresőkifejezésekkel lenne célszerű a majdani oldalnak az élen szerepelnie, melyek azok a szókombinációk, amelyekkel erre reális esély is mutatkozna. Lehetőleg nem több év, hanem néhány hónap optimalizálás után.

…Felmerülnek újabb lehetőségek. Bor-marketing. Nem rossz, nem rossz. De még mindig nem az igazi. Az lenne, ha a bor jellegét és a tevékenység jellegét egyszerre fejezné ki a domain. Tokaji-marketing. Sajnos nem jó, mert a Tokaj városában működő összes marketingcég ezzel nyomul… Végül talán sikerül kilyukadni a bizonyos szempontból  ideális megoldásnál: tokaji-bor-marketing (esetleg tokaji-aszu-marketing). Ilyen domain-nevek esetében rá lehet majd gyúrni mind a pontos kifejezésre, amely tehát az áruféleség nevét eléggé pontosan meghatározza, és jól jelzi a vele kapcsolatos tevékenységet is, mind az egyéb szavakkal kombinált kifejezésekre.

Erre akár már koccintani is érdemes.

De jaj! Figyelem! A fentieket csak példának szántam arra nézve, hogyan és miért érdemes a túlságosan általános jelentésű szavakra épülő domain-nevek helyett szűkebb, speciálisabb jelentésűekkel operálni. Mielőtt azonban a tényleges szókombinációkat kiválasztanánk, feltétlenül érdemes megvizsgálni, van-e kellő mennyiségű havi rákeresés ezekre a kifejezésekre. Mert bármennyire is tűnjön tökéletesnek a választott internetes cím, bármennyire pontosan is fejezze ki a honlap témáját, célját – ha erre a szókombinációra csekély a havi rákeresések száma, akkor bizony előre ittunk a medve bőrére.


Általános vagy speciális domain-nevet válasszunk honlapunknak?

Általános vagy speciális domaint válasszunk? A szűkebb jelentésű jobb a túl általánosnál, mert utóbbira valószínű a túlkínálat. A domain-név ne csupán a honlap által kínált szolgáltatás, termék nevére mutasson rá, hanem a tevékenységre is. Tehát nem kerek.hu, és nem is kocsi-kerek.hu, hanem vagy kocsi-kerek-gyartas.hu, vagy kocsi-kerek-javitas.hu, vagy kocsi-kerek-arusitas.hu. De a domain-választás előtt előbb döntsük el, melyek lesznek az optimalizálás kulcsszavai. A későbbi optimalizálásnak jobban megfelelő keresőbarát weboldalt célszerű a későbbi optimalizálási kulcsszót/kulcsszavakat tartalmazó domain alá elhelyezni. // domain név, kulcsszó, kulcsszavak, kulcsszavas domain, optimalizálás, google keresőoptimalizálás, általános, speciális