A gépi választól a Metatézisekig

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 2.

metatézisek - linképítésAz előző részben bemutatott Yollaka-sejtés adta inspiráció alapján megindult egy új SEO-elmélet kidolgozása.

1.1.3.  Kállay O. Béla munkái
1.1.3.1. A doktori értekezés

Az információelmélet területén is tudományos fokozatot szerző Dr. Kállay O. Béla pszichiáter 2006-ban védte meg doktori értekezését „A internetes tartalomkeresés sajátosságai: emberi kérdés, gépi válasz – avagy a szemantikus web távlatai” címen. Ebben az internetes (szöveg)tartalmak keresésének a jellegzetességeit elemezte és értékelte, illetve számba vette és részletesen kiértékelte azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése a szemantikus web létrejöttének előfeltételeit képezik. Értekezésében főként a keresés és a kereső szemszögéből vizsgálta a kérdéseket, a keresőprogramok tökéletesítésében és az ezek munkáját segítő, mind finomabb szerkezetű, hierarchikusan felépített tartalom-katalógusokban és belső összefüggésrendszerekre épülő adatbázisokban látta a megoldást.

A szemantikus webet olyan katalogizált világkönyvtárként írta le, amelyből a mesterséges intelligencia szintjére lépő keresőalgoritmusok hibátlan bizonyossággal a legrelevánsabb összegző jellegű tartalmat akkor is képesek kiemelni, ha a keresőkérdést „nem a legszakszerűbben” tették fel, továbbá pedig – fontossági sorrendet kínálva –  az összegző tartalom mellé felsorakoztatják a részletek egyre mélyebb megismerését lehetővé tevő egyéb tartalmakat.

Az értekezés nóvumának az a részletesen kidolgozott megfelelés-rendszer számított, amelyben a szerző – másik szakterületén szerzett tudására is alapozva – nem csupán rámutatott a természetes emberi kíváncsiság mint pszichikai jelleg és a gépi válasz mint a technológiai fejlődés eredménye közötti ellentmondásokra, hanem ezek feloldási lehetőségeit is behatóan tanulmányozta.

A kijelölt szakmai opponensek számára is meggyőző erejű tudományos dolgozat a védés pillanatában csupán egyetlen emberben keltett kételyeket. Ez pedig maga Kállay O. Béla volt, aki az értekézés leadása és védése közti  időszakban az öccse által kezelt laptop vibráló kijelzője fölé görnyedve ismerte meg egy emlékezetes éjszakán a Yollaka-sejtést, amelyről azelőtt még csak nem is hallott, s amely rádöbbentette arra, hogy a felvetődött legfontosabb kérdéseket alighanem rossz oldalról közelítette meg. Külső szempontot, a kereső ember nézőpontját és a keresés sajátosságait részesítette előnyben, holott tudományos szempontból sokkal izgalmasabb probléma lett volna magának az internetes tartalomnak azon sajátosságait felismerni, amelyek alapján ez a tartalom kereshetővé és még inkább megtalálhatóvá válik.

A kutató, mondhatni, feje tetejéről a talpára állította a problémát.

Miért a keresés sajátosságait tanulmányozzuk akkor, amikor nem ismerjük eléggé azt, amit és amiben keresünk? Legelőbb az internetes tartalom azon sajátosságait kell felismernünk, amelyekre a keresés ráirányul.

– fogalmazta meg az iránytévesztést, elhatározva egy a disszertációjánál sokkal átfogóbb tudományos mű megírását – amihez már a Helsinkiből Budapestre tartó repülőgépen hozzáfogott a laptopja billentyűzetét nyűve. Ennek munkacíme ez lett: Webtartalom: antiagnosztika és diagnosztika.

1.1.3.2. A Metatézisek születése (Metatézisek 1.0)

A több évre tervezett hosszú kutatómunka azonban már az első hónapban izgalmas részeredményeket adott. Dr. Kállay a hálózatba kötött (főleg szöveges) webtartalmak kereső-szempontoknak való megfeleltetési jellegzetességeivel foglalkozva olyan speciális problémákra bukkant, amelyek belső, éppen a tartalmak kereshetőségi jellegéből fakadó diszkrepanciákat tartalmaztak. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldási kísérlete közben jutott azokra a megállapításokra, amelyek egy külön kérdéskör (résztudomány?) elméleti alapelveinek a tisztázását tették szükségessé. Ezeket a (sokban igen újszerű) alapelveket a kutató egyfelől – mint egyelőre bizonyíthatatlan hipotéziseket –  a Yollaka-sejtés kiterjesztéseiként fogalmazta meg, másfelől a tartalmi összefüggésekre alapuló „jellegátruházások” koncepció-vázlatának szánta.  A jellegátruházás szót azonban nem találta eléggé pontosnak, olykor jellegzetességráruházást, sőt sajátosságelem-ráruházást, majd specifikum-rányilvánítást használt helyette, míg végül inkább külön terminus technikust alkotott: a más szakterületeken is használatos metatézis szót így definiálva:

Metatézis:  Az internetes tartalmak keresés-megfelelési jellegzetességei felismerhetők és ezeknek a jellegzetességeknek az elemei elkülöníthetők. Valamely internetes tartalom keresés-megfelelési jellegzetesség-elemének a rányilvánítását egy másik tartalomra metatézisnek nevezem.  Metatézisek: a metatézis-mechanizmusokkal foglalkozó teória.

Első megfogalmazásukban a Metatézisek külön kompakt tanulmányban kerültek kifejtésre (a szakma utólag ennek a Metatézisek 1.0. nevet adta). A dolgozat tömörségénél fogva igen hatásos válasz adott számos korábban fel sem merült kérdésre és azonnal látszott, hogy a tételek részletesebben kidolgozva is rendszerbe állítva akár egy önálló elmélet alapvetését képezhetik. Hogy ezt megvalósíthassa, pontosabban, hogy a megvalósítás felé elindulhasson, Dr. Kállayt három igen fontos felismerés segítette. A következők.

1.1.3.3. Szintézis és innováció (a Metatézisek 2.0 felé)
  1. A tartalom-szempontúságtól részben újra vissza kellett fordulnia a kereső-szempontú szemlélethez, illetve be kellett látnia, hogy a kettő kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással: a keresésnek a tartalomra kell irányulnia, a tartalom pedig keresésnek-megfelelést szükséges mutatnia ahhoz, hogy valamely keresés, mint célra és tárgyra,  ténylegesen is rá irányulhasson és a gépi válasz előreláthatóvá válhasson.
  2. A kutatásnak ezen a pontján Dr. Kállay felismerte, hogy elkerülhetetlenné vált a keresőoptimalizálással (Search engine optimization, SEO) foglalkozó speciális internetes szakág egyes eredményeinek az integrálása az új rendszerbe, így a SEO gyakorlatát megalapozó egyes elméleti megfontolások és magukból a gyakorlati eljárásokból leszűrt bizonyos tapasztalatok beépültek a Metatézisek háttér-anyagai közé s olykor konkrét formában is újrafogalmazódtak.
  3. Dr. Kállay teoretikus rendszere a fentiek ellenére eddig a pontig inkább csak összegző és szintézist teremtő jellegével vált figyelemre méltóvá. Kétség kívül a kutató szellemi hozzájárulása így is igen jelentősnek volt mondható, hiszen az internetes tartalmak ilyen komplex megközelítése, értelmezése és vizsgálata a szakirodalomban korábban nem volt fellelhető. Innovatív jelleget azonban az elmélet attól nyert, hogy a kutató gondolati párhuzamra bukkant saját eredményei és az emberi gondolkodásnak egy térben és időben messzire eső tétele között. Felfedezte ugyanis, hogy amit ő jellegzetesség-rányilvánító mechanizmusnak nevez, az párhuzamba vonható az ősi indiai védikus tanítás egyik attribútumával, az ayurvédával, pontosabban annak speciálisabb megnyilvánulásával, az úgynevezett Arvisurával. Éppen ezért munkájának újrafogalmazott és kibővített szövegét Arvisura-metatézisek néven tette közzé (a szanszkrit szót mellőzve a szakma ezt Metatézisek 2.0 néven emlegeti).

Következik: Mit tanít az Arvisura?


Emberi kérdés – gépi válasz. A számítógépes tartalomkeresés metatézisei. Kreatív linképítés laptop kijelzőn – az internet és a tartalommarketing alapjai. A Yollaka-sejtés adta innovatív inspiráció és a releváns tartalomra irányuló új honlap-SEO elmélet kidolgozása. Szemantikus háló – fogalmi szövegösszefüggések

Ajánljuk még:

A Yollaka-sejtés

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1.

linképítés - yollaka-sejtésA korszerű keresőoptimalizálás a tartalmi alapú kreatív linképítésre épül. A tartalmi alapú linképítés 2006-ban kidolgozott és 2013-ban (azaz, Google-időben mérve: nemrégiben) nyilvánosságra hozott rendszere elméleti metatézisekből és gyakorlati transzmutációkból áll, a rendszer egésze nem teljesen tisztázott okokból a Piréz Arvisura Tanítás néven vált ismertté. Elméleti alapjainak kidolgozása tehát 2006-ban történt, de mindaddig nem nyert elismerést sem a tudományos világban, sem a szűkebb szakmai körökben, míg a Google Penguin Algorithm frissítések 2012-es és főleg 2013-es életbe léptetése nem bizonyította be a gyakorlatban, hogy az elmélet érvényes és kiválóan alkalmazható.  Az elméletet kidolgozó kutató csaknem úgy járt, mint Gábor Dénes, aki már 1947-ben kidolgozta a holográfia elvét, de ennek érvényességét csak a lézer-fény felfedezése után lehetett bizonyítani, így 34 év késéssel, 1971-ben kapott fiatalkori munkájáért Nobel-díjat. Nos, Kállay O. Béla Metetézisei is hiába voltak szinte tökéletesen kidolgozva 2006-ban, csak a 2012-es és 2013-as Google-algoritmus-frissítések bizonyították be az elmélet helytálló voltát, és a Tanítás csak ezután kapott nagyobb publicitást.

Sorozatomban az elméleti alapok és a gyakorlati alkalmazások körvonalainak ismertetésére vállalkozom, mint azt előző posztomban – A Google-Pingvin szárnya alatt – megígértem, így vázolva a tartalmi alapú keresőoptimalizálás mibenlétét.

A tartalmi alapú kreatív linképítés

1. Metatézisek – elméleti alapok

1.1. Keletkezéstörténet

1.1.1. A Yollaka-sejtés

Az Arvisura elméleti alapjait lényegében Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) vetette meg azzal 2001-ben, hogy a webtartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok akkor már kidolgozott skálafüggetlen jellege és a tartalmi kontextusok gócosodása közötti összefüggésre. Megfigyelését gondolatkísérlettel társította, így keletkezett a Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis, amely kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva így hangzik:

A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat gócpontjaiban elhelyezkedő webtartalmak közötti  interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti kontextus-megfelelések számával és mélységével.

Még egyszerűbb és kevésbé árnyalt megfogalmazásban: minél több és minél mélyebb tartalmi összefüggés van az interneten összekötött két webhely között, annál valószínűbb, hogy ezek között interakció keletkezik, s ez az interakció annál gyakoribb és egy időegység alatt annál sűrűbb lesz, minél nagyobb és mélyebb a tartalmi összefüggés a két webhely között.

Yollaka nem tisztázta pontosan sem azt, hogy pontosan mit ért interakción, sem azt, hogy konkrétan mit fejez ki a konktextus-megfelelések mélysége.  Ezek tisztázása már a magyar Dr. Kállay O. Bélára várt, aki a Yollaka-sejtés alapján 2006-ban kidolgozta a keresőoptimalizálás metatéziseit.

1.1.2. A Kállay-kettős színre lép

A finn kutató sejtése valószínűleg elfelejtődött volna más irányt vevő kutatásai mellett, ha egy finnugrisztikai konferencián meg nem ismerkedik a magyar Kállay Labord irodalomtörténésszel. Yollaka itt előadást tartott „A lív nyelv mint információelméleti szoftver” címmel, majd az egyik estén közös asztalnál borozgattak, amikor Labord megemlítette, hogy az a bolond Béla nevű bátyja jó nevű pszichiáter létére most szintén az információelméletbe ásta be magát, egyetemet végzett és perceken belül doktorálni is fog… Yollaka kifejtette, dehogy bolond az a Béla: az információelmélet mint tudomány újabb lendületet kapott az internet elterjedésével és most már annyi információ áll a kutatók rendelkezésre, hogy talán még az ő sejtését is igazolni lehetne. Miféle sejtés?, kapta fel a fejét a fiatalabbik Kállay. De hiába mondta el Alberd egyszer, kétszer, háromszor – a magyar bölcsész képtelen volt a definíciót megjegyezni. Kérte: írná ezt meg neki emailben – a bátyját talán érdekelné.

Érdekelte. Kállay Béla éppen azelőtt nyújtotta be doktori értekezését, amelyet „Tartalomkeresés az interneten avagy a szemantikus web távlatai” címmel írt, éppen nem akadt sürgős munkája, volt hát ideje töprengeni a Yollaka-sejtésen, illetve azon, hogy esetleges bebizonyításán túl ez a sejtés mit jelenthet szaktémáját, a tartalomkeresést illetően.

Egy hónappal később pedig már el is kezdte a Metatézisek kidolgozását.

(Folyt. köv.) 


A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1. rész. Korszerű keresőoptimalizálás: szövegösszefüggéseken alapuló tartalommarketing + organikus linkprofil építés. A Yollaka-sejtés és a releváns tartalom, Metatézisek, SEO-link

Ajánljuk még:

A Google-Pingvin szárnya alatt

google-pingvinA Google Pingvin személyes védelme alá vette a kreatív keresőoptimalizálás módszereit. Miközben a 2013 május 22-én indított második nagy algoritmus-frissítés (elterjedt nevén Google Penguin 2.0 Algorithm Update) többszöri lefuttatása gyakorlatilag fenekestül felforgatta a hosszú ideje nagyjából beállt helyezési listákat, s miközben kiderült, hogy amit a Pingvin 1.0 2012-es áprilisi élesítése nem ért el, azt most az újraröptetett madár véghezvitte, aközben nyilvánvalóvá vált, hogy a kreatív linképítési eljárásokkal és az általunk kidolgozott arvisura seo-módszerrel optimalizált weboldalak nem elszenvedői, hanem sokkal inkább kedvezményezettjei lettek a nagy átrendeződésnek, igazolva ezzel a weboptimalizáció speciális metódusainak maximális létjogosultságát a Gogle-helyezések javításában. (Ennek köszönhető, hogy egyik favorit-oldalunk a linképítés és google keresőoptimalizálás kulcskifejezéssel a találati lista élmezőnyébe került.)

Miről is van szó?

Leginkább arról, hogy a Google üzleti érdekeit egyre inkább sértette a keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization = SEO) mind szélesebb körű elterjedése. A Goole fizetett szolgáltatása (AdWord) helyett igen sokan választották a kölcséghatékonyabb SEO-t, s egyre több cég és szakember szakosodott arra, hogy elfogadható sikerdíj vagy havi munkadíj mellett a legkülönbözőbb üzleti honlapokat a találati listák élére juttassa akkor is, ha maga az oldal gyengébb volt a konkurens szájtoknál. A piacot hovatovább nem az tudta megszerezni, aki igényesen felépített és számos elvárásnak megfelelő honlapon kínálta szolgáltatást, áruját, információját – hanem az, aki ügyesebben optimalizált optimalizáltatott. A minőségi SEO-munkához ugyan eddig is kellett jókora szaktudás, meg kellett megfelelően kiterjedt webes háttér – de ezek teljes vagy részéleges hiányában is lehetett látványos eredményeket elérni. A keresőoptimalizálásban számos olyan rutineljárás alakult ki, amelynek mechanikus végrehajtására akár egy ráérő titkárnő is képes volt, ha megkapta a szükséges instanciákat.

Igen, leginkább a link-katalógusokba való esztelen regisztrálás módszeréről beszélek. Cégek sokasága tett üzleti ajánlatot arra nézve, hogy 1-2-3 hónap alatt több száz (esetenként akár ezres nagyságrendű) külső linket szereznek az oldal számára, s ezek szárnyán majd a támogatott honlap egy fontos keresőszóra nézve egyenesen a Google top 10-be röppen akár 150. helyről. ÉS VALÓBAN! Csak annyi kellett hozzá, hogy valaki heteken át napi 8 órában mást se tegyen, csak a legkülönfélébb linkgyűjtő helyekre ajánlja be a céloldal linkjét. Még az se jelentett gondot, ha bizonyos százalékban a megkeresett oldalak visszautasították a link elhelyezését, mert a nagy számok törvénye alapján a felkerült linkek száma mégis bámulatos gyorsasággal növekedni volt képes – a céloldal pedig vágtatott előre a listán.

Voltak más módszerek is: saját linkfarmok építésétől a spamblogok indításán át a szorgos spam-kommentelésig. Sokáig lehetett trükközni körbelinkelésekkel, link-piramisok építésével, csali-kulcsszavakkal, generált tartalmakkal…

Az ilyen és ehhez hasonló eljárásokat a Google eleve tilalmasnak tekintette és büntette – de a szűrés nem volt eléggé hatékony. Aztán jött a Panda és Pingvin… Az utóbbi indításakor 2012 áprilisában szabályos pánikhangulat tört ki: évek óta listavezető oldalak tűntek el a találati listák éléről. Névleg a tiltólistára került linképítési eljárások alkalmazása miatt. Ezek között szerepelt a katalógusokban való túlzott szereplés, a nem-természetes gyorsaságú link-szaporodás, az egyoldalú optimalizálás, a túl sok azonos anchor-text, a spam-hátterű linképítés…

Kiderült azonban, hogy az új algoritmus közel sem hibátlan, mert áldozatául esett számtalan fontos tartalmú igényes webhely, s helyette feljöttek az információszegény, rossz minőségű oldalak – csak azért, mert előbbieket nem a legtisztább módszerekkel optimalizálták, utóbbiak viszont e tekintetben makulátlanok voltak. Igen ám, de ha a valóban fontos infók nincsenek ott a listák élén, akkor a felhasználó bosszankodik… Ilyen változás tehát nem szolgálhatta a Google érdekeit. Ha a Pingvin vérengzése a nagy kereső a presztízsének a csökkenését vagy pláne a piaci részesedés apadását eredményezi, az nagyobb kárt okos, semmint ha az Adwords fizetett szolgáltatása helyett a honlaptulajdonosok továbbra is az optimalizálást választják.

Lépni kellett tehát. Az algoritmus kisebb finomításainak elvégzése és lefuttatása után jött az újabb nagy dobás, a Penguin 2.0 néven ismertté vált frissítés.

És újra a feje tetejére állt minden.

Számos szakcikk, vélekedés, elemzés, beszámoló jelent meg arról, mit is büntet a Pingvin Kettő. Szerintem ezek többsége találgatás, tippelés, jó esetben valószínűsítés. Úgy vélem, az eddig is nyilvánvalóan tiltólistás eljárásokon túl a konkrétumokat igen nehéz megragadni, számos eljárásról nem lehet biztosan állítani sem azt, hogy kerülendő, sem azt, hogy bátran alkalmazható. Ezúttal, úgy érzem, nem a részletekben lakik az ördög, hanem a lényeget kell megragadni. Ez pedig a következő.

A Google Pingvin 2.0 érvénybe lépése óta egyértelműen azok a webhelyek kerültek helyzeti előnybe, amelyek nem csupán saját tartalmi vonatkozásukban relevánsak egy-egy adott témát illetően, hanem

  1. a weboldal releváns tartalma egyedi szövegezésben jelenik meg
  2. a honlapot tartalmi alapú linképítéssel támogatják

No de mi az a tartalmi alapú linképítés?

Lényegében az a kreatív (ha tetszik: irodalmi) linképítés, amelynek a módszereit én évek hosszú során kidolgoztam és hosszabb ideje sikeresen alkalmazom.

Ennek jellegzetességeiről fognak szólni következő bejegyzéseim.


A Google Pingvin 2.0 és a kreatív linképítés

A Google Penguin Algorithm Update 2012-ben lényegében érvénytelenítette a keresőoptimalizálás (seo) korábban jól bevált módszereit, ám eredményei magára a Google-ra nézve is veszélyt rejtettek. Ennek kiküszöbölésére dolgozták ki a Pingvin 2.0 néven ismertté vált algoritmust, amely a tartalmi alapú szempontokat helyezte előtérbe az weboldalak megítélése és a link építés terén.

Google, Pingvin, Penguin, algoritmus, algorithm, update, 2012, 2013, keresőoptimalizálás, linképítés, frissítés, releváns tartalom – A Pingvin 2 a korábbi verzió Google-ra nézve is veszélyt rejtő hibáit küszöböli ki és a tartalmi alapú keresőoptimalizálást és linképítést támogatja.

 

Google optimalizálás – kérdések, válaszok

Amióta a Google honlap optimalizálás blogomban felajánlottam, hogy időnként ingyenes tanácsadás keretében is szolgálók ötletekkel, javaslatokkal, azóta szinte naponta kapok megkereséseket. Ezek némelyike megmosolyogtat. “Készítettem egy honlapot. Hogy kerüljek vele az első 10 Google-találat közé?” – a legjobb az, amikor az érdeklődő sem a honlapja elérhetőségét, sem azt nem írja le, milyen keresőkérdéssel szeretne jól szerepelni. Velem semmit nem közöl, de ő a tuti receptet akarja tudni.

Válaszom: “Ha a honlapját a keresőoptimalizálás 20-25 szempontjának maximális figyelembe vételével készítette, ha szakszerű linképítéssel elérte, hogy a honlapjára legalább 300  hatékony kulcsszavas link mutasson más webhelyekről, továbbá ha az Ön számára fontos keresőszóra nézve a közepesnél nem erősebb a konkurencia – nos, akkor Önnek semmi dolga, várhatja hogy weboldala az első 10-be kerüljön.”

Mindennapi eset: vállalkozó kedvű ifjú úgy szeretne könnyű pénzt keresni, hogy regisztrál egy ígéretes hangzású  domaintnevet, ingyenes program segítségével összeüt egy webáruházat, kínál rajta valami menő izét – és már várja is a szájába repülő sült galambot. De a gerlice sem sült sem sületlen állapotában nem. Ugyanis a kutya se kattint a honlapra. Ugyanis nem tudnak róla. Ugyanis honnan is tudnának. Aztán a delikvens rájön, hogy a sikerhez a Google találatokon keresztül vezet az út. Hogyam is kerülhetne az élmezőnybe webshopjával? Böngészget erre, keresgél arra, megtudja, hogy vagy fizetett hirdetési hampányt kell indítania (AdWords) vagy a titokzatos hangzású  honlapoptimalizálás és linképítés eljárásaihoz kell folyamodni. Nem igazán tudja, mit jelentenek ezek a bűvös szavak, hát keres valakit, aki tudja. Beüti őket a keresőbe – és megtalál engem…

Rögvest rá is kérdez: hogyan kerüljön újonnan készített honlapjával a Google top 10-be. Először röviden összefoglalom a lényeget, de persze jön az újabb kérdés: ugyan micsoda az a 20-25 SEO-szempont? Ugyan miként lehetne 300 külső linket elhelyezni a neten?  Ugyan ne monjam már, hogy nem elég, ha kinn van a címoldalon 50 menő cucc szép színes fotója?

Az ezeknél komolyabb kérdésre, hogy milyen is az a szakszerű linképítés, röviden már nem tudok válaszolni. Azt ajánlom, olvassa végig a bejegyzéseimet abban a blogban, amelynek alapján megtalált engem, azt igyekezzen lekövetni, hogyan végzem én ezt a bizonyos szakszerű link építést, figyelje meg például, hogy milyen segédoldalakat készítek, hogyan optimalizálom őket, miként építem fel a linkhálózatot, milyen szöveges linkeket küldök a céloldalra, milyen anchor text-eket alkalmazok, miként használom a másodlagos linkek erejét stb., stb.  Ha mindezeket képes nyomon követni, lényegeben már tudni fogja a titkomat, vagyis azt, mi a kreatív linképítés.

Ilyen könnyű lenne kifürkészni a szakmai titkaimat? Nem félek, hogy ellesik. Nem, cseppet sem. Mert ha valaki végig is követte a módszereimet és el is leste minden trükkömet, akkor sem tudja mindezt utánam csinálni.

Miért is ne tudná? Hát azért, mert:

  1. Én a honlapoptimalizálást igen kiterjedt saját web-rendszeremre építem. Ez a rendszer lassan tizenöt éve épül,   hatvan blog tartozik a keretébe, ezek között sokban százas nagyságrendű a bejegyzések száma, de akad olyan is, amelyikben ezernél is több poszt található;  ide tartoznak továbbá a kisebb-nagyobb webtrendszerek tucatjai, különálló statikus oldalak százai, szövegfolyamok archívumai. Magam dönthetek arról, hogy céljaimnak megfelelően hogyan rendezzem őket, link-potenciáljukat hogyan állítsam linképítő munkám szolgálatába.
  2. Köztudomásúlag grafomán vagyok, ezért én egyfajta irodalmi, vagy legalábbis írói linképítést végzek. A SEO-projektumokban tetszés szerinti nagy szövegkorpuszokkal tudok operálni, van elég kész alapanyagom az interneten és tudok olyan mértékben újakat előállítani ahhoz, hogy mindig friss, egyedi fogalmazású szövegekbe ágyazhassam a kimenő linkeket.

Pontosan tudom, hogy vannak nálam sokkal jobb Google-optimalizáló szakemberek, és nyilvánvalóan vannak nálam sokkal szorgosabb linképítők. De azt hiszem, az a fajta komplex honlapoptimalizálás és az a kreatív linképítés, amit én művelek, mások számára nagyjából leutánozhatatlan.

Ezért vagyok hajlandó titkaimat kiteregetni, itt, ebben a linképítési SEO-blogban is.

Google-identitás

Te is végrehajthatod az alábbi, igen egyszerű, de roppant tanulságos kísérletet.

Ha a Google keresőbe bepötyögöd azt, hogy Google, a keresés első eredménye – milyen meglepő – maga a Google kereső lesz. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a Google tökéletesen tisztában van azzal, hogy ő maga kicsoda, azaz, semmi kétség, önmagával azonosnak tarja magát. A kísérlet tanúságát levonva fogalmazhatsz úgy is, hogy a Google erős és határozott identitástudattal rendelkezik. Ugyanakkor észreveheted azt is, hogy ezen túlmenően a Google alaposan ki is terjeszti internetes énjét, hiszen önnön elsősége után még 16 milliárd találatot jelez. Rövid fejszámolással megállapíthatod, hogy bolygónk minden lakosára több mint két Google esik.  Akad, akin ez már meg is látszik. Jó lesz, ha te is vigyázol.

Honlapok optimalizálása

Bár azt szeretném, ha idővel a saját tárhelyen saját domain alatt futó jelen blog válna a témában vezető webhelyemmé, egyelőre azonban mindenképpen a honlapoptimalizalas.blog.hu a legfőbb szakmai blogom. Amely egyébként jó ideje nem csupán a kulcskifejezésnek azzal a  szótári alakjával – honlap optimalizálás – áll az élen, amely megfelel a nyelvhelyességi elvárásoknak (ugyanis külön írandó), hanem az egybeírt alakkal is, továbbá pedig számos jelzős és ragozott változattal, sőt, most már a szinonimás kombinációval (weboldal optimalizálás) is vezeti a Google-találatok listáját. Az alábbi sorrend például a többes számú honlapok optimalizálása keresőkérdésre adódik. 10-ből 10 saját oldalam. Ez akkor is látványos siker, ha erre a nyelvi verzióra a konkurencia körében nincs öldöklő versengés. Tehát mit mutat a SEO-munkások védőszentje, a Saint Google? A linképítő cikk folytatódik

Facebook-hozzászólások moderálása blogokban

Kedves Olvasóm, ebben a posztban megoldást találsz arra nézve, hogyan moderálhatod a blogodban megjelenő FB-kommenteket. Ez sokaknak okoz gondot: ha sok a poszt, szinte lehetetlen felfigyelni a Facebookról érkező összes hozzászólásra, képtelenséget mindegyiket követni, szükség esetén moderálni. Létezik azonban egy olyan oldal, amelyen mindez remekül nyomon követhető, sőt egy helyen történhet a válaszadás, a szerkesztés és a moderálás. Előbb azonban kis kitérő. A linképítő cikk folytatódik

Weboldal optimalizálás

A SEO (szó szerint: keresőeszköz-optimalizálás = search engine optimization) szakkifejezései a magyar szóhasználatban eléggé pontatlanok. Keresőeszköz-optimalizálás helyett például egyszerűen keresőoptimalizálást mondunk, ami tovább egyszerűsíti az angolul sem túl precíz kifejezést, hiszen könnyű belátni, hogy nem a keresőt, hanem a honlapot optimalizáljuk, igaz, hogy az optimalizálást a keresőkhöz, a keresők alá végezzük. A pontos kifejezésnek tehát valahogy úgy kellene hangoznia, hogy honlapoknak a keresőeszközökhöz való optimalizálása.  De még igazából ezzel sem mennénk semmire, mert magának a weboldalnak az optimalizálása csak egyik, s volumenében kisebbik része a SEO-munkának, a nagyobb részt a linképítés teszi ki, amikor viszont a honlappal magával már semmit nem teszünk, csupán kívülről támogatjuk azért, hogy a keresési találatok közt előbbre kerüljön, ilyenkor tehát nem a weblapot és nem is is a keresőt (keresőeszközöket), hanem éppenséggel a találatokat optimalizáljuk. A két részből álló teljes munkafolyamat pontos megnevezése tehát honlap- és találat-optimalizálás lehetne – ilyesfajta szakszót azonban senki nem használ. Marad tehát a keresőoptimalizálás és annak szinonimájaként a honlap optimalizálás – általános esetben mindkettőn ugyanazt értjük: a találatok közti pozíciószerzést és az ennek érdekében tett különböző on-site és of-site munkakfolyamatokat.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az angol homepage és website szavaknak megfelelően a magyarban is van honlap meg van weboldal is, és igazából a kettő tökéletesen felcserélhető egymással, holott az lenne a kézenfekvőbb, ha lenne némi különbség jelentésük között. De nincsen. Mi több, az egyenlőséget, miszerint weboldal = honlap,  az internet indiánok leleményes törzsfőnöke, a Nagy Nyomkereső (a cowboyok Gugli úrként emlegetik) nemcsak hogy felfedezte, hanem szigorúan érvényesíti is olyan módon, hogy az egyik szóra való rákeresést a másik szó találatával válaszolja meg. Önmagában kicsit furcsa eljárás. Jól pofára esel, sápadt arcú testvérem, ha éppen egy bizonyos szinonima előfordulásit szeretnéd megtalálni. Hiába tudod, hogy az ebadó nem kutyaadó, a pápaszemes kígyó nem szemüveges, és hiába véled úgy, hogy a honlap jelentése is tágabb, mint a weboldal, Előbbi szinte az összes webes megjelenési formát jelentheti, egyetlen internetes névjegytől a nagy hírportálig vagy webarchívumig. A weboldal sokkal inkább csak egy adott felületet, egyetlen weblapot, oldalt, page-et jelent. A linképítő cikk folytatódik

A »keresőoptimalizálás« mint kulcsszó

A keresőoptimalizálásnak mint szakmának a legfontosabb kulcsszava a magyar nyelvterületen kétség kívül maga a keresőoptimalizálás. Hiába állapítottuk meg már évekkel ezelőtt, hogy pontatlan a kifejezés, lévén nem a keresőt optimalizáljuk, hanem az honlapot (on-site munka), illetve linképítést végzünk (off-site munka), amely utóbbi azonban szintén nem a keresőt optimalizálja, hanem a találatokat, a SEO magyar megfelelőjévé mégis a keresőoptimalizálás lett, a többi kifejezés, például a honlap optimalizálás közel sincs annyira elterjedve, a rá eső Google-keresések száma is nagyságrenddel kisebb.
Bárhogy is: a keresőoptimalizálás kifejezés a komplex tevékenység egészét kifejező fogalommá vált, azaz nem csupán  a weboldal alkalmassá tételét jelenti, hanem azt is (sőt, leginkább azt), hogy egy adott weboldalt külső erőkkel ténylegesen előbbre hozunk a Google találati listáin.

Lényegében tehát a keresőoptimalizálás kifejezés a maga összefoglaló jellegével és azzal a jelentéstömörítéssel, hogy honlapoknak a keresők igényeihez igazodó és jó jó keresőtalálati eredményt hozó optimalizálását jelenti nem csupán a legismertebb, hanem a leginkább frekventált szava a szakmának, és ezért presztízskérdéssé vált, hogy a legjobb szakemberek a saját honlapjukat ezzel a kérdéssel a Google élmezőnyébe juttassák. Ez a mezőny éppen ezért olyan nagy és olyan erős, hogy nekem sokáig még az első 100 találatba sem sikerült bekerülnöm. Favorit-oldalaim sorra elbuktak, az 5-7. táblánál (első 60-70 találat) nem jutottal előrébb, ha egyszer-egyszer az 5-ig fel is jöttek, egykettőre el is vesztették ezt a pozíciót. Mígnem egy különösebben nem is támogatott blogposzt megjelent az első 60-ban, majd 50-ben – és nem is tágított onnan. Akkor erre érdemes erre rágyúrni, gondoltam. Végeztem hát egy laza linképítést a háttérben. De sokáig nem történt semmi, aztán a poszt a keresőoptimalizálással feljött előbb a 4. majd a 3. táblára. Hinnye!

Közben javítottam is rajta, feltettem rá több szöveget és a támogatást is szervezetebbé, rendszer-szerűvé tettem. Ez többek között azzal járt, hogy az egyoldalú optimalizálás elkerülése céljából oldalamat a Google keresőoptimalizálás és SEO keresőoptimalizálás kombinációkra nézve is megdolgoztam.

Ennek köszönhetően a Google-keresőoptimalizálás című poszt a legfontosabb kulcskérdéssel feljött a 2. táblára (első 20), de aztán visszacsúszott a harmadikra. Ott viszont tartósan berendezkedett. Bár tuható, hogy a 3. tízesnek már alig van kereskedelmi értéke, itt azonban a szakmai siker látszik fontosabbnak, és a magyar nyelvterület első 30 keresőoptimalizátora közé tartozni azért nem utolsó dolog.