A Yollaka-sejtés

A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1.

linképítés - yollaka-sejtésA korszerű keresőoptimalizálás a tartalmi alapú kreatív linképítésre épül. A tartalmi alapú linképítés 2006-ban kidolgozott és 2013-ban (azaz, Google-időben mérve: nemrégiben) nyilvánosságra hozott rendszere elméleti metatézisekből és gyakorlati transzmutációkból áll, a rendszer egésze nem teljesen tisztázott okokból a Piréz Arvisura Tanítás néven vált ismertté. Elméleti alapjainak kidolgozása tehát 2006-ban történt, de mindaddig nem nyert elismerést sem a tudományos világban, sem a szűkebb szakmai körökben, míg a Google Penguin Algorithm frissítések 2012-es és főleg 2013-es életbe léptetése nem bizonyította be a gyakorlatban, hogy az elmélet érvényes és kiválóan alkalmazható.  Az elméletet kidolgozó kutató csaknem úgy járt, mint Gábor Dénes, aki már 1947-ben kidolgozta a holográfia elvét, de ennek érvényességét csak a lézer-fény felfedezése után lehetett bizonyítani, így 34 év késéssel, 1971-ben kapott fiatalkori munkájáért Nobel-díjat. Nos, Kállay O. Béla Metetézisei is hiába voltak szinte tökéletesen kidolgozva 2006-ban, csak a 2012-es és 2013-as Google-algoritmus-frissítések bizonyították be az elmélet helytálló voltát, és a Tanítás csak ezután kapott nagyobb publicitást.

Sorozatomban az elméleti alapok és a gyakorlati alkalmazások körvonalainak ismertetésére vállalkozom, mint azt előző posztomban – A Google-Pingvin szárnya alatt – megígértem, így vázolva a tartalmi alapú keresőoptimalizálás mibenlétét.

A tartalmi alapú kreatív linképítés

1. Metatézisek – elméleti alapok

1.1. Keletkezéstörténet

1.1.1. A Yollaka-sejtés

Az Arvisura elméleti alapjait lényegében Alberd Yollaka finn internet-kutató (1974- , Haajaiskylä) vetette meg azzal 2001-ben, hogy a webtartalmak közötti kommunikációs csatornák tanulmányozása közben felfigyelt a hálózatok akkor már kidolgozott skálafüggetlen jellege és a tartalmi kontextusok gócosodása közötti összefüggésre. Megfigyelését gondolatkísérlettel társította, így keletkezett a Yollaka-sejtés néven ismert hipotézis, amely kissé leegyszerűsítve és közérthető nyelven megfogalmazva így hangzik:

A skálafüggetlen internetes kapcsolati hálózat gócpontjaiban elhelyezkedő webtartalmak közötti  interakciók gyakoriságának és időegység-sűrűségének a valószínűsége egyenes arányban áll az ezen tartalmak közötti kontextus-megfelelések számával és mélységével.

Még egyszerűbb és kevésbé árnyalt megfogalmazásban: minél több és minél mélyebb tartalmi összefüggés van az interneten összekötött két webhely között, annál valószínűbb, hogy ezek között interakció keletkezik, s ez az interakció annál gyakoribb és egy időegység alatt annál sűrűbb lesz, minél nagyobb és mélyebb a tartalmi összefüggés a két webhely között.

Yollaka nem tisztázta pontosan sem azt, hogy pontosan mit ért interakción, sem azt, hogy konkrétan mit fejez ki a konktextus-megfelelések mélysége.  Ezek tisztázása már a magyar Dr. Kállay O. Bélára várt, aki a Yollaka-sejtés alapján 2006-ban kidolgozta a keresőoptimalizálás metatéziseit.

1.1.2. A Kállay-kettős színre lép

A finn kutató sejtése valószínűleg elfelejtődött volna más irányt vevő kutatásai mellett, ha egy finnugrisztikai konferencián meg nem ismerkedik a magyar Kállay Labord irodalomtörténésszel. Yollaka itt előadást tartott „A lív nyelv mint információelméleti szoftver” címmel, majd az egyik estén közös asztalnál borozgattak, amikor Labord megemlítette, hogy az a bolond Béla nevű bátyja jó nevű pszichiáter létére most szintén az információelméletbe ásta be magát, egyetemet végzett és perceken belül doktorálni is fog… Yollaka kifejtette, dehogy bolond az a Béla: az információelmélet mint tudomány újabb lendületet kapott az internet elterjedésével és most már annyi információ áll a kutatók rendelkezésre, hogy talán még az ő sejtését is igazolni lehetne. Miféle sejtés?, kapta fel a fejét a fiatalabbik Kállay. De hiába mondta el Alberd egyszer, kétszer, háromszor – a magyar bölcsész képtelen volt a definíciót megjegyezni. Kérte: írná ezt meg neki emailben – a bátyját talán érdekelné.

Érdekelte. Kállay Béla éppen azelőtt nyújtotta be doktori értekezését, amelyet „Tartalomkeresés az interneten avagy a szemantikus web távlatai” címmel írt, éppen nem akadt sürgős munkája, volt hát ideje töprengeni a Yollaka-sejtésen, illetve azon, hogy esetleges bebizonyításán túl ez a sejtés mit jelenthet szaktémáját, a tartalomkeresést illetően.

Egy hónappal később pedig már el is kezdte a Metatézisek kidolgozását.

(Folyt. köv.) 


A tartalmi alapú kreatív linképítés alapjai – 1. rész. Korszerű keresőoptimalizálás: szövegösszefüggéseken alapuló tartalommarketing + organikus linkprofil építés. A Yollaka-sejtés és a releváns tartalom, Metatézisek, SEO-link

Ajánljuk még:

Share

SEO – Csak kreatívan!

Budapesti HP szerviz honlapjának kreatív optimalizálása

A 2018-as, full linképítő tuninggal kísért keresőmarketing program első céloldala a Budapest HP laptop szerviz céges weblap. A projektum során az adott számítástechnikai szolgáltatás kulcsszavai kellő reprezentációt kaptak a fővárosi javítóműhely működését bemutató optimalizált honlapon, beleértve a kurrens alkatrészneveket és természetesen a brenddé vált márkanevet szintúgy. A kulcsszavakra nézve releváns szövegtörzs kialakítása és a fraktál rendszerű linkprofil felépítése lehetővé tette hogy a weblap a HP szervíz, Budapest, laptop javítás, notebook alkatrésze csere stb. szavak kombinációjával top10 helyezések megszerzését organikus keresőtalálatok között. Lásd: HP szerviz Bp. – kijelző, billentyűzet, akkumulátor és laptop töltő

Hogyan lettem SEO-szakértő – Pillangószív

Az egész azzal kezdődött, hogy beugrottam a mély vízbe: bár akkor hallottam először arról, mi az a keresőoptimalizálás, kíváncsiságból beneveztem az első magyar SEO-versenyre. Kívülállóként a több tucatnyi profiból álló mezőnyben az 5. helyezést sikerült elérnem, sőt, az enyém lett a 9. és a 10. hely is (lásd: Pillangószív). A játék izgalma és a nem várt siker ráirányította a figyelmemet erre a szakterületre. Egyre jobban kiismertem a Google keresőrendszer sajátosságait és igyekeztem kreatív módon hozzáállni minden feladathoz. A mechanikusan alkalmazott rutin-eljárások helyett saját módszereket dolgoztam ki, s ezek alkalmazása láthatóan szép sikerekhez vezetett. A cikk folytatása: Kreatív honlapoptimalizálás.

Share

Optimalizálás lépésről lépésre

A szakmai vélemények és közel 10 esztendős saját tapasztalatom alapján a keresőoptimalizálás legfontosabb lépéseit a következőkben tudom összefoglalni (én legalábbis így csinálom…)

I. HONLAPOPTIMALIZÁLÁS

Első lépés: tartalomfejlesztés

  • a honlap fejlesztése abból a célból, hogy informatív, egyedi és a legfontosabb keresőszavakra nézve releváns tartalmú legyen (az optimalizálásra szoruló honlapok nagy többsége információszegény és nem közöl lényeges tudnivalókat arról a témáról, amelynek kulcsszavaival a tulajdonosa Google-pozíciót szeretne elérni)
  • tapasztalatom szerint a honlapot akkor könnyebb sikerre vinni (akkor tekinthetjük relevánsnak), ha
    • a témára vonatkozó szövegtartalma legalább 6000-8000 karakternyi (ez esetben könnyebb a lentebb sorolt szempontok közül minél többet érvényesíteni)
    • a szöveg egyedi fogalmazású, információkban gazdag és hasznos ismereteket közöl
    • tartalmaz definíciót, rövid és/vagy hosszabb leírást a tárgyát képező dologról
    • az általános ismeretek mellett tartalmaz speciális, másutt nem található információkat
    • címekkel, alcímekkel tagolt, előfordul benne felsorolás, táblázat, képek, belső és külső linkek
    • aloldalak tartoznak alá, amelyek a témát érintő kérdéseket tovább részletezik, új információkat közölnek

Második lépés: keresőbaráttá tétel 

  • szükséges, hogy a megfelelően gazdag és fontos tartalom a keresőszempontoknak megfelelő formában jelenjen meg;
  • a jól ismert formai szempontok száma 50 körüli, a gyakorlatban ebből általában 20-25 érvényesítésére van lehetőség
  • a formai elvárások között van 6-8 roppant fontos, ezek érvényesítése nélkül a honlap nem tekinthető keresőbarátnak
  • ajánlatos a kevésbé fontos, de összességében mégis lényeges szempontok közül további 10-12 betartása
  • a keresőszempontok főleg az alábbi típusokba tartoznak:
    • a forráskódban megadott elemek (meta-tagek)
    • látható jegyek (címek, kiemelések, táblázatok, linkek, képszövegek…)
    • tartalmi arányok, szógyakoriságok (kulcsszósűrűség, folyószöveg/cím arány, szöveg/link arány…)
    • a szerkezeti elemek megfelelősége (keresőbarát url-ek, könyvtárak és fájlok elrendezése…)
    • a kiegészítő elemek (pl. site mappa, robots.txt, mérókódok…)

II. LINKÉPÍTÉS

Linképítő módszerem sokban eltér a kollégák többsége által alkalmazott gyakorlattól; nem használok például külső erőforrásokat (pl. linkkatalógusok, linkcsere idegen honlapokkal), hanem kizárólag saját webbázisomra támaszkodom. Az alábbi leírást tehát leginkább csak azok tudják hasznosítani, akik maguk is kiterjedt honlaphálózattal rendelkeznek.

Harmadik lépés: a bázisoldalak, rendszerblogok és perifériák kiválasztása (létrehozása)

  • kiválasztjuk azokat a statikus weboldalainkat, amelyeket alkalmasnak tartunk arra, hogy a linképítő munka bázispontjaiként szolgáljanak; célszerű minél magasabb PageRank számmal rendelkező általános vagy a céloldalhoz közelítő témájú webhelyeket kiválasztani; ha kevés ilyen oldalunk van, meg kell építeni őket (én a projekt nagyságától függően 20-50 bázisoldallal dolgozom) {fontos frissítés – 2015: a Google 2013 óta nem frissíti a nyilvános PageRank értékeket, ez az értékrendszer tehát elavult, így helyette több audit oldal értékelését egybevetve lehet megállapítani egy-egy webhely internetes értékét; ezek az Ahrefs, a MOZ és a Majestic}
  • kiválasztjuk a rendszerblogot vagy blogokat: ezek lesznek a felépítendő linkhálózat motorjai, frissítéseik révén mobilizálódik a rendszer; a kiválasztás szempontja ugyanazok, mint a statikus weblapoknál; ha nincs a munkára alkalmasnak tartott blogunk: létre kell hozni egyet vagy többet
  • kiválasztjuk azokat az oldalainkat (legyenek köztük állandó szájtok és blogok is), amelyek kisebb mértékben és háttér-szerepben vesznek majd részt a projektben; témájuk teljesen változatos lehet

Negyedik lépés: a kiválasztott webhelyekre (projektoldalakra) rálényegítjük a céloldal jellegzetességeit (igen speciális, nagy tapasztalatot igénylő tevékenység)

  • honlapelemzéssel meghatározzuk a céloldal 2-3 lényegi és tucatnyi mellékes jellegzetességét (ezek között legyenek egyrészt a leggyakrabban előforduló kulcsszavak, illetve másrészt speciális, ritka kifejezések, szakszavak, idegen szavak, személy- és helynevek, továbbá harmadrészt ezek jellemző kombinációi
  • ezeket a jellegzetességeket sorra a kiválasztott bázisoldalak, blogok és perifériák lényegi elemeivé tesszük; ez természetesen sokkal többet jelent annál, semhogy a szavakat kitesszük az adott oldalakra, hanem szerepeltetjük címekben, meta-tagekben, kép- és linkszövegekben stb.

Ötödik lépés: a statikus linkelés – ez a legnagyobb körültekintést és szakértelmet igénylő munka – ha óvatlanul végezzük, a Google manipulációnak ítéli; e munka során:

  • statikus oldalainkon állandó szöveges linkek formájában hivatkozunk a találatok közt előrejuttatni kívánt webhelyre; eközben ügyelünk:
    • a linkszövegek sokféleségére, a nyelvi változatokra, a szórendre….
    • a kulcsszavas, a long tail és a kulcsszó nélküli linkek arányára
    • a főoldali és aloldali linkek arányra
    • az url-változatokra (www-vel vagy anélkül; könyvtárra vagy index-fájlra…)
    • a linkek buborékszövegének változatosságára
    • fontos: a munka időbeli elosztására – a linkeket fokozatosan kel kitenni, a túl gyors linkgyarapodás gyanút kelt, a túl lassú hatása pedig csak nagyon sokára jelentkezik
  • ha elég sok oldalt vontunk be a munkába, megengedettek a kereszthivatkozások, de ezek száma ne legyen túl magas

Hatodik lépés: dinamikus linkelés: beindulnak rendszerblogok

  • posztolás és linkelés elkezdése az egy vagy több kiválasztott vagy újonnan létrehozott blogban
    • helyezzünk ki néhány (nem sok!) linket a blog főoldalára (oldalsáv, lábléc…), ezek mutassanak bázisoldalaink közül néhányra
    • minden posztban helyezzünk el 1-2 linket (ne többet) – ezek mutathatnak további bázisoldalakra, perifériákra és olykor-olykor a céloldalra (a támogatott, Google-listán előre juttatni kívánt honlapra) is
    • ha az optimalizálandó honlapnak vannak aloldalai, a blogposztokból inkább ezeket linkeljük
    • ha több bloggal dolgozunk, a posztokban olykor kereszthivatkozásokat is elhelyezhetünk
  • a bejegyzéseink legyen tartalmilag értékesel (ne kamuszöveget publikáljunk), abban a linkek szereltetése legyen indokolt
  • a posztolás gyakorisága változó; hetinél sűrűbben célszerűtlen, havinál ritkábban kevéssé hatásos

III. MÁSODFOKÚ OPTIMALIZÁLÁS

Hetedik lépés: a projektben részvevő oldalaink optimalizálása

  • Hosszabb időn keresztül folytatott nagyobb volumenű optimalizációs munka esetén feltétlenül szükséges, hogy a linképítésben részt vevő bázisoldalakat, blogokat és perifériákat magukat is optimalizáljuk
  • a korábban is meglévő, már PageRank értéket szerzett oldalaink nyilván korábban is optimalizálás alatt álltak, most ezt a folyamatot úgy terjesztjük ki, hogy belevesszük a projekt témáját, kulcsszavait is
  • az újonnan létrehozott vagy korábban nem optimalizált blogok és perifériák optimalizálását már a projekt indításakor elkezdhetjük, így mire linkküldő hellyé válnak, már bizonyos erőt képviselhetnek
  • a másodfokú optimalizálás fő célja az, hogy a saját oldalainkra rálényegített jellegzetességek projektoldalaink releváns résztévé váljanak s ezek a webhelyek maguk is pozíciót szerezzenek a Google találati listáin a céloldaléval azonos kulcsszavakkal – ezáltal linkjeik is erősebbek legyenek

– talán ennyi lenne az általam összefoglalható lényeg.

Jelen blogomban, mint a fentiek ezt talán igazolták, a weboldalak keresőoptimalizálásával és Google helyezés elérésével kapcsolatos sok éves tapasztalataimat osztom meg az ide látogató érdeklődő olvasóval, akik így talán értékes választ kaphatnak kérdéseikre, megismerkedhetnek a weboptimalizálás legfontosabb fogalmaival és praktikus tanácsokat is kaphatnak arra nézvést, milyen főbb lépések alapján lehet keresőbarát honlapot készíteni, illetve milyen külső webtámogatás szükséges ahhoz, hogy az optimalizált honlap jó pozíciókat szerezzen a találati ranglistákon

Ha további tanácsra lenne szüksége vagy linképítő megbízást adna, akkor lépjen velem kapcsolatba.

Írhat levelet:

seo-bdk

vagy >> küldhet üzenetet

A blogbejegyzések általában  konkrét kérdésekkel foglalkoznak, a nagyobb összefoglalókat külön oldalakon helyeztem el, éspedig:

 


keresőoptimalizálás – lépésről lépésre

Google kereső optimalizálás lépésről lépésre. Hogyan, miként kell, lehet weboldalt, honlapot optimalizálni, előre juttatni, mozdítani a Google-listán, a Google találati ranglistáin, a Google keresőben? Ingyen SEO tanácsadás. Google keresőoptimalizálás lépésről lépésre. Hogy kell weboldalt optimalizálni, linket építeni? Honlapoptimalizálás, keresőbarát honlap készítése , web optimalizálás, honlapok előkészítése keresőoptimalizáláshoz . Kulcsszavak:  keresőoptimizálás, optimalizáció, linképítés lépésről lépésre, honlapok, weboldalak, optimizálás, net-seo, ingyen, ingyenes tanácsadás, tanácsok, keresőbarát weboldal építése a keresőoptimalizálás első munkafázisa, lépésről lépésre haladva,  googleoptimalizálás, seogoogle, weboptimalizálás, linképítés, hogyan, kell, építeni, optimalizálni

Share