A bejövő linkek SEO-hatékonysága – becslés, számítás

Sajnos ennek a posztnak a tartalma részben elavult, miután a Google megszüntette a PageRank mutatók nyilvános használatát. Azóta sokkal nehezebb a SEO-szakemberek dolga. De talán ma is érdekes elolvasni, hogyan számítgattam a bejövő linkek értékét akkor, amikor ez a mérőszám volt a mérvadó.

A backlinkek SEO-hatékonysága – becsléseim 2012-ben

bejövő linkek értékeA keresőoptimalizálásnak csak bizonyos kiragadott tényeit ismerő laikusok körében elterjedt felfogás, hogy a honlap sikerét (felívelését a Google-listán) a külső linkek adják (ami igaz), miközben ezek számát tarják mérvadónak (ami viszont nem). A bejövő linkek hatékonysága összességében nemcsak, sőt, nem első sorban mennyiségüktől függ, hanem igen sok egyéb tényezőtől, többek között a minőségi mutatóktól és az időfaktortól.

Több év tapasztalata és bizonyos elméleti megfontolások alapján felállítottam egy meglehetősen bonyolult képletet, amely talán segíthet abban, hogy megbecsüljük, még inkább, hogy összehasonlítsuk a linkek effektivitását, azaz közvetlen hatásukat a céloldal SEO-helyzetére nézve. Ez a közvetlen hatás még nem jelent tényleges előremozdító erőt (ez még sok egyéb faktortól is függ), de a ráhatás nagysága szerintem nagyjából felmérhető képletem alapján.

Ezzel együtt fontosnak tartom leszögezni, hogy az alább olvasható állítások nem tekinthetők adekvát tényeknek, egyes elemeiben inkább csak feltevések, lehetséges megközelítések fogalmazódnak meg, olyan megfontolások, amelyek valószínűleg nem állnák ki a tudományosság szigorú próbáját, de empirikusan esetleg mégis használhatók akkor is, ha abszolút értékek helyett inkább csak összehasonlításra, becslésre alkalmasak és ezen a réven engednek következtetéseket levonni. Éppen ezért szigorúan csak házi használatra ajánlom (erős idegzetűeknek és elvetemült ínyenceknek) kérem, a SEO-egyetemen egyelőre ne tessék tanítani.

A képlet és a hozzá tartozó magyarázatok közreadásával egyben inspirálni szeretném a honlapoptimalizálás fortélyaihoz nálam jobban értő kollégákat, hogy esetleg dolgozzák ki a saját verziójukat vagy pontosítsák, finomítsák az enyémet.

No, akkor lássuk a medvezsonkát.

A link-hatékonyság kiszámítása

Egy szöveges linknek a céloldalra gyakorolt SEO-hatékonysága az adott témát illetően az alábbi képlettel fejezhető ki:

E = RGSDP   (a szorzójeleket kitéve: E = R × G × S × D × P)

ahol:

E – a bejövő link keresőoptimalizációs hatékonysága (SEO-effektivitás);

Rrelevancia; a linket küldő oldal relevanciája az adott témában egy 5-ös skála szerint

az R értéke eközben:

    • 0,25 – ha az oldal irreleváns
    • 0,5 – mérsékelten releváns oldal
    • 1 – közepesen releváns oldal
    • 2 – erős relevanciájú oldal
    • 3 – igen erős relevanciájú
    • 4 – kiemelten erős relevanciájú

G – a linket küldő oldal Google-besorolása, amelyet a PageRank-érték (PR) határoz meg a következőképpen:

az G értéke

    • 0,25 – ha az oldal PR-száma: N/A (nincs adat)
    • 0,5 – ha az oldal PR-száma: 0 (nulla)
    • 1 – ha az oldal PR-száma: 1
    • 2 ha az oldal PR-száma: 2
    • 4 ha az oldal PR-száma: 3
    • 8 ha az oldal PR-száma: 4
    • 16 – ha az oldal PR-száma: 5
    • 32 – ha az oldal PR-száma 6
    • 64 – ha az oldal PR-száma 7
    • 128 – ha az oldal PR-száma 8
    • 256 – ha az oldal PR-száma 9
    • 512 – ha az oldal PR-száma 10

(mint ismeretes, a PR-szám mögött logaritmus-függvény áll, igaz, hogy az 10-es alapú, így a 10-100-1000 stb. sorozatot kellene alkalmazni szorzóként, de privát tapasztalatom szerint a link ereje lépésről lépésre nem növekszik tízszeresére, inkább csak megduplázódik.)

S stabilitás, állandóság, azaz az oldalra mutató link hatásának időfaktora hónapok szerint értékelve, tekintettel az indexációs időre is

az S értékét általában 1-nek vehetjük, ettől eltérni a következő esetekben érdemes (egy kb. havonta indexált oldal esetén)

    • 0 – ha a link kintléte alatt nem történt Google-indexáció
    • 0,5 – ha a link kintléte alatt csupán 1 indexáció történt
    • 1 – ha a link legalább 3 hónapig kint volt
    • 1,2 – legalább 6 hónapig
    • 1,4 – legalább egy évig
    • 1,5 – két évig

Ddinamizmus, azaz a küldő oldal Google-indexálásának átlagos gyakorisága

a D értéke:

    • 0,8 – 2 hónapnál hosszabb idő 2 Google-indexálás között
    • 0,9 – 1 hónapnál hosszabb, 2 hónapnál rövidebb idő
    • 1 – nagyjából havi indexáció
    • 1,1 – havi 2-3 indexáció
    • 1,2 – nagyjából heti indexáció
    • 1,3 – heti 2-6 indexálás
    • 1,4 – nagyjából napi indexálás
    • 1,5 – napi többszöri indexálás

Pparcialitás, azaz megoszlás, amelynek értéke attól függ, hogy a küldő oldalon hány különböző link szerepel – tekintve hogy az oldal link-küldő ereje valamelyest megoszlik a rajta elhelyezett linkek között. (Az elképzelés, hogy ha 10 link van az oldalon, azok egyesével 2× erősebbek, semmint ha 20 lenne: alapvetően téves – de kétségtelen, hogy a linkek száma és ereje között  fordított összefüggés áll fenn.)

a D értéke:

    • 0,7 – 200-nál több link az oldalon
    • 0,8 – linkek száma 100-199 között
    • 0,9 – 50-100
    • 1 – nagyjából 50 link
    • 1,1 – 30-50 link
    • 1,2 – 20-30 link
    • 1,3 – 10-20 link
    • 1,4 – 5-10 link
    • 1,5 – 5-nél kevesebb link

Újra hangsúlyozom, hogy ezeknek a számoknak a meghatározásában aránybecslésemre és tapasztalatomra támaszkodtam – valódi tudományos igazolással nem szolgálhatok.

A képlet használata

Tegyük fel, hogy egy adott link közepesen releváns oldalról érkezik (R=1), amelynek GooglePageR-értéke 1 (G = 1) és a link 3 hónapon át van kitéve (S=1), a küldő oldal kb. havonta frissül (D=1) és 50 körüli a rajta található linkek száma (P=1). Ez esetben a képletbe helyettesítve az értékeket:

E = 1×1×1×1×1

E = 1

Ez tekinthető a viszonyítási alapnak: egy nagyjából átlagosnak látszó eset, amikor a link SEO-effektivitása 1 egész.

Másik példa: vegyünk egy erős relevanciájú oldalt (R=2), amelynek 4-es a PR-értéke (G=8), és amelyen linkünk  3 hónapig van elhelyezve (S=1). Legyen a küldő oldal  frissülési gyakorisága heti (D=1,2) az oldalon található linkek száma pedig 25 (P=1,2). Ez esetben

E = 2 × 8 × 1 × 1,2 × 1,2 ≈ 23

Egy ilyen link tehát 23-szor erősebb az első esetben leírtnál.

Próbálgassuk, próbálgassuk! – esetleg konkrét oldalak adataiból kiindulva.

Itt ismételten felhívom arra a figyelmet, hogy ezek nem adekvát mérőszámok és nem pontos képletek, használatuk mindössze egyfajta összehasonlítási lehetőséget ad arra nézvést, hogy a linkjeink támogató hatását megbecsüljük – de előfordulhat, hogy az egyes tényezők hatását rosszul becsültem meg, mondjuk lehet, hogy a Dinamizmus kisebb, a PR-érték pedig nagyobb szerepet játszik a SEO-hatásban.

Továbbá: lennének ám még egyéb faktorok is. A képlet nem foglalkozik – például – a másodlagos linkek hatásával, holott a SEO és linkmarketing területén járatos minden tapasztalt szaki ismeri a másodlagos linkek egyáltalán nem lebecsülendő hatását. Lehetne finomítani a képletet aszerint is, hogy a linkszöveg milyen mértékben egyezik meg a céloldal SEO-kulcsszavával (tudjuk, egy-egy töltelékszó beszúrása rontja a hatást, mégis gyakran beillesztünk ilyesmit, mert a Google bünteti az egyoldalú linkelést). Nem foglalkozik a képlet az anchor text hatásával és nem veszi figyelembe a küldő és fogadó oldal egyéb linkekkel elért beágyazottságát, stb. Amit közreadtam, az tehát csupán egy megközelítési lehetőség.

Olykor érdemes azt is megbecsülni, hogy egy céloldalra összességében mekkora külső linkerő hat. Ilyenkor össze kell adni az összes rá mutató link E-értékét: ΣE. (Vagy ki kell számolni a linkek átlagos E-jét, és beszorozni az összes link számával: M számú link esetében az oldalra ható teljes linkerő: M×E-átlag.)

A képlet segítségével nagyjából összemérhető, hogy sok gyenge link hány erős linknek felel meg, vagy hogy mennyivel hosszabb ideig fejtik ki a kevésbé hatékony hivatkozások ugyanazt a hatást, amit a hatékonyak jóval rövidebb idő alatt.

A linkek hatékonyságának a megállapítása – nem tudom eléggé hangsúlyozni –  a fenti módszerrel persze csak hozzávetőleges, viszonylagos eredményt ad. Egy SEO-munkás számára azonban szolgálhat némi tanulságokkal.

Ugyanakkor: jól is néznénk ki, ha mindig minden linknek kiszámítanánk a SEO-effektivitását: nem maradna időnk a voltaképpeni keresőoptimalizálásra.


A keresőoptimalizálás elmélete szerint egy weboldal kulcsszavas organikus helyezéseinek alakulásában a Google keresőtalálati listán a külső, azaz bejövő linkek száma és minősége mérvadó. A honlap sikerében más tényezők is közrejátszanak, backlinkek hatékonysága a SEO-ban

Share

Botrányba fulladt a könyvbemutató

Ungvár egyik büszkesége a nemrégiben konstruktisra stílusbab épült Tudományok és Művészetek Háza, azon belül pedig az Archipenko-terem, amely progresszív művészeti eseményeknek, performanszoknak, alternatív independent filmek vetítésének, továbbá éles társadalmi vitáknak a színhelye. A legutóbb egy rendhagyó könyvbemutató azonban nem pontosan úgy zajlott le, ahogy a szervezők és a közönség várta volna. Mi is történt valójában?

Hát csak annyi, hogy botrányba fulladt Balla D. Károly könyvbemutatója az ungvári Archipenko-teremben. Az író, amióta a kognitív honlap-keresőoptimalizálás paradigmájában elmerülve mániás transzferár nyilvántartásban szenved,  gyakran tölt fel a garatra. Most is enyhén ittas, felvillanyozott állapotban jelent meg a közönség előtt, hóna alatt egy agyonhasznált laptopot szorongatva. Amíg Vereczkey Béla igazgató bemutatta a költőt, Balla még türtőztette magát, csupán szapora csuklóropogtatásával, törött szemüvegével és a nyakában viselt, kissé feslettnek látszó nemzetiszín selyemsállal keltett némi feltűnést, ám amikor szólásra emelkedett, többeket megbotránkoztatott. Notebookja fedelét felcsapva, mintha csak onnan olvasná, előbb Kárpáti márkájú konyakot rendelt, majd a közönséget kezdte sértegetni, mondván, az ő magasröptű előadásából, amelyben új könyve kapcsán a regényírás fenomenológiáját és a komplex létezés ontológiáját kívánja kifejteni és itt helyben az internetről virtuális könyvként letölteni Orwell utópiájának példáján, úgysem fognak egy szót sem érteni. Vátesz szólott belőle, mert ebben nagyjából igaza is lett volna – De Balla D. Károly más fordulatot vett… Botrány a könyvbemutatón »tovább:


SEO: Google-kulcsszavak: keresőoptimalizálás, a regényírás fenomenológiája, a komplex létezés ontológiája, internet, virtuális könyv, letölthető Orwell-i utópia, Balla D. Károly, könyvbemutató, botrány, honlap-seo

 

Share

Pszichotrauma, pszichodráma, traumaterápia

A traumaterápia fogalma

Frissítés, 2017. A pszichoterápia a lélekgyógyászati kezelés idegen nyelvű megfelelője, de a magyar nyelvben is meghonosodott – és nemcsak szakmai körökben, hanem általánosan elfogadottá, közhasználatúvá vált. A pszichodráma pedig Jakob Levi Moreno által ugyancsak régóta meghonosított fogalom, a gyakorlatban is egyre több lélekgyógyász alkalmazza. De a traumaterápia kifejezés tíz évvel ezelőtt, e poszt megírásakor még kevéssé volt elterjedt, szakmai körökben sem sokan használták. Zavaró volt az is, hogy a magyar fül a traumával való gyógyítást hallotta ki belőle, sokan ezt értették rajta mondjuk a fényterápia, zeneterápia, munkaterápia analógiájára. Traumával gyógyítani azonban nem lehet, illetve egészen kivételes esetekben egy sokk vagy más trauma kizökkentheti a beteget kedvezőtlen állapotából, a traumával való kezelés egyáltalán nem tartozik a bevett terápiák közé. A traumaterápia valójában a poszt traumás frusztráció felszámolására irányuló terápia, a jelentéssűrítő szakkifejezés ma már elfogadott a magyar szaknyelvben.

A post eredetileg keresőmarketing célból született, egy időben az első 10 Google-találat között volt néhány weboldalam a pszichodráma és traumaterápia kulcsszavakkal. Pedig akkor még nem is végeztem szakszerű linképítést és weboptimalizálást. A bejegyzés születések sem akartam ezzel foglalkozni, csak kísérlet volt.

A pszichotrauma kezelése – agorafóbia

agorafóbia - pszichodráma - traumaterápia

agorafóbia – elidegenedés

A lelki trauma könnyen vezethet járulékos pszichés problémákhoz, viselkedészavarokhoz, így kiválthat pánikbetegséget, súlyosabb esetben agorafóbia is kialakulhat. De tudni kell, hogy utóbbiak konkrét traumák nélkül is kialakulhatnak, jellemzőjük éppen az, hogy nemigen vezethetők vissza pontosan megnevezhető előzményekhez, továbbá nélkülöznek minden racionális alapot. Legtöbbször azonban mégis húzódik a mélyben egy lelki sérülést okozó esemény, helyzet, hatás. A pánikbetegség és agorafóbia hatékonyan kezelhető pszichodráma terápiával.

Az eredeti optimalizálatlan bejegyzés:

pszichotrauma, pszichodrama

Nem, nem adom a fejem újra keresőoptimalizálásra. De tegnap kedves barátom hívott telefonon: internetes, honlapos, blogos ügyben kért tanácsot. Munkájában a sokadik profilváltásnál tart, most éppen, úgy fest, lelki traumát szenvedett betegekkel (is) foglalkozni fog, ebben a témában szeretne szakmai blogot és/vagy honlapot indítani, amelynek fő célja az lenne, hogy ne ő ajánlkozzon, hanem a potenciális páciensek maguk találják meg őt. Ehhez persze az kellene, hogy oldalára könnyen rábukkanjanak az érdeklődők, azaz a Google találati listáin, például pszichotrauma keresőszóra az elsők között szerepeljen. Ráadásul az oldal háromnyelvű lenne, így a psychotrauma és психотравма szavakra és szinonimáikra való keresésben is az élre kellene törnie. Mindezzel kapcsolatban egy kísérletre csak rászántam magamat. Lásd: pszichotrauma

*

Frissítés, 2011. dec. Mivel fent említett kedves barátom egyáltalán nem használta ki az internetes jelenlét adta lehetőségeket, két év kivárás után (hogy hátha mégis!), én magam formáltam a témából irodalmi projektumot. A abszurd pszichodráma köré blogokat és támogató oldalakat indítottam, leginkább ezeket:

Share