A Honlapoptimalizálás c. honlap optimalizálása

Büszkeségtől dagadó kebellel tudatom, hogy a „meta-SEO” területén szép eredményt értem el: a honlapoptimalizalas.blog.hu blogomat sikerült a honlapoptimalizálás keresőszóra úgy honlapoptimalizálnom, hogy az ezzel a szóval indított Google-keresés eredményeként a találati lista első helyén szerepel (leszámítva az esetleges fizetett linkeket). Kivételesen itt tehát nem igaz a suszter lyukas cipőjéről szóló példázat: nem árt, ha a honlapok elszánt optimalizálójának van olyan honlapja, amely a nem csekély szakmai konkurencia mellett a tevékenység egyik kulcsszavával élre törhet és ezzel a tulajdonos hozzáértését bizonyíthatja.

Kseo.jpgét szépséghibája azonban van a dolognak. Az első, hogy a Google szerint ez a kifejezés két szóba írandó, vagyis honlap optimalizálás. Nos, én ezt az írásmódot is használom, és erre is optimalizálom az oldalt, de itt (egyelőre) csak a 2. helyen vagyok. A második gondot az jelenti, hogy minden józan elképzelés ellenére a honlapok optimalizálásának a legfőbb kulcsszava nem ez, hanem a bűvös keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization, SEO), amely a magyar nyelvi logikának nem igazán felel meg, mert bizony egyáltalán nem a keresőt, hanem a honlapot optimalizáljuk. Igaz, nagyon is szó van a keresési eredmények optimalizálásáról,  de akkor logikus lenne mondjuk találatoptimalizációnak hívni. No mindegy, a lényeg, hogy a keresőoptimalizálás kifejezéssel, amelyre sokkal több rákeresés és sokkal több találat esik, nos, ezzel hiába erőlködöm, még az első 30-ba sem sikerült bejutnom. Viszont azzal vigasztalom magam, hogy aki nem SEO-bubus, csak simán honlapot akar optimalizáltatni, talán mégis a logikusabbnak tűnő kifejezésre keres rá. Akkor pedig engem talál meg. Sorakoznak majd a megrendelők és dől a lé! (Az utóbbi hónapokban realizált megbízások száma: 0… – ennyit a SEO-sikerről.)

Struktúra, hierarchia, belső linkek – A honlapoptimalizás szempontjai – 7

3. A honlap felépítése, formai jegyei. Látható és rejtett tartalmak (5)

3.5. Struktúra, hierarchia, belső linkek

Az oldal felépítésének, belső konstrukciójának a megfelelő kialakítása szintén a honlap-optimalizálás tárgykörébe tartozik. Egyáltalán nem mindegy, milyen egy honlap belső szerkezete, milyen módon van tagolva és elrendezve a tartalom. Nem előny sem az „ömlesztett”, semmilyen módon nem strukturált szöveg, de nem kívános a tulbonyolított szerkezet sem. A Google – tapasztalatom szerint – „szereti” a világosan felosztott, ésszerűen elrendezett tartalmakat és az egy-két szintnél nem mélyebb hierarchiát.

Ezért a több aloldalt is tartalmazó honlapok esetében fontos a logikus alá- és fölérendeltség kialakítása, és a jó menürendszer alkalmazása. Sokat számít, hogy milyen című és tartalmú oldalak vannak a főoldal alá sorolva, és az is, milyen linkekkel nyithatók meg. Az igen tetszetős animált megoldások például a Google számára gyakran értelmezhetetlenek. Szerepe van annak is, hogy az aloldalakról milyen linkek mutatnak vissza a főoldalra. SEO-szempontból nyilvánvalóan sokkal értéktelenebb egy „Főoldal” vagy „Home” vagy „Címlap” nevű link, mint egy olyan, amely a főoldal valamely kulcsszavát tartalmazza. Ha a honlap témája a kakastej, akkor a kakastej gyártását vagy értékesítését vagy élettani funkcióit bemutató aloldalakról ne „Főoldal” vagy „Home” nevű, hanem mondjuk „A kakastej bemutatása” nevű link mutasson a nyitólapra.

A túltagoltság hátrányt jelent az egyre „mélyebb” könyvtárakba helyezett tartalmak szempontjából. Az alkönyvtárak használata még célszerű lehet, az al-alkönyvtárak alkalmazása már nehezebben indokolható, de al-al-alkönyvtárakat létrehozni semmiképpen nem tanácsos: a Google vizsgálja, hogy hány perjelen „/” keresztül vezet az út egy weblaphoz, és a túlságosan belülre helyezett oldalakat sokkal „lomhábban” kezeli, semmint a főoldali, vagy közvetlenül a főoldal alatti szintre helyezett tartalmakat. A kakastejes arcpakolás hatásairól szóló oldalt tehet nem célszerű így elhelyezni: www.kakastej.hu/mindennapi_alkalmazas/divat/kozmetika/arcpakolas.htm – ha nincs túl sok aloldalunk, tegyük bátran a gyökérkönyvtárba, ha ezek száma jelentős és szükséges némi „rendrakás” köztük, akkor is elégedjünk meg valamely általános nevet viselő első szintű alkönyvtárral, például: www.kakastej.hu/felhasznalas/arcpakolas.htm

A külső támogatás során célszerű a rendelkezésünkre álló linkerő egy részét megosztani, azaz nem kizárólag a főoldalt támogatni: a Google, különösen a Pingvin-algoritmus alkalmazása óta,  nem díjazza az egyoldalúságot.

Fontos a tartalom okos, SEO-szempontú megosztása a főoldal és optimalizálandó aloldalai között. Nem előny, ha a belső oldalak konkurensei lesznek egymásnak vagy a főoldalnak; a Google az ilyesmit általában felfedezi és a felhozni kívánt oldalak egyikét (rosszabb esetben mindegyikét) hátrább sorolja.

Firefox 13.0 upgrade és Google Toolbar

Ahányszor új verziószámúra frissítem a Firefoxomat, annyiszor bosszankodom. Minden alkalommal eltűnik ugyanis megszokott eszközöm, a Google Toolbar. És a régebben megszokott módon nem is lehet letölteni: talán a 7. verziójú Firefox volt az utolsó, amelyhez még készített a Google kompatibilis eszköztárat, az újabb sorszámúakat már nem támogatja – és ugye most már a tizenharmadiknál tartunk. „A Google eszköztár nem érhető el ennél a böngészőnél”, írja a hivatalos webhely – és a Chrome használatát ajánlja, amelyben az összes funkció megtalálható.

Ehhez először is lenne három megjegyzésem.

1) Nyilván remekül lehet használni a Firefox új és újabb frissítéseit az eszköztár nélkül is, de ha az ember (pláne a honlapoptimalizálást folyamatosan végző) megszokta és a kezében vannak a rutinná vált mozdulatok, nem örül annak, hogy a gyakran használt funkciókat más módon, más kattintásokkal érheti csak el. Én különösen a PageRank kijelzőt, az „alatta” található Oldal tárolt pillanatképe funkciót, továbbá a Google-könyvjelzőket használom naponta több tucatszor. Előbbi kettő megkönnyíti a SEO-eredmények ellenőrzését-figyelését, utóbbi egyetlen kattintással hozzáadja az éppen nyitott oldalt a Google-könyvjelzőkhoz.

2) Értem én, hogy a Google a Chrome elterjedésében érdekelt és saját eszköztárával nem akarja a konkurenst támogatni, meg azt is elhiszem, hogy a Chrome alkalmassá tehető a megszokott opciók elérésére, de tény, hogy maga a Google Toolbar a Chrome-ra sem tölthető le, így ott is külön kell az egyes funkciókat összeszedni. Nekem a Chrome még nem vált kedvencemmé, bár sok mindenre használom és szeretem is, de csak emiatt nem térnék még át rá teljesen, mert a Firefox sokéves használata ez utóbbit számomra valahogy természetesebbé, otthonosabbá tette.

3) Ha a Google nem is támogatja az újabb Firefox frissítéseket, azért természetesen van megoldás erre is. Csak egy kicsit keresgélni kellett, és persze maga a Google segített abban, hogy az őt kijátszó alkalmazást megtaláljam: ezen az oldalon leltem rá a kicsit megbuherált Google Toolbarra: letöltése után a Firefox újraindul és újra ott virít a megszokott eszközsor.

google-toolbar.jpg

És akkor most az eredeti oldalról idemásolom a linket és a biztonsági figyelmeztetés felülbírálhatóságára vonatkozó utasítást is:

A Google Toolbar for Firefox 999
telepítéséhez kattintson ide >>>

 Megjegyzés: A Firefox nem engedélyezi, hogy az eszköztár a www.honlapteszt.hu webhelyről települjön. Kattintson az „Engedélyezés” gombra. Ezt követően kattintson a „Telepítés most” gombra.

Nálam nem okozott a letöltés semmilyen fennakadást, merem tehát ajánlani.

És ha már a képkivágaton épp keresőmarketing-oldalam látszik, akkor azért persze már egy friss-ropogós linket is küldök a most felújított oldalamra: